hangf_spotify_banner_728x90

2017.11.03

„Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – mondta el Csukás István író, költő. Ő, valamint Kiss Anna költő, drámaíró, író és Dévényi Sándor építész kapta idén a Nemzet Művésze-díjat. Az elismerés mutatja: nemcsak hiszünk művészi teljesítményükben, de szeretnénk megköszönni is mindazt, amit nekünk adtak eddigi pályájuk során.

A Nemzet Művésze-díjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) kezdeményezésére 2013-ban alapította az Országgyűlés, és a díj Bizottsága 2014 júliusában ítélt oda első alkalommal. A cél nem más volt, minthogy kifejezzék a személyes megbecsülésüket a kimagasló teljesítményű művészeknek, és életjáradékkal biztosítsák számukra a méltó életkörülményeket.

 

nemzet_muvesze_2


Idén november 3-án három művész: Csukás István, Kiss Anna és Dévényi Sándor vehette át az elismerést Fekete György belsőépítésztől, az MMA távozó elnökétől és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettestől. Fekete György köszöntőbeszédében elmondta: amikor a felterjesztetteknek a nevét olvastam, a lélegzetem is elállt, olyan fantasztikus művészek, fantasztikus életpályák vannak. A leköszönő elnök hangsúlyozta: nehéz a zsűri munkája, hiszen 15-20 névből kell választani kettőt-hármat.

 

De miben különböznek ők, a díjazottak tőlünk? – tette fel a kérdést Fekete György. Nem abban, hogy Kossuth-díjuk van. Hanem abban, hogy pályájuk során igyekeznek hozzájárulni a magyar értékek teremtéséhez. Az életüket nem véletlennek tekintik. Ahogy Pilinszky János is mondta: olyan üresen kell elmenni erről a világról, ahogy újszülöttként érkeztünk. Ezért művészként életünkben mindent át kell adni az embereknek.

 

Kiss Anna a líra és a dráma műfajában is kiemelkedő életművéért részesült az elismerésben. A művészt 1967-ben mutatta be az Alföld című folyóirat. Kiss Anna különleges, népi, folklorisztikus elemekkel átszőtt költői világot teremtett lírájában. Műveiben megjeleníti a népi hiedelmeket, a balladákat, a meséket, a babonákat. Emellett nyolc mesekönyvet is írt – derült ki a laudációból.

 

„Én tudom, hogy nem csak a művészek tudnak létrehozi jelentős életműveket, ezért is áll még a világ” – kezdte beszédét Kiss Anna, aki kiemelte: mégis a művészek azok, akik hihetetlen hatással bírnak az emberekre. Erre példaként mesélte el a költőnő, hogy orvostanhallgatóként milyen katartikus élmény érte. „Amikor a hazám sötétséggel nézett szembe, és én is a sötétséggel néztem szembe, meghallgattam Bartók Béla I. hegedűversenyét. Végigsírtam a művet. Nagy hatással volt rám. Erőt adott ahhoz, hogy a költészetet válasszam életpályának. Akkor nem tudtam ezt megköszönni. Most viszont köszönöm” – mondta el a költő.

 

Csukás István sokműfajú életművéért és az ifjúsági irodalom kiemelkedő és értékteremtő gyarapításáért kapta a kitüntetést. Csukás István „korai költészetében a nagyvárosba került fiatal értelmiségi önmagára és otthonára találásáról számolt be, fájdalmas nosztalgiával az eltűnt gyermekkor és az eltűnőben lévő ifjúság iránt. Későbbi verseinek meghatározó vonása a himnikus életszeretet. Ennek az életszeretetnek más hangolású dalai az elmúlással viaskodó versek, a halál figyelmeztetéseire adott költői válaszok” – írják az alkotóról a Digitális Irodalmi Akadémián. „A hatvanas évek közepén Kormos István biztatására fordul a gyermekirodalom felé, és ettől kezdve verseskötetei mellett egyre-másra jelennek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi. Nagy sikerrel mutatják be Ágacska című színdarabját, majd a többi színpadi művét, 1975-ben pedig a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapja a fesztivál Nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet.”

 

nemzet_muvesze


A szerző a díjátadón elmondta: sokkal ismertebb vagyok a gyerekeknek írt műveim miatt, mint a felnőtteknek írt alkotásaim miatt. De ez nem is baj, hiszen nincs csodálatosabb birodalom, mint a magyar gyerekirodalom. Minden nagy magyar író szólt a gyerekekhez – hangsúlyozta Csukás István, hozzátéve: a gyerekirodalom nem másodlagos része az irodalomnak, hanem egyenrangú vele. „Amikor írok, hiszek abban, hogy amit alkotok, az jó. De ugyanennyire fontos, hogy mások is higgyenek benne” – fogalmazta meg a szerző, kiemelve, milyen jólesik neki az elismerés.

 

Dévényi Sándor a magyar organikus építészet értékeinek gyarapítása, városképformáló munkássága, valamint oktatói tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a pécsi kötődésű alkotó műveit formai játékosság, expresszív, olykor ironikus koncepció jellemzi. Épületeihez szervesen hozzátartozik a szín mint a formát alátámasztó, az épületet magyarázó, értelmező elem.

Életünk 90 százalékát épített környezetben töltjük el. Ha ez a környezet egy tehetséges építészeti gondolat szüleménye, akkor az építész hozzájárult mindannyiunk boldogságához – fogalmazott Dévényi Sándor.

 

A díjat a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a köztestület megalakulásának évfordulója – november 5. – alkalmából adományozza. A díj az alábbi művészeti területeken adományozható: színházművészet, irodalom, zeneművészet, képzőművészet, filmművészet, építőművészet, táncművészet, iparművészet, fotóművészet, népművészet, valamint cirkuszművészet. A Nemzet Művésze-cím az előzőleg Kossuth-díjban részesített és 65. életévét – táncművész, valamint cirkuszművész esetében 50. életévét – betöltött művészeknek adható. A díjazott az adományozásról okiratot kap, jogosult a Nemzet Művésze-cím viselésére, és az adományozást követő hónap első napjától életjáradékban részesül. Az életjáradék havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a huszonháromszorosa.



Kultúra.hu

Forrás: Kultúra.hu/pim.hu/MTI

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Erzekeny_terek_Kultura_banner_596x90

Rodolfo-felesegevel-1940

2019.05.27

Rodolfo nagy történelmi változások idején élt, de minden helyzetben megtalálta a módját, hogyan szórakoztassa a közönségét: a háború előtti pesti revüben, a munkaszolgálatosok között vagy a lebombázott fővárosban. Hitt abban, amit csinált, és szenvedélyesen szerette a bűvészetet. Az ő életművét dolgozza fel a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Vigyázat, csalok! című vándorkiállítása, amelyen egy 1941-ben róla forgatott, csak nemrég előkerült film is látható.

Waliczky_Velence_res

2019.05.27

Miért jelentős lépés, hogy Waliczky Tamás, a hongkongi egyetemen oktató újmédiaművész képviseli Magyarországot az 58. Velencei Biennálén? Hogy érzené magát egy konzervatív ízlésű kiállításlátogató a kortárs képzőművészet egyik legjelentősebb fesztiválján? Miért nyerhette meg az Arany Oroszlán-díjat idén Litvánia egy látványos operaelőadással? Erről is kérdeztük Ferenczy Bálint Londonban élő művészet- és fotótörténészt, az Initio Fine Arts Gallery alapítóját, akivel Velencében találkoztunk.

margit2_R
2019.05.26

Van egy hely, ahol 0-99 éves korig mindenki játszhat. Nem szólnak rá, ha rosszalkodik, kiabálhat, sírhat, nevethet, énekelhet, táncolhat. Nincs olyan ember Budapesten, akinek legalább egy ismerőse ne járt volna ide: ez a Margit. Földessy Margit színésznő hétfőtől vasárnapig játszik a gyerekekkel, tinédzserekkel saját játszóterén, a Szindra Stúdióban a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Vele beszélgettünk gyereknap alkalmából.

Slam Poetry Showcase produkciót mutat be három erdélyi slam poetry bajnok a kolozsvári Planetáriumban május 30-án. A Bajnokon Legalja névvel fémjelzett rendezvényen fellép majd André Ferenc, aki 2013-ban, Horváth Benji, aki 2014-ben és Vass Csaba, aki 2018-ban nyert Erdélyi Slam Poetry Bajnokságot. A belépés ingyenes.

A május 29-én tartandó tanácskozás célja, hogy a 2014 óta létező, a magyarországi színházi nevelési képzések között egyedülálló drámainstruktor szak eddigi eredményeit felmérje, valamint lehetséges fejlődési irányait a korábbi és jelenlegi osztályok közreműködésével, tanáraik és a szakma képviselőinek részvételével megvitassa. Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Bővebb tájékoztatás itt érhető el.

Május 29-én este héttől tartják az Irodalmi Jelen díjátadó gálaestjét a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fellépnek többek között: Böszörményi Zoltán, Demeter Szilárd, Dobozi Eszter, Nagy Zsuka, Nádasdy Ádám, Rakovszky Zsuzsa, Orbán János Dénes, Sántha Attila, Szőcs Géza, Vörös István, Zsille Gábor. Az est kiemelt meghívottja és társművésze: Várnagy Andrea zongoraművész.

Perl János képeiből nyílt tárlat a Magyarság Házában, melyen megelevenednek Kárpátalja történelmi emlékhelyei, köztük a munkácsi vár, a Vereckei Emlékmű, a természeti kincsek, a hagyományos népi mesterségek űzői, így a szövőnő, a bodnár, a borász, a bőrdíszműves, a fazekas. A tárlaton a fotók mellett szerepelnek a régió híres kézműves termékei, a salánki hordó, a csörögefánk, a Hidi-kerámia, a beregi szőttes, a salánki viaszos tojás is. A rendezvény az Értékek vonzásában programsorozat része, amelyben az intézményben bemutatják a határon túli magyar tájegységek néprajzi és népművészeti kincseit.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete május 27-én hozza nyilvánosságra a kortárs magyar irodalmi műveket és eseményeket bemutató weboldalát (www.mmalexikon.hu) a Pesti Vigadóban. A Magyar irodalmi művek és események 1956–2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza fel a magyar irodalom hatvan évét.

Május 30. és június 2. között rendezik meg az ELEVEN Tavasz utcafesztivált a Bartók Béla úton, ahol izgalmas művészeti programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és workshopokkal várják az érdeklődőket.

eleven_tavasz

Leonidas Kavakos görög hegedűművész karmesterként is sikeres, most erről az oldaláról is bemutatkozik a Budapesti Fesztiválzenekar közönségének május 31-én, június 1-én és 2-án a Zeneakadémián. Nemcsak a karmestere, a szólistája is különleges lesz hangversenyüknek, Gautier Capuçon csellóművész.

Színházi előadások, koncertek, kreatív művészeti játékok és gyermekeknek szóló programok is szerepelnek a vácrátóti ArtBorétum Feszten, amelyet május 31. és június 2. között első alkalommal rendeznek meg.

Május 29-én, szerdán a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében Görgei Artúr alakjairól beszélgetnek. Ezekről a kérdésekről fog beszélgetni Varga Benedek főigazgató, Mácsai Pál színész, Görgey Gábor rendező és Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának vezetője.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma