2016.02.17

Boccaccio, Baudelaire, Szép Ernő vagy Lőwy Árpád – az irodalom híres alakjai, akik nem féltek papírra vetni erotikus gondolataikat. Szerzeményeiket gyakran meghökkenéssel és felháborodással fogadta a társadalom, de jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az olvasók nyitottságáról a Playboy Man of the Year novellista kategóriájának jelöltjei beszéltek.

Grecsó Krisztián, Kötter Tamás és Cserna-Szabó András a kortárs irodalom meghatározó alakjai, akik a Playboyban a tavaly szeptemberben újraindított novella rovatban is publikálnak. Ha valaki, hát ők hitelesen beszélhetnek arról, hogyan viszonyul a magyar közönség a szexualitást sem mellőző irodalmi alkotásokhoz. Grecsó Krisztián, Faludy György- és József Attila-díjas író kifejezetten zárkózottnak tartja a hazai olvasókat. Nemrég egy folyóiratban megjelent novellájában írt szexuális aktusról, amely után nyomdafestéket nem tűrő leveleket kapott.


„Egészen másképpen alakult volna a modern magyar irodalom, ha foglalkozhat a testtel és a vággyal. Móricz 1929-ben azért állt bíróság előtt, mert a Titok című novellájában menstruált egy kislány. A prűd magyar közélet félős modernitást eredményezett, az írók rettegtek a folyamatos perektől. A magyar nyelv is nagyon erős korlát, vagy orvosi kifejezéseink vannak vagy trágárak, köztes nincs. Hogy mondhatjuk például szépen a női nemi szervet?” – kezdte az író, aki saját alkotásaiban nagy szerepet tulajdonít az erotikának. „Szerintem a szexualitás mindent elárul egy kapcsolatról, az emberi természetről és a habitusról. Döbbenetesen izgalmas lenne például, ha Tolsztoj megírhatná a mennyországból, hogy Anna Karenina és Vronszkij szerelmi élete hogyan változik meg, miután elszöknek, hiszen addig szeretők, utána törvényen kívüli emberek. Másképpen vágytak vajon egymásra?”


grecso_krisztian


Kötter Tamás a Kiszavaztak, baby című novellájával robbant be a modern irodalom világába 2012-ben, és azóta több műve jelent már meg a multinacionális-multikulturális társadalomról. Az író és üzletember szerint viszont kifejezetten nyitottak a magyarok az erotikus témákat is feldolgozó művekre.

„Az emberek élete kiszámítható, tele van gondokkal, gyötrődéssel, az öregedéstől és végső soron a haláltól való félelemmel, így természetes, hogy imádják azokat a műveket, amelyek, ha csak képzeletben is, de kiszakítják őket ebből a langymeleg állapotból” – kezdte Kötter Tamás. „A szexualitás, természetszerűen a mindennapjaink része, így az irodalom számára ki- és megkerülhetetlen téma. Abban, hogy a jó ízlésben van-e felső határ, figyelve korunk túlhajszolt szabadságeszményeit, nem vagyok biztos, az emberi képzelet nagyon sok mindent elbír.”


kotter_tamas


Cserna-Szabó András műveiben jelentős szerepet tölt be az erotika. A Mészöly Miklós- és Artisjus díjas író véleménye szerint a társadalom nyitottsága koronként változik.

Amióta világ a világ, a szerelem, így a testi szerelem is a művészetnek, irodalomnak tárgya. Ez így van most is, és így is lesz, egészen addig, amíg létezik művészet és irodalom. Az persze koronként változik, hogy az olvasó vagy a közízlés min háborodik fel és min nem. A reneszánsz korszaka például híres volt arról, hogy nem félt őszintén beszélni a testiségről: Rabelais-nál Ágytálnoki professzor hosszú fejtegetésben számol be a női nemiszervről mint élőlényről szerzett élményeiről, mai szemmel is erősen bátor szöveg. Csezmiczei János, másnéven Janus Pannonius tollából szintén olvashattunk erősen szexuális tartalmú költeményeket. Mostanság is vannak írók, akik a szexualitást meglehetősen nyíltan ábrázolják: Philip Roth-tól például Hazai Attiláig. Mindig lesznek olyanok, akik a túlzottan nyílt részletezésen vagy a stilisztikai durvaságon felháborodnak” – mondta el Cserna-Szabó András.


cserna_szabo_andras


A Playboy Man of the Year jelöltjeire, köztük a Playboy-novellista kategória nomináltjaira március 23-ig lehet szavazni EZEN a linken.


V4-banner

_D0A1439_Copy_masolata

2018.02.22

A magyarság a történelem viharai miatt önbizalomhiányos nemzetté vált, ezért is fontos, hogy végre elhiggye saját értékei létezését – mondta el dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár A kultúra gyarapít! című, az Országház Felsőházi termében megrendezett szakmai konferencián február 22-én. A tanácskozáson a kultúra közösségépítő, megtartó és gyarapító erejére hívták fel a figyelmet.

borito_kis

2018.02.22

Az idei színházi évad utolsó előadásként mutatják be február 24-én a Thália Színházban az Oscar című darabot. Az előadást a Sylvester Stallone főszereplésével készült ’91-es adaptáció tette ismerté, ám Csányi Sándor, a Thália Színház művészeti vezetője a február 22-ei sajtótájékoztatón elmondta: a mostani előadás nemcsak ezt, de a Louis de Funès főszereplésével készült filmet is túlszárnyalja majd.

TorokAdamportre

2018.02.22

Négy évtizeddel az eredeti megjelenés után először adták ki CD-n a Mini együttes első albumát, valamint az azt sorban követő három anyagot a zenekar „ezüst korszakából”. „A Minit a kezdetektől imádta a szakma. A hetvenes évek legelején minket választottak a legjobb hazai zenekarnak” – mondta a 70 éves Török Ádám, az 50 éves Mini alapítója, énekese, fuvolása, dalszerzője az MTI-nek adott interjúban.

A zenekar mesterei sorozatban hangzik el Magyarországon először Bella Máté Tabula Smaragdina című műve, valamint Louis Andriessen De Tijd (Az idő) című darabja március 6-án a budapesti Zeneakadémián Arie van Beek vezényletével. Bella Máté Erkel Ferenc-díjas zeneszerző a rotterdami de Doelen koncertközpont megrendelésére írta kompozícióját, amelyben egy ókori ezoterikus iratot zenésített meg Hamvas Béla filológiai értelmezésének felhasználásával.

Rosamund Pike játssza a kétszeres Nobel-díjas tudóst a Marie Curie életéről szóló, Radioactive című filmben, amelyet Budapesten forgatnak. A produkció rendezője az iráni Marjane Satrapi (Persepolis), a forgatókönyvet Jack Torne írta Lauren Redniss Radioactive: Marie & Pierre Curie: A Tale of Love and Fallout című életrajzi könyve nyomán.

Huszonnégy koncert, népzene, klasszikus és kortárs zene is várja a közönséget február 24-én a kórusok téli éjszakáján a budapesti Andrássy úton álló MagNet Közösségi Házban. A 12 meghívott kamarakórus között két gyermekkar is szerepel. A kórusok a capella, azaz kíséret nélküli zenével készülnek, öt különböző stílusban. A nemzetközi és magyar klasszikusok mellett népdalok, régi, modernebb és populáris darabok is felcsendülnek.

Elkezdődött február 21-én a Magyar Teátrumi Társaság fesztiválja a Zentai Magyar Kamaraszínházban: a II. Teátrum Neked! Zentai Teátrumi Napok keretében a vajdasági közönség egyaránt találkozhat gyermekeket és felnőtteket megszólító színházi programokkal. A program keretében február 22-én a Jövőre veled, ugyanitt! című romantikus vígjáték látható a Veszprémi Petőfi Színház és székesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciójában, február 23-án este pedig Kövek a zsebben címmel a kaposvári Csiky Gergely Színház előadását tekintheti meg a közönség.

Pablo Picasso műveiből nyílik kiállítás a pápai Esterházy-kastélyban: a tárlat látogatói több mint száz grafikát, valamint könyvillusztrációt láthatnak Picasso életművének eddig kevéssé ismert szeletéből. A kiállításon látható alkotások tulajdonosa, Thomas Emmerling nürnbergi műgyűjtő a művekről úgy fogalmaz: Picasso művei absztraktok, néha kubisták, néha líraiak, de mindegyikről visszaköszön a rá oly jellemző cinizmus. A Que viva Picasso, azaz Éljen Picasso című tárlat március 11-től október 31-éig tekinthető meg az Esterházy-kastélyban.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma