tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.02.17

Boccaccio, Baudelaire, Szép Ernő vagy Lőwy Árpád – az irodalom híres alakjai, akik nem féltek papírra vetni erotikus gondolataikat. Szerzeményeiket gyakran meghökkenéssel és felháborodással fogadta a társadalom, de jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az olvasók nyitottságáról a Playboy Man of the Year novellista kategóriájának jelöltjei beszéltek.

Grecsó Krisztián, Kötter Tamás és Cserna-Szabó András a kortárs irodalom meghatározó alakjai, akik a Playboyban a tavaly szeptemberben újraindított novella rovatban is publikálnak. Ha valaki, hát ők hitelesen beszélhetnek arról, hogyan viszonyul a magyar közönség a szexualitást sem mellőző irodalmi alkotásokhoz. Grecsó Krisztián, Faludy György- és József Attila-díjas író kifejezetten zárkózottnak tartja a hazai olvasókat. Nemrég egy folyóiratban megjelent novellájában írt szexuális aktusról, amely után nyomdafestéket nem tűrő leveleket kapott.


„Egészen másképpen alakult volna a modern magyar irodalom, ha foglalkozhat a testtel és a vággyal. Móricz 1929-ben azért állt bíróság előtt, mert a Titok című novellájában menstruált egy kislány. A prűd magyar közélet félős modernitást eredményezett, az írók rettegtek a folyamatos perektől. A magyar nyelv is nagyon erős korlát, vagy orvosi kifejezéseink vannak vagy trágárak, köztes nincs. Hogy mondhatjuk például szépen a női nemi szervet?” – kezdte az író, aki saját alkotásaiban nagy szerepet tulajdonít az erotikának. „Szerintem a szexualitás mindent elárul egy kapcsolatról, az emberi természetről és a habitusról. Döbbenetesen izgalmas lenne például, ha Tolsztoj megírhatná a mennyországból, hogy Anna Karenina és Vronszkij szerelmi élete hogyan változik meg, miután elszöknek, hiszen addig szeretők, utána törvényen kívüli emberek. Másképpen vágytak vajon egymásra?”


grecso_krisztian


Kötter Tamás a Kiszavaztak, baby című novellájával robbant be a modern irodalom világába 2012-ben, és azóta több műve jelent már meg a multinacionális-multikulturális társadalomról. Az író és üzletember szerint viszont kifejezetten nyitottak a magyarok az erotikus témákat is feldolgozó művekre.

„Az emberek élete kiszámítható, tele van gondokkal, gyötrődéssel, az öregedéstől és végső soron a haláltól való félelemmel, így természetes, hogy imádják azokat a műveket, amelyek, ha csak képzeletben is, de kiszakítják őket ebből a langymeleg állapotból” – kezdte Kötter Tamás. „A szexualitás, természetszerűen a mindennapjaink része, így az irodalom számára ki- és megkerülhetetlen téma. Abban, hogy a jó ízlésben van-e felső határ, figyelve korunk túlhajszolt szabadságeszményeit, nem vagyok biztos, az emberi képzelet nagyon sok mindent elbír.”


kotter_tamas


Cserna-Szabó András műveiben jelentős szerepet tölt be az erotika. A Mészöly Miklós- és Artisjus díjas író véleménye szerint a társadalom nyitottsága koronként változik.

Amióta világ a világ, a szerelem, így a testi szerelem is a művészetnek, irodalomnak tárgya. Ez így van most is, és így is lesz, egészen addig, amíg létezik művészet és irodalom. Az persze koronként változik, hogy az olvasó vagy a közízlés min háborodik fel és min nem. A reneszánsz korszaka például híres volt arról, hogy nem félt őszintén beszélni a testiségről: Rabelais-nál Ágytálnoki professzor hosszú fejtegetésben számol be a női nemiszervről mint élőlényről szerzett élményeiről, mai szemmel is erősen bátor szöveg. Csezmiczei János, másnéven Janus Pannonius tollából szintén olvashattunk erősen szexuális tartalmú költeményeket. Mostanság is vannak írók, akik a szexualitást meglehetősen nyíltan ábrázolják: Philip Roth-tól például Hazai Attiláig. Mindig lesznek olyanok, akik a túlzottan nyílt részletezésen vagy a stilisztikai durvaságon felháborodnak” – mondta el Cserna-Szabó András.


cserna_szabo_andras


A Playboy Man of the Year jelöltjeire, köztük a Playboy-novellista kategória nomináltjaira március 23-ig lehet szavazni EZEN a linken.


wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma