2015.04.26

Közösségi installáció részesei lehetnek azok, akik a Ludwig Múzeumban kiállított érintőképernyős panelen a különböző nemzetiségű művészek által készített ikonokból válogatnak, és teszik azokat fel a virtuális festővászonra. Itthonról Gyarmati Zsoltot választották ki, aki 50 ikont készített a projekt számára. Az installáció június 30-ig áll a Ludwig Múzeumban.

_DSC1456_Copy


Az ICONUU című közösségi installáció egy új, online kommunikációs felület, illetve közösségi hálózat, melynek kialakításában Európa vezető médiaintézetei működtek közre. A felhasználók a grafikusok által tervezett ikonok segítségével szavak nélkül, komplex vizuális, grafikai eszközökkel érintkezhetnek egymással a világ minden részéről.

 

Budapest, Prága, Szöul, Karlsruhe, Barcelona, Reykjavík és a kínai Vuhan csatlakozott eddig a projekthez, folyamatosan zajlik azonban újabb partnerek bevonása, többek között Los Angelest és egy dél-amerikai várost is szeretnének megnyerni – mondta el a projektben Magyarországot képviselő Gyarmati Zsolt. Őt társaihoz hasonlóan arra kérték fel, hogy a saját, személyes valóságukból táplálkozva 50 piktogramot alkossanak meg, melyeket aztán a felhasználók szabadon variálhatnak, egymás mellé rendezhetnek. Az installáció érdekessége, hogy a résztvevő nemzetek minden piktogramot felhasználhatnak, de azok országonként különböző színekben jelennek meg. Így a projekt egyúttal arra is keresi a választ, hogy a nemzetek képviselői mely másik nemzet jelképrendszeréből válogatnak szívesen. „Több piktogramom igen népszerű, szívesen használják őket” – mondta Gyarmati Zsolt, hiszen bár a projekt Magyarországon április 25-től érhető el, mások már kipróbálhatták a magyar jelképrendszer darabjait. A művész azt is elárulta, a kínai fegyver ikon nagyon népszerű, sokan használják. Ő maga is gondolt egy hasonlóra, végül azonban túl kommersznek ítélte meg azt.

 

_DSC1482_Copy


Gyarmati Zsolt nem először foglalkozik piktogramokkal, 2009-ben részt vett az összművészeti Piktograma Fesztiválon, mely akár a mostani előzményének is nevezhető. Mára egyébként a reklámvilág is felfedezte a piktogramokban rejlő lehetőségeket, a könnyű azonosíthatóság miatt pedig az installációban sem járul a projekthez hosszú magyarázat, a piktogramok nincsenek elnevezve, azok magukért beszélnek. „Minél egyszerűbb, közérthetőbb valami, annál kézzelfoghatóbb és használhatóbb.”

 

Kollektív és fizikailag egymástól távoli, időben viszont szinkronizált lokációk közötti kapcsolatot teremt meg az installáció. Az installációval tehát bárki kapcsolatba léphet a távollévő, de aktív résztvevőkkel, mindenhol ugyanazzal a narrált képi világgal találkozhatunk az egyes helyszíneken kirakott képernyőkön.

 

Peternák Miklós művészettörténész a megnyitón elárulta: a prágai származású, a Karlsruhei Művészeti Egyetemen tanító Michael Genitzki kezdeményezésre indult el a projekt, melyet egy kétéves uniós pályázati munka előzött meg. Abban több olyan szereplő is részt vett, akik az ikonokkal, az univerzális nyelvvel foglalkoztak. „Remélhetőleg a mostani, több hónapig látható installációnak is lesz folytatása” – jegyezte meg.

 

_DSC1539_Copy


„A 90-es években hatalmas vágy uralkodott el a széles sávú internet iránt, mellyel megnyílt a lehetőség a távoli városokat összekötő művészeti projektek előtt is. A számítógépeket azóta telefonokra cseréltük, amelyek a zsebünkben is elférnek” – mesélt a művészettörténész a technikai hátteréről. A projekt közben a globalizációhoz, az univerzális nyelvhez is kapcsolódik. Egy közös nyelv lingvisztikai részét már a 18. századtól megpróbálták megteremteni, azonban a mindenki számára fellelhető nyelv megteremtése, mint az esperantoé, nem vezettek sikerre. „De ha nem csak lingvisztikai kategóriákban gondolkodunk, hanem ikonokban – olyan képvilágban élünk, amikor a monitorunkon számos ikonnal találkozunk, amelyeket vagy azonnal felismerjük, vagy megtanuljuk őket –, felépíthetünk egy másfajta, univerzálisan ismert rendszert.”

 

Az ICONUU szójáték egyszerre próbálja az ikonikus és közösségi attitűdöt egy mozaikszóba rejteni – mondta a művészettörténész. Hozzátette: az ikonok sajátos vizualitással rendelkeznek, mára a logók külön nyelve is ismert. Ezek rendkívül sok variációra adnak lehetőséget, sajátos vizualitásuk egy univerzális rendszer felépítéséhez vezethet. Ez a nyelv a hieroglifákig vezethető vissza, a „szent vésetet, a titkos tudást” rejtő kódokat évszázadokon keresztül szerették volna megfejteni. Ennek adott a barokk kor hatalmas lökést, és ez vezetett minket a mai ikonológiához.

 

„A Ludwig Múzeumban kiállított ikonok sora narrált mivolta miatt plusz jelentéstartalommal bír, nem szimpla, lineáris közlésben kell tehát gondolkodnunk. A 90-es évek elején, Németországban kezdték rendszerezni a piktográfiákat, osztályozták, rendszerezték őket. Egy hatalmas almanach jött létre, melynek végtelen evolúciója ölt testet a kiállításban” – tette hozzá Gyarmati Zsolt.


_DSC1443_Copy
 
Az installáció 2015. június 30-ig próbálható ki a múzeum előterében.

Az ICONUU új kiállítási formát a PIPES fejlesztette. A PIPES négy Európai kulturális egyesület, a ZKM | Karlsruhe, a CIANT (Prága), a HANGAR (Barcelona) és a BRANZ (Prága) együttműködésében létrejött projekt.

Kulcsszavak:

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma