2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2012.08.25
Götz Eszter
Nyár végén, a szeptember előtti utolsó nagy képzőművészeti esemény immár kilenc éve a KOGART tárlata, amit a frissen végzett képzőművészek anyagából rendez. A Friss rendszerint nem körképet nyújt, hiszen évente csak huszonvalahány fiatalnak ad terepet, hanem inkább lehetőséget, hogy az alkotók és a közönség „megkóstolja” egymást. KRITIKA
Ráadásul összevetést is kínál, mivel a Pécsett és Budapesten diplomázottak közül kiválasztott művészek mellé évek óta, párhuzamként egy-egy hasonló európai iskola növendékeit hozza; idén Zürichből érkeztek hatan, a legváltozatosabb technikákkal és műfajokkal. Összességében azonban a svájciak jelenléte messze elmarad attól a hatástól, amit a tavalyi bukaresti diplomázók hoztak ide, az akkori Friss kiállításra; de legalább most felértékelődik mellettük a magyar anyag humora, merészsége, társadalmi érzékenysége.
Kocsi Olga: Holypest (2012)
2010 óta az is hagyomány, hogy Szabó Noémi és Mészáros Zsolt kurátorok olyan kulcsfogalmakat keresnek az anyagban, amelyek hangsúlyokat adnak, plasztikusabbá teszik a fiatal művészek által körüljárt kérdéseket – ha tetszik, indikátorokat jelölnek meg, amelyek mentén könnyebben megérthető az új művészgeneráció. Idén telitalálat az empátia és a manipuláció témáinak kiemelése; az elfogadás, a tolerancia, a média benyomulása a tudatba, a nyomásgyakorlás, az értékek és elvek manipulatív átfogalmazása olyan lényegi tényezők, hogy ha nem is érezzük minden műben kifejeződni ezeket, akkor is láthatatlan fonalként vezetik végig a néző figyelmét a kétemeletnyi kiállításon. Valami fontost ragadnak meg ebben a közelítésmódban, valami alapvetőt, amitől a közönség sokkal közelebb kerül a kortárs művészethez, mint e segítség nélkül.
A médiának kiszolgáltatott, agresszivizált gondolkodásmód több műben is rendkívüli erővel jelenik meg. Ezek közül is kiemelkedik Tóth Márton Emil installációja, melyben egy kórházi ágyon kékre festett tank pihen, csövéből vér csorog; illetve – egészen más eszközökkel, a csendélet líraibb műfajához visszanyúlva – Tóth Zsófia üres képkereteket ábrázoló, gyönyörű tónusaival festészettörténeti előképeket megidéző vásznai. A sztereotípiákkal játszik Szabó Ottó, amikor a matyó főkötőből muzulmán burkát kanyarít egy fiktív dél-magyarországi népszokás jegyében, és előítéleteket hámoz le Kocsi Olga szellemes, bátor tárgykollázsa is, amelyik a családi szekrénybe gyóntatófülkét ültet, körbeveszi vallásos giccsekkel, sőt még egy narratív interjúval is megfejeli a konzumálódott hitélet mélységeit.
 Romhány Veronika: Cím nélkül (2012)
A média benyomulását a privát szférába többek is klasszikus festészeti mintákhoz rendelik: Knopf Andrea a filmes látványvilágból kiindulva, filmes túlzások közé viszi a kapcsolatok dinamikáját, Kiss Gábor Attila viszont a szürrealizmus és a hiperrealizmus között talál olyan területet, ami a robusztus erővel fejezi ki a kép, az ábrázolás kiüresedését. Kevésbé érzem meggyőzőnek Molnár Judit Lilla olvasható képeit, vagy Kerekes Péter János videóinstallációját, ami a nézőt egy fiktív optikai helyzetbe viszi és ezzel személyes élménnyé próbálja tenni a befogadás és a távolságtartás folyamatos játékát. Sokkal erőteljesebb az a vonal, amit a technikák kifordításával Romhány Veronika, illetve Lakatos Áron képvisel: Romhány farost lapokra rögzít egy-egy városi tájrészletet, a konkrét elemek megfolyatásával, a vegyes technikával és mindenekelőtt a síkok többszörös elfordításával a tájból burjánzó, felfedezésre váró, érzékeny organizmus lesz. Lakatos a médiahír brutális és cinikus kockáit festi át finom akvarell-sorozattá, és ezzel megszelídíti, érzékeny rezdülésekből álló folyamattá simítja.
Tóth Zsófia: Keretek 1. (2012)
Jót tesz a tárlat egészének, hogy az idén több fotóművész is helyet kapott a túlnyomóan festészeti illetve installáció jellegű művek között, nagyon eredeti szemlélet jelenik meg Hermann Ildi memento-sorozatában vagy Gyurkovics Anna családállítási fotókísérletében. A svájci David Siepert cenzúrázott közel-keleti divatfotókból továbbgondolt képei gyaníthatóan itt nálunk nem szólnak akkorát, mint Nyugat-Európában, és Monika Stalder tükörben megkettőzött fényjáték-videója is túl artisztikus, túl finomkodó, hiányzik belőle az az aktuális, erős identitás, ami a hazai anyagban helyhez és időhöz pontosan kötődve, de annál jóval szélesebb kontextusban értelmeződik. Talán kissé kevesebb szabadsággal az anyagok és technikák alkalmazásában, mint lehetne, de határozott fogalmakkal és szándékokkal látszik színre lépni ez a friss csapat.
2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma