2017.05.16

Tíz elismert, méltán népszerű író/költő, tíz kortárs magyar irodalmi alkotás, egy szakmai, illetve egy közönségdíj, egy kiadó és egy színvonalas, az ünnepeltekhez illő gála. Röviden így lehetne összefoglalni a 2017-es Libri irodalmi díjak átadásának estéjét. A Budapest Music Center május 15-én este megtelt a kortárs magyar irodalmat szeretőkkel, hogy együtt drukkoljunk a jelölteknek és örüljünk a díjazottaknak.

A Libri irodalmi díjakat tavaly alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs magyar irodalmat és felhívja a nagyközönség figyelmét annak alkotóira és műveire.


A Libri irodalmi díj nyertese 2017-ben Jászberényi Sándor író-újságíró A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete lett.


A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Kepes András televíziós személyiség Világkép című könyve kapta, melyre 12 ezren szavaztak.


Libri_dij_nyertesek_2017_2
Jászberényi Sándor és Kepes András
Fotó: Egyed Péter


A díjakra a szakmai zsűri és közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egy millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.


A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 88 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent, a díj kritériumainak megfelelő alkotások – összesen 132 könyv – közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.


A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész, Beck Zoltán énekes-dalszerző, a 30Y frontembere és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak. Beck Zoltán a gálán úgy értékelte a zsűrizéssel kapcsolatos teendőit, hogy jó volt olvasni és olvasónak lenni. Bálint András szerint olyan művek kerültek így a kezébe, amelyeket amúgy nem olvasott volna el, Szilágyi Zsófia kiemelte, hogy megtanulták, miként tudnak együtt gondolkodni, Károlyi Csaba pedig azt mondta: a mai magyar irodalom világszínvonalú, külföldön is megállja a helyét.


zsuri
A zsűri
Fotó: libri.hu


A döntős könyvek közé bekerült négy regény: Krasznahorkai László, Németh Gábor, Závada Pál és Zoltán Gábor műve, két verseskötet Térey János (aki tavaly is a 10 kiemelt között volt) és Varró Dániel tollából, két novelláskötet: Jászberényi Sándor és Szabó T. Anna könyve, valamint két egyedi műfajú könyv, a napló és az esszé határán, Nádas Péter és Kepes András alkotása.

 

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Kepes András: Világkép

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Nádas Péter: Az élet sója

Németh Gábor: Egy mormota nyara

Szabó T. Anna: Törésteszt

Térey János: Őszi hadjárat

Varró Dániel: Mi lett hova?

Závada Pál: Egy piaci nap

Zoltán Gábor: Orgia

 

„A könyv, amelyik 2017-ben megkapja a Libri irodalmi díjat, merész könyv. Szokatlannak, különösnek is mondhatjuk. A mai magyar irodalomban nem nagyon van párja. Beszédmódja, poétikája, stílusa egyedi. A hangja kimér, hideg, kíméletlen. A téma meghökkentő. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanakkor szánandó, menekülő pasas lelkének finom rezdüléseit követhetjük, aki remekül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesztő háborús bugyraiba is elvezet minket. Jászberényi kötete hozzájárul ahhoz, hogy a novella műfaját ma is komolyan vegyük” – értékelte Jászberényi Sándor novelláskötetét Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja.


A gála házigazdái Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek voltak, a szerzőket pedig Jánossy Lajos író, kritikus faggatta.


libri-irodalm-idij
A 10 döntős szerző


Jászberényi Sándortól megtudtuk, hogy tíz évig élt Kairóban, és még vissza-visszajár haditudósítóként. Az írása kapcsán elmondta, hogy nem életrajz jellegű, hiszen „csak szerettem volna olyan higgadt lenni, mint a kórházban fekvő férfi”. A szerző a hétköznapokban újságíróként, haditudósítóként tevékenykedik, de mint mondta: „az irodalomban nem kívánok ismeretet terjeszteni, ami érdekel, az a morális világok ütközése”.


Kepes András a könyve kapcsán kiemelte, hogy sok olyan jelenség van, amely eltérő az kultúrákban is azonos. „Ebből arra következtetek, hogy létezik olyan réteg, ahol a kultúra azonos, erre épülnek rá a szokások, és ezen a szinten lehetnek félreértések. Ha ezeket lekaparjuk, akkor érthetjük meg egymást.”


Németh Gábor elárulta, hogy az elbeszélője kísértetiesen emlékeztet önmagára, sőt ő maga is járt a könyvben szereplő összes helyszínen. „Az eseményeknek tehát sok köze van ahhoz, amit én is megtapasztaltam” – mondta.


Szabó T. Anna elmesélte, hogy novelláskötetében sok-sok ember haragját írta meg, olyanokét is, akik nem tudják ezt megtenni, ugyanakkor „az indulatok emlékeztetnek a sajátjaimra”. Hozzátette, hogy a novelláskötetben sok olyan novella van, amelyek „álomsugallatból születettek”.


Térey Jánosnak ez a 10. verseskötete. A költő az írás folyamatáról kifejtette: sokszor érezte úgy, hogy nem elég jók a megírt sorok, ezért újrakeverte, kihúzta őket, hozzájuk tett, és olyan is volt, hogy kidobott néhányat. Elmesélte, hogy egy verse szerepel a kötetben 1985-ből, ez a legrégebbi alkotása, mely még Debrecenben keletkezett. A könyvben egyébként található egy Debrecen-térkép – nem véletlenül, hiszen a költő maga is debreceni születésű.


„A szorongásaimat írom bele a verseimbe, ezért mindig csodálkozom, amikor nevetnek rajtuk” – mondta Varró Dániel. Hozzátette, hogy a kötetben szerette volna végigvenni az irodalmi műfajokat, mint például a hitvesi lírát vagy a hazafias költeményt. Előbbi igen, utóbbi azonban nem sikerült – jegyezte meg mosolyogva.


Závada Pál elmondta, hogy már az írás elején eldöntötte: nem történészi szempontból érdekli a híressé vált kiskunmadarasi lincseléssorozat. Maga a jelenség és a női figura izgatta – nem csoda hát, hogy ő lett az elbeszélő. A könyv eredetileg színdarabnak készült, majd megszületett belőle a könyv, ám most szintén a színpadi változaton dolgozik. Fontos tényező a műben, hogy Hadnagy Sándor nem szólal meg, hiszen az asszony mindent elmond helyette, aki egyrészt vitában áll vele, másrészt jót áll érte – fejtette ki az író.


Zoltán Gábor elmondta: regényébe belekerült mélyinterjúk is, melyekről úgy fogalmazott, hogy nem várt adományok voltak. Írói pályájának alakulásáról megjegyezte: „írogatok még, de nagy valószínűséggel az Orgia volt az utolsó könyvem”.



Szíjjártó Anita

V4-banner

saxophone-546303_960_720

2018.02.19

Elek Istvánnak a Szabó Gábor-díjat, Berki Tamásnak a Gonda János-díjat, dr. Hajdu Endrének pedig a Pernye András-díjat ítélte oda február 16-ai, hétvégi országos közgyűlésén a Magyar Jazz Szövetség. Az idei jelöltek között volt még a decemberben fiatalon elhunyt énekesnő, Fábián Juli, illetve Binder Károly zongora-, valamint Juhász Gábor gitárművész.

Bollmasolata

2018.02.19

Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel február 16-án este nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), Budapesten.

mti_szepproza_balog_zoltan_2

2018.02.19

Jókai Mór születésnapján, február 18-án rendezték meg a magyar széppróza napját, amelyen novellaíró verseny, antológiabemutató és koncert is várta a közönséget a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az eseményhez kapcsolódva február 12. és 23. között az egész Kárpát-medencében, a kistelepüléseken és a nagyvárosokban 61 intézmény, kulturális egyesület, könyvtár, önkormányzat szervez programokat.

Az elmúlt évek meredeken emelkedő ingatlanárai miatt kialakult budapesti lakhatási gondok a központi témája az idei, 10. Budapesti Építészeti Filmnapoknak, amelynek március 8. és 11. között a Toldi mozi ad otthont. A fesztivált szervező Kortárs Építészeti Központ már 10 éve hozza el Budapestre az építészettel és a várossal foglalkozó legjobb alkotásokat. Idén a több mint 30 filmből álló válogatást hét tematikus blokkban, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal vetítik.

A Pesti Vigadóban mutatták be február 16-án Zsigmond Dezső A sátán fattya című nagyjátékfilmjét, amely a kárpátaljai magyarság sorsát, az 1944-ben Kárpátalján történt tragikus eseményeket, a málenkij robotot, a helyiek meghurcoltatását mutatja be.

Megkerült február 17-én Ophélie Gaillard csellóművész páratlan értékű Goffriller-csellója, amelyet két nappal korábban raboltak el tőle Párizs közelében – közölte a művész. „Kaptam egy névtelen hívást délben, miszerint a cselló a ház előtt parkoló egyik gépkocsiban van. Meg is találtam a hátsó ülésen” – mondta. A France2 közszolgálati televízió híradója szerint a csellista szomszédja gépkocsijának ablakát betörték, és betették az autóba a hangszert. A francia csellista Facebook-oldalán írta meg, hogy amikor február 15-én, csütörtökön kilépett a Párizstól északra fekvő Pantinban lévő otthonából, valaki késsel megfenyegette és elvette hangszerét, majd elviharzott vele. Segítséget kért az 1,3 millió euró (405 millió forint) értékű 18. századi hangszer megtalálásához, amelyről fotókat is közzétett.

Közös V4-es standdal jelennek meg a Visegrádi Csoport országai a Brüsszeli Könyvvásáron a brüsszeli Balassi Intézet kezdeményezésére február 22. és 25. között. A Balassi Intézet Publishing Hungary programjának támogatásával megvalósuló programban Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Csehország egy majdnem 50 négyzetméteres, önálló standon lesz jelen a több mint 200 kiállító között. A csaknem négy évtizedes könyves esemény idei témája az utazás, díszvendége pedig Afrika lesz. A Visegrádi Csoport elnökségét betöltő Magyarország lesz a stand házigazdája, ám mind a négy nemzet egyenlő súllyal, mintegy 40-40 kötettel mutatkozik majd be.

Az egykori vár egy részének feltárását, a török kori levéltári iratok feldolgozását, konferenciák és kiállítások szervezését tervezik idén Nagykanizsán, ahol február 16-án nyitották meg a Thury György-emlékévet. Az Erzsébet téren, a hagyomány lángjának meggyújtásával indított rendezvényen Dénes Sándor polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte: a 450 éve kanizsai várkapitánnyá lett Thury az utolsó éveit szolgálta Kanizsán. A „Dunántúl oroszlánja” a török ellenében nemcsak az itt élők, hanem „a magyarság és Európa védelmében” is cselekedett. Mint fogalmazott: az emlékévnek nem a múltba révedés a célja, sokkal inkább arról szól, hogy „milyen örök értékek határozzák meg egyediségünket, közösségünk értékeit”.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma