kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.06.09

„A Könyvhetet megnyitottam, a Könyvhét megnyílt” – zárta beszédét a budapesti Vörösmarty téren 2016-ban Esterházy Péter, aki a 88. Ünnepi Könyvhéten már nem tudott részt venni. A Könyvhét június 8-ai megnyitóján neki játszott Dés László, a közönség pedig egy emberként lélegzett a könyvekkel telezsúfolt pavilonok között és érezte, amint körbefogja az irodalom. Mert ez a hét erről szól.

A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok ünnepélyes megnyitóján Kocsis András Sándor, a Könyvhetet szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke Esterházy Péterre emlékezett és bejelentette: kezdeményezni fogják, hogy április 14-e, a magyar irodalom feledhetetlen és pótolhatatlan alakjának születésnapja legyen a magyar próza napja. „A sors milyen játékos: április 11-e a költészet napja és április 14-e lehet majd a próza napja”.


konyvhet2
Fotó: Mohai Balázs

 

„Mit adtak nekünk a rómaiak? A jó vízvezetéken és utakon kívül? Többek között veszélyes kétértelműségeket. Itt van mindjárt ez a dolog a latin könyv szóval, amely a liber. Ez alakilag pontosan ugyanaz, mint a szabad jelentésű melléknév. Ebből azt gondolhatnánk népetimológiásan, hogy az a szabad ember, aki könyvet olvas. De szép, de egyszerű is lenne ez így. Ám sajnos nem ez van, etimológiailag legalábbis biztosan nem. Liber istenség Itália ősi népeinél ugyanúgy a bor és a mámor istene volt, mint a görögöknek Dionüszosz, aki azért nem arról ismerszik meg, hogy olvas. Ő az, aki szabad. De a könyv jelentésű liber eredete sokkal kiábrándítóbb: háncsot, fakérget jelent, amely a papirusz és pergamen előtti idők adathordozója volt. De attól mi még tudjuk, hogy kietlen sivatag az, ahogy az illiterátus ember bolyong. Lehet, hogy egy darabig van bor, de biztos nincs betű.” Így fogalmazott Péterfy Gergely, a MKKE igazgatója, majd felkérte Závada Pált, hogy nyissa meg a Könyvhetet.


konyvhet3
Fotó: Mohai Balázs

 

„Könyvhetet íróval szokás megnyittatni és ilyenkor általában elnézik nekünk, hogy az ezerféle ünnepelhető könyvre irányuló figyelmet öntudatlanul is az irodalomra próbáljuk terelni, és arra, hogy a következő mondatban ezen már esetleg csak a kortárs magyar szépirodalmat értsük, melynek ezúton is alá kell húznunk a jelentőségét. Nem különben az olvasókhoz való eljuttatásának fontosságát. Vagy nem kell aláhúzni. Konkrét könyveket kellene inkább rögtön ajánlani” – kezdte ünnepi beszédét Závada Pál, aki rögvest ki is emelte a könyvheti kínálatból Tomba Andrea, Vida Gábor, Györe Balázs regényét, Pályi András elbeszéléseit, Tóth Krisztina rövid prózáit, valamint Kántor Péter, Erdős Virág és Ágh István verseit. „Köszönetet kell mondanunk mindenkinek, aki a könyveinkért bármit is tesz” – mondta, majd így folytatta: „ebben a tűzoltózenekaros hozsannában van-e helye a keserű, ám szakszerű, javító szándékú dohogásnak? Persze, lehessen helye, ám előbb hívjuk fel a figyelmet Kiss Anna, Szilágyi Ákos, Egyed Emese, Fodor Ákos, G. István László és Tornai József költeményeire, továbbá Csaplár Vilmos, Szijj Ferenc, Németh Gábor, Nádas Péter műveire.


konyvhet1
Fotó: Mohai Balázs

 

Viszont amit itt én most feszegetnék, azt inkább az ünneprontás vádja érheti” – állapította meg és rögtön hozzátette: „ne tegyünk úgy, mintha ez a nap csak a könyveink és olvasóink feletti örömünkről szólna”. „A könyvheti gondolatok sem tekinthetnek el attól, hogy egyre kevésbé hasonlít Európára az, amerre tartunk. És mi tegyünk úgy, mintha nagyjából rendben lennének a dolgok? Ne vegyük észre, hogy útmutató csillagainkat hovatovább az ellenkező oldalon találjuk? Péter, akire itt és most nem lehet nem gondolni, azt mondta, hogy »a szavak múltjának ismerete nem írói szakföladat, hanem mondhatni hazafias kötelesség, mindenesetre szükséges, ha nem is elsődleges feltétele az európai társalgásnak«. Azt reméltük, hogy azok a közállapotok, melyek közepette József Attila Thomas Mannt üdvözölte, egy európait, azok az idők a múlt kútjába hullottak, meg nem ismétlődhetnek már” – hangsúlyozta Závada, majd József Attila szavait idézte: „és mi borzadozva kérdezzük, mi lesz még, honnan uszulnak ránk uj ordas eszmék”. „Ne felejtsünk el föltekinteni csillagaink állására, akik közül Esterházy tavaly ugyanezen a helyen ezt ajánlotta: »én alkatomnak megfelelően inkább az öröm felé taszigálnám a nagyérdeműt, az úgynevezett könyvöröm felé«.”

 

A 88. Ünnepi Könyvhét és 16. Gyermekkönyvnapok Závada Pál szavaival megnyílt és június 12-éig várja az olvasóközönséget 85 kiadó 339 új kötetével, valamint színes programokkal a fővárosban és vidéken.



Kultúra.hu

Fotó: MTI/Mohai Balázs

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

22

2019.07.16

Takács Vilkó és Lugosi Dani a kultikussá vált Nirvana Unplugged in New York album dalaival járják az országot – Budapesten legközelebb július 20-án láthatjuk őket a Kobuci Kertben , de olyan számokat is műsorra tűztek, amelyek azóta eggyé váltak a legendás zenekar munkásságával. A 061-nek arról meséltek, hogy mitől lehet a Nirvana ma is aktuális, van-e még létjogosultsága grunge-nak, és hogy összejöhet-e a nagy találkozás Dave Grohllal a Szigeten.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

Az amforák feltehetően egy hajótöréskor kerültek a tengerbe, a hajóroncsot azonban még nem találták meg. A kutatók szerint a korinthoszi A-típusú amforák a Kr. e. 7. és 5. század közötti időszakból származhatnak. A korsókat orsó alakú test, magas nyak és a vállat a perem alatti nyaki részhez kapcsoló fülek jellemzik, és valószínűleg bort vagy olajat tároltak bennük. A lelet megtalálásának helyén tovább folytatják a kutatásokat, ha sikerül megtalálni a hajóroncsot, amely az amforákat szállította, az lehet az eddig fellelt legősibb hajó, amely az albán partoknál süllyedt el.

A körülbelül 4600 éves tört falú vagy kettős lejtésű dahsúri piramis egyike annak a két piramisnak, amelyet az óegyiptomi negyedik dinasztiát megalapító Sznofru fáraónak emeltek Dahsúrban, a Gízánál kezdődő memphiszi nekropolisz déli végénél. A másik az északra fekvő vörös piramis, az ősi Egyiptom első, teljes egészében megépült piramisa. A piramis megnyitása azt jelenti, hogy a látogatók bemehetnek a belsejében lévő két kamrába, ha vállalják a fáradságos utat a 79 méter hosszú szűk alagútban. Be lehet menni a mellette fekvő kisebb mellékpiramisba is, amely a feltételezések szerint Sznofru főfeleségének, I. Hotepheresznek épült.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

Július 20-án, szombaton rendezik meg a második Libegők éjszakáját; az országos rendezvényhez az idén hat helyszín csatlakozott.

libego

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma