728x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

2019.02.01

Egy elhivatott német műgyűjtő házaspár és kitartó magyar művészeti vezetők közös munkája nyomán jegyedülálló kortárs alkotásokból álló közgyűjtemény jött létre 30 évvel ezelőtt. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum a kerek születésnapi évfordulót kiállítás- és programsorozattal ünnepli. Ebből az alkalomból beszélgettünk Fabényi Julia főigazgatóval az intézmény történelemformáló szerepéről, egyedi gyűjteményéről.

Fabenyi_Ludwig


1989. március 21-én írta alá Budapesten a Ludwig házaspár az adományukra épülő múzeum alapító szerződését. Ez pár hónappal a rendszerváltás előtt volt, az enyhülést már lehetett érezni, de azért ez meglepő eseménynek számított?

Nagyon nagy dolog volt. De ezt megelőzte egy szakmai műalkotás csereegyezmény. Bereczky Loránd nagyon sokat tett a Ludwig létrejöttéért. Akkoriban a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatójaként kezdeményezte, hogy legyen Magyarországon egy Picasso-kiállítás, amelynek darabjai a Ludwig-gyűjteményből származtak. Ő ketten Néray Katalinnal, a múzeum későbbi igazgatójával már a 80-as években megágyaztak annak a szemléletnek, hogy a művészeten keresztül párbeszédet kell kezdeményezni a nemzetközi szereplőkkel. ’89-re pedig megérett a helyzet, és a hatóságok is elfogadták a Ludwig házaspár javaslatát. Így egy nagyon jelentős ajándékcsomagot kapunk tőlük, az egyetemes művészet néhány kiemelkedő darabját. Ennek a 70, nagyon fontos tételnek a fejében kapta a gyűjtemény a Ludwig nevet. Természetesen ez ellentmondásban volt az akkori pártpolitikával, ráadásul a nyugati világban sem volt megszokott, hogy a letéteményező nevét örökli az intézmény. Gyakran támadták is ezért a házaspárt akkoriban azzal, hogy ingyen reklámot csinálnak maguknak. A másik oldalon viszont ott volt, hogy közkinccsé tették a gyűjteményüket. Ez kiemelkedő érték, és olyan gesztus, amelyet azóta sem tudott senki sem felülmúlni.


ludwig_Fabenyi_westkunst-ostkunst
A Westkunst–Ostkunst című kiállításon


Miért a vasfüggönyön túli Magyarországon alapítottak közgyűjteményt? Hiszen az egész régió művészete érdekelte őket.

A Ludwig házaspár – nyugatnémet iparmágnásként – jobban látta a hidegháború frontjait, mint mi. Számítottak rá, hogy az ő közreműködésük is része lehet annak az olvadásnak, amely kisvártatva bekövetkezett. Magyarországot akkoriban a „gulyáskommunizmus” hazájaként ismerték, mert itt szolidabb volt a diktatúra, mint mondjuk Csehszlovákiában, Lengyelországban vagy Romániában. Ott biztosan nem tudtak volna létrehozni múzeumot. A földrajzi helyzet is meghatározó volt, így Európa szívében alakíthattak ki egy kulturális központot. Ez az első jelentős nemzetközi gyűjtemény, amely az akkori szocialista országok művészetét is magában foglalta. Számunkra akkor ezek nem voltak meglepő műtárgyak, hiszen az akkori kultúrpolitika fontosnak tartotta, hogy megismerjük a bolgár vagy szovjet alkotásokat. Ha a szovjet anyag nyugatra kerül, ott szenzációnak számított volna, de hát ezt is mi kaptuk meg a nagyon komoly francia, német, angol, illetve amerikai pop-art művek mellé. Ez így remek bázisnak bizonyult ahhoz, hogy ne csak gyűjtemény maradjon, hanem egy későbbi múzeumnak is az alapja legyen.


Az_el_nem_kotelezett_muveszet_Ludwig_2017
Az el nem kötelezett művészet című kiállításon 2017-ben


Akkor így a politikai kihívásokon, gazdasági nehézségeken túl a művészet is tevékeny szerepet játszott a rendszer lebontásában.

A művészeteknek ebben nagyon nagy szerepe volt. 1968-ban, majd ’69-ben különböző művészeti csoportosulások jöttek létre. Ezek elindultak egy úton, aminek semmi köze nem volt a hivatalos kultúrpolitikához, de egyetemes művészeti nyelvet beszéltek. Ezt a korszakot dolgozta föl egy két évvel ezelőtti kiállításunk is. Idén is ezt a generációt méltatjuk az Iparterv50 tárlat megrendezésével. Aztán jöttek a 80-as évek, a dekadencia és a depresszió évei. Én ezt az időszakot az NDK-ban töltöttem, ahol nem volt jövőkép. Magyarországot akkoriban sokkal elfogadóbb légkör jellemezte, ahol a művészek megtalálták a helyüket, és a saját akaratukat fejezték ki.


ludwig_Fabenyi

Milyennek kell lennie a 21. században egy kortárs művészeteket bemutató gyűjteménynek, hogyan változott ez 30 év alatt?

Tevékenységünk szerves része a múzeumpedagógia, az oktatás és a tájékoztatás. Gyakran beszélünk arról, hogy az intézményeket társadalmasítani kell, azaz mindenki számára érthetővé tenni azt, amit lát. Hiszen bárkit el lehet érni, de ha nem érti, amit lát, akkor fabatkát sem értünk el vele. Ez az alapítás időszakában még nem így volt. Jó tíz évnek kellett eltelnie, hogy a múzeumpedagógia ne csak tárlatvezetésekre összpontosítson. Jobban ki kellett aknáznunk a benne rejlő oktatási lehetőségeket, hogy az emberekhez közel hozzuk a művészetet.


fabenyi-7708
Fotó: Valuska Gábor


Át kellett lépni azt a küszöböt, ami még a nyolcvanas években is jellemző volt: hogy ha bementél egy múzeumba, mintha egy szentélybe léptél volna. Alkalmasint még dátumokkal sem találkozott a látogató a mű mellett. Elvárás volt, hogy felkészülve menjen kiállításra. Ma már ez nem így van. Nekünk kell közvetíteni a megfelelő információt, hogy a látogató megértse a művet. Folyamatosan azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a helyes közvetítés módozatait. A digitális világ is beköltözött az életterünkbe, a gondolkodásunkba, nekünk pedig csiszolni kell ezt az eszközrendszert, hogy jól tudjuk használni.


Iparterv_2
Január 31-én nyílt meg az Iparterv50+ című kiállítás


Milyen különbségek vannak a kortárs nyugati, illetve a kelet-közép európai országok művészi látásmódja között?

A volt szocialista országokban nincs még egy olyan múzeum, amelynek ilyen jelentős nyugat-európai vagy amerikai kortárs gyűjteménye lenne. Más nyugat-európai intézményben pedig nincsen olyan jelentős kelet-európai kollekció, mint nálunk. Kulcsszerepünk van, mivel a nyugatiaktól eltérően látjuk és értelmezzük a volt szocialista országok jelenkori művészetét. Meg tudunk mutatni olyan, a régi gyökerekre történő utalást és iróniát, amit máshol nem láthatunk, és nyugaton nehezebben is vesznek észre. A vasfüggönyön túli művészetnek más az önképe, a tárgyhoz való hozzáállása, más dolgokról akar beszélni, mint egy nyugat-európai.


Iparterv_Ludwig
Iparterv50+


A kerek születésnap alkalmából kiállítás- és programsorozattal készülnek. Hogy találták ki a tematikát?

A múzeum struktúrájának megismertetése volt a cél. Valamennyi osztályunkat szeretnénk tárgyakkal bemutatni. Kéthetente váltjuk a központi térben látható tárlat alkotásait. Olyan műveket állítunk ki, amelyek ritkábban kerülnek a látogatók elé. A Testreszabás című kiállítás darabjairól pedig a nézők dönthetnek. A honlapunkon lehet szavazni, hogy melyek a kedvencek, és ennek alapján választunk 30-at.


Fabenyi_Julia_1


Önnek melyik a kedvenc múzeuma, tárlata?

Szerencsére sok ilyen van. Akadnak igazi gyöngyszemek, de az is előfordul, hogy nem elég szervezett egy kiállítás, és nem érteni, hogy honnan hova akarnak eljutni. 1990-ben, amikor eljutottam Bécsbe, eszméletlenül fontos volt számomra, hogy láthassam az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből szervezett, új kiállítást, amelyet a mai napig jó megnézni, mindig él. Érdekesnek találtam Zágrábban az új Kortárs Művészeti Múzeumot: itt az épület struktúrája volt hihetetlen, a különböző szinteltolásokkal képes a műtárgyakkal való párbeszédre. Nagyon szeretem Párizsban a Pompidou Központot. Rendkívül sokra tartom az Olmützi Múzeum tevékenységét, mivel nagyon aktívak. Itthon a Magyar Nemzeti Galéria az egyik kedvencem, és mivel a szívem Pécsre húz, az ottani tárlatok is fontosak számomra.


Pál Amanda

 

A kedvenc tárgyra a www.ludwig30.ludwigmuseum.hu oldalon lehet szavazni.

Fotók: Kultúra.hu

596x90px_Csardaskiralyno_Moni_002

nepessy_noemi_R

2019.08.23

A Budapesti Történeti Múzeumot április óta Népessy Noémi vezeti. A Vármúzeumot, a Kiscelli Múzeumot, az Aquincumi Múzeumot, valamint a Budapest Galériát felölelő intézmény vezetője korábban az Óbudai Múzeum igazgatójaként ért el sikereket. Elképzeléseiről, terveiről, múzeumkoncepciójáról beszélt a Magyar Múzeumok Online-nak.

Selejtesek

2019.08.23

A Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál, melyet idén augusztus 24. és szeptember 15. között tartanak, a világ egyetlen nemzetközi, roma színházakat központba állító fesztiválja. A rendezvényen több európai országból mutatkoznak be roma társulatok és produkciók Az előadásoknak az Eötvös 10 Közösségi és Kulturális Színtér és az RS9 Színház Vallai kertje ad helyet.

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Szabó Réka A létezés eufóriája című dokumentumfilmje nyerte el a Szarajevói Filmfesztivál emberi jogi díját csütörtök este. A legjobb dolgokon bőgni kell című filmért az alkotók, Grosan Cristina rendező és Stalter Judit producer a szarajevói fesztivál szakmai programja, a CineLink Work in Progress 50 ezer euró értékű utómunkadíját nyerték el, amely a Post Republic stúdió felajánlása. Az első magyar egészestés animációs dokumentumfilm, Csáki László Kék Pelikán című alkotásának filmterve a Best Pack&Pitch díjat kapta meg. Mikulán Dávid és a Nagyi projektet jegyző Révész Bálint Kix címmel készülő dokumentumfilmtervét a Docu Talent program zsűrije díjazta. Kőrösi Máté Dívák című alkotása a 2000 eurós pénzdíjjal járó Cat&Docs elismerést kapta meg, míg Dér Asia és Haragonics Sára Egy nő története munkacímű alkotása a DOK Leipzig, a rangos lipcsei dokumentumfilm-fesztivál díját nyerte el.

A múmiát 129 évvel ezelőtt ajándékozták a Michingani Állami Egyetemi Múzeumnak. A kecsua nyelven Nustának (hercegnő) hívott hajdani kislány teste kitűnő állapotban maradt fenn, fekete copfjait mintha frissel fésült hajból fonták volna, kezei kis tollakat markolnak. Szénizotópos vizsgálatokkal megállapították, hogy a múmia a 15. század második feléből származik, ami megerősíti a feltételezést, hogy a kislányt Kolumbusz Kristóf érkezése és a spanyol hódítás előtt temették el.

Egy ódon svájci házban találtak rá a világhírű regényhez készült rajzokra, melyeket maga Antoine de Saint-Exupéry készített. Egy dohos szagú irattartó rejtette a „kincseket”, az egyiken a jóllakott kígyó látható, amely felfalt egy elefántot, de a felnőttek kalapnak látják, továbbá szerepel a légipostapapírra készült vázlatokon a kis herceg és a róka is. A mappában volt egy szerelmes levél is, amelyet Saint-Exupéry feleségének írt. A rajzok meglepően jó állapotban vannak, de egyelőre nem tudni, hogy bemutatják-e őket a nyilvánosságnak, és ha igen, akkor mikor.

A Reading közelében épülő komplexumot John McAslan építész irodája tervezi. A neves skót tervező nevéhez fűződik egyebek közt a londoni King's Cross pályaudvar és a Roundhouse előadóművészeti központ fejlesztése.

A brit főváros világhírű múzeumának nyolcmillió darabos gyűjteménye van. Ebből azonban csak 80 ezer látható kiállítva, a többi vagy az intézmény épületében, vagy két raktárépületben van London más pontján, amelyek közül a kormány az egyiket eladja. Az 64 millió fontba kerülő új komplexum munkálatainak jó részét – 50 millió fontot – ebből az eladásból fedezik, a fennmaradó részt pedig többek között adományokból. A 2023-ra elkészülő létesítményben világhírű antik szobrok és mozaikok is megtekinthetők lesznek

A szeptember 24. és 28. között első alkalommal zajló PesText – Nemzetközi Irodalmi Fesztivál Neked mit jelent a szabadság? címmel kiírt irodalmi pályázatára 201 alkotás érkezett be. A szakmai zsűri díját Halleves című verséért Izsó Zita kapta meg. A 11 műből álló shortlistre augusztus végéig lehet szavazni, hogy kiderüljön, ki lesz a közönségdíjas.

192x170px_Csardaskiralyno_Moni_002

Péntek este kezdődik a Pannonhalmi Bencés Főapátság háromnapos művészeti fesztiválja, az Arcus Temporum, amelynek kiemelt vendége ezúttal Gidon Kremer hegedűművész. A programsorozat a csend és a spiritualitás köré szerveződik.

arcus-temporum-xiii-pannonhalmi-muveszeti-fesztival

A jövő szombatig tartó rendezvényen hatvan helyszínen több mint kétszáz koncerttel, színházi előadással, filmvetítéssel és kísérőprogrammal várják a közönséget.

A gyönyörűen felújított, a XIX. század végén épült Egyedi-palotában működő Benczúr Ház Kulturális Központ megújult műsorkínálatával a budapesti kulturális élet egyik izgalmas színterévé vált. A Postakürt Alapítvány által működtetett helyszín hiánypótló és izgalmas produkcióknak, színházi előadásoknak, koncerteknek és táncházaknak ad otthont.


Negyvenhét helyszínen több mint 340 esemény lesz a 7. Vásárhelyi Forgatag elnevezésű fesztiválon, amely kortárs művészeti programokkal kezdődik pénteken és szeptember 1-ig tart Marosvásárhelyen

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma