GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.18

A színpadi néptáncművészet koreográfusait állítja a középpontba a Hagyományok Háza Kamaratánc nevű előadás-sorozata. A következő rendezvényt november 18-án rendezik meg, amelyen a legfiatalabb koreográfus generáció műveiből, a Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott néptánc koreográfiáiból láthatunk válogatást és ismerhetjük meg alkotóikat.

00120935


„A Zalai Kamaratánc Fesztiválon mindig is a rangos elismerés volt díjat nyerni, sok-sok ma is emlegetett kiemelkedő koreográfia készült egykor „Zalára”. Ha valaki képet szeretne kapni a színpadi néptánc, illetve a néptánc ihlette színpadi tánc aktuális helyzetéről, nincs is más dolga, mint megtekinteni egy-egy év díjazott koreográfiáit. Az alkotások képet nyújtanak a fiatal koreográfusok világképéről, színpadi látásmódjáról, az őket foglalkoztató, jelen korunk diktálta kérdésekről és az arra adott válaszokról” – írják a Hagyományok Háza programajánlójában.


A Kamaratánc II. elnevezésű előadás-sorozatot 2014-ben indították el azzal a céllal, hogy a közönség megismerkedhessen a színpadi néptáncművészet háttértitkaival, elsősorban koreográfiákkal és azok alkotóival. Az előadásokon a bemutatott koreográfiák után így szakértő beszélget az alkotókkal, vagyis a színpadra álmodott táncok koreográfusaival. A beszélgetés során elemzik a műveket, és többek között szó esik az ihlető forrásokról és a tánctörténeti párhuzamokról is.


00191501
Fotó: Hont Angéla


A november 18-án, a hagyományok Háza Színháztermében 19 órakor kezdődő előadáson az áprilisban megrendezett Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott autentikus néptánc koreográfiáiból kapunk válogatást. A műsorban hat koreográfus szól majd szakmája szépségeiről és nehézségeiről, köztük Sánta Gergő (Budapest Főváros Bartók Táncegyüttes), Módos Máté (Magyar Állami Népi Együttes Kamara Társulata) és Appelshoffer János (Magyar Táncművészeti Egyetem).


A Kamaratánc II/I: Válogatás a XXVIII. Zalai Kamaratánc Fesztivál díjazott autentikus néptánc koreográfiáiból című rendezvény részletes programja elérhető a Hagyományok Háza honlapján, ahol lehetőség van jegyvásárlásra is. Az előadás-sorozat következő rendezvénye, a Kamaratánc II/II.: Táncszínházi koreográfiák december 2-án lesz, amelyről további információ ITT található.


00193651


Fotók: Hagyományok Háza

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma