kultura.hu_banner_herend_002uj

2019.04.20

A Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállításának közel háromszáz fotója egy képzeletbeli életutat vázol fel. A fotókon keresztül átsejlik a történelem, megismerjük, miként változott a magyar társadalom az elmúlt száz évben, hogyan hatottak – és hatnak most is – a múlt traumái, és hogy melyek azok a normák és szokások, amelyek máig nem hullottak ki az idő rostáján.

_D0A2079_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond

A legjobb ebben a kiállításban, hogy a kiállított fotók nemcsak egy archívum részeként értelmezhetők, hanem önmagukban is érvényessé váltak: így, bekeretezve, a múzeum falán lógva ezek az amatőr fotók a műalkotás rangjára emelkedtek. Ami azért is érdekes, mert a legtöbb fénykép története egyáltalán nem ismert, nem tudjuk, hogy kiket ábrázol, sokszor még a megörökített helyszín is kérdéses.


A legtöbb munkának nincs nevesített alkotója, nincs címe, mint a „rendes” műtárgyaknak, sokszor csak egy évszám és egy sorszám tartozik hozzájuk. És ettől függetlenül a kiállítótérben mégis műalkotássá nemesedtek, amihez természetesen a múzeumi tér „szentsége” is hozzájárul, de nem csak az.


_D0A2315_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


E képek a Walter Benjamin-i értelemben vett aurával rendelkeznek: itt és most vannak jelen. Egy részüket ugyanis még sohasem hívták elő, másrészt ezek a képek még sohasem kapcsolódtak ilyenformán egymáshoz. A kiállítótérben ez a közel háromszáz fotó egy képzeletbeli életutat vázol fel, úgy működik, mint egy családi fotóalbum. De nem egy adott család fotóalbuma ez, hanem közös nagy családunké, hiszen az egyéni sorsok közös történelmünkké állnak össze.


_D0A2275_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A Fortepan archívum kétszáz kedvence négy nagy tematikai egységben látható, négy életkor jelenik meg rajtuk: a gyermek-, az ifjú-, a felnőtt- és az időskor. És mialatt beavatnak az emberi élet egyes szakaszaiba, megismerjük azt is, hogy az elmúlt száz évben mely szokások nem változtak, melyek azok, amelyek a történelem traumái ellenére is átörökíthetőek maradtak, melyek azok, amelyek közösek, amelyek közösséggé tesznek minket. Fény derül arra is, hogy mi az, ami változott, és mi az, amit a történelmi cezúrák eltöröltek.


_D0A2191_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A képeken tükröződik a társadalom sokszínűsége. Látjuk a város és a falu lakóit, megismerjük az arisztokratákat és a szegényeket, a zsidókat és a keresztényeket, a háborúban harcolókat és az itthon maradottakat, a punk bandákat és a szolid barátnőket, a társadalom megbecsült tagjait és a periférián élő kitaszítottakat.


160703_fortepan1
Fotó forrása: Fortepan


A fotók egyszerre mesélnek egyéni sorsokról és egyszerre működnek a kollektív emlékezet darabjainként. A kiállított fotók a 20. század eseményeit privát szemüvegen keresztül láttatják, éppen ebből ered különlegességük. E privát célra készült fotókat eredetileg nem a nyilvánosságnak szánták, így valójában ez a fajta kitárulkozásuk voyeurré is tesz minket: beleshetünk egy idegen személy családi életébe, megpróbálhatjuk felfedezni a titkaikat, az ő életükből asszociálhatunk a sajátunkra.


_D0A2161_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Tizenhat hattértörténetet is megismerünk a kiállításon, bizonyos fotóanyagok esetében ugyanis pontosan tudható, hogy ki az alkotó, vagy hogy honnan származik az adott anyag. Így például megtudjuk, hogy 2015-ben egy elektromos zárlatot követő tűzben veszett el az Uvaterv százezer darabos, ritka képgyűjtemény nagy része, csak a harmadát sikerült megmentenie és digitalizálnia a Fortepan önkénteseinek. De láthatunk néhányat Jávor István szociofotóiból is, amelyek a Ceaușescu-diktatúra borzalmairól mesélnek.


_D0A2222_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Szalay Zoltán ingázókról készített sorozatát betiltották a 60-as években, Lőw Márton a fél világot megkerülve fotózta a hadifoglyok életét, Erdőssy Béla családja vidéken töltött idilli napjait örökítette meg.


Szalay_Zoltan_ingazok_2
Szalay Zoltán: Ingázók (1963)
Forrás: Fortepan


Itt szerepelnek Schoch Frigyes sztereofotói, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó pillanatait örökítik meg, a BRFK helyszínelő fényképei pedig nyers és naturalista módon mesélnek a mélyszegénységről és a periférián élőkről.


Külön installáció szól a magyarországi holokauszt képeinek hiányáról. Ez az időszak a fotótörténet egyik fehér foltja, hiszen csupán huszonnégy olyan képet ismerünk, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a deportálásokkal. A budapesti gettó életéről pedig egyetlen fotó sem maradt fenn. Vajon nem is készültek, vagy az enyészetté lettek...?


_D0A2231_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


A kiállítás utolsó folyósóján a szétbombázott Budapestet ismerhetjük meg. Izgalmas, ahogyan a korabeli és a mai fotók egymás mellé kerültek, mert így még szembetűnőbb, hogy micsoda pusztítást végeztek a főváros ostroma során: a Várnegyed valóban romhalmazzá változott.


Jó ötlet, hogy a kiállításban a Fortepan saját magára is rákérdez. Szó esik a név eredetéről, a fotók bekerülésének lehetséges módjairól, két videóinterjún hallhatjuk az alapítók és az adományozók gondolatait.


_D0A2124_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Az utolsó teremben megtudhatjuk, hogy a Fortepan szerkesztett archívum, tehát nem jelenik meg benne automatikusan minden beérkezett fotó, közülük az ott dolgozók válogatnak bizonyos szűrők alapján. Ebben a térben mi is az archívum szerkesztőivé válhatunk: egy asztalon szerepelnek az Új Nemzedék saját és beküldött fotói, amelyek közül kiválaszthatjuk a kedvencünket, és szavazhatunk rá.


_D0A2182_Copy
Fotó: Kultúra.hu/Csákvári Zsigmond


Itt szerepelnek még az olvasói levelek is, amelyek arról szólnak, hogy egy-egy személy a Fortepanon kutatva ismert rá egy rokonára vagy ismerősére.


A kiállítás augusztus 25-ig látható a Magyar Nemzeti Galériában.


Kocsis Katica

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Legy_jo_mindhalalig_Debrecen

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma