fejlec_okt.18

2018.06.11

„Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen” – mondta gróf Széchenyi István, és e szavakkal vette kezdetét a Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés című konferencia, melyet a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karával partnerségben tartott meg június 11-én. Az eseményen a Cselekvő közösségek-projekt eredményeiről hallhattunk.

A június 11-ei konferenciát a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás elnevezésű projekt keretében rendezték meg, ahol a projektgazda Szabadtéri Néprajzi Múzeum és konzorciumi partnerei, az Országos Széchényi Könyvtár és az NMI Művelődési Intézet, valamint meghívott szakemberei mutatták be a kulturális közösségfejlesztés módszereit, gyakorlatait. A konferenciát megelőzően a résztvevők sajtótájékoztató keretén belül ismertették a projekt eddigi eredményeit.


_D0A5568_Copy

 

Elsőként dr. habil. Juhász Gábor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának (ELTE TáTK) dékánja szólalt fel, aki a közösségfejlesztő szakmát, valamint a Közösségi és civil tanulmányok MA képzés munkaerő-piaci hasznosulását helyezte fókuszba. Elmondta: a közösségfejlesztő hiányszakma lett Magyarországon. Az uniós források több száz településen teszik lehetővé közösségfejlesztő programok létrehozását, ugyanakkor kevés az olyan képzett szakember, aki aktívan részt tud venni ezekben a programokban. Idén azonban már volt olyan felvételiző az ELTE TáTK Közösségi és civil tanulmányok MA képzésén, aki a Cselekvő közösségek – aktív szerepvállalás elnevezésű projekt és a településfejlesztési programok hatására jelentkezett az egyetemi képzésre, ez pedig rendkívül jó jel. Az ELTE TáTK tehát ilyen módon tud kapcsolódni a projekthez, melynek legfontosabb célkitűzése az, hogy a magyar közösségeket segítse és szolgálja – emelte ki dr. habil Juhász Gábor.


_D0A5177_Copy
dr. habil. Juhász Gábor, az ELTE TáTK dékánja

 

Dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgatója, a projekt konzorciumi vezetője elmondta: a Cselekvő közösségek-projekt 2016. szeptember 16-án indult, a magyar kormány pedig hárommilliárd forint kiemelt forrást biztosított a programra, mely mára beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A projekt közvetlenül az önkormányzatokat, a civil, az egyházi és az egyéb szervezeteket, kulturális és oktatási intézményeket, illetve azok munkatársait célozza, rajtuk keresztül pedig a közösségfejlesztési folyamatokat elindítani kívánó települések, településrészek lakosait kívánja megszólítani és cselekvésre – közösségek létrehozására, fenntartására –, valamint közösségi szerepvállalásra ösztönözni – ismertette dr. Cseri Miklós, hozzátéve: ma már nincs is olyan település, amelyet a program segítségével ne értek volna el. „Hetvenkét tagból álló mentorhálózatunk van és 17 megyében összesen 25 mintaprojektet valósítottunk meg annak érdekében, hogy segítséget tudjunk nyújtani a helyi közösségeknek.”


_D0A5229_Copy
dr. Cseri Miklós, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) főigazgatója,
a projekt konzorciumi vezetője

 

A sajtótájékoztatón Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója úgy fogalmazott: a közösségfejlesztés új irányt jelent a könyvtár életében, méghozzá olyan új irányt, mely által még inkább a közösségek szolgálatába tudnak állni. Elmondta: a Könyvtári Intézet különféle képzések megvalósítása által igyekezett választ adni arra a kérdésre, hogyan lehet intézményként úgy működni egy közösségben, hogy az intézmény munkája valós hasznot jelentsen a helyi közösség számára. „A válasz a következő: nemcsak olvasottságot, műveltséget adunk az embereknek, hanem egy közösségi teret, ahol tanulhatnak, és ami tudást, tapasztalatot magukhoz vesznek, az hozzájárul a jobb életminőségükhöz, valamint ahhoz is, hogy könnyebben megtalálják helyüket a világban.” Azáltal, hogy közösségi térré alakítjuk könyvtárunkat, hozzá tudunk járulni a projekt sikeréhez – tette hozzá Fehér Miklós, kiemelve a Közösségek Hete elevezésű programot, melynek keretében a közösségek találkozhattak egymással, illetve a Cselekvő Közösségek Wikit, amely egy bárki által szerkeszthető, ugyanakkor szakmai figyelemmel támogatott adatbázis.


_D0A5248_Copy
Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézetének igazgatója


Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet szakmai igazgatója arról beszélt, hogy intézményük a kutatásban és a módszertani fejlesztésben járult hozzá a projekt sikeréhez. „Ami e projekt keretében megvalósul, annak meghatározó szerepe lesz az elkövetkezendő évtizedekben is” – hangsúlyozta.

 

Konferencia a kulturális közösségfejlesztésről

A június 11-ei konferencia kezdetén bemutatták a Cselekvő közösségek-projekt eddigi eredményeit összefoglaló kisfilmet, melynek végén gróf Széchenyi István szavait olvashattuk: „Egynek minden nehéz, sokaknak semmi sem lehetetlen”. E szavak fontosságára hívta fel a figyelmet dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), a projekt egyik szakmai vezetője: „ez a program a minőséget és a közösségeket képviseli. Azokat a közösségeket, akik nélkül nem lenne se kultúra, se gazdaság. Épp ezért tartjuk kiemelten fontosnak, hogy növeljük a kultúra iránti érdeklődést az országban, hiszen a kulturális értékek egymás közötti megosztása által csak erősebbek leszünk.”


_D0A5310_Copy
dr. habil. Arapovics Mária (SZNM–MOKK), a projekt egyik szakmai vezetője

 

A Fókuszban a kulturális közösségfejlesztés című konferenciát dr. Habil. Juhász Gábor nyitotta meg, és arról szólt: a Cselekvő közösségek-projekt legfontosabb célja a helyi identitások kialakításának lehetővé tétele. „E program fontos eleme az ELTE TáTK-on elérhető Közösségi és civil tanulmányok MA képzés, melynek segítségével olyan szakembereket képeznek, akik aktívan részt tudnak venni a közösségek fejlesztésében, támogatásában. Ez a gondolat pedig éppen az, amit mi itt a karon képviselünk” – emelte ki dr. habil. Juhász Gábor, hozzátéve: a kulturális szolgáltatások és maga a kulturális élet jelentős hatással van az egyes közösségek társadalmi életére. „A Cselekvő közösségek-projekt rendkívül nagy hatású kezdeményezés, amelynek fontos szerepe van a magyar társadalom működtetésében.”


_D0A5358_Copy
dr. habil. Juhász Gábor

 

A Cselekvő közösségek-projekt eredményei és a Skanzen közösségfejlesztő tevékenysége című előadásában dr. Cseri Miklós arról beszélt: a Cselekvő közösségek-projekt elindításáról és kormányzati támogatásáról szóló szerződést 2016. szeptember 16-án írták alá, a projekt résztvevői pedig egészen azóta lankadatlan lelkesedéssel állnak a közösségek szolgálatában. „Céljaink között szerepel többek között közösségfejlesztés, az iskolaelhagyás megakadályozása, a fiatalok helyi közösségbe való integrálása, a kivándorlás megakadályozása, valamint a települési összefogások segítése. A helyi identitás és kohézió erősítését szeretnénk megvalósítani” – fogalmazott dr. Cseri Miklós.


_D0A5396_Copy
dr. Cseri Miklós

 

Arra is rámutatott, milyen fontos, hogy létezik egy olyan képzés, mint a Közösségi és civil tanulmányok MA, ahhoz ugyanis, hogy országos szinten megvalósíthassák ezt a projektet, kiváló és elkötelezett szakemberekre van szükség. „Módszertani útmutatót dolgoztunk ki, tanulmányutakat valósítottunk meg, de workshopokat és konferenciákat is tartunk, mivel fontosnak tartjuk, hogy minél szélesebb körben ismert legyen ez a projekt. Mostanáig 17 megyében 25 mintaprojektet valósítottunk meg, ez pedig jó kiindulási alapot jelent ahhoz, hogy a jövőben igazán nagy sikert érjünk el” – mondta. Dr. Cseri Miklós a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatójaként arról is mesélt, a Skanzen szem előtt tartja, hogy segítsen a közösségeknek megőrizni az értékeiket. „Egy intézménynek tisztelettel kell fordulnia az őt fenntartó közösségek felé és a Skanzen épp ezt teszi, ráadásul nagy sikerrel. Ha pedig egy intézmény esetén működik ez a gyakorlat, akkor ez működhet egy egész hálózatnál is.”


_D0A5441_Copy
Kárpáti Árpád

 

Az NMI szerepe a Cselekvő közösségek-projektben című előadása kezdetén Kárpáti Árpád megfogalmazta: tudomása szerint a Cselekvő közösségekhez hasonló komplex projekt még nem volt a kultúra területén. „Mi, az NMI munkatársai örömmel csatlakoztunk ehhez a kezdeményezéshez, küldetésünk pedig nem kevesebb, minthogy hozzájáruljunk a magyar nemzet életminőségének javulásához a Kárpát-medencében. Fő céljaink közé tartozik a magyar emberek nemzeti és helyi identitásának erősítése, valamint önbecsülésüknek növelése” – hangsúlyozta Kárpáti Árpád, majd kiemelte a társadalmiasítás fogalmát, amely fontos eleme a tevékenységüknek. „A társadalmiasítás a közösségfejlesztés eredményeinek fontos mutatója. A társadalmiasítás és a közösségfejlesztés párhuzamos folyamatai egymást erősítik, illetve generálják” – ismertette.

 

Kárpáti Árpád arról is beszélt, hogy az NMI kiemelt tevékenysége a projekten belül a kutatási feladatok ellátása, illetve a mentorok szakmai támogatása. „A mi területünk az észak- és dél-alföldi régió, de belföldi tanulmányutakat is szervezünk, és létrehoztunk egy online gamification rendszert, amely egy belső közösségi tanulási és motivációs rendszer, amit azért hívtunk életre, hogy a fiatalokat is arra ösztönözzük: legyenek tagjai a helyi közösségüknek.”


_D0A5453_Copy

 

Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a Cselekvő közösségek-projektben címmel tartott előadást dr. Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, akinek szavait Fehér Miklós tolmácsolta. „A korszerű nemzeti könyvtár ma egy közösségi találkozóhely. Az Országos Széchényi Könyvtár nyitott a közösségek előtt, így nem is kérdés, hogy intézményünk nagy örömmel vállalta a feladatot, hogy a projekt könyvtárszakmai szempontú partnere legyen. Több korosztályt is szeretnénk megszólítani, ezért többféle módon igyekszünk elérni a közösségeket: a könyvtárbusz segítségével, valamint a közkönyvtári ellátási rendszer fejlesztésével és kompetenciafejlesztéssel. Tartottunk műhelynapot, szakmai napot és Országos Széchényi Könyvtár-túrát is, ezekkel a kezdeményezésekkel pedig azt szeretnénk elérni, hogy a közösségek számára otthon legyen a könyvtár. A közösségekben és az együttműködésben rejlő erőre akarjuk ráirányítani az emberek figyelmét. Ha csak egy embert mentünk meg, akkor mindenkit megmentettünk – tartja a mondás. Én ezt azzal egészíteném ki: a könyv mindenkit hozzásegít annak a kulturális kincsnek a megismeréséhez, ami életmentő lehet.”

 

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt európai uniós projekt 2016 szeptemberében indult el a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében. A muzeális, a közművelődési és a könyvtári terület három országos szakmai központja közösen dolgozik azon, hogy a közösségfejlesztés eszközeivel növeljék a társadalmi aktivitást, a közösségi szerepvállalást, az intézmények nyitottságát és hozzájáruljanak az egyenlőség erősítéséhez. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból hárommilliárd forinttal támogatott kiemelt projekt 2019. szeptember 15-éig tart.

 

A projektről részletesen ITT olvashattok.



Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma