IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2015.04.26

Közösségi installáció részesei lehetnek azok, akik a Ludwig Múzeumban kiállított érintőképernyős panelen a különböző nemzetiségű művészek által készített ikonokból válogatnak, és teszik azokat fel a virtuális festővászonra. Itthonról Gyarmati Zsoltot választották ki, aki 50 ikont készített a projekt számára. Az installáció június 30-ig áll a Ludwig Múzeumban.

_DSC1456_Copy


Az ICONUU című közösségi installáció egy új, online kommunikációs felület, illetve közösségi hálózat, melynek kialakításában Európa vezető médiaintézetei működtek közre. A felhasználók a grafikusok által tervezett ikonok segítségével szavak nélkül, komplex vizuális, grafikai eszközökkel érintkezhetnek egymással a világ minden részéről.

 

Budapest, Prága, Szöul, Karlsruhe, Barcelona, Reykjavík és a kínai Vuhan csatlakozott eddig a projekthez, folyamatosan zajlik azonban újabb partnerek bevonása, többek között Los Angelest és egy dél-amerikai várost is szeretnének megnyerni – mondta el a projektben Magyarországot képviselő Gyarmati Zsolt. Őt társaihoz hasonlóan arra kérték fel, hogy a saját, személyes valóságukból táplálkozva 50 piktogramot alkossanak meg, melyeket aztán a felhasználók szabadon variálhatnak, egymás mellé rendezhetnek. Az installáció érdekessége, hogy a résztvevő nemzetek minden piktogramot felhasználhatnak, de azok országonként különböző színekben jelennek meg. Így a projekt egyúttal arra is keresi a választ, hogy a nemzetek képviselői mely másik nemzet jelképrendszeréből válogatnak szívesen. „Több piktogramom igen népszerű, szívesen használják őket” – mondta Gyarmati Zsolt, hiszen bár a projekt Magyarországon április 25-től érhető el, mások már kipróbálhatták a magyar jelképrendszer darabjait. A művész azt is elárulta, a kínai fegyver ikon nagyon népszerű, sokan használják. Ő maga is gondolt egy hasonlóra, végül azonban túl kommersznek ítélte meg azt.

 

_DSC1482_Copy


Gyarmati Zsolt nem először foglalkozik piktogramokkal, 2009-ben részt vett az összművészeti Piktograma Fesztiválon, mely akár a mostani előzményének is nevezhető. Mára egyébként a reklámvilág is felfedezte a piktogramokban rejlő lehetőségeket, a könnyű azonosíthatóság miatt pedig az installációban sem járul a projekthez hosszú magyarázat, a piktogramok nincsenek elnevezve, azok magukért beszélnek. „Minél egyszerűbb, közérthetőbb valami, annál kézzelfoghatóbb és használhatóbb.”

 

Kollektív és fizikailag egymástól távoli, időben viszont szinkronizált lokációk közötti kapcsolatot teremt meg az installáció. Az installációval tehát bárki kapcsolatba léphet a távollévő, de aktív résztvevőkkel, mindenhol ugyanazzal a narrált képi világgal találkozhatunk az egyes helyszíneken kirakott képernyőkön.

 

Peternák Miklós művészettörténész a megnyitón elárulta: a prágai származású, a Karlsruhei Művészeti Egyetemen tanító Michael Genitzki kezdeményezésre indult el a projekt, melyet egy kétéves uniós pályázati munka előzött meg. Abban több olyan szereplő is részt vett, akik az ikonokkal, az univerzális nyelvvel foglalkoztak. „Remélhetőleg a mostani, több hónapig látható installációnak is lesz folytatása” – jegyezte meg.

 

_DSC1539_Copy


„A 90-es években hatalmas vágy uralkodott el a széles sávú internet iránt, mellyel megnyílt a lehetőség a távoli városokat összekötő művészeti projektek előtt is. A számítógépeket azóta telefonokra cseréltük, amelyek a zsebünkben is elférnek” – mesélt a művészettörténész a technikai hátteréről. A projekt közben a globalizációhoz, az univerzális nyelvhez is kapcsolódik. Egy közös nyelv lingvisztikai részét már a 18. századtól megpróbálták megteremteni, azonban a mindenki számára fellelhető nyelv megteremtése, mint az esperantoé, nem vezettek sikerre. „De ha nem csak lingvisztikai kategóriákban gondolkodunk, hanem ikonokban – olyan képvilágban élünk, amikor a monitorunkon számos ikonnal találkozunk, amelyeket vagy azonnal felismerjük, vagy megtanuljuk őket –, felépíthetünk egy másfajta, univerzálisan ismert rendszert.”

 

Az ICONUU szójáték egyszerre próbálja az ikonikus és közösségi attitűdöt egy mozaikszóba rejteni – mondta a művészettörténész. Hozzátette: az ikonok sajátos vizualitással rendelkeznek, mára a logók külön nyelve is ismert. Ezek rendkívül sok variációra adnak lehetőséget, sajátos vizualitásuk egy univerzális rendszer felépítéséhez vezethet. Ez a nyelv a hieroglifákig vezethető vissza, a „szent vésetet, a titkos tudást” rejtő kódokat évszázadokon keresztül szerették volna megfejteni. Ennek adott a barokk kor hatalmas lökést, és ez vezetett minket a mai ikonológiához.

 

„A Ludwig Múzeumban kiállított ikonok sora narrált mivolta miatt plusz jelentéstartalommal bír, nem szimpla, lineáris közlésben kell tehát gondolkodnunk. A 90-es évek elején, Németországban kezdték rendszerezni a piktográfiákat, osztályozták, rendszerezték őket. Egy hatalmas almanach jött létre, melynek végtelen evolúciója ölt testet a kiállításban” – tette hozzá Gyarmati Zsolt.


_DSC1443_Copy
 
Az installáció 2015. június 30-ig próbálható ki a múzeum előterében.

Az ICONUU új kiállítási formát a PIPES fejlesztette. A PIPES négy Európai kulturális egyesület, a ZKM | Karlsruhe, a CIANT (Prága), a HANGAR (Barcelona) és a BRANZ (Prága) együttműködésében létrejött projekt.

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma