2018.12.05

Idén a korcsolyaszezon november végén kezdődött Európa legnagyobb felületű, csodaszép környezetben található műjégpályáján. Egy évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem számított ritkaságnak a késői szezonkezdés. A korcsolyaidény kezdetén Lovas Dániel írása a nyitás utáni első évtizedek emlékezetes eseményeit idézi fel.

Jegpalya_a_Varosliget_tavon
Jégpálya a Városligeti-tavon 1910-ben, háttérben a Millenniumi emlékmű
Fotó: Fortepan


Az egykor a főváros határában fekvő Városligetet a 20. század elejére körbeépítették, így a téli hónapok sem jártak olyan lehűléssel, mint korábban. Lerövidültek a korcsolyaszezonok. Előfordult olyan enyhe tél is, hogy meg sem tudták rendezni itthon a műkorcsolya bajnokságot. Hiába készítette elő 1914-re a Budapesti Korcsolyázó Egylet a műjégpálya terveit, a megvalósítást megakadályozta az első világháború kitörése. Újabb másfél évtized telt el, mire 1926-ban elkészült – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája.


mujegpalya-liget
A műjégpálya megnyitásával bővült a szezon, megélénkült a fővárosi korcsolyaélet.
Az 1940-es évekre több szakágban nemzetközi színvonalúvá vált a magyar korcsolyasport.


A műjégpályája építése során, 1926-ban 62 kilométernyi, négy centiméter átmérőjű csövet ágyaztak be a lebetonozott tómederbe. A csőrendszerben mínusz 7–12 fokra lehűtött, sós víz keringett, amely fagyott állapotban tartotta a betonra fokozatosan ráengedett vizet. A teljes, hűthető felület a pálya megnyitása idején 5600 négyzetméternyi volt.


mujegpalya_epitesi
A műjégpálya építési munkálatai a tómederben, 1925-ben (balra),
a hűtést biztosító gépház a pálya megnyitása idején (jobbra).

 

A Színházi Élet képes hetilap riportere így számolt be az 1920-as években a műjégen zajló életről: „A régi, csinnadrattás katonabanda sajnos eltűnt a jégről. A helyét gramofon tölti be, a korcsolyázók legnagyobb panaszára nagyon kevés lemezzel. Érdekes, hogy a prémes bundás, vastag kesztyűs téli sportruhák helyett csupa egyszerű kötött ruhát, szövet- vagy trikóruhát látunk. A nők éppen olyan toalettben korcsolyáznak a jégen, mint amiben a Váci utcában sétálnak.”


Kepes_ujsag_liget
Képes újsághír, korcsolyázó gyerekekkel, a pálya megnyitásáról (balra),
jobbra az 1937-es idény első korcsolyázói a műjégpályán.


A Színházi Élet riportere 1929 telén, a városligeti jégpályán nemcsak előkelő, nagyvilági társasággal, hanem kiváló sportemberekkel is találkozott. Erről így számolt be: „A világbajnokságban is díjat nyert Szalay–Orgonista páros műkorcsolyázó bajnokok naponta treníroznak a műkorcsolyázók számára fenntartott ringben, készülnek az amerikai nagy versenyekre".


Schanzer_maria_liget
Schanzer Mária és Kohner Kató bárónő, a korabeli divat szerint korcsolyázáshoz öltözve (balra), a a sokszoros magyar bajnok Szalay Sándor és Orgonista Olga 1929-ben (jobbra).


A Városliget a műkorcsolyasport európai fellegvárává vált a két világháború között. Először 1929-ben, majd 1935-ben és 1939-ben is műkorcsolya-világbajnokságot rendeztek a Városligetben. A budapesti világversenyeken hazai sikerek is születtek: 1929-ben az Orgonista–Szalay páros bronzérmet szerzett, 1935-ben pedig a Rotter Emília–Szollás László páros itt lett negyedszer világbajnok. A feljegyzések szerint a kreatív magyar sportolók új elemekkel gazdagították a páros műkorcsolyázást. A városligeti műjégpálya közönsége láthatta elsőként a Herrensprungot, azt a figurát, amikor a férfi egyik oldaláról a másikra emeli át a páros hölgytagját, és a halálforgást, amikor a hölgy szinte vízszintesen forog a jégen, miközben a párja, aki szintén forog, erősen tartja a kinyújtott kezét.
 

mukorcsolya_vilagbajnoksag
Az 1929-es budapesti műkorcsolya világbajnokságról készült sajtófotók


Az 1920-as években, a békeidők megszokott életformáját felforgató világháború hatására gyökeresen megváltozott az emberek viselkedése, öltözködése, egész életfelfogása. A nők rövidre vágatták a hajukat, eltűntek a kényelmetlen fűzők, a bokáig érő szoknyák. A férfiak örökre lerakták a keménygallért, a cilindert, a sétabotot. A korábbi, viktoriánus ideálkép helyére a sportos nő és férfi került, mint követendő példa. A műjég – a szintén koedukált sporthelyszínnek számító teniszpályákhoz hasonlóan – a társasági élet fontos színterének számított. A műjégpályán való megjelenést számon tartották, a képeslapok társasági rovatai rendszeresen beszámoltak a korcsolyaszezon eseményeiről.


mujegpalya_bejarat
A műjégpálya kivilágított bejárata

A legújabb divatot képviselő ruhák bemutatása sohasem maradhatott ki a beszámolókból: „Nagy izgalom volt ma délben a jégen: ma mutatta be Imrédy Magda, a bajnoknő szenzációs, új korcsolyadresszét, ezüstfehér laméból” – olvasható a Színházi Élet 1934-es évfolyamában.

sportlady_liget
Sportladyk és előkelő, sportos urak a városligeti műjégen 1934-ben


A két világháború között is tovább élt a jelmezes jégünnepélyek 19. században meghonosodott szokása. A műjégpályán a téli szezonban jégrevüket idéző, látványos előadásokat rendeztek. Kiemelkedő alkalom volt minden évben a szezonzáró jégünnepély. Vidám, kosztümös bemutatóval búcsúztatták évről évre a városligeti korcsolyaszezont a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjai.
 

liget_mukorcsolya
Az 1937-es jégünnepély szereplői népviseletben és magyar történelmi ruhákban
táncolták a csárdást és a palotást a műjégen


jegcsardasangelo
Az emlékezetes jégcsárdás szereplőit és az általuk viselt kosztümöket Angelo fotóműtermében, zavartalan körülmények között is megörökítették az utókor számára

galamusorligetmujeg
Az 1940-es szezont búcsúztató gálaműsor résztvevői

 

A két világháború közötti évtizedek képzőművészeinek képzeletét is megragadta a műjégpálya kavargó, színes látványa.


pecsi_festmeny_liget_mujeg
Pécsi Pilch Dezső (1888–1949) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, ilyennek látta a műjégpályát és környezetét az 1940-es években.

Forrás és fotók: ligetbudapest.reblog.hu



MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma