IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.12.05

Idén a korcsolyaszezon november végén kezdődött Európa legnagyobb felületű, csodaszép környezetben található műjégpályáján. Egy évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem számított ritkaságnak a késői szezonkezdés. A korcsolyaidény kezdetén Lovas Dániel írása a nyitás utáni első évtizedek emlékezetes eseményeit idézi fel.

Jegpalya_a_Varosliget_tavon
Jégpálya a Városligeti-tavon 1910-ben, háttérben a Millenniumi emlékmű
Fotó: Fortepan


Az egykor a főváros határában fekvő Városligetet a 20. század elejére körbeépítették, így a téli hónapok sem jártak olyan lehűléssel, mint korábban. Lerövidültek a korcsolyaszezonok. Előfordult olyan enyhe tél is, hogy meg sem tudták rendezni itthon a műkorcsolya bajnokságot. Hiába készítette elő 1914-re a Budapesti Korcsolyázó Egylet a műjégpálya terveit, a megvalósítást megakadályozta az első világháború kitörése. Újabb másfél évtized telt el, mire 1926-ban elkészült – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája.


mujegpalya-liget
A műjégpálya megnyitásával bővült a szezon, megélénkült a fővárosi korcsolyaélet.
Az 1940-es évekre több szakágban nemzetközi színvonalúvá vált a magyar korcsolyasport.


A műjégpályája építése során, 1926-ban 62 kilométernyi, négy centiméter átmérőjű csövet ágyaztak be a lebetonozott tómederbe. A csőrendszerben mínusz 7–12 fokra lehűtött, sós víz keringett, amely fagyott állapotban tartotta a betonra fokozatosan ráengedett vizet. A teljes, hűthető felület a pálya megnyitása idején 5600 négyzetméternyi volt.


mujegpalya_epitesi
A műjégpálya építési munkálatai a tómederben, 1925-ben (balra),
a hűtést biztosító gépház a pálya megnyitása idején (jobbra).

 

A Színházi Élet képes hetilap riportere így számolt be az 1920-as években a műjégen zajló életről: „A régi, csinnadrattás katonabanda sajnos eltűnt a jégről. A helyét gramofon tölti be, a korcsolyázók legnagyobb panaszára nagyon kevés lemezzel. Érdekes, hogy a prémes bundás, vastag kesztyűs téli sportruhák helyett csupa egyszerű kötött ruhát, szövet- vagy trikóruhát látunk. A nők éppen olyan toalettben korcsolyáznak a jégen, mint amiben a Váci utcában sétálnak.”


Kepes_ujsag_liget
Képes újsághír, korcsolyázó gyerekekkel, a pálya megnyitásáról (balra),
jobbra az 1937-es idény első korcsolyázói a műjégpályán.


A Színházi Élet riportere 1929 telén, a városligeti jégpályán nemcsak előkelő, nagyvilági társasággal, hanem kiváló sportemberekkel is találkozott. Erről így számolt be: „A világbajnokságban is díjat nyert Szalay–Orgonista páros műkorcsolyázó bajnokok naponta treníroznak a műkorcsolyázók számára fenntartott ringben, készülnek az amerikai nagy versenyekre".


Schanzer_maria_liget
Schanzer Mária és Kohner Kató bárónő, a korabeli divat szerint korcsolyázáshoz öltözve (balra), a a sokszoros magyar bajnok Szalay Sándor és Orgonista Olga 1929-ben (jobbra).


A Városliget a műkorcsolyasport európai fellegvárává vált a két világháború között. Először 1929-ben, majd 1935-ben és 1939-ben is műkorcsolya-világbajnokságot rendeztek a Városligetben. A budapesti világversenyeken hazai sikerek is születtek: 1929-ben az Orgonista–Szalay páros bronzérmet szerzett, 1935-ben pedig a Rotter Emília–Szollás László páros itt lett negyedszer világbajnok. A feljegyzések szerint a kreatív magyar sportolók új elemekkel gazdagították a páros műkorcsolyázást. A városligeti műjégpálya közönsége láthatta elsőként a Herrensprungot, azt a figurát, amikor a férfi egyik oldaláról a másikra emeli át a páros hölgytagját, és a halálforgást, amikor a hölgy szinte vízszintesen forog a jégen, miközben a párja, aki szintén forog, erősen tartja a kinyújtott kezét.
 

mukorcsolya_vilagbajnoksag
Az 1929-es budapesti műkorcsolya világbajnokságról készült sajtófotók


Az 1920-as években, a békeidők megszokott életformáját felforgató világháború hatására gyökeresen megváltozott az emberek viselkedése, öltözködése, egész életfelfogása. A nők rövidre vágatták a hajukat, eltűntek a kényelmetlen fűzők, a bokáig érő szoknyák. A férfiak örökre lerakták a keménygallért, a cilindert, a sétabotot. A korábbi, viktoriánus ideálkép helyére a sportos nő és férfi került, mint követendő példa. A műjég – a szintén koedukált sporthelyszínnek számító teniszpályákhoz hasonlóan – a társasági élet fontos színterének számított. A műjégpályán való megjelenést számon tartották, a képeslapok társasági rovatai rendszeresen beszámoltak a korcsolyaszezon eseményeiről.


mujegpalya_bejarat
A műjégpálya kivilágított bejárata

A legújabb divatot képviselő ruhák bemutatása sohasem maradhatott ki a beszámolókból: „Nagy izgalom volt ma délben a jégen: ma mutatta be Imrédy Magda, a bajnoknő szenzációs, új korcsolyadresszét, ezüstfehér laméból” – olvasható a Színházi Élet 1934-es évfolyamában.

sportlady_liget
Sportladyk és előkelő, sportos urak a városligeti műjégen 1934-ben


A két világháború között is tovább élt a jelmezes jégünnepélyek 19. században meghonosodott szokása. A műjégpályán a téli szezonban jégrevüket idéző, látványos előadásokat rendeztek. Kiemelkedő alkalom volt minden évben a szezonzáró jégünnepély. Vidám, kosztümös bemutatóval búcsúztatták évről évre a városligeti korcsolyaszezont a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjai.
 

liget_mukorcsolya
Az 1937-es jégünnepély szereplői népviseletben és magyar történelmi ruhákban
táncolták a csárdást és a palotást a műjégen


jegcsardasangelo
Az emlékezetes jégcsárdás szereplőit és az általuk viselt kosztümöket Angelo fotóműtermében, zavartalan körülmények között is megörökítették az utókor számára

galamusorligetmujeg
Az 1940-es szezont búcsúztató gálaműsor résztvevői

 

A két világháború közötti évtizedek képzőművészeinek képzeletét is megragadta a műjégpálya kavargó, színes látványa.


pecsi_festmeny_liget_mujeg
Pécsi Pilch Dezső (1888–1949) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, ilyennek látta a műjégpályát és környezetét az 1940-es években.

Forrás és fotók: ligetbudapest.reblog.hu



lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma