NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.11

„Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen” – mondta gróf Széchenyi István, és e szavakkal vette kezdetét a Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés című konferencia, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karával partnerségben tartott meg június 11-én. Az eseményen a Cselekvő közösségek-projekt eredményeiről hallhattunk.

A június 11-ei konferenciát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás elnevezésű projekt keretében rendezték meg, ahol a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet, valamint meghívott szakemberei mutatták be a kulturális közösségfejlesztés módszereit, gyakorlatait. A konferenciát megelőzően a résztvevők sajtótájékoztató keretén belül ismertették a projekt eddigi eredményeit.


_D0A5568_Copy

 

Elsőként dr. habil. Juhász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) dékánja szólalt fel, aki a közösségfejlesztő szakmát, valamint a Közösségi és civil tanulmányok MA képzés munkaerő-piaci hasznosulását helyezte fókuszba. Elmondta: a közösségfejlesztő hiányszakma lett Magyarországon. Az uniós források több száz településen teszik lehetővé közösségfejlesztő programok létrehozását, ugyanakkor kevés az olyan képzett szakember, aki aktívan részt tud venni ezekben a programokban. Idén azonban már volt olyan felvételiző az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok MA képzésén, aki a Cselekvő közösségek – aktív szerepvállalás elnevezésű projekt és a településfejlesztési programok hatására jelentkezett az egyetemi képzésre, ez pedig rendkívül jó jel. Az ELTE TáTK tehát ilyen módon tud kapcsolódni a projekthez, melynek legfontosabb célkitűzése az, hogy a magyar közösségeket segítse és szolgálja – emelte ki dr. habil Juhász Gábor.


_D0A5177_Copy
dr. habil. Juhász Gábor, az ELTE TáTK dékánja

 

Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgatója, a projekt konzorciumi vezetője elmondta: a Cselekvő közösségek-projekt 2016. szeptember 16-án indult, a magyar kormány pedig hárommilliárd forint kiemelt forrást biztosított a programra, mely mára beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A projekt közvetlenül az önkormányzatokat, a civil, az egyházi és az egyéb szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket, illetve azok munkatársait célozza, rajtuk keresztül pedig a közösségfejlesztési folyamatokat elindítani kívánó települések, településrészek lakosait kívánja megszólítani és cselekvésre – közösségek létrehozására, fenntartására –, valamint közösségi szerepvállalásra ösztönözni – ismertette dr. Cseri Miklós, hozzátéve: ma már nincs is olyan település, amelyet a program segítségével ne értek volna el. „Hetvenkét tagból álló mentorhálózatunk van és 17 megyében összesen 25 mintaprojektet valósítottunk meg annak érdekében, hogy segítséget tudjunk nyújtani a helyi közösségeknek.”


_D0A5229_Copy
dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgatója,
a projekt konzorciumi vezetője

 

A sajtótájékoztatón Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: a közösségfejlesztés új irányt jelent a könyvtár életében, méghozzá olyan új irányt, mely által még inkább a közösségek szolgálatába tudnak állni. Elmondta: a Könyvtári Intézet különféle képzések megvalósítása által igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet intézményként úgy működni egy közösségben, hogy az intézmény munkája valós hasznot jelentsen a helyi közösség számára. „A válasz a következő: nemcsak olvasottságot, műveltséget adunk az embereknek, hanem egy közösségi teret, ahol tanulhatnak, és ami tudást, tapasztalatot magukhoz vesznek, az hozzájárul a jobb életminőségükhöz, valamint ahhoz is, hogy könnyebben megtalálják helyüket a világban.” Azáltal, hogy közösségi térré alakítjuk könyvtárunkat, hozzá tudunk járulni a projekt sikeréhez – tette hozzá Fehér Miklós, kiemelve a Közösségek Hete elevezésű programot, melynek keretében a közösségek találkozhattak egymással, illetve a Cselekvő Közösségek Wikit, amely egy bárki által szerkeszthető, ugyanakkor szakmai figyelemmel támogatott adatbázis.


_D0A5248_Copy
Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója


Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója arról beszélt, hogy intézményük a kutatásban és a módszertani fejlesztésben járult hozzá a projekt sikeréhez. „Ami e projekt keretében megvalósul, annak meghatározó szerepe lesz az elkövetkezendő évtizedekben is” – hangsúlyozta.

 

Konferencia a kulturális közösségfejlesztésről

A június 11-ei konferencia kezdetén bemutatták a Cselekvő közösségek-projekt eddigi eredményeit összefoglaló kisfilmet, melynek végén gróf Széchenyi István szavait olvashattuk: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen”. E szavak fontosságára hívta fel a figyelmet dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), a projekt egyik szakmai vezetője: „ez a program a minőséget és a közösségeket képviseli. Azokat a közösségeket, akik nélkül nem lenne se kultúra, se gazdaság. Épp ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy növeljük a kultúra iránti érdeklődést az országban, hiszen a kulturális értékek egymás közötti megosztása által csak erősebbek leszünk.”


_D0A5310_Copy
dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), a projekt egyik szakmai vezetője

 

A Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés című konferenciát dr. Habil. Juhász Gábor nyitotta meg, és arról szólt: a Cselekvő közösségek-projekt legfontosabb célja a helyi identitások kialakításának lehetővé tétele. „E program fontos eleme az ELTE TáTK-on elérhető Közösségi és civil tanulmányok MA képzés, melynek segítségével olyan szakembereket képeznek, akik aktívan részt tudnak venni a közösségek fejlesztésében, támogatásában. Ez a gondolat pedig éppen az, amit mi itt a karon képviselünk” – emelte ki dr. habil. Juhász Gábor, hozzátéve: a kulturális szolgáltatások és maga a kulturális élet jelentős hatással van az egyes közösségek társadalmi életére. „A Cselekvő közösségek-projekt rendkívül nagy hatású kezdeményezés, amelynek fontos szerepe van a magyar társadalom működtetésében.”


_D0A5358_Copy
dr. habil. Juhász Gábor

 

A Cselekvő közösségek-projekt eredményei és a Skanzen közösségfejlesztő tevékenysége című előadásában dr. Cseri Miklós arról beszélt: a Cselekvő közösségek-projekt elindításáról és kormányzati támogatásáról szóló szerződést 2016. szeptember 16-án írták alá, a projekt résztvevői pedig egészen azóta lankadatlan lelkesedéssel állnak a közösségek szolgálatában. „Céljaink között szerepel többek között közösségfejlesztés, az iskolaelhagyás megakadályozása, a fiatalok helyi közösségbe való integrálása, a kivándorlás megakadályozása, valamint a települési összefogások segítése. A helyi identitás és kohézió erősítését szeretnénk megvalósítani” – fogalmazott dr. Cseri Miklós.


_D0A5396_Copy
dr. Cseri Miklós

 

Arra is rámutatott, milyen fontos, hogy létezik egy olyan képzés, mint a Közösségi és civil tanulmányok MA, ahhoz ugyanis, hogy országos szinten megvalósíthassák ezt a projektet, kiváló és elkötelezett szakemberekre van szükség. „Módszertani útmutatót dolgoztunk ki, tanulmányutakat valósítottunk meg, de workshopokat és konferenciákat is tartunk, mivel fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben ismert legyen ez a projekt. Mostanáig 17 megyében 25 mintaprojektet valósítottunk meg, ez pedig jó kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy a jövőben igazán nagy sikert érjünk el” – mondta. Dr. Cseri Miklós a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójaként arról is mesélt, a Skanzen szem előtt tartja, hogy segítsen a közösségeknek megőrizni az értékeiket. „Egy intézménynek tisztelettel kell fordulnia az őt fenntartó közösségek felé és a Skanzen épp ezt teszi, ráadásul nagy sikerrel. Ha pedig egy intézmény esetén működik ez a gyakorlat, akkor ez működhet egy egész hálózatnál is.”


_D0A5441_Copy
Kárpáti Árpád

 

Az NMI szerepe a Cselekvő közösségek-projektben című előadása kezdetén Kárpáti Árpád megfogalmazta: tudomása szerint a Cselekvő közösségekhez hasonló komplex projekt még nem volt a kultúra területén. „Mi, az NMI munkatársai örömmel csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, küldetésünk pedig nem kevesebb, minthogy hozzájáruljunk a magyar nemzet életminőségének javulásához a Kárpát-medencében. Fő céljaink közé tartozik a magyar emberek nemzeti és helyi identitásának erősítése, valamint önbecsülésüknek növelése” – hangsúlyozta Kárpáti Árpád, majd kiemelte a társadalmiasítás fogalmát, amely fontos eleme a tevékenységüknek. „A társadalmiasítás a közösségfejlesztés eredményeinek fontos mutatója. A társadalmiasítás és a közösségfejlesztés párhuzamos folyamatai egymást erősítik, illetve generálják” – ismertette.

 

Kárpáti Árpád arról is beszélt, hogy az NMI kiemelt tevékenysége a projekten belül a kutatási feladatok ellátása, illetve a mentorok szakmai támogatása. „A mi területünk az észak- és dél-alföldi régió, de belföldi tanulmányutakat is szervezünk, és létrehoztunk egy online gamification rendszert, amely egy belső közösségi tanulási és motivációs rendszer, amit azért hívtunk életre, hogy a fiatalokat is arra ösztönözzük: legyenek tagjai a helyi közösségüknek.”


_D0A5453_Copy

 

Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a Cselekvő közösségek-projektben címmel tartott előadást dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, akinek szavait Fehér Miklós tolmácsolta. „A korszerű nemzeti könyvtár ma egy közösségi találkozóhely. Az Országos Széchényi Könyvtár nyitott a közösségek előtt, így nem is kérdés, hogy intézményünk nagy örömmel vállalta a feladatot, hogy a projekt könyvtárszakmai szempontú partnere legyen. Több korosztályt is szeretnénk megszólítani, ezért többféle módon igyekszünk elérni a közösségeket: a könyvtárbusz segítségével, valamint a közkönyvtári ellátási rendszer fejlesztésével és kompetenciafejlesztéssel. Tartottunk műhelynapot, szakmai napot és Országos Széchényi Könyvtár-túrát is, ezekkel a kezdeményezésekkel pedig azt szeretnénk elérni, hogy a közösségek számára otthon legyen a könyvtár. A közösségekben és az együttműködésben rejlő erőre akarjuk ráirányítani az emberek figyelmét. Ha csak egy embert mentünk meg, akkor mindenkit megmentettünk – tartja a mondás. Én ezt azzal egészíteném ki: a könyv mindenkit hozzásegít annak a kulturális kincsnek a megismeréséhez, ami életmentő lehet.”

 

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt európai uniós projekt 2016 szeptemberében indult el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A muzeális, a közművelődési és a könyvtári terület három országos szakmai központja közösen dolgozik azon, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel növeljék a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, az intézmények nyitottságát és hozzájáruljanak az egyenlőség erősítéséhez. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból hárommilliárd forinttal támogatott kiemelt projekt 2019. szeptember 15-éig tart.

 

A projektről részletesen ITT olvashattok.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Gadrenia1

2018.12.15

A bukaresti Odeon Színház, a világ egyik legjelentősebb színháza idén állította színpadra Elzbieta Chowaniecz kortárs lengyel szerzőnő Gardénia című darabját Balázs Zoltán rendezésében. Ezt mutatják be ma Tunézia fővárosában, a 20. tuniszi színházi napokon, az afrikai-arab régió egyik legjelentősebb nemzetközi színházi fesztiválján.

Adveti_kalendarium
2018.12.15

Ebben az évben remek téli és karácsonyi kötetekkel készültek a kiadók az óvodás korosztálynak. A megajándékozni kívánt gyermek személyiségétől függően választhatunk a vicces, könnyed történetek vagy meghitt, összebújós mesék közül is. Hat kötetet ajánlunk.

BIDF_R

2018.12.15

Meztelen valóság a filmvásznon a szlogenje a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválnak (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között ötödik alkalommal rendeznek meg a Cinema City Aréna moziban. A kreatív dokumentumfilmek a 21. század embereiről szólnak, sokrétűek, és sokszor tabutémákat is érintenek.

1,51 millió euróért (490 millió forint) kelt egy Marcel Proust-mű első kiadása Pierre Bergé francia üzletember legendás könyvtárának árverésén pénteken Párizsban. Ez a legnagyobb összeg a világon, amelyet franciául írt eredeti mű egy példányáért valaha árverésen adtak. Marcel Proust (1871-1922) Az eltűnt idő nyomában című, hétkötetes regényfolyamának első könyve, a Swann eredeti, japán papírra nyomott kiadásának ez az egyes számot viselő példánya, melyet az író barátjának, Lucien Daudet-nek ajándékozott 1913 végén.

A Plácido Domingo által alapított Operalia nemzetközi tehetségkutató verseny mintegy ezer résztvevője közül kiválasztott 40 énekes július 21. és 26. között a prágai Nemzeti Színház történelmi épületének színpadán méri össze tudását. A zenei kíséretet az opera zenekara biztosítja Plácido Domingo vezényletével. A negyven résztvevő először három selejtező körben mérkőzik meg egymással, közülük tízen jutnak be a döntőbe, ahol öt kategóriában fogják értékelni az énekeseket. Az Operaliát korábban mások mellett London, Los Angeles, Párizs, Verona, Mexikóváros és Peking látta vendégül.

Az egri minaret világviszonylatban egyedülálló értéket képvisel: ez a legészakibb fekvésű minaret, amely szinte teljes épségében fennmaradt. Állami támogatásból nemcsak a torony újult meg, hanem annak közvetlen környezetét is helyreállították. A beruházás több ütemben valósult meg. A torony ideiglenes megtámasztását, a régészeti feltárásokat és a falkutatást követően először az alapozás megerősítési munkálatai és az alsó burkolókövek cseréje, rekonstrukciója történt meg, majd a felső rész burkolatának javítása, a csúcsdísz és az erkély felújítása következett.

A terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Templomban ad adventi koncertet a Makám együttes december 22-én szombaton Ó, gyönyőrű éj címmel. Az est során Sík Sándor verseire készült dalok is elhangoznak. A zenekarban Krulik Zoltán mellett ezúttal Bede Sári és Magyar Bori (ének), Boros Attila (basszusgitár), Varga Bori (szaxofon), Szabó Árpád (hegedű), Gyulai Csaba (cajon és gadulka) szerepel. Közreműködik az örmény fúvós hangszert, a dudukot megszólaltató Juhász Endre, valamint Bálint Péter, aki az ausztrál őslakosok kürtjén, a didgeridoo-n játszik. A koncertről filmfelvétel készül.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma