IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2016.11.25

„A horvát és a magyar múlt úgy összetartozik, mint az almának a két fele” – mondta el Dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke november 24-én a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén. A fogadáson visszaemlékeztek a horvát-magyar barátságot tovább erősítő, a Zrínyi-emlékév kapcsán rendezett programokra, különösen Ivan Zajc Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című operájára.

Végéhez közeledik a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” emlékév, amelynek során számos kulturális és tudományos rendezvénnyel emlékeztek meg Szigetvár ostromának, a várvédő Zrínyi Miklós és bátor katonái hősi halálának 450. évfordulójáról. A rendezvénysorozat központi eseménye 2016. szeptember 7-én Szigetváron volt Magyarország és a Horvát Köztársaság elnökének, valamint a Török Köztársaság miniszterelnök-helyettesének jelenlétében, míg a kulturális programok csúcspontjaként szeptember 18-án a Magyar Állami Operaházban előadták Ivan Zajc horvát zeneszerző Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című operáját. Ezekre a horvát-magyar együttműködést is erősítő eseményekre emlékeztek vissza a Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetségén, ahova a projekt résztvevőit hívta meg a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete, Gordan Grlić Radman, hogy kifejezze köszönetét.

 

DSC_7020_Copy


Gordan Grlić Radman kiemelte: országszerte színes programokkal emlékeztek meg Szigetvár ostromának és a Zrínyi Miklós vezette várvédők hősi halálának 450. évfordulójáról. A rendezvények sorából Budapest sem maradhatott ki, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett Zrínyi-emlékkoncert mellett mindenképpen kiemelkedő volt a Magyar Állami Operaházban bemutatott, Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című opera az Eszéki Horvát Nemzeti Színház előadásában.

 

Ez a nagyszabású projekt is csak valódi horvát-magyar összefogással valósulhatott meg – hangsúlyozta a nagykövet, köszönetet mondva a közös munkáért Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének, Dr. Hóvári Jánosnak, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnökének és Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának.

 

„Sikerült a hazaszeretet, a hűség, a hősiesség, az önfeláldozás eszméit olyan hőfokon megjeleníteni, hogy a magyar és a horvát nézőkön kívül a külföldiek is könnyes szemmel tapsoltak” – mondta el az operaelőadásról Gordan Grlić Radman. Hangsúlyozta: a horvát-magyar barátságnak és a jó szomszédságnak az egyik legszebb példája volt az előadás.

 

DSC_7026_Copy


Ókovács Szilveszter egy családi fotóalbumhoz hasonlította azokat a nemzet számára fontos történelmi témájú zeneműveket, melyeket csak az adott nemzet tagjai értenek, a többieknek azonban nem élvezhetőek a közös múlt hiányában. Míg nekünk egy ilyen családi album igazi kincs, addig a panellakás túloldalán semmit sem ér. Így vagyunk mi Erkel Ferenccel, akit nem tudunk igazán a határon túl népszerűsíteni, ellenben a horvátok által hozzánk hozott Nikola Šubić Zrinjski (Zrínyi Miklós) című opera olyan családi albummá vált, amelyet a szomszéd lakásban is tudtak értelmezni, szeretni. Sőt a központi szereplő nekünk is családtagunk, így még szorosabb barátság alakulhatott ki a szomszédok, azaz a horvátok és a magyarok között. Az Operaház főigazgatója kiemelte: nagyon nagy élmény volt Ivan Zajc horvát zeneszerző művét megnézi, és abban felfedezni saját nagy történelmi hősünket is. Mint hangsúlyozta: az Operaház örömmel adott helyet az eszékiek előadásának.

 

A 2016-os Zrínyi-emlékév végéhez közeledve jó visszagondolni arra, amit az elmúlt évben tettünk, és előretekinteni arra, mi vár ránk – mondta el Hóvári János. Hangsúlyozta: a Zrínyi-örökséget nem lehet bezárni a szigetvári vagy a csáktornyai várba, mert annál sokkal fontosabb. Az örökséget az egész nemzethez el kellett juttatni, és ezt sikerült is elérnie a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékbizottságnak azzal a sok-sok programmal, melyeket országszerte mindkét hazában: Magyarországon és Horvátországban rendeztek. Hozzátette: a programok szervezése során mindkét főváros: Budapest és Zágráb is mögéjük állt.

 

DSC_7038_Copy


A 16. századnak releváns üzenete van a 21. század Magyarországához és Horvátországához, miszerint: a horvátokkal mi egy család vagyunk, egy a múltunk, Zrínyi Miklós pedig közös örökségünk – emelte ki Hóvári János. Hozzátette: az operaelőadás különleges eseménye volt az évnek, amely nem csak Zrínyi hőstetteiről, Ivan Zajc csodálatos zenéjéről és az eszékiek előadásáról szólt. A megtelt nézőtér és a taps mögött ott volt az összefogás gondolata, miszerint a 21. században meg kell értenünk, hogy nekünk, magyaroknak és horvátoknak egy a sorsunk, összetartozunk.

 

Hóvári János köszönetet mondott Gordan Grlić Radmannak és a horvát nagykövetségnek a nagyon komoly és baráti együttműködésért az emlékév kapcsán. Mint mondta: az együttműködés nemcsak baráti volt, hanem eredményes is. Sokat tettünk azért, hogy Zrínyi Miklós öröksége a megfelelő módon éljen a magyar köztudatban, és hogy elmondhassuk: magyar és horvát valóban úgy tartozik össze, mint egy almának a két fele.

 

 

Készítette: Wéber Anikó

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

deri-tojas2_R

2019.04.20

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

balanchine04

2019.04.20

George Balanchine látta a zenét és hallotta a táncot – így jellemezte híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen a grúz származású orosz-amerikai művészt, a szimfonikus balett atyját, a modern balett megálmodóját. A Magyar Nemzeti Balett a művész egy 1950-es alkotását, a Sylvia pas de deux-t is bemutatta március végén az OMG balettesten.

160703_fortepan_R

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

A Kék Okavango nevű, ovális gyémánt a dél-afrikai országban valaha talált legnagyobb kék gyémánt. A világoskék szín a bór kémiai elemnek köszönhető, mely jelen volt az óceánok kőzetében, amikor a gyémánt kialakult mintegy 1-3 milliárd évvel ezelőtt.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

A kutatók a neolitikus korszakból származó DNS-eket összevetve megállapították, hogy az őslakók Anatóliából (a mai Törökország területéről) Kr. e. 4000 táján értek a mai Nagy-Britanniába. A török ősök révén terjed el a földművelés Európa-szerte, így brit szigeten is. A neolitikus bevándorlók Britanniában a földművelésen kívül a nagy sziklákból készített építmények, megalitok hagyományát is elterjesztették. A Stonehenge is ennek a tradíciónak az egyik emléke.

A fosszíliák a dicynodonták legkevesebb hét-nyolc egyedéhez tartoznak, az emlősök ezen ősei ökörméretűek voltak. Vannak közöttük archosaurus- és más őshüllő-maradványok is, utóbbi a krokodilok őséé lehetett. A tudósok úgy vélik, hogy az 1x2 méter kiterjedésű és ugyanilyen mély terület ivóhely volt abban az időben, amikor nagy szárazság pusztított a térségben, és az állatok legyengült állapotuk miatt pusztultak el. Argentína gazdag a triász, a jura és a kréta földtörténeti korból származó fosszíliák lelőhelyeiben, olyan ősállat-kövületekre bukkantak a dél-amerikai országban, amelyek a bolygó északi részén nem fordulnak elő.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

palocnepviselet_500

Az eredeti bemutató után ötven évvel újra a mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet nagyszombattól a sepsiszentgyörgyi Művész Moziban is vetítenek.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma