IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

A köztér Bíró Lajos számára a szociális interakció, a párbeszéd színtere, ahol az emlékmű hidat ver az „én” és a közösség, azaz a „mi” között. Szobrai arra bíztatják a szemlélőt, hogy vegye észre: az egyéni élet kérlelhetetlen végessége egzisztenciájának csak az egyik dimenziója. Az ember nélkülözhetetlen része magánál nagyobb és időben állandóbb összefüggéseknek, és ezek fennmaradásának egyik legfontosabb eszköze az ébren tartott kollektív emlékezet – Kádár Zita művészettörténész pontosan megfogalmazta Bíró Lajos értékítéletét.


A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.


bl1


Hogyan határozná meg önmagát? Mit jelent az ön számára a művészet? Mennyiben érzi tényleg saját terének a közteret?

Ez nehéz és összetett kérdés. Mint általában minden gyerek, én is szerettem rajzolni-festeni, és ez máig megmaradt. Az 1974-es évben kerültem Budapestre a „kisképzőbe”, szobrász szakra. Nagyon tetszett a légkör és tanáraim is kitűnő művészek voltak: Borbás Tibor, Csíkszentmihályi Róbert, Göbölyös Gyula, Laluja András, Bírkás Ákos Tölgmolnár Zoltán és még lehetne sorolni. Ilyen indíttatással indultam a Képzőművészeti Főiskolára. Akkor nem volt egyszerű bekerülni, kitartásom azonban eredményes volt. A katonaság után, 1982-ben kezdtem meg tanulmányaimat, Somogyi József osztályán. Igazán itt fedeztem a szobrászat szépségét, tér, forma, szerkezet jelentőségét. Sokat tanultam a mestertől, de mindig igyekeztem saját megközelítési módot kialakítani. Nem szerettem volna Somogyi epigon lenni. Ami számomra fontos volt, azt igyekeztem megtanulni, és amit nem éreztem magaménak, azt mellőzni.

Mit jelent számomra a művészet? Olyan közeg, amelyben jól érzem és ki tudom fejezni magam. Igyekszem ebben a zavaros, globalizált világban értéket felmutatni. Nem egyszerű, mert az alap emberi értékek kiveszőfélben vannak korunkban. Ez azonban nem keserít el, mert tudom: az ember hosszú távon nem élhet ezen alapértékek nélkül. Valahogy mindig érdekelt a köztér. A sors úgy hozta, hogy már a pályám elején kaptam megbízásokat. Kialakult egy viszony szobrász, megrendelő és közönség között, amelyben jól érzem magam. Igyekszem szakmailag a tőlem telhetőt adni. Jó érzés, ha az emberek befogadnak egy köztéri művet. Ez nem azt jelenti, hogy csak a közönség számít, mindig a szakmai minőség az eső. A rendszerváltás színt hozott a köztéri szobrászatba. Sok kitűnő kolléga jelent meg ezen a platformon is. Az eddigi történelemhamisítás helyett igyekeznek a valóságnak megfelelően nézni múltunkat. Ez ad lehetőséget a szobrásznak, hogy felmutassa tudását. Meg kell jegyeznem, mint mindenhol a világban, nálunk is születnek olyan bárgyú köztéri munkák, amelyek értékelhetetlenek. Az viszont tény, hogy az elmúlt közel harminc év hatalmas lökést adott a köztéri szobrászatuknak. Az úgynevezett „szakembereknek” érdemes lenne ebből az aspektusból is megvizsgálni köztéri szobrászatunkat.


bl2

 

Több mint 150 köztéri szobrot alkotott. Művei számos magyar településen és a környező országokban is láthatóak. Nemrég leplezték le Máriapócson Mindszenty József hercegprímás szobrát. Mit jelképez ez a szobor?

A hercegprímásról megmintázott szobrot annak emlékére állították, hogy a görögkatolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát. A hetvenkét évvel ezelőtti ünnepségre mintegy 300 ezer zarándok érkezett Máriapócsra, ahol Mindszenty József emlékezetes beszédet tartott, amelyben felidézte a könnyezés eseményeit és kiemelte a kegyképhez való ragaszkodás értékét.

Mindszenty József szobra egy külön kihívás volt számomra. A bíboros életútja, szenvedései és kitartása példaértékű. A másik fontos momentum a tér volt. Adódott egy autentikus háttér, a középkori katolikus templom. Előtte helyeztük el a bíboros szobrát. Kezében pásztorbotot tart, mint a „nyáj őrzője”, másik kezével áldást oszt. A megrendelő kérése az volt, hogy az 1946-os erőt sugárzó, középkorú Mindszenty-arc jelenjen meg. A fellibbenő palást és reverenda a fej fölé ható erővonalakat rajzolnak ki, ezáltal fölvezetik a tekintetet a fej fölé. Talapzata alacsony, hogy a nézőhöz közelebb kerüljön. Kétoldalt félkaréjszerűen helyezkedik el az ülőpadka. Ez befogadja a látogató zarándokokat, és meg is pihenhetnek rajta, vagy egy fotó erejéig a bíborossal lehetnek.


bl3

 

Ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez: bár 1982 és 1988 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ezt követően visszament Mátészalkára és azóta is ott alkot. Miért fontos az ön számára ez a térség?

Ami fontos családilag, de ez nem mérvadó. A szatmári kultúra az, ami miatt kötődöm a megyéhez. A rendszerváltás előtt „sötét Szabolcsnak” degradálták. Pedig, ha végignézzük, a történelmi Szatmár Vármegye a Nyírségtől Felsőbányáig tartott. Itt született Károlyi Gáspár, Bakócz Tamás, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Remenyik Sándor, Kafka Margit, és még lehetne sorolni a neveket. A magyar festészet máig legnagyobb hatású iskolája és művésztelepe is itt jött létre, Nagybányán. Gyermekkoromban és még most is nosztalgiázva nézem a jó időben felkéklő Máramarosi és Nagybányai hegyeket. De van kötődése Petőfinek és Vörösmartynak is a megyéhez. A Rákóczi szabadságharc kibontakozása és lezárása. Hollywood bölcsőjét is itt ringatták: innen származik Tony Curtis, valamint Adolf Zukor, a Paramount Pictures megalapítója. Hát kell ennél szorosabb kötődés? Természetesen, a szobraim jó része is itt található.

 

Somogyi József volt a mestere. Milyen üzenettel indította önt útjára?

Neki sokat köszönhetek. Elsősorban szakmaiságot, mesterségbeli tudást, szakmai tisztességet. Azt mondta: „ha egy főiskolát végzett szobrásznövendék 40 éves kora körül nem tud felmutatni valami komoly értéket, abból már nem lesz semmi”.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma