2017. május 29.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2016.02.17

Boccaccio, Baudelaire, Szép Ernő vagy Lőwy Árpád – az irodalom híres alakjai, akik nem féltek papírra vetni erotikus gondolataikat. Szerzeményeiket gyakran meghökkenéssel és felháborodással fogadta a társadalom, de jelentőségük megkérdőjelezhetetlen. Az olvasók nyitottságáról a Playboy Man of the Year novellista kategóriájának jelöltjei beszéltek.

Grecsó Krisztián, Kötter Tamás és Cserna-Szabó András a kortárs irodalom meghatározó alakjai, akik a Playboyban a tavaly szeptemberben újraindított novella rovatban is publikálnak. Ha valaki, hát ők hitelesen beszélhetnek arról, hogyan viszonyul a magyar közönség a szexualitást sem mellőző irodalmi alkotásokhoz. Grecsó Krisztián, Faludy György- és József Attila-díjas író kifejezetten zárkózottnak tartja a hazai olvasókat. Nemrég egy folyóiratban megjelent novellájában írt szexuális aktusról, amely után nyomdafestéket nem tűrő leveleket kapott.


„Egészen másképpen alakult volna a modern magyar irodalom, ha foglalkozhat a testtel és a vággyal. Móricz 1929-ben azért állt bíróság előtt, mert a Titok című novellájában menstruált egy kislány. A prűd magyar közélet félős modernitást eredményezett, az írók rettegtek a folyamatos perektől. A magyar nyelv is nagyon erős korlát, vagy orvosi kifejezéseink vannak vagy trágárak, köztes nincs. Hogy mondhatjuk például szépen a női nemi szervet?” – kezdte az író, aki saját alkotásaiban nagy szerepet tulajdonít az erotikának. „Szerintem a szexualitás mindent elárul egy kapcsolatról, az emberi természetről és a habitusról. Döbbenetesen izgalmas lenne például, ha Tolsztoj megírhatná a mennyországból, hogy Anna Karenina és Vronszkij szerelmi élete hogyan változik meg, miután elszöknek, hiszen addig szeretők, utána törvényen kívüli emberek. Másképpen vágytak vajon egymásra?”


grecso_krisztian


Kötter Tamás a Kiszavaztak, baby című novellájával robbant be a modern irodalom világába 2012-ben, és azóta több műve jelent már meg a multinacionális-multikulturális társadalomról. Az író és üzletember szerint viszont kifejezetten nyitottak a magyarok az erotikus témákat is feldolgozó művekre.

„Az emberek élete kiszámítható, tele van gondokkal, gyötrődéssel, az öregedéstől és végső soron a haláltól való félelemmel, így természetes, hogy imádják azokat a műveket, amelyek, ha csak képzeletben is, de kiszakítják őket ebből a langymeleg állapotból” – kezdte Kötter Tamás. „A szexualitás, természetszerűen a mindennapjaink része, így az irodalom számára ki- és megkerülhetetlen téma. Abban, hogy a jó ízlésben van-e felső határ, figyelve korunk túlhajszolt szabadságeszményeit, nem vagyok biztos, az emberi képzelet nagyon sok mindent elbír.”


kotter_tamas


Cserna-Szabó András műveiben jelentős szerepet tölt be az erotika. A Mészöly Miklós- és Artisjus díjas író véleménye szerint a társadalom nyitottsága koronként változik.

Amióta világ a világ, a szerelem, így a testi szerelem is a művészetnek, irodalomnak tárgya. Ez így van most is, és így is lesz, egészen addig, amíg létezik művészet és irodalom. Az persze koronként változik, hogy az olvasó vagy a közízlés min háborodik fel és min nem. A reneszánsz korszaka például híres volt arról, hogy nem félt őszintén beszélni a testiségről: Rabelais-nál Ágytálnoki professzor hosszú fejtegetésben számol be a női nemiszervről mint élőlényről szerzett élményeiről, mai szemmel is erősen bátor szöveg. Csezmiczei János, másnéven Janus Pannonius tollából szintén olvashattunk erősen szexuális tartalmú költeményeket. Mostanság is vannak írók, akik a szexualitást meglehetősen nyíltan ábrázolják: Philip Roth-tól például Hazai Attiláig. Mindig lesznek olyanok, akik a túlzottan nyílt részletezésen vagy a stilisztikai durvaságon felháborodnak” – mondta el Cserna-Szabó András.


cserna_szabo_andras


A Playboy Man of the Year jelöltjeire, köztük a Playboy-novellista kategória nomináltjaira március 23-ig lehet szavazni EZEN a linken.


_D0A8844_Copy

2017.05.29

Az emberek, a hiány, az épületek és az épített múlt is jelentős szerepet kap a velencei Palazzo Bembóban rendezett kiállításon, amelyet egy török kurátor, Kemal Orta állított össze egy honfitársa és két magyar művész munkáiból az Európai Kulturális Központ védnökségével. Pályázott ugyanis Martin Heideggert is idéző koncepciójával, a Velencei Biennále kurátorai pedig érdemesnek találták a kiállításra.

patinavagott

2017.05.29

Patina címmel nyílt kiállítás a XIV. Vásárhelyi Fotószimpózium alkotásaiból május 20-án Hódmezővásárhelyen. Az Alföldi Galériában negyvenkét fotó tekinthető meg, melyek mind Hódmezővásárhely patináját kívánják bemutatni, pontosabban a város építészeti, szellemi, tárgyi és természeti értékeit. A Patina című tárlat július 2-ig tekinthető meg Hódmezővásárhelyen, szeptemberben pedig a fővárosban is látható lesz a Bartók1 Galériában.

kemeny_zsofi__rabok-tovabb

2017.05.29

Mit jelent a nyár beköszönte? Mi mást, mint új könyveket! Idén június második hétvégéjén kezdődik a 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok, és ugyanekkor tartják a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM) a nyári Margó Irodalmi Fesztivált is, ahol rendhagyó olvasótalálkozókon ismerkedhetünk meg a szerzőkkel. Vannak olyan könyvek, amelyeket nem érdemes kihagyni! Ezek közül mutatunk öt kedvencet.

Egyiptom budapesti nagykövetsége legfeljebb 15 fős folklóregyüttesek számára írt ki pályázatot az augusztus 20. és 25. között zajló Ismailia Fesztiválon való részvételre. A jelentkezési határidő 2017. augusztus 1-je, a fesztiválról bővebb információ az ismailiafestivals@gmail.com e-mail címen kérhető a szervezőktől.

Bereczki Csaba Soul Exodus és Simonyi Balázs Ultra című alkotásai versenyeznek Európa patinás filmünnepén, a dokumentumfilmek elsőrangú seregszemléjén Krakkóban. Az 1961-ben alapított krakkói filmfesztivál idén május 28-ától június 4-éig vonultatja fel a nagyvilág rövid- és dokumentumfilm újdonságainak legjavát.

A fiatal amerikai dzsesszgeneráció egyik legtehetségesebb basszusgitárosa, Ben Williams ad koncertet saját együttese élén június 9-én a budai MOM Kulturális Központban (MOMKult). A még csak 32 éves Ben Williams hozzá hasonlóan fiatal, de a nemzetközi dzsessz színtéren már magasan jegyzett zenészekkel, vagyis a Sound Effect elnevezésű formációval lép fel a magyar fővárosban.

Robert Wilson színháza és annak hatása a kortárs színházművészetre címmel egynapos konferenciát rendez a PIM – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet szeptember 22-én. A konferencián filmes vetítéssel illusztrált előadást tart Frank Hentschker, a City University of New York Martin E. Segal Theatre Center igazgatója, egyetemi tanár.

A Lóci Játszik nyerte a Nagy-Szín-Pad! című tehetségmutató versenyt május 27-én este a fővárosi Akvárium Klubban. A VOLT Produkció és a Petőfi Rádió szervezésében zajlott rendezvény fináléjában három előadó mérte össze produkcióját, a végeredményről a közönség szavazatai döntöttek. A döntő másik két résztvevője a Jónás Vera Experiment és a Mörk volt. Mindhárom előadó húszperces blokkot adott elő élőben.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma