NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.01.02

A Nirvanát, a Pearl Jamet vagy az Oasist – ha csak névről is, de – mindenki ismeri. Ám mennyire vagyunk tisztában a munkásságukkal? Egyáltalán: mit tudunk a ’90-es évek rockzenetörténetéről? Többek között ezekről szól Jávorszky Béla Szilárd és Dömötör Endre A Rock története 4 – 90-es évek című hiánypótló, a ’90-es évek nemzetközi rockzenéjének főszereplőit, történéseit bemutató kötete.

4170024_5
Fotó: libri.hu

A nagy sikerű nemeztközi rocktörténet negyedik kötete a kilencvenes évek eseményeit, trendjeit, előadóit mutatja be, benne a szerzők az ezredfordulóig tekintik át mindazt a zenei-kulturális-életfilozófiai mozgalmat, melyet leegyszerűsítve rocknak vagy rock and rollnak hívunk.


Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János 2005-ben indult – majd Sebők 2013-as halála után Dömötör Endrével folytatott – nagyszabású könyvsorozata arra vállalkozott, hogy a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, a különböző jelenségek elemzésével, a kialakult stílusok ismertetésével, a műfaj története szempontjából kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának értékelésével elősegítse a populáris zene szerepének, értékeinek megismerését. Egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a rock and roll az őt megillető helyre kerüljön az egyetemes zene- és kultúrtörténetben.


A rock története 1–4. a szerzők szándékai szerint egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is – olvasható a könyv fülszövegében.


20171110_112600
Dömötör Endre és Jávorszky Béla Szilárd a könyvbemutatón


A rock története 4. szerves folytatása az eddigi három kötetnek és alapvetően a kilencvenes évek populáris zenéjének folyamatait igyekszik minél teljesebben bemutatni. A grunge-tól a világzenéig, a technótól a triphopig, a britpoptól a blues friss képviselőiig, a metál legújabb irányzataitól a hip hop második hullámáig. A 464 oldalas, számos fekete-fehér fotóval illusztrált kötetet a Kossuth Kiadó jelentette meg.


„Sosem látott nemzetközi összefogások és reménytelenül véres lokális konfliktusok, széthulló birodalmak és egyesülő Európa, látványosan előretörő rock és globalizálódó pop – politikai szempontból nagyjából ez jellemezte a kilencvenes éveket. Zenei aspektusban azonban egy újabb rendkívül sokszínű évtizednek lehettünk szem- és fültanúi: olyan előadók és zenekarok határozták meg, mint a Nirvana és a Pearl Jam, […] a Blur és az Oasis, […] a Nine Inch Nails és a Pantera, […] a Prodigy és a Chemical Brothers, a Spice Girsl és az NSYNC” – olvasható a könyv felütésében.


pearl_jam
Pearl Jam


Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró a könyv könyvbemutatóján 2017. november 10-én felidézte, hogy az előző három kötetet a 2013-ban elhunyt Sebők Jánossal közösen készítette, a nyolcvanas éveket a középpontba állító harmadikat már az ő halála után fejezte be felhasználva a fennmaradt kéziratokat is. „A harmadik kötetnek Dömötör Endre, a Recorder magazin főszerkesztője volt a szakmai lektora, kézenfekvő volt, hogy vele folytassam az írást. Tizenkét év van közöttünk, tehát különböző korosztályhoz tartozunk. Sok mindent másként látunk, de jól működött a közös munka” – mesélte Jávorszky Béla Szilárd.


A Rock története 4 – 90-es évek tizennégy fejezetéből hetet ő, hetet Dömötör Endre írt. „Szinte magától értetődő volt, melyik fejezetet ki írja meg. Az elektronikus zene és a hiphop például hozzám nem áll közel, Endréhez viszont igen” – tette hozzá Jávorszky Béla Szilárd. Dömötör Endre megjegyezte, hogy mindkettőjüknek komoly könyv- és újsággyűjteménye van a rock területén, ami megkönnyítette a kutatómunkát, hiszen – mint mondták – az interneten kevés a forrásanyag.


nirvana
Nirvana
Fotó: citypages.com


„A kilencvenes években talán a női pop-rock előadók előretörése volt az egyik legfontosabb fejlemény, az idei Szigeten is fellépett PJ Harvey ezért került a könyv címlapjára. Az évtized amúgy szinte teljes egészében a brit gitárzenéről szólt” – emelte ki Dömötör Endre. Jávorszky Béla Szilárd hozzáfűzte, hogy húsz évvel ezelőtt egy egész könyvet szeretett volna a női zenészekről írni, amiből most egy ötvenoldalas fejezet lett – PJ Harvey mellett olyan nevekkel, mint Björk, Tori Amos, Patti Smith, Sinéad O’ Connor, Alanis Morissette vagy Fiona Apple.


Jávorszky Béla Szilárd hangsúlyozta, hogy igyekeztek teljes képet adni a ’90-es évek rocktörténetéről – legalább felsorolás szinten –, és az összefüggések megtalálására törekedtek, de nem tudományos, inkább tudományos igényű munka. „Nagy kaland volt az egész” – mondta a zenei szakíró. Kijelentette ugyanakkor, hogy a 2000-es évek történetét, az ötödik kötetet már nem szeretné megírni, viszont szívesen átadná a stafétabotot Dömötör Endrének, megírhatná a 21. századi sztorit.


nsync
NSYNC
Fotó: Getty Images/NME.com


A Rock története 4 – 90-es évek című könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Cseh Tamás Programja (ma már Hangfoglaló Program) is támogatta.


---------------------------------------------------

Szerzők:

Jávorszky Béla Szilárd (1965) zenei szakíró, a hazai és nemzetközi populáris zene évtizedeit feldolgozó könyvsorozatok szerzője, társszerzője. Doktori disszertációját 1991-ben zeneszociológiából írta. E sorozaton kívül olyan művek fűződnek a nevéhez, mint A magyarock története 1–2. (Sebők Jánossal, 2005, 2006), Sziget – 20 év HÉV (2012), A magyar folk története (2013), A magyar jazz története (2014), Halmos Béla emlékezete (2016).

 

Dömötör Endre (1977) zenei szakíró, a Recorder magazin print és online kiadásának főszerkesztője. Számos zenei könyv fordítója, lektora. Főbb művei: 303 magyar lemez, amit hallanod kell, mielőtt meghalsz (szerkesztő, 2008), Quimby (Miklya Annával, 2013)



Szíjjártó Anita/MTI

Capasuli1

2018.12.13

Feketeúszójú szirtcápa, rövidfarkú dajkacápa, zebracápa, gitárhal, denevérhal és aranymakréla – mások mellett ezek lesznek a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli nevű, új létesítményének lakói. Cél, hogy a fiatal cápák megtanuljanak egymással és más halakkal együttélni, hogy a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelően viselkedjenek majd.

feherhimzes_01

2018.12.13

„Szép menyecskék varrták fejér patyolatból” – idézi Petőfi Sándor Zöld Marci című versét a szolnoki Damjanich János Múzeum időszaki kiállítása. Cél a fehérhímzés-típusok készítésének bemutatása, a tárlat megrendezésének hátterében azonban a múzeumi munka teljessége húzódik.

freakin_disco

2018.12.13

A Freakin’ Disco Magyarország egyik legsokoldalúbb zenekara. Az együttes számos zenei műfajból merít, színházi zenét szerez és játszik, improvizál. Novemberben részt vett a Budapest Showcase Hubon is. A fesztiválon szerzett élményeikről és a nemrég megjelent lemezükről, a Monsterről beszélgettünk a zenekar tagjaival, Komjáti Áronnal, Csizmás Andrással és Szabó Sipos Ágostonnal.

Több kétes eredetű, vélhetően náci rablásból származó művet is talált az általa őrzött műalkotások között a Mannheimi Műcsarnok, amely teljes, 1933 után keletkezett gyűjteményét átvilágíttatta, hogy visszaadhassa jogos tulajdonosának az esetleges rabolt műkincseket. A múzeum által 1933-tól kezdődően beszerzett 2253 képzőművészeti alkotás között 25-ről feltételezhető, hogy a nácik lopták el vagy kényszerítették a tulajdonosokat azok erősen nyomott áron való eladására. A Kunsthalle Mannheim 2011-ben kezdte meg a tulajdonában lévő, 1945 előtt keletkezett és 1933 után vásárolt műalkotások eredetvizsgálatát.

Ötszörösére emelték az agrai Tádzs Mahalba szóló belépőjegy árát Indiában a hazai turisták számára, hogy visszaszorítsák a mauzóleum látogatottságát és környezeti terhelését. A 17. században fehér márványból emelt, palotaszerű síremléket naponta 10-15, hétvégénként 70 ezren keresik fel, a látogatók nagy többsége belföldi turista. Nekik az eddigi 50 helyett 250 rúpia (1000 forint) belépődíjat kell fizetniük. Drágult a belépés a külföldiek számára is, akiktől fejenként 19 dollárt (5400 forint) szednek be a pénztáraknál az eddigi 16 dollár helyett. A műemléket felügyelő Indiai Régészeti Szolgálat arra számít, hogy az áremelés hatására 15-20 százalékkal csökken a Tádzs Mahal területén tolongó turisták száma, emellett növekszik az állagmegőrzésre fordítható bevétel. Az indiai kormány néhány hónapja már napi 40 ezerben határozta meg a látogatók számának felső határát.

A Duna Palotában látható idén a Betlehemi jászolkiállítás, amely A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) felhívására érkezett alkotásokat mutatja be január 6-ig. Az idén 142 alkotó mintegy 300 művét válogatta be a szakmai zsűri a 25. alkalommal megrendezett kiállítás anyagába. A pályázók között voltak népi iparművészek, a Népművészet Mestere címmel kitüntetett alkotók, valamint diákok, nyugdíjasok, óvodai és iskolai közösségek, családok, hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő emberek is.

Három év alatt 65 Baranya megyei településről 1931 főnek nyílt lehetősége díjmentesen megtekinteni a pécsi Zsolnay Kulturális Negyed látnivalóit. A Zsolnay Programot Pécs városa, a Baranya Megyei Önkormányzat (BMÖ) és a ZSÖK hívta életre 2016 januárjában. A résztvevők megismerték a negyed kiállításait, ismeretterjesztő programjait, táncházait, kreatív játszóházait.

Igazi ritkaságnak számító leletet, egy 1500 éves lámpabelet tártak fel a régészek Izraelben, akik szerint az olajlámpák begyújtásához használhatták a vastag, kötélszerű anyagot a bizánci korban. Az olajlámpások kulcsszerepet játszottak az ókori világ mindennapjaiban, hiszen napnyugta után ezek világították be az otthonokat és középületeket. Agyagból és üvegből készült lámpásokat gyakran találni a régészeti ásatásokon, ám ilyen régről való lámpabélre bukkanni nagy ritkaság.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

MR_Gyermekkorusa

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

Mucsi János koreográfus, érdemes művész közel negyvenéves alkotói-pedagógusi munkássága előtt tiszteleg az Amazonok, Danaidák című jubileumi portréműsor, melyet a Hagyományok Házában tartanak december 16-án.

A nép- és világzene, a jazz és a kortárs zene területén egyaránt otthonos, idehaza és külföldön is népszerű fúvós, Borbély Mihály előadóművészként és zeneszerzőként egyaránt a magyar jazz egyik meghatározó figurája. Kvartettjét, a Borbély Műhelyt az ezredforduló táján alakította meg. A csapat csütörtökön lép fel a Budapest Music Centerben.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma