2017.11.03

„Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – mondta el Csukás István író, költő. Ő, valamint Kiss Anna költő, drámaíró, író és Dévényi Sándor építész kapta idén a Nemzet Művésze-díjat. Az elismerés mutatja: nemcsak hiszünk művészi teljesítményükben, de szeretnénk megköszönni is mindazt, amit nekünk adtak eddigi pályájuk során.

A Nemzet Művésze-díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban alapította az Országgyűlés, és a díj Bizottsága 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal. A cél nem más volt, minthogy kifejezzék a személyes megbecsülésüket a kimagasló teljesítményű művészeknek, és életjáradékkal biztosítsák számukra a méltó életkörülményeket.

 

nemzet_muvesze_2


Idén november 3-án három művész: Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor vehette át az elismerést Fekete György belsőépítésztől, az MMA távozó elnökétől és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől. Fekete György köszöntőbeszédében elmondta: amikor a felterjesztetteknek a nevét olvastam, a lélegzetem is elállt, olyan fantasztikus művészek, fantasztikus életpályák vannak. A leköszönő elnök hangsúlyozta: nehéz a zsűri munkája, hiszen 15-20 névből kell választani kettőt-hármat.

 

De miben különböznek ők, a díjazottak tőlünk? – tette fel a kérdést Fekete György. Nem abban, hogy Kossuth-díjuk van. Hanem abban, hogy pályájuk során igyekeznek hozzájárulni a magyar értékek teremtéséhez. Az életüket nem véletlennek tekintik. Ahogy Pilinszky János is mondta: olyan üresen kell elmenni erről a világról, ahogy újszülöttként érkeztünk. Ezért művészként életünkben mindent át kell adni az embereknek.

 

Kiss Anna a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A művészt 1967-ben mutatta be az Alföld című folyóirat. Kiss Anna különleges, népi, folklorisztikus elemekkel átszőtt költői világot teremtett lírájában. Műveiben megjeleníti a népi hiedelmeket, a balladákat, a meséket, a babonákat. Emellett nyolc mesekönyvet is írt – derült ki a laudációból.

 

„Én tudom, hogy nem csak a művészek tudnak létrehozi jelentős életműveket, ezért is áll még a világ” – kezdte beszédét Kiss Anna, aki kiemelte: mégis a művészek azok, akik hihetetlen hatással bírnak az emberekre. Erre példaként mesélte el a költőnő, hogy orvostanhallgatóként milyen katartikus élmény érte. „Amikor a hazám sötétséggel nézett szembe, és én is a sötétséggel néztem szembe, meghallgattam Bartók Béla I. hegedűversenyét. Végigsírtam a művet. Nagy hatással volt rám. Erőt adott ahhoz, hogy a költészetet válasszam életpályának. Akkor nem tudtam ezt megköszönni. Most viszont köszönöm” – mondta el a költő.

 

Csukás István sokműfajú életművéért és az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Csukás István „korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok” – írják az alkotóról a Digitális Irodalmi Akadémián. „A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét, 1975-ben pedig a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.”

 

nemzet_muvesze


A szerző a díjátadón elmondta: sokkal ismertebb vagyok a gyerekeknek írt műveim miatt, mint a felnőtteknek írt alkotásaim miatt. De ez nem is baj, hiszen nincs csodálatosabb birodalom, mint a magyar gyerekirodalom. Minden nagy magyar író szólt a gyerekekhez – hangsúlyozta Csukás István, hozzátéve: a gyerekirodalom nem másodlagos része az irodalomnak, hanem egyenrangú vele. „Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – fogalmazta meg a szerző, kiemelve, milyen jólesik neki az elismerés.

 

Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.

Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához – fogalmazott Dévényi Sándor.

 

A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze-cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét – táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét – betöltött művészeknek adható. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze-cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesül. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.



Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/pim.hu/MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

_D0A4235_Copy

2018.10.23

Kontra Ferenc író vehette át idén az Arany János-díjat kiemelkedő irodalmi munkásságáért, a legjobb első verseskötetet elismerő Gérecz Attila-díjat pedig Dezső Kata kapta az Akiket hazavártak című kötetéért október 23-án a Magyar Írószövetség dísztermében rendezett, az 1956-os forradalomra emlékező ünnepi rendezvényen.

szalay_lajos_forradalom_nagyobb

2018.10.23

A Műcsarnokban helyet kapó Emigráns magyar művészek az 1956-os forradalomról című kiállítás a magyar emigráció, a sziget-magyarság 1956-ról alkotott képzőművészetéből válogat. A tárlaton látható művek az 1956-os forradalom eseményeit, helyszíneit és szereplőit, illetve szellemiségét és emlékét örökítik meg. Közös jellemzőjük, hogy a Kádár-korszakban születtek olyan alkotóktól, akik akkor vagy később hagyták el az országot.

Egykulonlegesnap1

2018.10.23

Egy különleges nap címmel tartanak bemutatót a Hatszín Teátrumban november 10-én. Az azonos című film alapján készült színpadi változatot Dobó Kata, Réti Barnabás és Egri Kati főszereplésével tűzik műsorra. Az Iványi Árpád rendezésében megvalósuló előadást havonta legalább két alkalommal játsszák majd. Dobó Kata színésznő elmondta: a darabban két magányos ember találkozásáról van szó.

Egy monodrámával, két felolvasószínházi előadással és a legrangosabb vajdasági színművészeti díj, a Pataki-gyűrű átadásával ünneplik az idén a délvidéki magyar színjátszás napját Szabadkán. A délvidéki magyar színjátszás napja október 29-e annak emlékére, hogy Pataki László, a szabadkai Népszínház alapító tagja rendezésében 1945-ben ezen a napon mutatták be a színház első darabját, Balázs Béla Boszorkánytáncát.

Ivan Wernisch cseh költő, író és publicista kapta idén a Franz Kafka-díjat. A Franz Kafka Társaság által adományozott elismerést Wernisch október 22-én este a prágai óvárosi városháza dísztermében vette át. A 75 éves Ivan Wernisch az ötödik cseh szerző, akit Kafka-díjjal jutalmaztak. Wernisch Prágában született, és a múlt század hatvanas éveiben jelentek meg az első versei. A Kafka-díjat – egy bronz plakettet, amely Kafka prágai szobrát ábrázolja – korábban olyan irodalmi nagyságok kapták meg, mint Philip Roth vagy a Nobel-díjas Elfriede Jelinek és Harold Pinter. A díjat 2003-ban Nádas Péternek ítélték oda. A Franz Kafka-díjjal 10 ezer dolláros (2,81 millió forint) pénzjutalom is jár.

Hét nap alatt tizenkét előadással, köztük a fiatal táncművészeket támogató Imre Zoltán Program keretében született produkciókkal várja az érdeklődőket az október 28-áig tartó III. Infinite Dance Festival Nagyváradon – hangzott el az M5 csatorna október 22-ei, esti Kulturális Híradójában. A programsorozat a Nagyvárad Táncegyüttes, a Bihar megyei amatőr tánccsoportok, valamint a járókelők közös zenés-táncos performanszával kezdődött meg október 22-én Nagyvárad főterén. A magát összművészetiként meghatározó fesztivál programjában a mozgásszínház legkülönbözőbb formáit – klasszikus és kortárs balett, néptánc, kortárstánc és a kiegészítő programok révén a hip-hop, mazsorett, valamint street dance – magas szinten művelő és képviselő, nemzetközi elismertségnek örvendő társulatok előadásai kapnak helyet. Az idei hétnapos táncünnepen az Imre Zoltán Program keretében született produkciók mellett a Szegedi Kortárs Balett, a Bartók Táncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Duda Éva Társulat, a Kolozsvári Magyar Opera és a Bukaresti Nemzeti Táncközpont előadásait láthatja a közönség.

Népi játékokkal, filmvetítésekkel és élő történelmi színielőadásokkal elevenítik fel az 1956-os forradalmat és szabadságharcot megelőző vidéki eseményeket a szentendrei Skanzenben az ünnepi hosszú hétvégén. A mi ’56-unk című tematikus programsorozat bemutatja a téeszesítést és a padlássöprést, valamint a vidéki ember mindennapjait, felelevenítve az ötvenes évek hangulatát. Ezek közé tartoznak a népi gyermekjátékok is. Történészek, néprajzkutatók és muzeológusok az irodalomból, régi filmhíradókból alapos kutatómunkával tártak fel olyan tényeket, adatokat, amelyek ebben az időben bizonyos falvakban megtörténtek. A Skanzenben három tájegység történetén keresztül mutatják be, hogy milyen események történtek a falvakban a forradalmat megelőző években.
Liszt Ferenc születésének 207. évfordulóján szólalt meg újra a Zeneakadémia felújított Voit-orgonája, amelyet 1967 óta nem hallhatott a közönség. A megújult hangszert bemutató október 22-ei, esti koncert előtt Kövér László, az Országgyűlés elnöke felidézte: a Zeneakadémia szenátusa 2010-ben döntött úgy, hogy helyreállítja az orgonát. „A Voit-orgona rekonstrukciója nemcsak közös álom volt, hanem a legfontosabb lépés annak érdekében, hogy a Zeneakadémia orgonaparkja megfeleljen a modernkori orgonaoktatás nemzetközi összehasonlításban is legmagasabb követelményeinek” – emelte ki Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora. Az intézmény koncertorgonája 1907. május 15-én szólalt meg először.

Gérecz Attila költő, 1956-os hős történetét adja elő október 23-án a Vígszínház Házi Színpadán Orosz Ákos. Csuja László rendezővel olyan pesti srác lélekrajzát vitték színre, akit a hatalom nem tudott megtörni. A szökés című monodráma hosszú idő után látható újra színpadon.

5

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma