2017. június 27.
Célzó

_D0A1104_Copy

A pécsi Apolló Moziban mutatták be április 13-án a Szász István rendezésében elkészült, a Szigetvár melletti Szulejmán-sírkomplexum feltárását bemutató, mintegy félórás dokumentumfilmet.

2017.04.18

Nemcsak hideg és eső, hanem számtalan új könyv is érkezik a héten, hiszen kezdődik a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 20-án. A hétvégén sok-sok magyar és külföldi szerző debütál új kötetével. Történelmi regények, szépirodalmi alkotások, különleges világokba csábító művek is jönnek – válogatásunkban bemutatunk nyolc könyvet, amelyet már nagyon váruk!

A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált idén április 20. és 23. között rendezik meg, melyre ellátogat Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas író, a rendezvény idei díszvendége. Érkezése alkalmából több könyvét is megvásárolhatjuk magyarul, többek között az 1982-ben megjelent legelső regényét. A Helikon Kiadónál Nemes Krisztián fordításában jelent meg a Cevdet Bey és fiai, amely három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.

 

Először olvasható magyarul első regénye

Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy „óraműpontossággal működő”, nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem

 

cevdet-bey-es-fiai


Szerelmi múzeum a könyvben – és a valóságban

Szintén Orhan Pamuktól jelenik meg Az ártatlanság múzeuma Tasnádi Edit fordításában. A regény érdekessége, hogy a benne megalkotott múzeumot a szerző a valóságban is létrehozta. Az 1970-es évek régi-új, modernizálódó Isztambuljában minden ellentmondásos összevisszaságban kavarog; a nyugatosodás útjait kereső, modern törököket konvenciók bénítják. A jómódú Kemalnak kinyílt a világ, mégis csak lassan tud kilépni élete kijelölt medréből, ezért elveszíti szerelmét. Füsun ugyanis, bár a régi és szegény Törökországhoz tartozik, nem fogadja el az alárendelt, szeretői szerepet. Kemalt a veszteség megszállottá teszi, életét szenvedélyének rendeli alá, így lesz a regény egy rögeszme története és természetrajza. Kemal mániákusan gyűjti a szerelméhez köthető tárgyakat, amelyek kézzelfoghatóvá teszik és csillapítják vágyakozását. Ezek a fétissé váló hétköznapi tárgyak – mindegyik fejezetben „kiállít” egyet-egyet belőlük – állnak össze végül az Ártatlanság Múzeumává. Pamuk mániákus gyűjtőmunkával fizikai valóságában is létrehozta Isztambulban a múzeumot, amelyben viszont a látogató ezeken a regényből a realitásba emelt tárgyakon végigvonulva rakhatja össze újra a történetet – a végsőkig feszítve ezzel a megszállottság határait, és egyben végképp elbizonytalanítva az olvasót: kinek a története is ez?

 

Szerelmes regény, krimi és történelmi tabló egyben

A török szerzőtől napvilágot lát A nevem Piros című regénye is szintén Tasnádi Edit fordításában. Egy gyilkosság ördögien összekuszált szálai, egy évtizedek óta emésztő szerelem tüze és a művészet mindent felülíró ereje szövődik egybe ebben a magával ragadó történetben. A nevem Piros meséjét a 16. századi Isztambul csillogó pompája mögött megbújó sötét intrikák mozgatják. A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúrakészítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. Csakhogy az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, a feladat tehát nemcsak izgalmas, hanem rendkívül veszélyes is. Amikor a könyvön dolgozó miniátorok egyikének nyoma vész, a kötet valódi céljairól mit sem sejtők körében kitör a pánik. A megoldást – avagy a gyilkost eláruló bűnjelet – a félig kész rajzok rejtik. A nevem Piros történelmi tablót, krimit, szerelmes elbeszélést és filozofikus elmélkedést vegyítő története kaleidoszkópszerűen rendezi újabb és újabb formákba a művészet, a vallás, a szerelem, a szexualitás és a hatalom össze-összekapcsolódó darabjait. Az angol fordítás 2003-ban elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Award díjat, a francia verzió 2002-ben a Legjobb külföldi könyv díját, míg az olasz a Grinzane Cavour díjat. A regény megalapozta Pamuk nemzetközi elismerését és hozzájárult, hogy 2006-ban megkapja a Nobel-díjat.

 

a-nevem-piros


A világszerte népszerű török szerzővel a fesztivál április 20-ai megnyitóján D. Tóth Kriszta beszélget, majd Péterfy Gergely laudációja után átveheti a fővárosi önkormányzat és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közös elismerését, a Budapest Nagydíjat. Mi is szót válthatunk a szerzővel, aki április 22-én, szombaton délelőtt dedikálja majd műveit.

Eddig lappangó írások jelennek meg

Szépíróink közül többek között Tömörkény Istvánnak jelennek meg a Kortárs Kiadónál azon írásai, melyeket eddig nem olvashattak kötetben a szerzőtől. A Mihály furfangéroz című műben nyolcvan, eddig lappangó írás lát napvilágot. Korabeli folyóiratok közölték ezeket 1900-tól a szerző 1917-es haláláig. Novellák, tárcák, útirajzok, riportok és karcolatok – sok más mellett tájképekkel, a „kintlevők”, tanyasiak és a tanyavilág rajzával, balkáni (novibazári) katonaemlékekkel, korabeli bűnügyekkel, jellegzetes alföldi figurákkal, a vándorcigányokkal és a Nagy Háborúval foglalkozó írásokkal.

 

Nádas Péter emlékirata

A Jelenkor Kiadó könyvfesztiváli újdonságai között pedig Nádas Péter vár minket Világló részletek I-II. című művével. „Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások nyomán alkotja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain – írják a Jelenkor oldalán. Nádas Péter április 23-án dedikálja új könyvét 15 órakor.

 

vilaglo-reszletek-nadas


Versek is napvilágot látnak

A vers sem hiányozhat a könyvfesztiválról. Schein Gábor Üdvözlet a kontinens belsejéből című tizedik verseskötetét gondolatilag a 2014-ben megjelent Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja, hogy a politikai közösség újragondolására, a közös politikai képzelet megújítására sarkallja olvasóit. Eközben azonban hangja és nézőpontja személyes marad, a hétköznapi élettények apró tégláiból építi fel azt a magaslatot, ahonnan tágas térségekre látni. Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon költészete egészébe, mert az e nélkül is a léttel való szembenézéssel vívódik. A kötet szintén a Jelenkor Kiadónál lát napvilágot.

 

A történelmi téma sem hiányozhat a könyvhétről

Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel a Külső Magyarok kiadónál jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra Margittai Gábor könyve. Példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma”: hogy a Trianontól kezdve vesszőfutásra kényszerített rend megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan elűzték. Szórványos híradások jöttek arról, hogy a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai harcba indultak, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Margittai Gábor író, újságíró felkerekedett, hogy kinyomozza, mi lett a Teleki-, Bánffy-, Bethlen, Mikes-, Apor- és Haller-család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni. A szerző annak is utánajárt, hogyan történt meg az erdélyi főnemesség bukása, a „címerek golgotája”, hogyan kerültek a társadalmi elit tagjai a történelem csúcspontjáról a vesztőhelyre, kényszermunkatáborokba, pincelakásokba, a palotákból ládagyári műhelyekbe. A szerző több ezer kilométert, csaknem száz helyszínt járt be Erdély ismert és szinte teljesen ismeretlen vidékein, hogy igazolja: a történelem a Kárpát-medencében is képes az önkorrekcióra. Arisztokratákat faggatva és velük együtt kalandozva, megrázó személyes sorstörténeteken és különleges kastélyok történetén át bontakozik ki az erdélyi főnemesek pokoljárásának és hazatalálásának felemelő históriája.

 

Egyedülálló képanyag, több mint 200 színes és archív fotó segítségével ismerhetjük meg az erdélyi úri világot. A könyv kapcsán film és kiállítás is készül idén. Margittai Gábor április 22-én, 11 órakor dedikál a Scolar Kiadó standján.

 

1328345


Külföldről első kézből

Charles Bukowski Hollywood című könyve is megjelenik Pritz Péter új fordításában a Trubadúr Könyveknél. „Aztán eljött a nagy pillanat. Rátettem az írógépet az asztalra, befűztem a papírt, és gépelni kezdtem. Működött az írógép. És rengeteg hely volt még a hamutartónak, a rádiónak és az üvegnek. Ne hagyják, hogy bárki is mást mondjon. Az élet 65 évesen kezdődik” – írja Charles Bukowski Hollywood című regényében, mely eredetileg 1989-ben jelent meg. Amerika egyik legvitatottabb írója, a nyomornegyedek koszorús költője 65 éves volt, amikor élete első házát megvette. Abból a pénzből sikerült ezt megtennie, amelyet az 1987-ben bemutatott Törzsvendég című film forgatókönyvéért kapott. Az alkotás saját fiatalkora néhány jellegzetes, lecsúszott, költőien kaotikus napját örökíti meg, a Hollywood című – magyarul második kiadásban, új fordításban megjelenő – kötet, amely önmagában is egy film, pedig azt, hogy milyen viszontagságos, tanulságos, szórakoztató és extrém módon született meg a forgatókönyv és a film.

Kormos-Valeria_A-vegtelen_foglyai_B1jo

2017.06.26

Ezt vágták a fejükhöz a saját szomszédaik az ’50-es, ’60-as években azoknak, akiket 1945-ben elhurcoltak kényszermunkára a Szovjetunióba. Hogy mit éltek át kint? Erről nem beszélhettek. Hazafelé parancsra ezt kiabálták a vonatból: „Éljen Rákosi, hazahozta a magyar anyákat!” Majd az anya belépett az otthonába, és a kislánya elszaladt előle, mert nem ismerte meg. Nem is csoda. Olyan asszonyok jöttek vissza, akik végignézték társaik halálát.

vszf-fooldali_vagott
2017.06.26
Bár még csak most kezdődött a nyár, a budapesti Thália Színház már az őszi évadnyitó eseményére készül. Idén hatodik alkalommal, szeptember 4. és 10. között rendezik meg ugyanis a Vidéki Színházak Fesztiválját. A hét napos programsorozaton kilenc színház kilenc előadásában, kiváló hazai rendezőkkel a hátuk mögött állnak színpadra a színészek. A mobilokat kérjük kikapcsolni!

24karat_kis

2017.06.26

A Nyitott Műhelyben mutatták be június 22-én a 24 karát – Kortárs költők versei Arany János születésének 200. évfordulójára című kötetet. Az Arany-emlékév keretében megjelenő verseskötet ötletadója Boka László irodalomtörténész, akinek indító gondolata az volt, hogy reflektáljanak kortárs költők Arany János személyére és költészetére – versben.

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának Liliom című előadása kapta az Emberi Erőforrások Minisztériuma által felajánlott fődíjat a Magyar Színházak 29. Kisvárdai Fesztiválján. A június 24-ei este megtartott díjátadó ünnepségen életműdíjjal jutalmazták Giricz Attila színművészt, az Újvidéki Színház tagját és Szélyes Ferencet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészét.

Barcelonába érkezik a magyar kortárs tervezőművészetet bemutató Shaping Hungary: Design in the 21st Century című vándorkiállítás július elején. A tárlat a formatervezés magyar törekvéseit olyan alkotásokon keresztül ismerteti meg a nagyközönséggel, mint a Paprikum fűszermalom, az Ivanka betontáska, a Piston rugóhúzó, a Codolagni falitükör, a Zigzag biciklisdoboz.

A Múzeumok Éjszakája rendezvényhez kapcsolódva átadták június 24-én az új helyre költöztetett Aeropark repülőgép múzeumot. Az Aeropark a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér parkolójának bővítése miatt az idén tavasszal költözött át a repülőtéri felüljáró mellé. A Malév életében egykor meghatározó szerepet játszó repülőgép típusok, valamint a speciális repülőtéri járművek exkluzív környezetbe kerültek.

Szent Lászlóról szóló kiállítás nyílt a Múzeumok Éjszakáján a veszprémi Szent Imre piarista és helyőrségi templomban június 24-én a Szent László-emlékévhez kapcsolódóan. Köszöntőjében Márfi Gyula veszprémi érsek az 1077 és 1095 közt uralkodó Szent László alakjáról felidézte: megvolt benne a hősies bátorság és az alázat, emellett szigorú igazságosság és irgalmasság jellemezte uralkodását.

A Kincsem című kalandfilmet fényképező Szatmári Pétert választották az év operatőrének az Aranyszem Operatőr Fesztiválon. A fesztiválon 10 kategóriában 81 film versenyzett, a díjakat június 23-án este adták át a Dover házban, Budapesten. A Legenda-díjat Andor Tamásnak ítélték, aki közvetlen alkotótársa volt többek között Bacsó Péternek, Schiffer Pálnak, Makk Károlynak, Mészáros Mártának és Dobray Györgynek is.

Prince hajdani zenekara, a The New Power Generation (The NPG) lép fel a fesztivál zárónapján, július 15-én a Veszprém Arénában a „Celebrating Prince” turné keretében. Ezzel a bejelentéssel teljessé vált a prémium zenei fesztivál idei fellépőinek névsora a nagyszínpadon.

NPG_final_logo_with_Purple_background

Másfél év Föld körüli keringés után visszatér Budapestre a világ legnagyobb utazó „űr-gyűjteménye”, a NASA és az űrrepülés történetét feldolgozó Gateway to Space kiállítás. Az emberiség legnagyobb kalandját végig kísérő expó július 1-jétől szeptember 11-éig látogatható a Millenárison, ezúttal azonban nagyobb interaktív teret és több játékot kínálva a látogatóknak.

Egyebek mellett Ábrahám Pál-, Eisemann Mihály-, Fényes Szabolcs-, Seress Rezső-dallamok és Békeffy István-, G.Dénes György-, Kellér Dezső-, illetve Nóti Károly-szövegek kerülnek terítékre az Astoria CoolTúra sorozat következő rendezvényén. Mindez június 15-én a Danubius Hotel Astoria éttermében, amely ezúttal egy múltszázad eleji kaszinó miliőjét idézi, ahol a történet két szereplője a kor nagy filmslágerein keresztül bonyolítja reménytelen, kusza, ábrándos szívügyeit.

Megjelent a 25. Telekom VOLT Fesztivál CD-je exkluzív dalokkal és számos, örök érvényű slágerrel, amelyek az elmúlt éveket idézik fel. Kizárólag ezen az albumon hallható a VOLT Allstars + Zävodi Jelszó: LOVE című dala, amelyet Demjén Ferenc tiszteletére hazai sztárok adnak elő, és a fesztivál himnusza, amelyet a Punnany Massif jegyez.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma