2017.05.16

Tíz elismert, méltán népszerű író/költő, tíz kortárs magyar irodalmi alkotás, egy szakmai, illetve egy közönségdíj, egy kiadó és egy színvonalas, az ünnepeltekhez illő gála. Röviden így lehetne összefoglalni a 2017-es Libri irodalmi díjak átadásának estéjét. A Budapest Music Center május 15-én este megtelt a kortárs magyar irodalmat szeretőkkel, hogy együtt drukkoljunk a jelölteknek és örüljünk a díjazottaknak.

A Libri irodalmi díjakat tavaly alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. azzal a céllal, hogy díjazza az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit. A zsűri egyöntetű véleménye szerint a Libri irodalmi díj egyik legfontosabb feladata, hogy közelebb hozza az olvasókhoz a kortárs magyar irodalmat és felhívja a nagyközönség figyelmét annak alkotóira és műveire.


A Libri irodalmi díj nyertese 2017-ben Jászberényi Sándor író-újságíró A lélek legszebb éjszakája című novelláskötete lett.


A Libri irodalmi közönségdíjat pedig Kepes András televíziós személyiség Világkép című könyve kapta, melyre 12 ezren szavaztak.


Libri_dij_nyertesek_2017_2
Jászberényi Sándor és Kepes András
Fotó: Egyed Péter


A díjakra a szakmai zsűri és közönség szavazhatott. A díjat elnyerő könyvek szerzői egy-egy millió forintot kapnak, illetve 25-25 millió forint értékű médiatámogatást, amelyet bármely könyvük promóciójára felhasználhatnak.


A döntős könyvek a tavalyi év kiemelkedő alkotásai közül kerültek ki. A hazai kulturális élet 88 képviselője tehetett javaslatot, hogy a 2016-ban megjelent, a díj kritériumainak megfelelő alkotások – összesen 132 könyv – közül melyik 10 kerüljön a szakmai zsűri elé, illetve melyekre szavazhasson a közönség. Idén ebből a 10 könyvből kerültek ki a győztes alkotások.


A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea színművész, Szilágyi Zsófia irodalomtörténész, Bálint András színművész, Beck Zoltán énekes-dalszerző, a 30Y frontembere és Károlyi Csaba irodalomkritikus voltak. Beck Zoltán a gálán úgy értékelte a zsűrizéssel kapcsolatos teendőit, hogy jó volt olvasni és olvasónak lenni. Bálint András szerint olyan művek kerültek így a kezébe, amelyeket amúgy nem olvasott volna el, Szilágyi Zsófia kiemelte, hogy megtanulták, miként tudnak együtt gondolkodni, Károlyi Csaba pedig azt mondta: a mai magyar irodalom világszínvonalú, külföldön is megállja a helyét.


zsuri
A zsűri
Fotó: libri.hu


A döntős könyvek közé bekerült négy regény: Krasznahorkai László, Németh Gábor, Závada Pál és Zoltán Gábor műve, két verseskötet Térey János (aki tavaly is a 10 kiemelt között volt) és Varró Dániel tollából, két novelláskötet: Jászberényi Sándor és Szabó T. Anna könyve, valamint két egyedi műfajú könyv, a napló és az esszé határán, Nádas Péter és Kepes András alkotása.

 

Jászberényi Sándor: A lélek legszebb éjszakája

Kepes András: Világkép

Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Nádas Péter: Az élet sója

Németh Gábor: Egy mormota nyara

Szabó T. Anna: Törésteszt

Térey János: Őszi hadjárat

Varró Dániel: Mi lett hova?

Závada Pál: Egy piaci nap

Zoltán Gábor: Orgia

 

„A könyv, amelyik 2017-ben megkapja a Libri irodalmi díjat, merész könyv. Szokatlannak, különösnek is mondhatjuk. A mai magyar irodalomban nem nagyon van párja. Beszédmódja, poétikája, stílusa egyedi. A hangja kimér, hideg, kíméletlen. A téma meghökkentő. Olyan formát tölt meg élettel, amelyről már azt hihettük, használhatatlan. Egy ijesztő, vad, ugyanakkor szánandó, menekülő pasas lelkének finom rezdüléseit követhetjük, aki remekül elbeszélt történeteivel egyébként a világ elképesztő háborús bugyraiba is elvezet minket. Jászberényi kötete hozzájárul ahhoz, hogy a novella műfaját ma is komolyan vegyük” – értékelte Jászberényi Sándor novelláskötetét Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja.


A gála házigazdái Fullajtár Andrea és Bálint András színművészek voltak, a szerzőket pedig Jánossy Lajos író, kritikus faggatta.


libri-irodalm-idij
A 10 döntős szerző


Jászberényi Sándortól megtudtuk, hogy tíz évig élt Kairóban, és még vissza-visszajár haditudósítóként. Az írása kapcsán elmondta, hogy nem életrajz jellegű, hiszen „csak szerettem volna olyan higgadt lenni, mint a kórházban fekvő férfi”. A szerző a hétköznapokban újságíróként, haditudósítóként tevékenykedik, de mint mondta: „az irodalomban nem kívánok ismeretet terjeszteni, ami érdekel, az a morális világok ütközése”.


Kepes András a könyve kapcsán kiemelte, hogy sok olyan jelenség van, amely eltérő az kultúrákban is azonos. „Ebből arra következtetek, hogy létezik olyan réteg, ahol a kultúra azonos, erre épülnek rá a szokások, és ezen a szinten lehetnek félreértések. Ha ezeket lekaparjuk, akkor érthetjük meg egymást.”


Németh Gábor elárulta, hogy az elbeszélője kísértetiesen emlékeztet önmagára, sőt ő maga is járt a könyvben szereplő összes helyszínen. „Az eseményeknek tehát sok köze van ahhoz, amit én is megtapasztaltam” – mondta.


Szabó T. Anna elmesélte, hogy novelláskötetében sok-sok ember haragját írta meg, olyanokét is, akik nem tudják ezt megtenni, ugyanakkor „az indulatok emlékeztetnek a sajátjaimra”. Hozzátette, hogy a novelláskötetben sok olyan novella van, amelyek „álomsugallatból születettek”.


Térey Jánosnak ez a 10. verseskötete. A költő az írás folyamatáról kifejtette: sokszor érezte úgy, hogy nem elég jók a megírt sorok, ezért újrakeverte, kihúzta őket, hozzájuk tett, és olyan is volt, hogy kidobott néhányat. Elmesélte, hogy egy verse szerepel a kötetben 1985-ből, ez a legrégebbi alkotása, mely még Debrecenben keletkezett. A könyvben egyébként található egy Debrecen-térkép – nem véletlenül, hiszen a költő maga is debreceni születésű.


„A szorongásaimat írom bele a verseimbe, ezért mindig csodálkozom, amikor nevetnek rajtuk” – mondta Varró Dániel. Hozzátette, hogy a kötetben szerette volna végigvenni az irodalmi műfajokat, mint például a hitvesi lírát vagy a hazafias költeményt. Előbbi igen, utóbbi azonban nem sikerült – jegyezte meg mosolyogva.


Závada Pál elmondta, hogy már az írás elején eldöntötte: nem történészi szempontból érdekli a híressé vált kiskunmadarasi lincseléssorozat. Maga a jelenség és a női figura izgatta – nem csoda hát, hogy ő lett az elbeszélő. A könyv eredetileg színdarabnak készült, majd megszületett belőle a könyv, ám most szintén a színpadi változaton dolgozik. Fontos tényező a műben, hogy Hadnagy Sándor nem szólal meg, hiszen az asszony mindent elmond helyette, aki egyrészt vitában áll vele, másrészt jót áll érte – fejtette ki az író.


Zoltán Gábor elmondta: regényébe belekerült mélyinterjúk is, melyekről úgy fogalmazott, hogy nem várt adományok voltak. Írói pályájának alakulásáról megjegyezte: „írogatok még, de nagy valószínűséggel az Orgia volt az utolsó könyvem”.



Szíjjártó Anita

_d0a2419__copy__400x579_masolata

2018.04.20

„Szinte folyamatosan fényképeztem, így hamar kiderült számomra, hogy másként is rá lehet nézni a dolgokra, mint ahogy addig tettem. Talán ez volt a legfontosabb, amit a főiskolán megtanultam” – mesélte Sára Sándor filmrendező, operatőr, aki munkássága elismeréseként idén átvehette a Kossuth Nagydíjat. Az alkotóval pályája legfontosabb pillanatairól és filmjeiről beszélgettünk, de az is szóba került, mit tanácsol a fiataloknak.

20180420_092944_2

2018.04.20

Egy művészeti alkotás akkor jó, ha gondolatokat ébreszt. Nincs ez másként a Budapest Art Week saját kiállításán sem, mely a Szuszpenziók címet viseli és a Tesla Budapestben kapott helyet. Tükrös szivárvány, emberekkel teli léghajó, modern csendélet egy rendetlen szobáról, Tatabánya elefántja, űrből érkezett szuvenír – többek között ezek fogadják a látogatókat a Tesla kiállítóterében.

Volpone2

2018.04.20
Hat város színházának előadása lesz látható június 15. és július 3. között a Városmajori Színházi Szemlén: idén a kecskeméti, a kaposvári, a miskolci, a győri, a nyíregyházi és a szombathelyi teátrum produkciói alkotják a versenyprogramot. A szemlén az elmúlt év hat legjobb vidéki, szórakoztató, magas művészi igénnyel színre vitt előadása vetélkedik egymással.

Nemzetközi pályázatot hirdetett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata 35 év alatti rendezők számára, akik legfeljebb nyolcszereplős előadással pályázhatnak, jutalomként pedig megvalósíthatják elképzelésüket a társulattal. A pályázatok beküldési határideje augusztus 5., eredményt öt nappal később, augusztus 10-én hirdetnek.

Mások mellett Ferenczi György és a Rackajam, a Dzsinnkaladzsi, erdélyi és moldvai muzsikusok, andalúz flamencotáncosok és zenészek lépnek fel az idei, már 28. Tartóshullám Mediawave Együttléten április 27. és május 1. között a komáromi Monostori Erődben. A nyitónapon, április 27-én 1968-ra emlékeznek a szervezők.

A herendi porcelánmanufaktúra magángyűjteményekben lévő alkotásaiból nyílt kiállítás április 18-án a herendi porcelánmúzeumban. A tárlatot, amely a kezdetektől mutatja be az üzemben gyártott darabokat, Áder János köztársasági elnök nyitotta meg. Áder János azt mondta: a manufaktúra története jól példázza, hogy a gazdasági felemelkedés a nemzeti felemelkedés záloga is.

Színházi programokkal és túrával is emlékeznek a 2006-ban elhunyt Zenthe Ferencre április 22-én Salgótarjánban. Az emléknapon megkoszorúzzák az ország első Zenthe-szobrát, amelyet tíz éve állítottak a színművész, Salgótarján és Nógrád megye díszpolgára tiszteletére.

Színpadi produkciók és koncertek is várják a közönséget április 21-én Óbudán, a Szent György-napi sokadalom és kézműves vásár forgatagában, az Óbudai Waldorf Iskola művészeti fesztiválján. Az egész napos vásári forgatagban színpadi produkciók, koncertek, zsonglőrök, mutatványosok, vásári komédiások szórakoztatják a közönséget, amely csaknem 70 iparművész, népművész portékái között válogathat.

Izgalmas, műfaji határokon átívelő estre készül április 10-én, a költészet napjának előestéjén Földes László „Hobo”. A 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül a Müpában lesz a Látnokok, költők, csavargók című előadásának ősbemutatója, amelyen a legnagyobb költők műveit itatja át zenével, felejthetetlen élményt kínálva a közönségnek.

18_04_10_Hobo

A Szegedrocks2018 április 21-én Szegeden, Magyarország egyik legszebb terén, a Dóm téren várja a zenekedvelőket. A látványos rendezvényre a több száz fellépő énekest, gitárost, basszusgitárost és dobost korra, nemre, életkorra és zenei stílusra való megkülönböztetés nélkül választják ki. A jelentkezés még nem zárult le, egészen április 10-ig tart. A program ingyenes, így több ezer főt várnak a fesztiválra.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma