2016. december 4.
Célzó

Download.aspx2_masolata

„Minden részletnek tökéletesnek kell lennie, és akkor van remény arra, hogy valamiből jelentős előadás születik” – vallja a rendezésről Marton László, a Vígszínház főrendezője és egykori igazgatója, akit 2016-ban Magyar színház- és filmművészet kategóriában jelöltek Prima Primissima-díjra. Marton Lászlóval pályakezdésről, rendezésről, tanításról beszélgettünk, valamint arról, mit jelentenek számára a díjak.

2016.02.17

Boccaccio, Baudelaire, Szép Ernő vagy Lőwy Árpád – az irodalom híres alakjai, akik nem féltek papírra vetni erotikus gondolataikat. Szerzeményeiket gyakran meghökkenéssel és felháborodással fogadta a társadalom, de jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az olvasók nyitottságáról a Playboy Man of the Year novellista kategóriájának jelöltjei beszéltek.

Grecsó Krisztián, Kötter Tamás és Cserna-Szabó András a kortárs irodalom meghatározó alakjai, akik a Playboyban a tavaly szeptemberben újraindított novella rovatban is publikálnak. Ha valaki, hát ők hitelesen beszélhetnek arról, hogyan viszonyul a magyar közönség a szexualitást sem mellőző irodalmi alkotásokhoz. Grecsó Krisztián, Faludy György- és József Attila-díjas író kifejezetten zárkózottnak tartja a hazai olvasókat. Nemrég egy folyóiratban megjelent novellájában írt szexuális aktusról, amely után nyomdafestéket nem tűrő leveleket kapott.


„Egészen másképpen alakult volna a modern magyar irodalom, ha foglalkozhat a testtel és a vággyal. Móricz 1929-ben azért állt bíróság előtt, mert a Titok című novellájában menstruált egy kislány. A prűd magyar közélet félős modernitást eredményezett, az írók rettegtek a folyamatos perektől. A magyar nyelv is nagyon erős korlát, vagy orvosi kifejezéseink vannak vagy trágárak, köztes nincs. Hogy mondhatjuk például szépen a női nemi szervet?” – kezdte az író, aki saját alkotásaiban nagy szerepet tulajdonít az erotikának. „Szerintem a szexualitás mindent elárul egy kapcsolatról, az emberi természetről és a habitusról. Döbbenetesen izgalmas lenne például, ha Tolsztoj megírhatná a mennyországból, hogy Anna Karenina és Vronszkij szerelmi élete hogyan változik meg, miután elszöknek, hiszen addig szeretők, utána törvényen kívüli emberek. Másképpen vágytak vajon egymásra?”


grecso_krisztian


Kötter Tamás a Kiszavaztak, baby című novellájával robbant be a modern irodalom világába 2012-ben, és azóta több műve jelent már meg a multinacionális-multikulturális társadalomról. Az író és üzletember szerint viszont kifejezetten nyitottak a magyarok az erotikus témákat is feldolgozó művekre.

„Az emberek élete kiszámítható, tele van gondokkal, gyötrődéssel, az öregedéstől és végső soron a haláltól való félelemmel, így természetes, hogy imádják azokat a műveket, amelyek, ha csak képzeletben is, de kiszakítják őket ebből a langymeleg állapotból” – kezdte Kötter Tamás. „A szexualitás, természetszerűen a mindennapjaink része, így az irodalom számára ki- és megkerülhetetlen téma. Abban, hogy a jó ízlésben van-e felső határ, figyelve korunk túlhajszolt szabadságeszményeit, nem vagyok biztos, az emberi képzelet nagyon sok mindent elbír.”


kotter_tamas


Cserna-Szabó András műveiben jelentős szerepet tölt be az erotika. A Mészöly Miklós- és Artisjus díjas író véleménye szerint a társadalom nyitottsága koronként változik.

Amióta világ a világ, a szerelem, így a testi szerelem is a művészetnek, irodalomnak tárgya. Ez így van most is, és így is lesz, egészen addig, amíg létezik művészet és irodalom. Az persze koronként változik, hogy az olvasó vagy a közízlés min háborodik fel és min nem. A reneszánsz korszaka például híres volt arról, hogy nem félt őszintén beszélni a testiségről: Rabelais-nál Ágytálnoki professzor hosszú fejtegetésben számol be a női nemiszervről mint élőlényről szerzett élményeiről, mai szemmel is erősen bátor szöveg. Csezmiczei János, másnéven Janus Pannonius tollából szintén olvashattunk erősen szexuális tartalmú költeményeket. Mostanság is vannak írók, akik a szexualitást meglehetősen nyíltan ábrázolják: Philip Roth-tól például Hazai Attiláig. Mindig lesznek olyanok, akik a túlzottan nyílt részletezésen vagy a stilisztikai durvaságon felháborodnak” – mondta el Cserna-Szabó András.


cserna_szabo_andras


A Playboy Man of the Year jelöltjeire, köztük a Playboy-novellista kategória nomináltjaira március 23-ig lehet szavazni EZEN a linken.


SZFE_harmadeves_zenes_szinesz_szakos_hallgatoi_c_Ujhegyi_Eva

2016.12.04

MusicOnStage címmel mutatkozik be a Müpa új ismeretterjesztő sorozata, amely a Fesztivál Színházban avat be a zenés színpadi műfajok történetébe. A témát jól ismerő Erkel-díjas zeneszerző és operarendező, Selmeczi György december 6-tól kezdve négy előadáson át vezet be a törzsi rítusoktól az amerikai zenés színházig terjedő szellemtörténeti anyagba.

Szarvas_filmszinhaz_eorifoto-1290047

2016.12.04

A magyarországi premier előtt Párizsban mutatta be november 28-án este a Nemzeti Színház társulata A szarvassá változott fiú című előadás új változatát a Világ Kultúráinak Háza (Maison des cultures du monde) fesztiválján, a Festival de l'Imaginaire-en. A magyar közönség a december 7-ei premieren találkozhat először az új változattal.

godard2_masolata

2016.12.03

„Azt ugye ön is elismeri, hogy egy filmnek kell, hogy legyen eleje, közepe és vége? Hát persze, csak nem feltétlenül ebben a sorrendben.” Ez a régi anekdota jól mutatja, hogy Jean-Luc Godard, a francia új hullám élő legendája a világ egyik legmerészebb filmrendezője. A Kifulladásig, A bolond Pierrot és az Éli az életét című filmek alkotója december 3-án ünnepli 86. születésnapját.

Roma, dzsessz, balkáni és klasszikus zenéket felvonultató fesztivált tartanak jövő ősszel a burgenlandi Kismartonban (Eisenstadt), az Esterházy-kastélyban. A Herbstgold elnevezésű program első napján, szeptember 6-án Nicolas Altstaedt vezényletével fellép az Osztrák-Magyar Haydn Filharmonikusok, amely a kismartoni Esterházy-kastély rezidens zenekara lesz az év végétől. A koncerten Beethoven, Sosztakovics és Haydn művei csendülnek fel.

Kortárs európai dzsesszelőadók koncerteznek a következő napokban a budapesti Opus Jazz Clubban. A progresszív, többségében fiatal tehetségeket felvonultató fellépők között lesznek osztrák, német, francia, amerikai és portugál zenészek is.

Magyarországot 1956-ban elhagyni kényszerülő, jelenleg Brüsszelben, Göteborgban, Párizsban és Londonban élő emigránsokat mutat be Kallos Bea Egykor mind idegenek voltunk című portrésorozata, melyről az MTVA/MTI fotóriportete december 8-án a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Napfényműtermében tart vetítéssel egybekötött beszámolót.

Világsztárok lépnek fel a következő hetekben a Magyar Állami Operaházban és az Erkel Színházban: láthatja és hallhatja a közönség többek között Charles Castronovót, Erwin Schrottot, Renée Fleminget és Iréne Theorint.

Ékszerek és műtárgyak lepik el karácsony előtt Budapestet, december 13-án ékszereket és órákat, december 14-én ezüst és egyéb műtárgyakat kínál a BÁV karácsonyi aukciója, amelyet a MOM Kulturális Központban rendeznek meg. Az aukció első napjának több mint 200 tétele között minden értéksáv és minden főbb ékszertípus képviselteti magát.

A Liszt Ferenc-díjjal is kitüntetett hegedűművész két éve a világ egyik legkülönösebb hangszerén, thereminen is előad. Illényi Katica az ünnepekre egy egyedi karácsonyi tematikájú theremin albummal örvendezteti meg rajongóit és a hangszer szerelmeseit.

TH_CHRISTMAS_FRONT_k

Menszátor Héresz Attila képletesen és valóságosan is belebújik a hajdani nagy magyar tragika, Jászai Mari bőrébe november 28-án a Műcsarnok Színtérben.

Adventi Mesehotellé változik Budapest egyik legszebb szállodaépülete, ahol az ország legnagyobb gyerekszobáját rendezik be és töltik meg változatos programokkal az apróságok és szüleik örömére. A Gellért már hagyományos, ám idén megújult adventi rendezvénye december 3-án és 4-én várja a nagyérdeműt.

Spirituális utazásra hív Lovász Irén, Mizsei Zoltán és Horváth Kornél, vagyis a Groove & Voice Trio a Hangtájkép című lemez anyagát bemutató koncerten. Az énekesnő 2006-ban indított Gyógyító hangok címmel egy lemezsorozatot, melynek legismertebb részei az Égi hang és a Belső hang. A Hangtájkép az utóbbi újragondolása. Lovász Irén koncerten legközelebb december 3-án hallható, ahol az Égi hang című műsorát énekli.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma