NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.07.24

Cs. Szabó László (1905–1984) író, esszéista munkásságát a Hazajáró lélek című kötetben, az íróról szóló tavalyi emlékkonferencia anyagát pedig egy kiadványban adta ki a Magyar Művészeti Akadémia. A köteteket július 23-án mutatták be a Pesti Vigadóban. Igazi polihisztor, „tanítva tanuló ember volt” – mondta Szakolczay Lajos irodalomtörténész az íróról.

cs_szabo-borito_web
Fotó: mma.hu
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata 2017 októberében rendezte meg emlékülését az író tiszteletére A tág haza címmel. Az ülés előadásainak szerkesztett tanulmányait adták közre A Magyar Művészeti Akadémia konferenciafüzetei sorozatában – fejtette ki a július 23-ai bemutatón Nagy Borbála Réka, az MMA Kiadó szerkesztője. A Hazajáró lélek című kötetbe a szerkesztő, Szakolczay Lajos Cs. Szabó László azon irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit, kritikáit, glosszáit válogatta, amelyek az emigrációban kiadott Irodalmi Újságban jelentek meg 1957-től.


Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára kiemelte: az akadémia A tág haza című kiadvánnyal a 15. konferenciakötetét adja ki. „Ezek az emlékülések dokumentált formában a közönség számára ugyanúgy elérhetők, mint újragondolt válogatásokkal a szerzői szövegek kiadása is” – fűzte hozzá. Mint mondta: „ezzel a kettősséggel úgy gondolom, egy teljes értékű munkát mutatunk fel”. Felidézte, hogy az író emlékét továbbá a Cs. Szabó László-díj is őrzi, amelyet az MMA Művészetelméleti Tagozata ad át minden évben. „Ha egy Cs. Szabó László-szöveget a kezünkbe veszünk, az mindig egységes és megbonthatatlan, a mai napig korszerű” – emelte ki a főtitkár. „Amilyen Cs. Szabó-kép elénk rajzolódik a műveit olvasva vagy ha munkásságát elemző konferencia-előadásokba pillantunk bele, szétválaszthatatlan az az európai, magyar értelmiségi felelősségvállalás, amely ugyanúgy megjelenik a művész, az alkotó, mint a közéleti szerepet vállaló ember munkásságában” – húzta alá.


Falusi Márton költő úgy fogalmazott: Cs. Szabó László és kortársai, a Nyugat második nemzedéke akkor értek be az irodalomba, amikor felrobbantak a műfaji határok. A kötetnek több írása is megemlékezik arról, hogy ez milyen termékenyen hatott a Nyugat írói nemzedékére is. Kiemelte: Cs. Szabó az európai és a magyar irodalmat nagyon integráns egységként látta. Valódi utazóként meglátogatta azokat a helyeket, amelyek szellemiségét, atmoszféráját megidézte írásaiban, így „nem csupán egy könyvtárban olvasó, kutató tudósról van szó, akinek zseniális a stílusa, hanem valóban egy olyan világfiról (…), aki az egész életével példát mutatott ehhez az irodalomfogalomhoz”.


Cs.Szabo.konf
Cs. Szabó László
Fotó: mma.hu


„Cs. Szabó László fantasztikus személyiség volt” – emelte ki Szakolczay Lajos irodalomtörténész, aki személyes emlékeivel idézte meg az esszéista alakját. Egy igazi polihisztor, egy „tanítva tanuló ember volt”, aki folyton képezte magát – fűzte hozzá.


Cs. Szabó László író, esszéíró, kritikus Budapesten született, Kolozsvárott nőtt fel. Közgazdasági tanulmányokat végzett Budapesten, majd 1925-ben és 1926-ban a párizsi Sorbonne-on tanult, gazdaságtörténetből doktorált. Ezt követően, 1935 és 1944 között a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetője volt, 1945-től a Képzőművészeti Főiskola művelődéstörténeti tanszékét vezette. 1948-ban emigrált, előbb Olaszországban, majd 1951-től Nagy-Britanniában élt, 1951 és 1972 között, valamint 1983-tól a BBC munkatársa volt. Fontos szerepet játszott a nyugati magyar irodalom összefogásában.



Forrás: MTI

accord_quartet

2018.12.18

Az Accord Quartet 2001-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem négy hallgatójából. 15 éves fennállásuk alatt a zenei élet meghatározó szereplőjévé váltak, több száz hangversenyt adtak, és számos ősbemutató fűződik nevükhöz. Magyarországi koncertjeik mellett Európa szinte minden országában felléptek. Legújabb lemezükön Erőd Iván három vonósnégyese szerepel.

Back_Manci_R

2018.12.18

„Hízelgően mindenkit levesz / A Bäck Manci fényűzése ez” – verselte meg őt Juhász Gyula. Sztárfotós volt: modellt ült neki Mezei Mária színésznőtől kezdve Móra Ferenc lányáig mindenki, aki Szegeden megfordult, de Moholy-Nagy László korai szénrajzainak reprodukcióit is ő készítette. Az 20. század elején élt fotográfusnő mintegy 100 képéből nyílt kiállítást január végéig láthatjuk a Reök-palotában.

Brull_Kriszti

2018.12.17

Csombor Teréz, Homonnai Katalin, Bicskei István és Nagy Zoltán színművész kapta idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat. Az Ivánka Csaba-díjat Soltész Bözse színművész, a Bálint Lajos-vándorgyűrűt pedig Brüll Krisztina, a Thália Színház főtitkára vehette át hétfőn a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A díj, amelyet Gobbi Hilda alapított végrendeletében, Ibsen Peer Gynt című művének egyik alakjáról, Aase anyóról kapta nevét.

Egy új amerikai tanulmány szerint a női főhőssel forgatott filmek sikeresebbek, mint a férfi főhőssel készültek. A kutatók a 2014 januárja és 2017 decembere között a mozikban világszerte forgalmazott 350 legnagyobb bevételű filmet elemezték. Kiderült, hogy a kis, közepes és nagy költségvetésű filmek mezőnyében is nagyobb volt a globális bevétele a filmeknek, ha nő volt a főhősük.

A várhatóan jövő év elején induló űrszondába időkapszulába egy CD-nagyságú korongot tettek, tele Izraelről gyűjtött információval. A gyermekrajzok mellett Izrael nemzeti történelmi és kulturális szimbólumait, az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat szövegét, dalokat és imákat, valamint világtörténelmi tényeket küldenek a Holdra. Ezek az űrjármű küldetésének végeztével nem térnek vissza a Földre. Az izraeli légiipar SpaceIL nevű nonprofit vállalatának gyártmánya az első izraeli űreszköz. Utoljára Kína hajtott végre hasonló küldetést 2013-ban, a februárival Izrael lesz a negyedik ország az Egyesült Államok, a Szovjetunió és Kína után, amely eljut a Holdra.

A madár farktolla a dinoszauruszok korából, a földtörténeti kréta korszak kezdetéről származik, amely fontos időszaka volt a madarak evolúciójának. Ez a korszak mutatja meg, hogyan alakultak át bizonyos dinoszaurusz-típusok madarakká. A lelet különlegessége, hogy az áttetsző borostyánban látni lehet a toll háromdimenziós felépítését, és ezzel sokkal több információhoz lehet jutni, mint az eddig fosszilis állapotban megtalált tollakról. A borostyánban fennmaradt farktollra Mianmar északi részén, a Hukawng-völgyben bukkantak a kutatók.

Több mint nyolcmilliárd koronát (100,8 milliárd forintot) költöttek a csehek 2017-ben új könyvek vásárlására, ami 200 millió koronával (2520 millió forinttal) haladta meg az előző évi ilyen célra fordított kiadásokat. A cseh könyvpiac forgalma tavaly 2,5 százalékkal emelkedett, míg 2016-ban még négy százalékkal. A könyvpiac növekedésének mérséklődése már harmadik éve tart. A kiadott könyvcímek száma ugyanakkor második éve csökken, ami elsősorban az egyetemi tankönyvek, jegyzetek, statisztikai kiadványok és módszertani útmutatók illegális másolásának következménye.

A Ruben Brandt, a gyűjtő című magyar animációs thrillert is bemutatják a hétvégén kezdődött Les Arcs-i Filmfesztiválon, amelyet tizedik alkalommal rendeznek meg a francia Alpokban. A francia Alpok 2 ezer méter magasan fekvő síparadicsomában az európai filmeknek szentelt fesztivál tíz év alatt az egyik legjelentősebb filmes szakmai találkozóhellyé vált. Az idén meghívott 120 európai szerzői nagyjátékfilm közül számos alkotást itt vetítenek először Franciaországban, még a mozibemutató előtt, köztük a Milorad Krstic rendezésében készült Ruben Brandt, a gyűjtőt is. Az első Les Arcs-i fesztiválnak Magyarország volt a díszvendége: 2009-ben 12 magyar kortárs filmet és azok alkotóit is megismerhette a közönség. Idén Lengyelországra esett a választás.

Rendhagyó lemezbemutató koncert lesz a Zeneakadémián 2018. december 21-én. Tímár Sára Junior Prima-díjas énekesnő Református hálaének népzenével című lemezbemutató koncertje kiemelkedik a karácsonyi koncertkavalkádból, mivel a református gyülekezeti énekeket egyedülálló módon, népi hangszerek kíséretével szólaltatják meg.

Timar_Sara

Emlékül címmel mutatja be Herczku Ágnes Hozomány – Erdélyi népzene régen és most / Visa című lemezét december 19-én és 20-án a Hagyományok Házában. Az esten közreműködő zenészek és táncosok a folklórt nem ismerő nézőnek is felejthetetlen élményt nyújtanak.

A Kodály-módszert általában olyan fogalmakkal társítjuk, mint világhírű, egyedülálló, védett szellemi örökség, és büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a bölcsője. De tudatában vagyunk-e valójában annak, hogy mekkora kincs birtokában vagyunk? Látjuk-e, miként tekint a világ erre az örökségre?

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma