Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2016.11.25

„A horvát és a magyar múlt úgy összetartozik, mint az almának a két fele” – mondta el Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke november 24-én a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén. A fogadáson visszaemlékeztek a horvát-magyar barátságot tovább erősítő, a Zrínyi-emlékév kapcsán rendezett programokra, különösen Ivan Zajc Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című operájára.

Végéhez közeledik a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” emlékév, amelynek során számos kulturális és tudományos rendezvénnyel emlékeztek meg Szigetvár ostromának, a várvédő Zrínyi Miklós és bátor katonái hősi halálának 450. évfordulójáról. A rendezvénysorozat központi eseménye 2016. szeptember 7-én Szigetváron volt Magyarország és a Horvát Köztársaság elnökének, valamint a Török Köztársaság miniszterelnök-helyettesének jelenlétében, míg a kulturális programok csúcspontjaként szeptember 18-án a Magyar Állami Operaházban előadták Ivan Zajc horvát zeneszerző Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című operáját. Ezekre a horvát-magyar együttműködést is erősítő eseményekre emlékeztek vissza a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén, ahova a projekt résztvevőit hívta meg a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, Gordan Grlić Radman, hogy kifejezze köszönetét.

 

DSC_7020_Copy


Gordan Grlić Radman kiemelte: országszerte színes programokkal emlékeztek meg Szigetvár ostromának és a Zrínyi Miklós vezette várvédők hősi halálának 450. évfordulójáról. A rendezvények sorából Budapest sem maradhatott ki, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Zrínyi-emlékkoncert mellett mindenképpen kiemelkedő volt a Magyar Állami Operaházban bemutatott, Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című opera az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában.

 

Ez a nagyszabású projekt is csak valódi horvát-magyar összefogással valósulhatott meg – hangsúlyozta a nagykövet, köszönetet mondva a közös munkáért Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnökének és Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának.

 

„Sikerült a hazaszeretet, a hűség, a hősiesség, az önfeláldozás eszméit olyan hőfokon megjeleníteni, hogy a magyar és a horvát nézőkön kívül a külföldiek is könnyes szemmel tapsoltak” – mondta el az operaelőadásról Gordan Grlić Radman. Hangsúlyozta: a horvát-magyar barátságnak és a jó szomszédságnak az egyik legszebb példája volt az előadás.

 

DSC_7026_Copy


Ókovács Szilveszter egy családi fotóalbumhoz hasonlította azokat a nemzet számára fontos történelmi témájú zeneműveket, melyeket csak az adott nemzet tagjai értenek, a többieknek azonban nem élvezhetőek a közös múlt hiányában. Míg nekünk egy ilyen családi album igazi kincs, addig a panellakás túloldalán semmit sem ér. Így vagyunk mi Erkel Ferenccel, akit nem tudunk igazán a határon túl népszerűsíteni, ellenben a horvátok által hozzánk hozott Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című opera olyan családi albummá vált, amelyet a szomszéd lakásban is tudtak értelmezni, szeretni. Sőt a központi szereplő nekünk is családtagunk, így még szorosabb barátság alakulhatott ki a szomszédok, azaz a horvátok és a magyarok között. Az Operaház főigazgatója kiemelte: nagyon nagy élmény volt Ivan Zajc horvát zeneszerző művét megnézi, és abban felfedezni saját nagy történelmi hősünket is. Mint hangsúlyozta: az Operaház örömmel adott helyet az eszékiek előadásának.

 

A 2016-os Zrínyi-emlékév végéhez közeledve jó visszagondolni arra, amit az elmúlt évben tettünk, és előretekinteni arra, mi vár ránk – mondta el Hóvári János. Hangsúlyozta: a Zrínyi-örökséget nem lehet bezárni a szigetvári vagy a csáktornyai várba, mert annál sokkal fontosabb. Az örökséget az egész nemzethez el kellett juttatni, és ezt sikerült is elérnie a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottságnak azzal a sok-sok programmal, melyeket országszerte mindkét hazában: Magyarországon és Horvátországban rendeztek. Hozzátette: a programok szervezése során mindkét főváros: Budapest és Zágráb is mögéjük állt.

 

DSC_7038_Copy


A 16. századnak releváns üzenete van a 21. század Magyarországához és Horvátországához, miszerint: a horvátokkal mi egy család vagyunk, egy a múltunk, Zrínyi Miklós pedig közös örökségünk – emelte ki Hóvári János. Hozzátette: az operaelőadás különleges eseménye volt az évnek, amely nem csak Zrínyi hőstetteiről, Ivan Zajc csodálatos zenéjéről és az eszékiek előadásáról szólt. A megtelt nézőtér és a taps mögött ott volt az összefogás gondolata, miszerint a 21. században meg kell értenünk, hogy nekünk, magyaroknak és horvátoknak egy a sorsunk, összetartozunk.

 

Hóvári János köszönetet mondott Gordan Grlić Radmannak és a horvát nagykövetségnek a nagyon komoly és baráti együttműködésért az emlékév kapcsán. Mint mondta: az együttműködés nemcsak baráti volt, hanem eredményes is. Sokat tettünk azért, hogy Zrínyi Miklós öröksége a megfelelő módon éljen a magyar köztudatban, és hogy elmondhassuk: magyar és horvát valóban úgy tartozik össze, mint egy almának a két fele.

 

 

Készítette: Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

Roma_nok_kultura_banner_002

Magritte_R

2019.06.26

Mások mellett Salvador Dalí, Joan Miró, René Magritte, Pablo Picasso és Alberto Giacometti munkáin keresztül, csaknem 120 festményt, grafikát, szobrot, fotót, filmet és dokumentumot felvonultva mutatja be a szürrealista mozgalom történetének egyik fordulópontját a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől látható időszaki kiállítása.

kafarnaum

2019.06.26

A szív áll középpontjában az Uránia Nemzeti Filmszínház nyári sorozatának. Az utóbbi néhány év alkotásaiból válogatott, június 28. és július 28. között vetített filmekben a szereplők viszonyait és életük történéseit erős érzelmek határozzák meg, az őket érintő fordulatok pedig „szívtájékon” érik el a nézőket.

EmlekAlomKutyaVilag__3

2019.06.26

Kőszegi Edit, az Emlék–Álom–Kutya–Világ című kiállítás kurátora dokumentumfilmesből lett a roma képzőművészet egyik fő gyűjtője és gondozója. A szentendrei MANK Galéria tárlatában gyűjteményének kialakulásáról és jelentőségéről is beszélgettünk. Interjú.

A müncheni Lajos-Miksa Egyetem és a Tübingeni Egyetem tudósai vezette nemzetközi kutatócsoport kémiai elemzése alapján 99 helyi vagy Athénból importált kerámiaedényt vizsgált az időszámítás előtti 500 körüli időszakból. A kutatás során nem csak olyan élelmiszerek maradványaira bukkantak, mint az olívaolaj vagy a tej, hanem felfedeztek – valószínűleg főzésre is használt – borra, valamint kölesből készült sörre utaló nyomokat.

A Louvre-ban látható, az Algri nők lakásukban című festményéhez készített előtanulmány egy keleties stílusú, élénk színekben pompázó olajkép, amely csütörtöktől a párizsi Mendes Galériában tekinthető meg. A kép másfél éve került elő egy magángyűjtő lakásából. Eredetiségét egy kutatómunka igazolta, amely keretében végzett röntgensugaras átvilágítás azt is kimutatta, hogy az algíri nőkhöz készült tanulmányt Delacroix egy másik, ülő öregembert madárral ábrázoló képre festette rá. A festmény július 11-ig látható a párizsi galériában, ezt követően várhatóan külföldi turnéra viszik.

A július 12. és 14. között zajló rendezvényen lesz karnevál, koncertek, főzőverseny és légi bemutató is. Fellép a Hooligans, a Punnany Massif, a Republic, a ManGoRise, a Halott Pénz, a Kelemen Kabátban és a Budapest Bár és több más művészeti együttes. A legnagyobb érdeklődéssel kísért program minden évben a halászléfőző-verseny.

A közel 4000 négyzetméteres területen az egykor virágzó athéni negyed életébe nyerhetnek betekintést a látogatók: az ókori fürdők, kutak, műhelyek és használati tárgyak a klasszikus, a római és a bizánci kori mindennapokat elevenítik fel. Az 1997 és 2004 között feltárt maradványok – melyek között egy gazdag athéni polgár hatodik században épített, vízvezetékkel és csatornarendszerrel ellátott háza is látható – eddig csak részben voltak elérhetőek a múzeum látogatói számára.

Az európai történelem egyik leghíresebb összecsapása után nem maradt fenn temető. A szakemberek azt remélik, hogy az egykor legalább hatezer sebesültet ellátó, mezőgazdasági épületekből „alakult” kórház felfedi majd a csata alatti és az azt követő időben zajló, életek megmentésére utaló erőfeszítések nyomait. A kórházban a felcserek és az orvosok érzéstelenítés nélkül műtöttek, végtagokat amputáltak, sebeket varrtak be.

Dupla jubileum a Kaláka életében: 40. alkalommal lesz Egerben Kaláka Fesztivál, ahol az idén 50 éves együttes is fellép.

kalaka

Először nyitják meg a nagyközönség előtt az erdélyi Kutyfalván (Cuci) levő Degenfeld-kastélyt, ahol szombaton egész napos családi rendezvényt tartanak. Az udvarház méretű, jó adottságokkal rendelkező, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant eddig csak azok láthatták belülről, akik a szocialista időszakban az épületben dolgoztak.

A zenés programok több mint másfél évszázados múltra tekintenek vissza a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Idén hét koncert várja a közönséget a Zenés Állatkerti Esték sorozatban július 3. és augusztus 14. között szerdánként. Az 1910-es években az Állatkertnek saját szimfonikus zenekara is volt, a következő évtizedben pedig a Magyar Rádió az első koncertet az Állatkertből sugározta, ahogyan azt az LGT is megénekelte a Szól a rádió című slágerében.

A fiatal tehetségek támogatása és a rendszerváltozás 30. évfordulója áll a váci VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozó középpontjában, melyet immár hetedik alkalommal rendeznek meg július 4. és 7. között a Duna-parton.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma