IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.02.04

Valódi közösség épült fel a Rukkola.hu könyvcserélde jóvoltából, ahol a feltöltött, elcserélt könyvekért kapott pontokért juthatunk irodalomhoz. Hol máshol találkoznánk ugyanis könyv mellé csomagolt csokoládéval, vagy saját készítésű könyvjelzővel. A kezdeményezésről Kun Gabriella alapítóval, kommunikációs igazgatóval beszélgettünk.
 
Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek a Könyvcserélde fennállása óta?
A 2012. júliusi indulás óta rengeteget tanultunk magunkról, az emberekről, a szakterületünkről és az emberi kapcsolatokról. Azt tapasztaltuk, hogy javarészt olyan emberek csatlakoznak a Rukkolához, akikben ott van az önzetlenség és a jóindulat, amire a Rukkola ráerősít, előhozza belőlük, hiszen arra tanít, hogyan engedjük el a ragaszkodásainkat azért, hogy egy másik embernek örömet szerezzünk egy könyvvel.
 
 
Hány könyv cserélt eddig gazdát?
A Rukkola fennállása óta csaknem 120 ezer könyv cserélt gazdát, ami alig több mint félév alatt bámulatos mennyiség. Naponta körlbelül 650 könyvet adnak át egymásnak a felhasználóink, ráadásul úgy, hogy kis meglepetéseket raknak a könyvek mellé. A közösségünk tagjai maguktól alakították ki azt a szokást, hogy teát, kis csokit, kedves üdvözlőlapot, saját készítésű könyvjelzőt csomagolnak a könyvekhez, amit átadnak a másiknak, csak azért, hogy örüljön egy ismeretlen, akivel annyi a kapcsolódási pontjuk, hogy mindketten rukkoláznak. Többek között ez is mutatja, mennyire nem csak egyszerűen könyvek csereberéjéről szól az oldal.
 
Népszerűségi időszakokat több szempont alapján lehetne meghatározni. Nyáron, az indulás után rohamosan nőtt a regisztrálók száma (mostanra több mint 17 ezer tag van a Rukkolán és 10 ezer facebook rajongó), tehát a regisztráció szempontjából - és ebből következően az elérhető könyvek számának növekedésének szempontjából - a legnépszerűbb időszak júliustól októberig tartott, azóta persze egyenletessé vált a regisztrálások száma. A könyvátadások szempontjából azonban az ez utáni időszak volt a legnépszerűbb, október után ugrott meg az átadások száma és állt be erre a napi hat-hétszáz közötti számra.
 
Nagyon széles a skála a könyvek tekintetében: olvashatunk az Önök segítségével Zsukovról, Ben Húrról és a Száll a kakukk fészkére című könyvet is elhappolhatjuk. Szelektálnak a beérkező könyvötleteket látva?
Nem szelektáljuk a felhasználók által feltöltött kötetek közül, legalábbis tartalom alapján semmiképpen, hiszen nem vagyunk ízlésrendőrség. Ami az egyik embernek tetszik, a másiknak lehet, hogy félrerakott, porosodó könyv évek óta. Ezen alapul az egész ötlet: amelyik könyvet az egyik már nem olvasna el, azt rakja fel a Rukkolára, mert más pont azt szeretné elolvasni. A könyvek értékét inkább az alakítja ki, hogy mennyien keresik. Ebből a szempontból alakul ki, hogy melyik könyvek válnak kiemelt könyvvé, amelyek dupla pontot érnek. Emellett vannak olyan könyvek is, amelyekből túlkínálat jelentkezik az oldalon. Ezeknél a könyveknél úgy alakítottuk ki a rendszert, hogy csak átadáskor érjen pontot.
 
Honnan jött a kezdeményezés ötlete, álltak esetleg külföldi példák Önök előtt?
Az ötlet még 2008-ban született, amikor Cziczlavicz Péter és Kovács Adrián között Péter blogján keresztül egy könyv vándorútra kelt. Péter kikötötte, hogy akkor adja kölcsön a könyvet Adriánnak, ha ő továbbadja azt másnak. Akkor már le is fektették az ötlet alapjait, de végül 2012-ben vették csak elő újra, amikor hívtak engem is, hogy csatlakozzak és valósítsuk meg, amit kitaláltak. Adrián fejlesztette az oldalt, Péter felelős a blogért, én pedig a kommunikációért, de nem ennyire elkülönültek a feladatkörök, mindenki mindenbe beleszól, minden területen egyeztetünk. Azóta vannak önkéntes szerkesztőink is, akik főleg a könyvek kollekcionálását és a helpdesk feladatokat látják el, de sokat segítenek az ötletelésekben és a lelkesedésünk fenntartásában is. Külföldi példaként a Bookmooch hasonlít a Rukkolához, az ő pontrendszerüket tanulmányoztuk alaposabban, de ezen kívül minden apró szögig mi találtuk ki, hogy mi hogyan legyen a Rukkolán. A közösségépítésre helyezett hangsúly miatt pedig a Rukkola teljesen más úton halad, mint a külföldi példák, nem csupán könyvcsere a cél.
 
(Forrás: Kultúra.hu)
(Fotó: Rukkola.hu)

lukoviczky

2013.02.18

Ősbemutatóra készül a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház 2013. február 21-én. A teátrum Szálinger Balázs Köztársaság című drámáját viszi színre Telihay Péter rendezésében.

2013.02.13
A néprajzi muzeológia területén nem tud elképzelni izgalmasabb kihívást, mint az új Néprajzi Múzeum kialakításának feladata. Kemecsi Lajos, az intézmény frissen kinevezett főigazgatója korszerű, interaktív, több korosztályt megérintő kiállításokat tervez a múzeumban, amelyet problémaérzékeny, nyitott, társadalmi hatékonyságot szem előtt tartó intézményként kíván működtetni.
2013.02.12
Farsang havában két új előadással várja a közönséget a Békéscsabai Jókai Színház. Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője és Árni Ibsen Mennyország című műve egyaránt 2013. február 15-én látható először.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma