2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

_D0A2079_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A legjobb ebben a kiállításban, hogy a kiállított fotók nemcsak egy archívum részeként értelmezhetők, hanem önmagukban is érvényessé váltak: így, bekeretezve, a múzeum falán lógva ezek az amatőr fotók a műalkotás rangjára emelkedtek. Ami azért is érdekes, mert a legtöbb fénykép története egyáltalán nem ismert, nem tudjuk, hogy kiket ábrázol, sokszor még a megörökített helyszín is kérdéses.


A legtöbb munkának nincs nevesített alkotója, nincs címe, mint a „rendes” műtárgyaknak, sokszor csak egy évszám és egy sorszám tartozik hozzájuk. És ettől függetlenül a kiállítótérben mégis műalkotássá nemesedtek, amihez természetesen a múzeumi tér „szentsége” is hozzájárul, de nem csak az.


_D0A2315_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


E képek a Walter Benjamin-i értelemben vett aurával rendelkeznek: itt és most vannak jelen. Egy részüket ugyanis még sohasem hívták elő, másrészt ezek a képek még sohasem kapcsolódtak ilyenformán egymáshoz. A kiállítótérben ez a közel háromszáz fotó egy képzeletbeli életutat vázol fel, úgy működik, mint egy családi fotóalbum. De nem egy adott család fotóalbuma ez, hanem közös nagy családunké, hiszen az egyéni sorsok közös történelmünkké állnak össze.


_D0A2275_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A Fortepan archívum kétszáz kedvence négy nagy tematikai egységben látható, négy életkor jelenik meg rajtuk: a gyermek-, az ifjú-, a felnőtt- és az időskor. És mialatt beavatnak az emberi élet egyes szakaszaiba, megismerjük azt is, hogy az elmúlt száz évben mely szokások nem változtak, melyek azok, amelyek a történelem traumái ellenére is átörökíthetőek maradtak, melyek azok, amelyek közösek, amelyek közösséggé tesznek minket. Fény derül arra is, hogy mi az, ami változott, és mi az, amit a történelmi cezúrák eltöröltek.


_D0A2191_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A képeken tükröződik a társadalom sokszínűsége. Látjuk a város és a falu lakóit, megismerjük az arisztokratákat és a szegényeket, a zsidókat és a keresztényeket, a háborúban harcolókat és az itthon maradottakat, a punk bandákat és a szolid barátnőket, a társadalom megbecsült tagjait és a periférián élő kitaszítottakat.


160703_fortepan1
Fotó forrása: Fortepan


A fotók egyszerre mesélnek egyéni sorsokról és egyszerre működnek a kollektív emlékezet darabjainként. A kiállított fotók a 20. század eseményeit privát szemüvegen keresztül láttatják, éppen ebből ered különlegességük. E privát célra készült fotókat eredetileg nem a nyilvánosságnak szánták, így valójában ez a fajta kitárulkozásuk voyeurré is tesz minket: beleshetünk egy idegen személy családi életébe, megpróbálhatjuk felfedezni a titkaikat, az ő életükből asszociálhatunk a sajátunkra.


_D0A2161_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Tizenhat hattértörténetet is megismerünk a kiállításon, bizonyos fotóanyagok esetében ugyanis pontosan tudható, hogy ki az alkotó, vagy hogy honnan származik az adott anyag. Így például megtudjuk, hogy 2015-ben egy elektromos zárlatot követő tűzben veszett el az Uvaterv százezer darabos, ritka képgyűjtemény nagy része, csak a harmadát sikerült megmentenie és digitalizálnia a Fortepan önkénteseinek. De láthatunk néhányat Jávor István szociofotóiból is, amelyek a Ceaușescu-diktatúra borzalmairól mesélnek.


_D0A2222_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Szalay Zoltán ingázókról készített sorozatát betiltották a 60-as években, Lőw Márton a fél világot megkerülve fotózta a hadifoglyok életét, Erdőssy Béla családja vidéken töltött idilli napjait örökítette meg.


Szalay_Zoltan_ingazok_2
Szalay Zoltán: Ingázók (1963)
Forrás: Fortepan


Itt szerepelnek Schoch Frigyes sztereofotói, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó pillanatait örökítik meg, a BRFK helyszínelő fényképei pedig nyers és naturalista módon mesélnek a mélyszegénységről és a periférián élőkről.


Külön installáció szól a magyarországi holokauszt képeinek hiányáról. Ez az időszak a fotótörténet egyik fehér foltja, hiszen csupán huszonnégy olyan képet ismerünk, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a deportálásokkal. A budapesti gettó életéről pedig egyetlen fotó sem maradt fenn. Vajon nem is készültek, vagy az enyészetté lettek...?


_D0A2231_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kiállítás utolsó folyósóján a szétbombázott Budapestet ismerhetjük meg. Izgalmas, ahogyan a korabeli és a mai fotók egymás mellé kerültek, mert így még szembetűnőbb, hogy micsoda pusztítást végeztek a főváros ostroma során: a Várnegyed valóban romhalmazzá változott.


Jó ötlet, hogy a kiállításban a Fortepan saját magára is rákérdez. Szó esik a név eredetéről, a fotók bekerülésének lehetséges módjairól, két videóinterjún hallhatjuk az alapítók és az adományozók gondolatait.


_D0A2124_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Az utolsó teremben megtudhatjuk, hogy a Fortepan szerkesztett archívum, tehát nem jelenik meg benne automatikusan minden beérkezett fotó, közülük az ott dolgozók válogatnak bizonyos szűrők alapján. Ebben a térben mi is az archívum szerkesztőivé válhatunk: egy asztalon szerepelnek az Új Nemzedék saját és beküldött fotói, amelyek közül kiválaszthatjuk a kedvencünket, és szavazhatunk rá.


_D0A2182_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Itt szerepelnek még az olvasói levelek is, amelyek arról szólnak, hogy egy-egy személy a Fortepanon kutatva ismert rá egy rokonára vagy ismerősére.


A kiállítás augusztus 25-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.


Kocsis Katica

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

noisebox

2019.05.21

Május 30-tól művészeti programok költöznek Buda egyik legnépszerűbb művésztanyájára, Bartók-negyedbe. Az érdeklődők ellátogathatnak többek között a Secret Mapping Experiment első önálló kiállítására, a Secret Spheres-re, valamint a Kiégő Izzók interaktív audiovizuális installációjára, a Noise Box-ra.

bodolay

2019.05.21

Májustól Bodolay Géza rendező vezeti az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetet. Nem tervez radikális változtatásokat, de szeretné megszólítani – ahogyan fogalmazott, a nagybetűs – Ifjúságot. Kérdéseinkre írásban válaszolt.

ady_endre_boncza_berta_csinszka2

2019.05.21

„Az Ady verseket, mint tudod nem én írtam, a Márffy képeket, mint tudod nem én festem – de irtózom már mindég olyan várakból tekintgetni a nagyvilágba – ahol legjobb óráimban is csak nemes apród vagyok” – írta Csinszka 1929-ben egyik levelében. Boncza Berta Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratos hagyatékáról Zeke Zsuzsanna irodalomtörténész mesélt az Ady Emlékmúzeumban.

A monumentális épületben a csecsemők etetésére szolgáló szobát júliusban adják át. Tavaly Kolkatában az anyák egy bevásárlóközpont előtt tüntettek, ahol egy alkalmazott azt mondta egy kismamának, hogy a vécén szoptassa meg a gyerekét. A Tádzs Mahalt évente akár nyolcmillióan is megtekintik. A 17. században a Jamuna folyó partján fehér márványból emelt mauzóleumot Sah Dzsehán, az indiai mogul dinasztia ötödik uralkodója építtette szeretett felesége, a perzsa származású Mumtáz Mahal számára. Az asszony 1631-ben, fiatalon halt meg, Sah Dzsehán pedig megesküdött: olyan síremléket állít feledhetetlen szerelmének, amilyet még nem látott a világ.

Fréderic Chopin művei szólalnak meg Farkas Gábor zongoraművész lemezbemutató koncertjén június 5-én a Pesti Vigadóban. A művész a budapesti lemezbemutató után, 2019 nyarán a New York-i Lincoln Centerben ad kamarakoncertet és szólóestet, valamint fellép és mesterkurzusokat tart a Classical Bridge Festival nemzetközi zenei fesztiválon.

Május 22-én, szerdán Lichter Péter és Máté Bori The Rub című experimentális filmjét vetítik a budapesti Három Hollóban. A Berlinalén debütált alkotás Shakespeare Hamletjének rendhagyó adaptációja, amely teljes egészében a dráma főhősének szemszögén keresztül meséli el a történetet. A képzőművészeti szintre emelkedett mozgóképek hatását Horváth Ádám Márton szuggesszív dallamai teszik teljessé, amelyek ezúttal egy improvizatív koncert keretében elevenednek meg.

Mintegy hét év szünet után újra napirendre vették az új nemzeti könyvtár építésének projektjét Szlovéniában, az erről szóló dokumentumot hétfőn írta alá Jernej Pikalo oktatási és tudományos miniszter.

Június 9-ig tekinthető meg a Vajda Lajos Stúdió tagjainak tárlata az egyesület pinceműhelyében. Kiállít többek között: Almási M NHJH,KGT.MGertrúd, Krizbai Sándor, feLugossy László, drMáriás, ef Zámbó István. Bővebb információ itt olvasható.

Május 24. és 26. között huszonötödik alkalommal rendezik meg Szolnokon az Országos Néptáncfesztivált.

2295-szolnoki-orszagos-neptancfesztival

Természetfilm-vetítésekkel, szemléletformáló, családi és diák programokkal várják május utolsó hétvégéjén a természet- és környezetvédelmi filmnapok sorozatban résztvevő városok filmszínházai, művelődési házai, nemzeti parkjai az érdeklődőket.

A 2. Bánffy Music Day alkalmával ötórás klasszikus zenei maratont kínálnak a látogatóknak. A május 25-én 11 órakotr kezdődő eseményen a párhuzamosan zajló koncerteknek a kastély már helyreállított terei adnak helyet.

Május 22. és 26. között tartják Veszprémben a kortárs táncművészeti előadásokat bemutató Tánc Fesztiválját.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma