2017. május 25.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.05.16

Tíz elismert, méltán népszerű író/költő, tíz kortárs magyar irodalmi alkotás, egy szakmai, illetve egy közönségdíj, egy kiadó és egy színvonalas, az ünnepeltekhez illő gála. Röviden így lehetne összefoglalni a 2017-es Libri irodalmi díjak átadásának estéjét. A Budapest Music Center május 15-én este megtelt a kortárs magyar irodalmat szeretőkkel, hogy együtt drukkoljunk a jelölteknek és örüljünk a díjazottaknak.

A Libri irodalmi díjakat tavaly alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs magyar irodalmat és felhívja a nagyközönség figyelmét annak alkotóira és műveire.


A Libri irodalmi díj nyertese 2017-ben Jászberényi Sándor író-újságíró A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete lett.


A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Kepes András televíziós személyiség Világkép című könyve kapta, melyre 12 ezren szavaztak.


Libri_dij_nyertesek_2017_2
Jászberényi Sándor és Kepes András
Fotó: Egyed Péter


A díjakra a szakmai zsűri és közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egy millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.


A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 88 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent, a díj kritériumainak megfelelő alkotások – összesen 132 könyv – közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.


A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész, Beck Zoltán énekes-dalszerző, a 30Y frontembere és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak. Beck Zoltán a gálán úgy értékelte a zsűrizéssel kapcsolatos teendőit, hogy jó volt olvasni és olvasónak lenni. Bálint András szerint olyan művek kerültek így a kezébe, amelyeket amúgy nem olvasott volna el, Szilágyi Zsófia kiemelte, hogy megtanulták, miként tudnak együtt gondolkodni, Károlyi Csaba pedig azt mondta: a mai magyar irodalom világszínvonalú, külföldön is megállja a helyét.


zsuri
A zsűri
Fotó: libri.hu


A döntős könyvek közé bekerült négy regény: Krasznahorkai László, Németh Gábor, Závada Pál és Zoltán Gábor műve, két verseskötet Térey János (aki tavaly is a 10 kiemelt között volt) és Varró Dániel tollából, két novelláskötet: Jászberényi Sándor és Szabó T. Anna könyve, valamint két egyedi műfajú könyv, a napló és az esszé határán, Nádas Péter és Kepes András alkotása.

 

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Kepes András: Világkép

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Nádas Péter: Az élet sója

Németh Gábor: Egy mormota nyara

Szabó T. Anna: Törésteszt

Térey János: Őszi hadjárat

Varró Dániel: Mi lett hova?

Závada Pál: Egy piaci nap

Zoltán Gábor: Orgia

 

„A könyv, amelyik 2017-ben megkapja a Libri irodalmi díjat, merész könyv. Szokatlannak, különösnek is mondhatjuk. A mai magyar irodalomban nem nagyon van párja. Beszédmódja, poétikája, stílusa egyedi. A hangja kimér, hideg, kíméletlen. A téma meghökkentő. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanakkor szánandó, menekülő pasas lelkének finom rezdüléseit követhetjük, aki remekül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesztő háborús bugyraiba is elvezet minket. Jászberényi kötete hozzájárul ahhoz, hogy a novella műfaját ma is komolyan vegyük” – értékelte Jászberényi Sándor novelláskötetét Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja.


A gála házigazdái Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek voltak, a szerzőket pedig Jánossy Lajos író, kritikus faggatta.


libri-irodalm-idij
A 10 döntős szerző


Jászberényi Sándortól megtudtuk, hogy tíz évig élt Kairóban, és még vissza-visszajár haditudósítóként. Az írása kapcsán elmondta, hogy nem életrajz jellegű, hiszen „csak szerettem volna olyan higgadt lenni, mint a kórházban fekvő férfi”. A szerző a hétköznapokban újságíróként, haditudósítóként tevékenykedik, de mint mondta: „az irodalomban nem kívánok ismeretet terjeszteni, ami érdekel, az a morális világok ütközése”.


Kepes András a könyve kapcsán kiemelte, hogy sok olyan jelenség van, amely eltérő az kultúrákban is azonos. „Ebből arra következtetek, hogy létezik olyan réteg, ahol a kultúra azonos, erre épülnek rá a szokások, és ezen a szinten lehetnek félreértések. Ha ezeket lekaparjuk, akkor érthetjük meg egymást.”


Németh Gábor elárulta, hogy az elbeszélője kísértetiesen emlékeztet önmagára, sőt ő maga is járt a könyvben szereplő összes helyszínen. „Az eseményeknek tehát sok köze van ahhoz, amit én is megtapasztaltam” – mondta.


Szabó T. Anna elmesélte, hogy novelláskötetében sok-sok ember haragját írta meg, olyanokét is, akik nem tudják ezt megtenni, ugyanakkor „az indulatok emlékeztetnek a sajátjaimra”. Hozzátette, hogy a novelláskötetben sok olyan novella van, amelyek „álomsugallatból születettek”.


Térey Jánosnak ez a 10. verseskötete. A költő az írás folyamatáról kifejtette: sokszor érezte úgy, hogy nem elég jók a megírt sorok, ezért újrakeverte, kihúzta őket, hozzájuk tett, és olyan is volt, hogy kidobott néhányat. Elmesélte, hogy egy verse szerepel a kötetben 1985-ből, ez a legrégebbi alkotása, mely még Debrecenben keletkezett. A könyvben egyébként található egy Debrecen-térkép – nem véletlenül, hiszen a költő maga is debreceni születésű.


„A szorongásaimat írom bele a verseimbe, ezért mindig csodálkozom, amikor nevetnek rajtuk” – mondta Varró Dániel. Hozzátette, hogy a kötetben szerette volna végigvenni az irodalmi műfajokat, mint például a hitvesi lírát vagy a hazafias költeményt. Előbbi igen, utóbbi azonban nem sikerült – jegyezte meg mosolyogva.


Závada Pál elmondta, hogy már az írás elején eldöntötte: nem történészi szempontból érdekli a híressé vált kiskunmadarasi lincseléssorozat. Maga a jelenség és a női figura izgatta – nem csoda hát, hogy ő lett az elbeszélő. A könyv eredetileg színdarabnak készült, majd megszületett belőle a könyv, ám most szintén a színpadi változaton dolgozik. Fontos tényező a műben, hogy Hadnagy Sándor nem szólal meg, hiszen az asszony mindent elmond helyette, aki egyrészt vitában áll vele, másrészt jót áll érte – fejtette ki az író.


Zoltán Gábor elmondta: regényébe belekerült mélyinterjúk is, melyekről úgy fogalmazott, hogy nem várt adományok voltak. Írói pályájának alakulásáról megjegyezte: „írogatok még, de nagy valószínűséggel az Orgia volt az utolsó könyvem”.



Szíjjártó Anita

szentpeteri_aron_600x428

2017.05.24

Szentpéteri Áron Láthatatlanul című rendezését meghívta a 70. cannes-i filmfesztivál a Cinéfondation programjába, mely a filmes egyetemek legjobbjait vonultatja fel. A 32 perces vizsgafilmet május 24-én mutatják be a fesztivál közönségének. A Kultúra.hu Szentpéteri Áronnal, a film alkotójával beszélgetett a történetről, a forgatásról, valamint arról, milyen Cannes-ban lenni.

20170512_Kepenyes_Pal_kiallitas_megnyito-8

2017.05.24

Mennyire mélyen él az emberben az alkotás vágya, ösztöne, ha még a börtönben, csontsoványan, lelkileg és fizikailag megtörve is szobrot készít a kenyérből? Majd megeszi, mert az éhség győz. De csak pillanatnyilag. A szobrász és ötvös ugyanis megmutatta, hogy a legmélyebb pontról is fel lehet emelkedni. Kepenyes Pál világhírű művésszé vált, akit gyakran emlegetnek a szobrászat Picassójaként. Most találkozhatunk műveivel.

default-facebook-share

2017.05.24

A fából faragott királyfi című táncmű százéves évfordulója alkalmából három egyfelvonásost mutat be május 28-án a Magyar Nemzeti Balett az Operaházban. A centenáriumi alkotást Frenák Pál a kortárs tánc nyelvére ültette át, a Táncszvitből Juhász Zsolt készített a balett és a néptánc elemeit ötvöző interpretációt, és felújításban lesz látható Seregi László A csodálatos mandarin világot bejárt, nagy sikerű koreográfiája.

Gozsdu Talent címmel utcazene fesztivált rendez a népszerű fővárosi szórakozóhely, a Gozsdu Udvar. A projekt keretében rock-, elektronikus, hiphop, klasszikus, etno és kísérleti zenei műfajból is várják a jelentkezőket. Az Utca! Zenélj! szlogennel futó ingyenes fesztivált május 30. és június 20. között keddenként és csütörtökönként rendezik meg.

Szinyei Merse Pál és Gulácsy Lajos egy-egy remekműve mellett Berény Róbert, Tihanyi Lajos és Kádár Béla több alkotására is licitálhatnak az érdeklődők a Kieselbach Galéria tavaszi árverésén, amelyet május 26-án este tartanak a budapesti Hotel Marriottban. A csaknem 230 tételt felvonultató aukciós anyagban a legmagasabb a kikiáltási ára Gulácsy Lajos Cogito ergo sum (A falu bolondja) című jelmezes önarcképének van. A mű kikiáltási ára 44 millió forint.

Konferenciával, néptánc bemutatóval, hangversennyel és kiállítással emlékezik a 125 évvel ezelőtt született Lajtha László Kossuth-díjas zeneszerzőre, népzenekutatóra és zenetanárra a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Művészetelméleti Tagozata május 24-én Budapesten, a Pesti Vigadóban. Az alkalomra a Pesti Vigadó negyedik emeleti folyosóján Lajtha László életéről és munkásságáról szóló, 100 dokumentumot felvonultató tablókiállítást mutatnak be.

Az Érdi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulója alkalmából országos műveltségi vetélkedőt indított a megyei jogú városok általános és középiskolái, valamint alapfokú művészetoktatási intézményei számára. Az országos döntőt a Müpában rendezik meg június 11-én 10 órától.

Az eddigi legnépesebb résztvevői körrel nyílik meg május 28-án a Nagykanizsához közeli Kisrécsén a Ludvig Nemzetközi Művésztelep, amely sorrendben a 25. alkalom lesz. A 25. művésztelepről egy jubileumi kiadvánnyal is megemlékeznek a szervezők. A mintegy ezer fotót tartalmazó albumban csaknem 120 képzőművészt mutatnak be portréval, életrajzzal és alkotásaikkal, megmutatva mindazt, ami Kendlimajorban történt 1999 óta.

Már második alkalommal választotta be 2015 után az EFFE (Europe for Festivals, Festivals for Europe) a legrangosabb európai fesztiválok sorába a Művészetek Völgyét. A nemzetközi zsűri szavazata alapján 39 országból 715 fesztivál kapta meg a „figyelemreméltó fesztivál” címet a május 4-én Wiesbadenben tartott EFFE MeetUp keretében.

65_n_masolata

Az Opera egyik népszerű, új keletű hagyományaként az anyák napját megelőző szombaton, május 6-án ismét a kismamákat várja ezúttal Massenet zenedrámája, a Werther előadására. A kismamák a várandóskönyv mellé két-két darab, jelképes összegű, 300 forintos jegyet válthatnak a délelőtt 11 órakor kezdődő előadásra.

Hazahoztuk Nagy-Britanniából az utolsó, az egykori mátyásföldi üzemben tervezett és épített Ikarus autóbuszt. Az Ikarus 489-es Polaris-típusú busz akkoriban Európa egyik leginnovatívabb városi autóbusza volt és egyben az Ikarus utolsó sikeres exportterméke.

Folytatódik április 21-én a nagysikerű, kulturális gasztroélményt nyújtó Astoria CoolTúra sorozat: ezúttal Udvaros Dorottyával Veiszer Alinda beszélget. A Hotel Astoria patinás falai közt természetesen felcsendülnek a kiváló színművésznő kedvenc dalai is és az estet egy, a témára hangolt kétfogásos gourmet vacsora teszi teljessé.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma