2017. október 19.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.04.18

Nemcsak hideg és eső, hanem számtalan új könyv is érkezik a héten, hiszen kezdődik a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 20-án. A hétvégén sok-sok magyar és külföldi szerző debütál új kötetével. Történelmi regények, szépirodalmi alkotások, különleges világokba csábító művek is jönnek – válogatásunkban bemutatunk nyolc könyvet, amelyet már nagyon váruk!

A 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált idén április 20. és 23. között rendezik meg, melyre ellátogat Orhan Pamuk irodalmi Nobel-díjas író, a rendezvény idei díszvendége. Érkezése alkalmából több könyvét is megvásárolhatjuk magyarul, többek között az 1982-ben megjelent legelső regényét. A Helikon Kiadónál Nemes Krisztián fordításában jelent meg a Cevdet Bey és fiai, amely három nemzedéken átívelő családtörténet. Az apró mozaikdarabkákból kirajzolódó, tablószerű elbeszélés hétköznapi pillanatképeket tár az olvasók elé, mégis érzékenyen világít rá azokra a problémákra, amelyek a mai napig feszítik a török társadalmat.

 

Először olvasható magyarul első regénye

Cevdet Bey a 20. század elején válik gazdag török kereskedővé, amikor üzlettel még csak keresztények foglalkoznak. Ezért az isztambuli üzletemberek világában idegennek, a késő oszmán kori elit tagjai között pedig kitaszítottnak érzi magát. Mégis eltökélten halad a maga útján: gyarapítja vagyonát, házat vásárol, és előkelő lányt vesz feleségül. Álma egy „óraműpontossággal működő”, nyugatias család, ahol a legfőbb érték az összetartozás és a békés, nyugodt élet. A következő generáció tagjainak egyszerre kell szembenézniük az apai örökséggel és a nyugatias reformok lázában élő, ám az évszázados beidegződéseket makacsul őrző társadalommal. Miközben Európa újabb háborúra készül, olyan erkölcsi dilemmákkal szembesülnek, amelyek mind ugyanazt a kérdést feszegetik: megvalósulhat-e Cevdet Bey álma, létezik-e a polgári világnak egy jellegzetes török változata, vagy az egész csak illúzió? A válasz még a hetvenes évek forrongó politikai légkörében felnövő unokák számára sem

 

cevdet-bey-es-fiai


Szerelmi múzeum a könyvben – és a valóságban

Szintén Orhan Pamuktól jelenik meg Az ártatlanság múzeuma Tasnádi Edit fordításában. A regény érdekessége, hogy a benne megalkotott múzeumot a szerző a valóságban is létrehozta. Az 1970-es évek régi-új, modernizálódó Isztambuljában minden ellentmondásos összevisszaságban kavarog; a nyugatosodás útjait kereső, modern törököket konvenciók bénítják. A jómódú Kemalnak kinyílt a világ, mégis csak lassan tud kilépni élete kijelölt medréből, ezért elveszíti szerelmét. Füsun ugyanis, bár a régi és szegény Törökországhoz tartozik, nem fogadja el az alárendelt, szeretői szerepet. Kemalt a veszteség megszállottá teszi, életét szenvedélyének rendeli alá, így lesz a regény egy rögeszme története és természetrajza. Kemal mániákusan gyűjti a szerelméhez köthető tárgyakat, amelyek kézzelfoghatóvá teszik és csillapítják vágyakozását. Ezek a fétissé váló hétköznapi tárgyak – mindegyik fejezetben „kiállít” egyet-egyet belőlük – állnak össze végül az Ártatlanság Múzeumává. Pamuk mániákus gyűjtőmunkával fizikai valóságában is létrehozta Isztambulban a múzeumot, amelyben viszont a látogató ezeken a regényből a realitásba emelt tárgyakon végigvonulva rakhatja össze újra a történetet – a végsőkig feszítve ezzel a megszállottság határait, és egyben végképp elbizonytalanítva az olvasót: kinek a története is ez?

 

Szerelmes regény, krimi és történelmi tabló egyben

A török szerzőtől napvilágot lát A nevem Piros című regénye is szintén Tasnádi Edit fordításában. Egy gyilkosság ördögien összekuszált szálai, egy évtizedek óta emésztő szerelem tüze és a művészet mindent felülíró ereje szövődik egybe ebben a magával ragadó történetben. A nevem Piros meséjét a 16. századi Isztambul csillogó pompája mögött megbújó sötét intrikák mozgatják. A szultán titkos megbízást ad birodalma legkiválóbb miniatúrakészítőinek: az uralkodó dicsőségét hirdető könyvet kell készíteniük, amely a korabeli európai festészet stílusjegyeit viseli magán. Csakhogy az iszlám tiltja az ember- és állatábrázolást, a feladat tehát nemcsak izgalmas, hanem rendkívül veszélyes is. Amikor a könyvön dolgozó miniátorok egyikének nyoma vész, a kötet valódi céljairól mit sem sejtők körében kitör a pánik. A megoldást – avagy a gyilkost eláruló bűnjelet – a félig kész rajzok rejtik. A nevem Piros történelmi tablót, krimit, szerelmes elbeszélést és filozofikus elmélkedést vegyítő története kaleidoszkópszerűen rendezi újabb és újabb formákba a művészet, a vallás, a szerelem, a szexualitás és a hatalom össze-összekapcsolódó darabjait. Az angol fordítás 2003-ban elnyerte az International IMPAC Dublin Literary Award díjat, a francia verzió 2002-ben a Legjobb külföldi könyv díját, míg az olasz a Grinzane Cavour díjat. A regény megalapozta Pamuk nemzetközi elismerését és hozzájárult, hogy 2006-ban megkapja a Nobel-díjat.

 

a-nevem-piros


A világszerte népszerű török szerzővel a fesztivál április 20-ai megnyitóján D. Tóth Kriszta beszélget, majd Péterfy Gergely laudációja után átveheti a fővárosi önkormányzat és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) közös elismerését, a Budapest Nagydíjat. Mi is szót válthatunk a szerzővel, aki április 22-én, szombaton délelőtt dedikálja majd műveit.

Eddig lappangó írások jelennek meg

Szépíróink közül többek között Tömörkény Istvánnak jelennek meg a Kortárs Kiadónál azon írásai, melyeket eddig nem olvashattak kötetben a szerzőtől. A Mihály furfangéroz című műben nyolcvan, eddig lappangó írás lát napvilágot. Korabeli folyóiratok közölték ezeket 1900-tól a szerző 1917-es haláláig. Novellák, tárcák, útirajzok, riportok és karcolatok – sok más mellett tájképekkel, a „kintlevők”, tanyasiak és a tanyavilág rajzával, balkáni (novibazári) katonaemlékekkel, korabeli bűnügyekkel, jellegzetes alföldi figurákkal, a vándorcigányokkal és a Nagy Háborúval foglalkozó írásokkal.

 

Nádas Péter emlékirata

A Jelenkor Kiadó könyvfesztiváli újdonságai között pedig Nádas Péter vár minket Világló részletek I-II. című művével. „Krónika helyett végül is inkább legendákat gyárt magának az ember, amikor egy másiknak elbeszéli az élettörténetét” – írta a szerző a Párhuzamos történetekben. Saját emlékiratában, amelyet az Olvasó a kezében tart, ennek megfelelően egyedülálló módszerrel kerüli el ezt a legendagyártást. Bevésődött emlékképeiből – a „világló részletekből” – kiindulva először az álomfejtés módszerével fölidézi az eredeti élmény összetevőit, a hangokat, látványokat, szagokat, érzeteket és emóciókat, majd ezek alapján rekonstruálja, hogy mi történt, hol és mikor. A másoktól hallott történeteket elemeikre bontja, hogy kiszűrje belőlük a tudatos vagy tudattalan torzításokat, majd a megtisztított életanyag és a leleplezett torzítások nyomán alkotja újra, hogy mi történt, hol és mikor. Innen pedig koncentrikus körökben halad tovább az okok, körülmények, motívumok, előzmények és következmények felé, míg végül kirajzolódik a történtek jelentése és jelentősége a saját személyes életében és az attól elválaszthatatlan, közös emberi világban. E módszer eredményeként láttató erejű leírások, izgalmasnál izgalmasabb történetek, rejtett összefüggéseket feltáró nyomozások követik egymást e rendkívüli, rendhagyó emlékirat lapjain – írják a Jelenkor oldalán. Nádas Péter április 23-án dedikálja új könyvét 15 órakor.

 

vilaglo-reszletek-nadas


Versek is napvilágot látnak

A vers sem hiányozhat a könyvfesztiválról. Schein Gábor Üdvözlet a kontinens belsejéből című tizedik verseskötetét gondolatilag a 2014-ben megjelent Esernyők a Kossuth téren esszékötetéhez kapcsolja, hogy a politikai közösség újragondolására, a közös politikai képzelet megújítására sarkallja olvasóit. Eközben azonban hangja és nézőpontja személyes marad, a hétköznapi élettények apró tégláiból építi fel azt a magaslatot, ahonnan tágas térségekre látni. Egy kivételesen nehéz élethelyzetben, a halálos betegséggel folytatott küzdelem hónapjaiban született versei azért illeszkednek természetes módon költészete egészébe, mert az e nélkül is a léttel való szembenézéssel vívódik. A kötet szintén a Jelenkor Kiadónál lát napvilágot.

 

A történelmi téma sem hiányozhat a könyvhétről

Tiltott kastély – Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében címmel a Külső Magyarok kiadónál jelenik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra Margittai Gábor könyve. Példamesébe illő az erdélyi főnemesség XXI. századi „palotaforradalma”: hogy a Trianontól kezdve vesszőfutásra kényszerített rend megpróbál újra gyökeret verni ott, ahonnan elűzték. Szórványos híradások jöttek arról, hogy a magyar történelmet évszázadokig alakító családok tagjai harcba indultak, föladva magyarországi vagy nyugat-európai egzisztenciájukat, hogy elkobzott birtokaikért, pusztulásra ítélt kastélyaikért perbe szálljanak a román állammal. Margittai Gábor író, újságíró felkerekedett, hogy kinyomozza, mi lett a Teleki-, Bánffy-, Bethlen, Mikes-, Apor- és Haller-család tagjaival, hogyan próbálnak ma visszatérni a szétszóratásból, kik laknak most ősi kastélyaikban – ha egyáltalán még lakhatók és nem földig romboltak ezek az egykor csodálatos épületek –, és miként próbálnak visszaköltözni oda, ahonnan még az emléküket is igyekeztek kitörölni. A szerző annak is utánajárt, hogyan történt meg az erdélyi főnemesség bukása, a „címerek golgotája”, hogyan kerültek a társadalmi elit tagjai a történelem csúcspontjáról a vesztőhelyre, kényszermunkatáborokba, pincelakásokba, a palotákból ládagyári műhelyekbe. A szerző több ezer kilométert, csaknem száz helyszínt járt be Erdély ismert és szinte teljesen ismeretlen vidékein, hogy igazolja: a történelem a Kárpát-medencében is képes az önkorrekcióra. Arisztokratákat faggatva és velük együtt kalandozva, megrázó személyes sorstörténeteken és különleges kastélyok történetén át bontakozik ki az erdélyi főnemesek pokoljárásának és hazatalálásának felemelő históriája.

 

Egyedülálló képanyag, több mint 200 színes és archív fotó segítségével ismerhetjük meg az erdélyi úri világot. A könyv kapcsán film és kiállítás is készül idén. Margittai Gábor április 22-én, 11 órakor dedikál a Scolar Kiadó standján.

 

1328345


Külföldről első kézből

Charles Bukowski Hollywood című könyve is megjelenik Pritz Péter új fordításában a Trubadúr Könyveknél. „Aztán eljött a nagy pillanat. Rátettem az írógépet az asztalra, befűztem a papírt, és gépelni kezdtem. Működött az írógép. És rengeteg hely volt még a hamutartónak, a rádiónak és az üvegnek. Ne hagyják, hogy bárki is mást mondjon. Az élet 65 évesen kezdődik” – írja Charles Bukowski Hollywood című regényében, mely eredetileg 1989-ben jelent meg. Amerika egyik legvitatottabb írója, a nyomornegyedek koszorús költője 65 éves volt, amikor élete első házát megvette. Abból a pénzből sikerült ezt megtennie, amelyet az 1987-ben bemutatott Törzsvendég című film forgatókönyvéért kapott. Az alkotás saját fiatalkora néhány jellegzetes, lecsúszott, költőien kaotikus napját örökíti meg, a Hollywood című – magyarul második kiadásban, új fordításban megjelenő – kötet, amely önmagában is egy film, pedig azt, hogy milyen viszontagságos, tanulságos, szórakoztató és extrém módon született meg a forgatókönyv és a film.

Diszterem

2017.10.18

Ismerjük Liszt Ferencet, mint embert, mint saját korának sztárját? Tudjuk, milyen kapcsolat fűzte őt a királyi családhoz? A Gödöllői Királyi Kastélyban október 20. és 22. között a zeneszerző életével és műveivel találkozhatunk a XVI. Liszt Fesztivál keretében, de érkeznek a Virtuózok felfedezettjei és híres külföldi fellépők is. A részletekről dr. Ujváry Tamás, a Gödöllői Királyi Kastély igazgatója mesélt.

kosa1

2017.10.18

Az orvosok és festők védőszentjének, Szent Lukácsnak a napja október 18-a, mely dátum 2002 óta egyet jelent a Magyar Festészet Napjával. De vajon milyen is a kortárs magyar festészet? Miért van szakadék a képzőművészet és a közönség között? A Magyar Festészet Napja Alapítvány új elnökével, Verebes György festőművésszel beszélgettünk a rendezvénysorozat programjairól.

Copy_of_golddigger_still_masolata

2017.10.18

Idén sem maradunk Skandináv Filmfesztivál nélkül: a mustra október 24. és 29. között az Art+ Cinema moziban minden eddiginél gazdagabb kínálatot vonultat fel. A fesztivál hat napja alatt öt kategóriába osztva 30 alkotást láthatnak a skandináv filmek szerelmesei. A sokszínű válogatásban találunk dán drámát, finn dokumentumfilmet, izlandi thrillert, norvég vígjátékot és svéd kosztümös filmet is.

Az egyeztetések eredményeként az NKA vezetése és a programot működtető kollégium tagjai a program nevének változtatása mellett döntöttek, a jövőben Hangfoglaló Programként viszik tovább azokat a projekteket, amelyek eddig a Cseh Tamás Programhoz kapcsolódtak. Az október 6. előtt született döntések nyomán megvalósuló pályázatok és programok továbbra is a régi néven futnak. Az új pályázatokat már a Hangfoglaló Program keretében hirdetik meg, amelynek első hivatalos eseményét október 26-án tartják az A38 hajón, ahol kihirdetik az Induló Előadói Alprogram és a Klubtámogató Alprogram nyerteseit. A hvg.hu a múlt héten arról írt, hogy a Cseh család a névhasználati jogra kötött megállapodás lejártával nem hosszabbítja meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött szerződést.

A hentes, a k*rva és a félszemű című Hegedűs D. Géza, Gryllus Dorka és Nagy Zsolt főszereplésével készült „kegyetlen mese” európai premierje a 44. Genti Filmfesztiválon lesz Szász János részvételével. Szász János (Woyzeck, Witman fiúk, A nagy füzet) új alkotásával húsz év után tér vissza a nagyszabású nemzetközi filmfesztiválra az Észak Firenzéjeként emlegetett belgiumi Gentbe. A film 2018 elején lesz látható a magyar mozikban a Big Bang Média forgalmazásában.

A két ifjú művész október 20-án egyesíti művészi erőit a Budapest Kongresszusi Központban. Baráti Kristóf hegedűművész ezúttal hegedű helyett karmesteri pálcát vesz kézbe, mellyel a Zuglói Filharmónia Szent István Király Szimfonikus Zenekart vezényli. Muszorgszkij Éj a kopár hegyen című művének boszorkányos dallamai után Várdai István gordonkaművész mutatja be virtuóz hangszerjátékát Sosztakovics I. gordonkaversenyében. A koncert második felében Dvořák méltán népszerű Újvilág szimfóniáját hallhatja a közönség.

Visszatérő címmel különleges ifjúsági előadással készül az idei évadban 25 éves jubileumát ünneplő Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház: az évfordulóhoz kapcsolódó darabot október 24-én, kedden mutatják be. Czukor Balázs legújabb rendezése a színház alapító tagjainak személyes élettörténeteiből meríti anyagát. Az életesemények generációkon átívelve szólnak a máról, gyerekkorunkról, kamasz éveinkről, szüleinkkel kialakított kapcsolatunkról, valamint saját szülői hivatásunkról.

Sohasem használt római kori színházra bukkantak a régészek Jeruzsálemben, a Siratófal szomszédságában. A Wilson-ív alatti épületet, melynek maradványaira kerek színpaddal, ülőhelyekkel és lépcsőkkel találtak rá, egykor kétszáz néző befogadására tervezték. A fedett és zárt terű, tehát zenés előadásokra is alkalmas, általában egykor odeonnak nevezett épület jóval kisebb az Izraelben másfelé, Bét Guvrinban vagy Cezareában megtalált szabadtéri színházaknál. A régészek különösen jelentősnek tartják a színházépület megtalálását, mert a korabeli írásos források – köztük Josephus Flavius könyvei – is megemlítik a Jeruzsálemben lévő, római kori színházakat, de mindeddig nem bukkantak ilyen épületek nyomaira.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma