GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.11.03

„Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – mondta el Csukás István író, költő. Ő, valamint Kiss Anna költő, drámaíró, író és Dévényi Sándor építész kapta idén a Nemzet Művésze-díjat. Az elismerés mutatja: nemcsak hiszünk művészi teljesítményükben, de szeretnénk megköszönni is mindazt, amit nekünk adtak eddigi pályájuk során.

A Nemzet Művésze-díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban alapította az Országgyűlés, és a díj Bizottsága 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal. A cél nem más volt, minthogy kifejezzék a személyes megbecsülésüket a kimagasló teljesítményű művészeknek, és életjáradékkal biztosítsák számukra a méltó életkörülményeket.

 

nemzet_muvesze_2


Idén november 3-án három művész: Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor vehette át az elismerést Fekete György belsőépítésztől, az MMA távozó elnökétől és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől. Fekete György köszöntőbeszédében elmondta: amikor a felterjesztetteknek a nevét olvastam, a lélegzetem is elállt, olyan fantasztikus művészek, fantasztikus életpályák vannak. A leköszönő elnök hangsúlyozta: nehéz a zsűri munkája, hiszen 15-20 névből kell választani kettőt-hármat.

 

De miben különböznek ők, a díjazottak tőlünk? – tette fel a kérdést Fekete György. Nem abban, hogy Kossuth-díjuk van. Hanem abban, hogy pályájuk során igyekeznek hozzájárulni a magyar értékek teremtéséhez. Az életüket nem véletlennek tekintik. Ahogy Pilinszky János is mondta: olyan üresen kell elmenni erről a világról, ahogy újszülöttként érkeztünk. Ezért művészként életünkben mindent át kell adni az embereknek.

 

Kiss Anna a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A művészt 1967-ben mutatta be az Alföld című folyóirat. Kiss Anna különleges, népi, folklorisztikus elemekkel átszőtt költői világot teremtett lírájában. Műveiben megjeleníti a népi hiedelmeket, a balladákat, a meséket, a babonákat. Emellett nyolc mesekönyvet is írt – derült ki a laudációból.

 

„Én tudom, hogy nem csak a művészek tudnak létrehozi jelentős életműveket, ezért is áll még a világ” – kezdte beszédét Kiss Anna, aki kiemelte: mégis a művészek azok, akik hihetetlen hatással bírnak az emberekre. Erre példaként mesélte el a költőnő, hogy orvostanhallgatóként milyen katartikus élmény érte. „Amikor a hazám sötétséggel nézett szembe, és én is a sötétséggel néztem szembe, meghallgattam Bartók Béla I. hegedűversenyét. Végigsírtam a művet. Nagy hatással volt rám. Erőt adott ahhoz, hogy a költészetet válasszam életpályának. Akkor nem tudtam ezt megköszönni. Most viszont köszönöm” – mondta el a költő.

 

Csukás István sokműfajú életművéért és az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Csukás István „korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok” – írják az alkotóról a Digitális Irodalmi Akadémián. „A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét, 1975-ben pedig a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.”

 

nemzet_muvesze


A szerző a díjátadón elmondta: sokkal ismertebb vagyok a gyerekeknek írt műveim miatt, mint a felnőtteknek írt alkotásaim miatt. De ez nem is baj, hiszen nincs csodálatosabb birodalom, mint a magyar gyerekirodalom. Minden nagy magyar író szólt a gyerekekhez – hangsúlyozta Csukás István, hozzátéve: a gyerekirodalom nem másodlagos része az irodalomnak, hanem egyenrangú vele. „Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – fogalmazta meg a szerző, kiemelve, milyen jólesik neki az elismerés.

 

Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.

Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához – fogalmazott Dévényi Sándor.

 

A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze-cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét – táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét – betöltött művészeknek adható. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze-cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesül. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.



Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/pim.hu/MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

plakat003

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

14929-nora__012bir_9709

2019.03.18

Meddig tarthatjuk fogva saját magunkat, hazugságokkal cicomázva magáncelláinkat? És mi történik, ha rájövünk, hogy a csoda, amire várunk, csak egy tátongó fekete lyuk? Ilyen kérdéseket vet fel Botond Nagy rendezésében Henrik Ibsen Nóra című színműve, amelyet a Kolozsvári Állami Magyar Színházban mutattak be március 16-án.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

Egy 22 millió évvel ezelőtt élt ősi majomfaj megkövesedett fogmaradványait tárták fel a kutatók egy északnyugat-kenyai lelőhelyen. Az eddig ismeretlen faj az óvilági majmok evolúciójának egy hiányzó láncszemét képviseli. Az Alophia metios fogainak felfedezését megelőzően a kutatók egy korábban Ugandában talált, 19 millió éves megkövesedett fog és egy Tanzániában feltárt, 25 millió éves lelet alapján vázolták fel a majmok evolúcióját, amelyből hatmillió évet azonban nem ismertek. Az Alophia metios fogai jóval kezdetlegesebbek voltak, mint a későbbi majmoké.

A három éve elhunyt George Michael angol popénekes műgyűjteménye 9,26 millió fontért kelt el. Az árverésen 75 tétel szerepelt, köztük Damien Hirst, Tracey Emin, Sarah Lucas és a Fiatal Brit Művészek csoport más alkotóinak munkái, akik George Michaelhez hasonlóan az 1980-as és 1990-es években felrázták a brit művészeti életet. Az árverés bevételét jótékonysági célokra fordítják. George Michael az 1980-as évek elején az Andrew Ridgeleyvel alapított Wham! duó tagjaként vált ismertté, majd szólókarrierjével is hatalmas sikert aratott. Csaknem négy évtizedet átívelő pályafutása alatt több mint 100 millió albuma fogyott, hét felvétele a brit slágerlisták első helyére került, lemezeiért három Brit Awards- és két Grammy-díjat vehetett át.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Marai_30

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

Különleges farsangi hangulatú mulatságot rendeznek a pécsi Modern Magyar Képtárban március 22-én. Az esemény fő ihletője a Bauhaus, illetve a Weininger Andor. A Bauhaustól New Yorkig című – március 31-ig látogatható – időszaki kiállítás.

A Müpában a nagysikerű koncertek, tánc- és újcirkusz-előadások mellett a szépirodalom is jelentős szerepet kap: a Vers-estek és a Literárium népszerű sorozatok mellett különleges egyszeri előadások is színpadra kerülnek. Március 18-án Sándor Iván munkásságát, áprilisban Kányádi Sándor munkásságát idézik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma