15_eves

2018.12.05

Idén a korcsolyaszezon november végén kezdődött Európa legnagyobb felületű, csodaszép környezetben található műjégpályáján. Egy évszázaddal ezelőtt egyáltalán nem számított ritkaságnak a késői szezonkezdés. A korcsolyaidény kezdetén Lovas Dániel írása a nyitás utáni első évtizedek emlékezetes eseményeit idézi fel.

Jegpalya_a_Varosliget_tavon
Jégpálya a Városligeti-tavon 1910-ben, háttérben a Millenniumi emlékmű
Fotó: Fortepan


Az egykor a főváros határában fekvő Városligetet a 20. század elejére körbeépítették, így a téli hónapok sem jártak olyan lehűléssel, mint korábban. Lerövidültek a korcsolyaszezonok. Előfordult olyan enyhe tél is, hogy meg sem tudták rendezni itthon a műkorcsolya bajnokságot. Hiába készítette elő 1914-re a Budapesti Korcsolyázó Egylet a műjégpálya terveit, a megvalósítást megakadályozta az első világháború kitörése. Újabb másfél évtized telt el, mire 1926-ban elkészült – Európában másodikként – a gépi hűtésű városligeti műjégpályája.


mujegpalya-liget
A műjégpálya megnyitásával bővült a szezon, megélénkült a fővárosi korcsolyaélet.
Az 1940-es évekre több szakágban nemzetközi színvonalúvá vált a magyar korcsolyasport.


A műjégpályája építése során, 1926-ban 62 kilométernyi, négy centiméter átmérőjű csövet ágyaztak be a lebetonozott tómederbe. A csőrendszerben mínusz 7–12 fokra lehűtött, sós víz keringett, amely fagyott állapotban tartotta a betonra fokozatosan ráengedett vizet. A teljes, hűthető felület a pálya megnyitása idején 5600 négyzetméternyi volt.


mujegpalya_epitesi
A műjégpálya építési munkálatai a tómederben, 1925-ben (balra),
a hűtést biztosító gépház a pálya megnyitása idején (jobbra).

 

A Színházi Élet képes hetilap riportere így számolt be az 1920-as években a műjégen zajló életről: „A régi, csinnadrattás katonabanda sajnos eltűnt a jégről. A helyét gramofon tölti be, a korcsolyázók legnagyobb panaszára nagyon kevés lemezzel. Érdekes, hogy a prémes bundás, vastag kesztyűs téli sportruhák helyett csupa egyszerű kötött ruhát, szövet- vagy trikóruhát látunk. A nők éppen olyan toalettben korcsolyáznak a jégen, mint amiben a Váci utcában sétálnak.”


Kepes_ujsag_liget
Képes újsághír, korcsolyázó gyerekekkel, a pálya megnyitásáról (balra),
jobbra az 1937-es idény első korcsolyázói a műjégpályán.


A Színházi Élet riportere 1929 telén, a városligeti jégpályán nemcsak előkelő, nagyvilági társasággal, hanem kiváló sportemberekkel is találkozott. Erről így számolt be: „A világbajnokságban is díjat nyert Szalay–Orgonista páros műkorcsolyázó bajnokok naponta treníroznak a műkorcsolyázók számára fenntartott ringben, készülnek az amerikai nagy versenyekre".


Schanzer_maria_liget
Schanzer Mária és Kohner Kató bárónő, a korabeli divat szerint korcsolyázáshoz öltözve (balra), a a sokszoros magyar bajnok Szalay Sándor és Orgonista Olga 1929-ben (jobbra).


A Városliget a műkorcsolyasport európai fellegvárává vált a két világháború között. Először 1929-ben, majd 1935-ben és 1939-ben is műkorcsolya-világbajnokságot rendeztek a Városligetben. A budapesti világversenyeken hazai sikerek is születtek: 1929-ben az Orgonista–Szalay páros bronzérmet szerzett, 1935-ben pedig a Rotter Emília–Szollás László páros itt lett negyedszer világbajnok. A feljegyzések szerint a kreatív magyar sportolók új elemekkel gazdagították a páros műkorcsolyázást. A városligeti műjégpálya közönsége láthatta elsőként a Herrensprungot, azt a figurát, amikor a férfi egyik oldaláról a másikra emeli át a páros hölgytagját, és a halálforgást, amikor a hölgy szinte vízszintesen forog a jégen, miközben a párja, aki szintén forog, erősen tartja a kinyújtott kezét.
 

mukorcsolya_vilagbajnoksag
Az 1929-es budapesti műkorcsolya világbajnokságról készült sajtófotók


Az 1920-as években, a békeidők megszokott életformáját felforgató világháború hatására gyökeresen megváltozott az emberek viselkedése, öltözködése, egész életfelfogása. A nők rövidre vágatták a hajukat, eltűntek a kényelmetlen fűzők, a bokáig érő szoknyák. A férfiak örökre lerakták a keménygallért, a cilindert, a sétabotot. A korábbi, viktoriánus ideálkép helyére a sportos nő és férfi került, mint követendő példa. A műjég – a szintén koedukált sporthelyszínnek számító teniszpályákhoz hasonlóan – a társasági élet fontos színterének számított. A műjégpályán való megjelenést számon tartották, a képeslapok társasági rovatai rendszeresen beszámoltak a korcsolyaszezon eseményeiről.


mujegpalya_bejarat
A műjégpálya kivilágított bejárata

A legújabb divatot képviselő ruhák bemutatása sohasem maradhatott ki a beszámolókból: „Nagy izgalom volt ma délben a jégen: ma mutatta be Imrédy Magda, a bajnoknő szenzációs, új korcsolyadresszét, ezüstfehér laméból” – olvasható a Színházi Élet 1934-es évfolyamában.

sportlady_liget
Sportladyk és előkelő, sportos urak a városligeti műjégen 1934-ben


A két világháború között is tovább élt a jelmezes jégünnepélyek 19. században meghonosodott szokása. A műjégpályán a téli szezonban jégrevüket idéző, látványos előadásokat rendeztek. Kiemelkedő alkalom volt minden évben a szezonzáró jégünnepély. Vidám, kosztümös bemutatóval búcsúztatták évről évre a városligeti korcsolyaszezont a Budapesti Korcsolyázó Egylet tagjai.
 

liget_mukorcsolya
Az 1937-es jégünnepély szereplői népviseletben és magyar történelmi ruhákban
táncolták a csárdást és a palotást a műjégen


jegcsardasangelo
Az emlékezetes jégcsárdás szereplőit és az általuk viselt kosztümöket Angelo fotóműtermében, zavartalan körülmények között is megörökítették az utókor számára

galamusorligetmujeg
Az 1940-es szezont búcsúztató gálaműsor résztvevői

 

A két világháború közötti évtizedek képzőművészeinek képzeletét is megragadta a műjégpálya kavargó, színes látványa.


pecsi_festmeny_liget_mujeg
Pécsi Pilch Dezső (1888–1949) festőművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára, ilyennek látta a műjégpályát és környezetét az 1940-es években.

Forrás és fotók: ligetbudapest.reblog.hu



KAD_Kultura_596x90_002

szir_001

2019.08.17

Mivel hat legmélyebben egy háború, ha nem azzal, hogy a számok és adatok mellett arcot, arcokat kap? Hogy testközelbe kerül, megérint. Az augusztus 14-én a Párbeszéd Házában Aleppo. Háború. Újjászületés – A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Szíriában címmel nyílt páros fotókiállítás a szíriai háborúba visz el.

ART_LABEL

2019.08.17

A Sziget Fesztivál Európa egyik legnagyobb könnyűzenei és kulturális rendezvényeként vonzó célpont: tavaly több mint félmillió embert látott vendégül a Hajógyári. A számos külföldi országból érkező fesztiválozót elsősorban a világhírű előadók koncertjei csábítják hozzánk, ám nem érdemes elmenni a Sziget kínálta további programok és élmények mellett sem. Az Art Label Budapest sátrában töltöttem két és fél napot.

barokk_randevu_denes_viktor_res

2019.08.16

Bach ritkán felcsendülő világi kantátáját, a Phoebus és Pánt mutatják be augusztus 24-én a Gödöllői Királyi Kastélyban. A Barokk randevú programjában felcsendülő előadás az emelkedett és hétköznapi művészet párharcáról szól. Dénes Viktor rendező úgy véli: a lényeg, hogy életre keljen a koncertterembe álmodott történet a színpadon.

Több mint százezer éves erdei őselefánt maradványait találták meg a második varsói metróvonal építése közben. A 115-130 ezer évvel ezelőtt élt nőstény mintegy hét tonnás lehetett, medence- és lábszárcsontjaira hat méterrel a felszín alatt bukkantak rá. Utoljára az 1960-as években történt hasonló felfedezés Lengyelországban, a most előkerült csontmaradványokat a helyszínen állítják majd ki egy üvegvitrinben.

A VisitEngland frissen közzétett összesítése szerint a Tate Modern múzeum volt Anglia leglátogatottabb ingyenes turistalátványossága. Az intézmény 5,87 millió embert vonzott tavaly, a legnépszerűbb fizetős hely – az előző évekhez hasonlóan – a londoni Tower volt 2,6 millió látogatóval. Több mint 1500 turisztikai célpont adatait összesítve készült a jelentés, mely alapján az is megállapítható, hogy az angliai nevezetességek látogatottsága – különös tekintettel a múzeumokra és galériákra – két százalékkal nőtt.

Peter Fonda 79 éves volt. A hollywoodi filmvilág egyik ismert családjából származott: édesapja a filmművészet nagy öregje, a néhai Henry Fonda, nővére Jane Fonda, leánya a szintén színésznő Bridget Fonda.

Karrierje az 1960-as évek ellenkultúrájának mozgalma idején ívelt fel. Legismertebb filmje az 1969-ben bemutatott Szelíd motorosok, amelynek társ-forgatókönyvírója is volt. Mintegy száz film alkotója volt: színészként, forgatókönyvíróként, rendezőként. Kétszer jelölték Oscar-díjra: 1970-ben a Szelíd motorosok forgatókönyvírójaként, illetve 1998-ban a legjobb férfi alakításért az Ulee aranya című filmben, ez utóbbiért Golden Globe-díjat kapott.

Több mint másfél méteres ősi pingvin maradványait azonosítottak Új-Zéland déli részén. A fosszíliákat 2018-ban fedezte fel egy amatőr paleontológus, az 56-66 millió évvel ezelőtt élt madár nagyjából 80 kilogrammos lehetett, így nem tűnik ki a sziget gigantikus, kihalt élőlényeinek sorából. Szakértők a csontok elemzése alapján arra jutottak, hogy azok egy eddig ismeretlen fajhoz tartoznak, melynek a crossvallia waiparensis nevet adták.

Bár számos új film forgalmazását kezdték meg a hétvégén az észak-amerikai mozik, a Universal stúdió Halálos iramban: Hobbs & Shaw című filmje megtartotta vezető helyét a kasszasikerlisták élén. A Dwayne Johnson és Jason Statham főszereplésével készült misztikus akciófilmre 25,4 millió dollárért váltottak jegyet forgalmazása második hétvégéjén. Kilenc nap után a film 108 millió dollár jegybevételt hozott az észak-amerikai mozikban és 224 millió dollárt külföldön.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

koronazas01

Augusztus 17-én kezdődik Tatán a barokk zenei fesztivál, az egyhetes rendezvénysorozat programjában többször közreműködnek az ugyanebben az időben zajló Schiffer Ervin Nemzetközi Zenei Mesterkurzus hallgatói.

Augusztus 22-én rendezik meg a 12. Győri Bor-, Borlovag- és Gasztronómiai Fesztivált, majd a magyar és külföldi előadókat is összefogó Total Dance Festival látványos show-műsorával augusztus 24-én zárják a nyári fesztiválsorozatot Győrben.

Változatos és színes műsorral várja az érdeklődőket Pakson a Nemzetközi Fúvós Napok Fesztivál. Augusztus 23. és 25. között – a kiváló hazai zenészek mellett – külföldi vendégek is érkeznek a rendezvényre több európai országból és Japánból.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma