NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.03.13

A tavaly Kozma Lajos-ösztöndíjat elnyert fiatal iparművészek alkotásaiból nyílt kiállítás március 12-én a Klebelsberg Kultúrkúriában, ahol bejelentették az idei támogatottakat is. Az ösztöndíj egy-három évig nyújt segítséget a legjelentősebb innovációk piacképes termékké vagy autonóm művé fejlesztéséhez. A pályázatot évente írják ki.

_D0A8777_Copy


A Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjat 1987-ben a Művelődési és Oktatási Minisztérium alapította a 35 évnél fiatalabb, Iparművészeti Egyetemet végzett, önálló művészi tevékenységet folytató kézműves-iparművészek számára. Az ösztöndíj névadója, Kozma Lajos a magyar art deco kiemelkedő építésze a két világháború közötti magyar lakásművészet megújítója. Az Iparművészeti Főiskolán tanárként és igazgatóként tevékenykedett és könyvgrafikusi munkássága is számottevő.

 

Ez a kiállítás a fiatalságról, a megújulási képességről és a tehetségről szól – mondta el dr. Hóvári János, az ösztöndíjat szakmailag és pénzügyileg lebonyolító MANK Nonprofit Kft. főigazgatója. Kifejtette: „a vizuális szennyezés évszázadában élünk, amikor egyúttal a legnagyobb vizuális szennyezés is zajlik. A kiállított művek éppen ezért szabadságharcos alkotások.”

 

_D0A8793_Copy


„Az itt bemutatkozó művészek közös vonása, hogy a jövőre 30 éves beszámoló kiállítási múlttal rendelkező Kozma Lajos Iparművészeti Ösztöndíjpályázat 2017. évi nyertesei. Olyan fiatal alkotók, akik már a jelentkezésük előtt bizonyították, hogy választott művészeti területük legjobbjai közé tartoznak és abba az irányba haladnak, hogy meghatározó jelentőséggel formálják kézműves iparművészetünk jelenét és jövőjét” – mondta el megnyitó beszédében N. Mészáros Júlia művészettörténész, az ösztöndíjról döntő kuratórium tagja.

 

Hozzátette, hogy az ösztöndíjpályázat első tíz évében a jelentkezők között a textiltervező művészek voltak többségben, a második tíz évben mellettük egyre több keramikus, üveges, ötvös és bőrrel dolgozó iparművész is jelentkezett, a harmadik évtizedben pedig rendszeressé vált a formatervezők és divattervezők részvétele az ösztöndíjpályázaton. „A díjazottak közül többen mára etalonokká váltak az újabb generációk számára, sokan tanítanak is. Számukra mesterség és művészet szinonim fogalmak, mert egyedi vagy kisszériás tárgyaik és autonóm alkotásaik a legmagasabb szinten ötvözi kéz és szellem intelligenciáját és a világ, Európa vagy Magyarország kulturális örökségét. Az itt szereplő tíz kiállító művész munkái változatos képet adnak saját alkotói törekvéseiken túl a hazai kézműves iparművészet folytonos megújulási képességéről.”

 

_D0A8629_Copy


Idén a tavalyi ösztöndíjasok, Kárpáti Judit Eszter, Bősze Eszter, Fabricius-Nagy Emese, Kovács Eszter, Strohner Márton József, Farkas Pap Éva, Kóródi Zsuzsanna, Pápai Lilla, Gelley Kristóf, Simon Viktória mutatják be elkészült alkotásaikat, amelyeket március 29-ig láthat a közönsége a Kultúrkúriában.


Az ösztöndíj a legjelentősebb innovációk piacképes termékké vagy autonóm művé fejlesztéséhez nyújt egy-három évig támogatást, amelyre évente írnak ki pályázatot.


A beérkezett jelentkezéseket nyolc fős független szakmai kuratórium bírálja el, ők választják ki minden évben a tíz legígéretesebb pályázót. Idén a kuratórium tagja volt Garam Judit ruha- és divattervező, Soltész Melinda tagozati titkár, Lublóy Zoltán keramikus, Sipos Balázs üvegtervező, N. Mészáros Júlia művészettörténész, Tóth Zoltán tervezőművész, Gulyás Judit textiltervező és a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesülete képviseletében a jelenlegi elnök, Mascher Róbert formatervező iparművész.


_D0A8649_Copy


Az kiállításmegnyitón kihirdették az idei ösztöndíjasok névsorát is. Idén a 31 jelentkező közül Csávás Ruzicska Tünde, Fazekas Veronika Borbála, Juhos Janka, Kalicz-Mészáros Klára, Nagy Krisztina, Révész Eszter, Tengely Nóra, Mitter Anna Róza, Kóródi Zsuzsanna és Pápai Lilla nyerte el a támogatást.


Az ösztöndíj összege január 1. és augusztus 31. között havi bruttó 100 ezer forint, szeptember 1. és december 31. között havi bruttó 200 ezer forint.
 


Forrás: Kultúra.hu/MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

szerzok-gaspar-ferenc

2018.12.16

Ördögvér és más történetek címmel idén jelent meg válogatott kötete. Ifjúsági sorozatokat, történelmi regényeket ír, melyekben idősíkok, izgalmas kalandozás és filozófia keveredik. Janus Pannonius titkos életéről, francia trubadúrokról és kétméteres orosz ügynökökről beszélgettünk Gáspár Ferenc íróval.

Cecilia_korus

2018.12.16

1991 óta december 16-án ünnepeljük a magyar kórusművészet napját. 136 esztendővel ezelőtt ezen a napon született Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző. Az ő munkássága, életműve is rávilágított arra, hogy kiemelten fontos a magyar énekkari és népzenei kultúra ápolása, hagyományaink megőrzése.

Timar_Sara

2018.12.16

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Vashegyi György karmester vezetésével a Purcell Kórus és a korabeli hangszereken játszó Orfeo Zenekar kedden Versailles-ban, a Királyi Kápolnában, szerdán pedig Párizsban, a Szent Rókus-templomban adott koncertet. A műsoron J. S. Bach Karácsonyi oratóriumának, kantátái szerepeltek. Csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet vendégei voltak az együttesek, ahol Magyar és német lutheránus barokk zene 1690 körül: Strattner és Buxtehude című koncertprogramjukkal léptek fel.

A tíz éve elhunyt Yves Saint-Laurent francia divattervező száz, eddig sehol be nem mutatott rajzát árverezik el szerdán Párizsban. A rajzok a hatvanas évek elején készültek egy kiadó számára, az Un Diable a Paris (Egy ördög Párizsban) című gyerekkönyvet illusztrálták volna, ám a mű végül nem jelent meg. A rajzok a 2014-ben meghalt Jacques Damase könyvkiadó műgyűjteményébe tartoznak. Damase a párizsi divatvilág cipőtervezője, Roger Vivier révén találkozott a divattervezővel, akitől megrendelte a száz különleges rajzot. A Cocteau stílusát idéző grafikákon félig ember, félig állat szereplők láthatók, van közöttük bikafejű vagy pillangószárnyú karakter is, valamint maszkos figurák, melyek ördögöket vagy manókat ábrázolnak.

2019. február 18-19-én a BMC-ben külföldi zeneipari szakemberek és ismert magyar alkotók részvételével rendezik a Dalszerző Expót. Az Artisjus által életre hívott rendezvényen az előadásokon, workshopokon, tanácsadásokon és nyitott stúdiós programokon az érdeklődők gyakorlati tudásra és új szakmai kapcsolatokra is szert tehetnek, megismerhetik a dalok, zenei művek születésének műhelytitkait. A program magyar meghívottai között lesz Dés László, Caramel Szakos Krisztián szerző-producer és Faltay Csaba, az alkalmazott zene szakértője is

Az Európai Filmakadémia (EFA) szombat esti sevillai gáláján Pawel Pawlikowski lengyel rendező fekete-fehérben forgatott Hidegháború című alkotása megkapta a legjobb filmért és a legjobb rendezőnek járó díjat is. Joanna Kulig vehette át a legjobb női főszerepért járó díjat, a legjobb forgatókönyv és legjobb vágás kategóriában is ez a film nyert. A legjobb férfi főszerepért járó elismerést az olasz Marcello Fonte kapta meg a Dogman című filmben nyújtott alakításáért. A brit Armando Iannuicci által rendezett Sztálin halála című alkotás a filmvígjáték kategóriában győzött. A szakmai pályafutása elismeréseként életműdíjat vett át Carmen Maura spanyol színésznő.

Az animációs filmes mezőnyből a Még egy nap élet című lengyel-magyar-spanyol-német-belga koprodukció kapta az Európai Filmakadémia díját. Az alkotás a polgárháború szélén álló Angolában játszódik 1975-ben, és egy veterán újságíró szemszögéből mutatja be, hogyan áll feje tetejére a világ. A produkciót a közelmúltban a budapesti Anilogue Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon is díjazták.

Egy magas rangú pap 4400 éves, érintetlen temetkezési helyét találták meg régészek a Kairóhoz közeli szakkarai nekropoliszban. A sír kivételesen jó állapotban maradt fenn, színei az eltelt évezredek ellenére is ragyognak. A 10 méter hosszú, három méter széles és három méter mély sírban egy Vahtié nevű, királyi szolgálatban álló papot helyeztek örök nyugalomra az i.e. 2500 és 2300 között uralkodó Noferirkaré idején. A bejárat felsorolja az elhunyt mind a három tisztségét, a királyi tisztítópapi mellett a királyi felügyelői és szenthajóőrzői titulusát is. A falfestmények egy része az elhunytat ábrázolja anyjával családtagjaival, a többin kerámia-, bor- és kegyeletitárgy-készítési jelenetek, vallási áldozat bemutatása, zenés előadások, vadászjelenetek, vitorlás hajók láthatók.

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

herczku_agnes_visa

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma