782x90_karacsony_banner_2_ok
2016.02.17

Boccaccio, Baudelaire, Szép Ernő vagy Lőwy Árpád – az irodalom híres alakjai, akik nem féltek papírra vetni erotikus gondolataikat. Szerzeményeiket gyakran meghökkenéssel és felháborodással fogadta a társadalom, de jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az olvasók nyitottságáról a Playboy Man of the Year novellista kategóriájának jelöltjei beszéltek.

Grecsó Krisztián, Kötter Tamás és Cserna-Szabó András a kortárs irodalom meghatározó alakjai, akik a Playboyban a tavaly szeptemberben újraindított novella rovatban is publikálnak. Ha valaki, hát ők hitelesen beszélhetnek arról, hogyan viszonyul a magyar közönség a szexualitást sem mellőző irodalmi alkotásokhoz. Grecsó Krisztián, Faludy György- és József Attila-díjas író kifejezetten zárkózottnak tartja a hazai olvasókat. Nemrég egy folyóiratban megjelent novellájában írt szexuális aktusról, amely után nyomdafestéket nem tűrő leveleket kapott.


„Egészen másképpen alakult volna a modern magyar irodalom, ha foglalkozhat a testtel és a vággyal. Móricz 1929-ben azért állt bíróság előtt, mert a Titok című novellájában menstruált egy kislány. A prűd magyar közélet félős modernitást eredményezett, az írók rettegtek a folyamatos perektől. A magyar nyelv is nagyon erős korlát, vagy orvosi kifejezéseink vannak vagy trágárak, köztes nincs. Hogy mondhatjuk például szépen a női nemi szervet?” – kezdte az író, aki saját alkotásaiban nagy szerepet tulajdonít az erotikának. „Szerintem a szexualitás mindent elárul egy kapcsolatról, az emberi természetről és a habitusról. Döbbenetesen izgalmas lenne például, ha Tolsztoj megírhatná a mennyországból, hogy Anna Karenina és Vronszkij szerelmi élete hogyan változik meg, miután elszöknek, hiszen addig szeretők, utána törvényen kívüli emberek. Másképpen vágytak vajon egymásra?”


grecso_krisztian


Kötter Tamás a Kiszavaztak, baby című novellájával robbant be a modern irodalom világába 2012-ben, és azóta több műve jelent már meg a multinacionális-multikulturális társadalomról. Az író és üzletember szerint viszont kifejezetten nyitottak a magyarok az erotikus témákat is feldolgozó művekre.

„Az emberek élete kiszámítható, tele van gondokkal, gyötrődéssel, az öregedéstől és végső soron a haláltól való félelemmel, így természetes, hogy imádják azokat a műveket, amelyek, ha csak képzeletben is, de kiszakítják őket ebből a langymeleg állapotból” – kezdte Kötter Tamás. „A szexualitás, természetszerűen a mindennapjaink része, így az irodalom számára ki- és megkerülhetetlen téma. Abban, hogy a jó ízlésben van-e felső határ, figyelve korunk túlhajszolt szabadságeszményeit, nem vagyok biztos, az emberi képzelet nagyon sok mindent elbír.”


kotter_tamas


Cserna-Szabó András műveiben jelentős szerepet tölt be az erotika. A Mészöly Miklós- és Artisjus díjas író véleménye szerint a társadalom nyitottsága koronként változik.

Amióta világ a világ, a szerelem, így a testi szerelem is a művészetnek, irodalomnak tárgya. Ez így van most is, és így is lesz, egészen addig, amíg létezik művészet és irodalom. Az persze koronként változik, hogy az olvasó vagy a közízlés min háborodik fel és min nem. A reneszánsz korszaka például híres volt arról, hogy nem félt őszintén beszélni a testiségről: Rabelais-nál Ágytálnoki professzor hosszú fejtegetésben számol be a női nemiszervről mint élőlényről szerzett élményeiről, mai szemmel is erősen bátor szöveg. Csezmiczei János, másnéven Janus Pannonius tollából szintén olvashattunk erősen szexuális tartalmú költeményeket. Mostanság is vannak írók, akik a szexualitást meglehetősen nyíltan ábrázolják: Philip Roth-tól például Hazai Attiláig. Mindig lesznek olyanok, akik a túlzottan nyílt részletezésen vagy a stilisztikai durvaságon felháborodnak” – mondta el Cserna-Szabó András.


cserna_szabo_andras


A Playboy Man of the Year jelöltjeire, köztük a Playboy-novellista kategória nomináltjaira március 23-ig lehet szavazni EZEN a linken.


Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma