2018.10.16

Bíró Lajos a mai magyar köztéri szobrászat aktív és magas művészi színvonalon alkotó képviselője. Már pályája elején rátalált a számára hiteles művészi irányra, alkotásai pedig következetesen, egy adott gondolati, művészi paradigmán belül definiálhatók. Világlátásának meghatározó alapját a történelemhez, a művészettörténethez és a közösséghez való összetett viszonya képezi. A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.

A köztér Bíró Lajos számára a szociális interakció, a párbeszéd színtere, ahol az emlékmű hidat ver az „én” és a közösség, azaz a „mi” között. Szobrai arra bíztatják a szemlélőt, hogy vegye észre: az egyéni élet kérlelhetetlen végessége egzisztenciájának csak az egyik dimenziója. Az ember nélkülözhetetlen része magánál nagyobb és időben állandóbb összefüggéseknek, és ezek fennmaradásának egyik legfontosabb eszköze az ébren tartott kollektív emlékezet – Kádár Zita művészettörténész pontosan megfogalmazta Bíró Lajos értékítéletét.


A szobrászt mátészalkai műtermében látogattuk meg.


bl1


Hogyan határozná meg önmagát? Mit jelent az ön számára a művészet? Mennyiben érzi tényleg saját terének a közteret?

Ez nehéz és összetett kérdés. Mint általában minden gyerek, én is szerettem rajzolni-festeni, és ez máig megmaradt. Az 1974-es évben kerültem Budapestre a „kisképzőbe”, szobrász szakra. Nagyon tetszett a légkör és tanáraim is kitűnő művészek voltak: Borbás Tibor, Csíkszentmihályi Róbert, Göbölyös Gyula, Laluja András, Bírkás Ákos Tölgmolnár Zoltán és még lehetne sorolni. Ilyen indíttatással indultam a Képzőművészeti Főiskolára. Akkor nem volt egyszerű bekerülni, kitartásom azonban eredményes volt. A katonaság után, 1982-ben kezdtem meg tanulmányaimat, Somogyi József osztályán. Igazán itt fedeztem a szobrászat szépségét, tér, forma, szerkezet jelentőségét. Sokat tanultam a mestertől, de mindig igyekeztem saját megközelítési módot kialakítani. Nem szerettem volna Somogyi epigon lenni. Ami számomra fontos volt, azt igyekeztem megtanulni, és amit nem éreztem magaménak, azt mellőzni.

Mit jelent számomra a művészet? Olyan közeg, amelyben jól érzem és ki tudom fejezni magam. Igyekszem ebben a zavaros, globalizált világban értéket felmutatni. Nem egyszerű, mert az alap emberi értékek kiveszőfélben vannak korunkban. Ez azonban nem keserít el, mert tudom: az ember hosszú távon nem élhet ezen alapértékek nélkül. Valahogy mindig érdekelt a köztér. A sors úgy hozta, hogy már a pályám elején kaptam megbízásokat. Kialakult egy viszony szobrász, megrendelő és közönség között, amelyben jól érzem magam. Igyekszem szakmailag a tőlem telhetőt adni. Jó érzés, ha az emberek befogadnak egy köztéri művet. Ez nem azt jelenti, hogy csak a közönség számít, mindig a szakmai minőség az eső. A rendszerváltás színt hozott a köztéri szobrászatba. Sok kitűnő kolléga jelent meg ezen a platformon is. Az eddigi történelemhamisítás helyett igyekeznek a valóságnak megfelelően nézni múltunkat. Ez ad lehetőséget a szobrásznak, hogy felmutassa tudását. Meg kell jegyeznem, mint mindenhol a világban, nálunk is születnek olyan bárgyú köztéri munkák, amelyek értékelhetetlenek. Az viszont tény, hogy az elmúlt közel harminc év hatalmas lökést adott a köztéri szobrászatuknak. Az úgynevezett „szakembereknek” érdemes lenne ebből az aspektusból is megvizsgálni köztéri szobrászatunkat.


bl2

 

Több mint 150 köztéri szobrot alkotott. Művei számos magyar településen és a környező országokban is láthatóak. Nemrég leplezték le Máriapócson Mindszenty József hercegprímás szobrát. Mit jelképez ez a szobor?

A hercegprímásról megmintázott szobrot annak emlékére állították, hogy a görögkatolikusok 1946. szeptember 8-án ünnepelték a római katolikus egyházzal való egyesülés 300 éves, valamint a máriapócsi kegykép első könnyezésének 250 éves jubileumát. A hetvenkét évvel ezelőtti ünnepségre mintegy 300 ezer zarándok érkezett Máriapócsra, ahol Mindszenty József emlékezetes beszédet tartott, amelyben felidézte a könnyezés eseményeit és kiemelte a kegyképhez való ragaszkodás értékét.

Mindszenty József szobra egy külön kihívás volt számomra. A bíboros életútja, szenvedései és kitartása példaértékű. A másik fontos momentum a tér volt. Adódott egy autentikus háttér, a középkori katolikus templom. Előtte helyeztük el a bíboros szobrát. Kezében pásztorbotot tart, mint a „nyáj őrzője”, másik kezével áldást oszt. A megrendelő kérése az volt, hogy az 1946-os erőt sugárzó, középkorú Mindszenty-arc jelenjen meg. A fellibbenő palást és reverenda a fej fölé ható erővonalakat rajzolnak ki, ezáltal fölvezetik a tekintetet a fej fölé. Talapzata alacsony, hogy a nézőhöz közelebb kerüljön. Kétoldalt félkaréjszerűen helyezkedik el az ülőpadka. Ez befogadja a látogató zarándokokat, és meg is pihenhetnek rajta, vagy egy fotó erejéig a bíborossal lehetnek.


bl3

 

Ezer szállal kötődik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez: bár 1982 és 1988 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ezt követően visszament Mátészalkára és azóta is ott alkot. Miért fontos az ön számára ez a térség?

Ami fontos családilag, de ez nem mérvadó. A szatmári kultúra az, ami miatt kötődöm a megyéhez. A rendszerváltás előtt „sötét Szabolcsnak” degradálták. Pedig, ha végignézzük, a történelmi Szatmár Vármegye a Nyírségtől Felsőbányáig tartott. Itt született Károlyi Gáspár, Bakócz Tamás, Kölcsey Ferenc, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Remenyik Sándor, Kafka Margit, és még lehetne sorolni a neveket. A magyar festészet máig legnagyobb hatású iskolája és művésztelepe is itt jött létre, Nagybányán. Gyermekkoromban és még most is nosztalgiázva nézem a jó időben felkéklő Máramarosi és Nagybányai hegyeket. De van kötődése Petőfinek és Vörösmartynak is a megyéhez. A Rákóczi szabadságharc kibontakozása és lezárása. Hollywood bölcsőjét is itt ringatták: innen származik Tony Curtis, valamint Adolf Zukor, a Paramount Pictures megalapítója. Hát kell ennél szorosabb kötődés? Természetesen, a szobraim jó része is itt található.

 

Somogyi József volt a mestere. Milyen üzenettel indította önt útjára?

Neki sokat köszönhetek. Elsősorban szakmaiságot, mesterségbeli tudást, szakmai tisztességet. Azt mondta: „ha egy főiskolát végzett szobrásznövendék 40 éves kora körül nem tud felmutatni valami komoly értéket, abból már nem lesz semmi”.

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma