2018.07.20

Te is Jane Austen és a Brontë nővérek művein nőttél fel? Akkor neked való ez a könyvajánló! Az elmúlt hónapokban bemutattuk Jane Austen regényeit és a hozzájuk kapcsolódó érdekességeket, majd új sorozatot indítottunk: azokat a könyveket gyűjtjük össze, melyeket örömmel olvashatnak az Austen-rajongók is. Cikkünkben olyan könyveket ajánlunk, melyek hitelesen szólnak a 19. és a 20. századi nők életéről, problémáiról.

A Jane Austen-könyvklub című filmben – melyet Karen Joy Fowler regénye alapján készítettek – öt nő és egy férfi találkozott, hogy megvitassák Jane Austen regényeit. Korábbi cikksorozatomban hasonlóra vállalkoztam: arra kértem az olvasókat, hogy tartsanak velem, és olvassuk együtt Jane Austen fantasztikus műveit! Most, hogy a sorozatnak már vége, olyan könyveket ajánlok, amelyek élvezetes olvasmányok lehetnek azok számára, akik Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőttek fel. (A Jane Austen-cikksorozatot ITT találod!)

 

vintage-1077954_960_720
Fotó: pixabay.com


Korábbi cikkünkben már felsorakozott öt múltidéző, romantikus regény, köztük Elizabeth Gaskell művei és Émile Zola híres alkotása, a Hölgyek Öröme, amelyből még sorozat is született. Most újabb regények következnek! Tartsatok velünk, és válasszatok könyvet a nyárra!


 

1.

Thomas Hardy: Egy tiszta nő

Thomas Hardy angol költő és regényíró 1840. június 2-án született vidéken, egy kis tanyán egyszerű munkáscsaládba. Édesapja építőmester volt, édesanyja szakácsnő és cseléd, akit egy lecsúszott nemes lány hozott a világra egy inastól. Nem csoda, hogy az építészként végzett, később híres íróvá vált férfi regényeiben tűpontossággal ábrázolta a vidéki emberek, a munkások, a földművesek problémáit, a nemesség és a szegénység közti szakadékot. Ebbe a világba repít minket az Egy tiszta nő című regénye is.

 

229097_1024_egy_tiszta_no_26
Egy tiszta nő (2008)
Fotó: est.hu


Ahogy a könyv fülszövegében írják: Tess, a tiszta lelkű, romlatlan lány egy nagy hírű nemesi család elszegényedett ágának sarja. Becsületes, sugárzik belőle az életöröm, ám ő magasabb körökbe vágyik. A boldogság ígéretét felvillantó igaz szerelmet szolgaként találja meg, csakhogy az idill hamisnak bizonyul: Tess végzetes döntésre, végső leszámolásra szánja el magát… Az angol prózairodalom kiemelkedő alakjának legérettebb műve a különleges szépségű parasztlány krónikája. Babits Mihály így írt a világirodalom örök klasszikusáról: „Ez a művészet nagyvonalú, sőt monumentális. Világérzés és tragikus életérzés van mögötte.”

 

A regényt olvasva egyre jobban átérezzük, milyen nehéz helyzetbe, mondhatni csapdába kerülhet egy fiatal, szegény szolgalány. Milyen kevés segítségre számíthat, és milyen könnyen elveszítheti egyetlen értékét: a tisztaságát. Szerelemről, reményekről, jóságról és csalásról mesél a történet. A tragikus események, a fantasztikus karakterábrázolások mellett azonban van még valami, amiről szólni kell: ez pedig a vidéki táj bemutatása. Hardy leírása magával ragadó, egyedi és gyönyörű. Tolla nyomán életre kel a természet, mi is ott vagyunk az angol mezőkön, erdőkben. Felejthetetlen élmény a regény olvasása.



2.

Kate Chopin: Ébredés

Az 1851-ben világra jött Kate Chopin maga is Jane Austen és a Brontë nővérek regényein nőtt fel. A művelt és jómódú fiatal nő azonban már más életre vágyott, mint elődei. Nadrágot hordott, gardedám nélkül sétálgatott és dohányzott is. Ez akkoriban mindenkit megbotránkoztatott, szépségéért és műveltségéért mégis csodálták és ünnepelték a társasági életben. Hat gyermeket szült és férje halála után átvette a Chopin-ültetvény irányítását is, miközben írni kezdett. Az Ébredés szinte már a századfordulón, 1899-ben jelent meg. A nokert.hu oldalon írnak a könyv fogadtatásáról, kiemelve: a közvélekedés idegenkedve fogadta a művet, és a szerzőt a botrányos téma miatt nem vették fel a St. Louis-i Szépírók Társaságába sem. Chopin annyira a szívére vette a konzervatív, negatív kritikát, hogy nem is írt többet. A művet csak később, a feminista irodalomkritika helyezte a kánonba.


book-1771073_960_720
Fotó: pixabay.com


Ahogy a könyv fülszövegében olvashatjuk: Edna Pontellier huszonnyolc éves, kétgyermekes, előkelő nő a 19. század végi Amerikában. Tizenévesen már angol klasszikusokat olvas, és politikai, teológiai kérdésekről vitatkozik. Messzire csapongó lelkét, élénk szellemét, vibráló műveltségét azonban a korabeli nők számára kiszabott társadalmi korlátok miatt örökre el kell temetnie: házasságkötése után meg kell elégednie a kizárólagos feleség- és anyaszereppel. Egy nyár, melyet a New Orleans melletti Grand Isle tengerpartján tölt, újra megpendíti lelkében az elfeledett húrokat, ráébred arra, hogy szűkre szabott életénél többre, másra is vágyik. Nem képes, mint a többi nő, „valóságos megtiszteltetésnek érezni, hogy önmagát mint önálló személyt teljesen háttérbe szoríthatja”. A drasztikus fordulatban jelentős szerep jut a társadalmi korlátokat áttörő különc zongoraművésznőnek, és egy Róbert Lebrun nevű fiatal férfinak is.

 

A mű, melyet szokás Flaubert Bovaryné című regényéhez is hasonlítani, kendőzetlenül és mély együttérzéssel szól a női szabadságvágyról. A regény fél évszázaddal megelőzve az egzisztencialista feminizmus alapművét, A második nemet, rávilágít arra, hogy dacára minden társadalmi konvenciónak, mindenekelőtt egyszeri és megismételhetetlen, önmagunk, egyéniségünk kibontakoztatására teljes joggal vágyó emberi lények vagyunk, és csak azután nők vagy férfiak.



3.

Lucy Maud Montgomery: A kék kastély

Lucy Maud Montgomery nevét szinte mindannyian ismerjük, hiszen ki ne olvasta volna az Anne Shirley-sorozatot? Művei ihlették a Váratlan utazás című kanadai filmsorozatot is, amely a Prince Edward-szigetre visz el minket. Itt született maga az írónő is, aki Anne Shirley alakját magáról mintázta. A szerző is hamar elveszítette betegségben édesanyját, és őt is idősek nevelték fel egy kis faluban, a csodálatos szigeten. Barátok híján ő is elképzelt világába menekült, és mesebeli lényeket, helyeket teremtett magának – majd felnőttként már nemcsak magának, hanem nekünk, olvasóknak is.

 

port.hu2
Váratlan utazás (1990)
Fotó: port.hu


Későbbi művéhez, az Emily-trilógiához is saját életéből merített, hiszen a főhős, Emily ugyancsak írónő szeretne lenni, és neki is át kell élnie azt, amit a kislány Lucy Maud Montgomerynek: hogy visszautasítják első zsengéit a magazinok. Emily azonban nem adja fel, ahogy Montgomery sem tette. Ezt bizonyítja, hogy ifjúsági művei hihetetlen népszerűségnek örvendenek nemcsak hazájában, de távolabbi országokban, köztük Magyarországon is. Vannak azonban olyan regényei is, amelyek nem a tizenéves főszereplők nehézségeit, álmait, ábrándjait jelenítik meg, hanem a felnőtt nők, asszonyok életéről mesélnek humorosan, ironikusan.

 

Ilyen A kék kastély is, amelynek főhőse a 29 éves Valancy, aki „üvegbúra” alatt nevelkedik hatalmaskodó anyja és nagynénje házában. Ő maga ketrecben érzi magát, hiszen sosem teheti azt, amit ő szeretne, sosem mondhatja azt, amit gondol, sosem viselheti azt, amit szépnek lát. Egy lépést sem tehet engedély nélkül. Nem csoda, ha elkerüli a szerelem és a boldogság. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen nő végre bátorságra találjon és vállalja valódi személyiségét? Egy sorsfordító levél. Egy hatalmas tévedés. Na meg sok humor, kacagás.

 

Élvezetes követni olvasóként, hogyan lesz a 29 éves lányból, egy szürke háttérfigurából élénk, színes egyéniség, rút kiskacsából gyönyörű hattyú. Az átváltozás regénye A kék kastély. Na meg a szerelem regénye is. Vajon sikerül a 30 évéhez közeledő fiatal nőnek megteremtenie a „kék kastélyt”, amelyről addig csak álmodozott? Elég ehhez a bátorság, a talpraesettség, vagy másra is szükség van? Erről mesél a történet, melyet itt is – mint Lucy Maud Montgomery minden könyvében – átszőnek a természetleírások. Egy év leforgása alatt látjuk az őszi, a téli, a tavaszi és a nyári erdőt, és olyan közelségbe kerülünk a természettel, hogy mi is érezzük a fű illatát, selymességét.

 

Ha szeretnél még több izgalmas, romantikus regényt olvasni a fenti szerzők tollából, kattints korábbi cikkünkre, ahol még két kötetet ajánlunk figyelmedbe: http://www.kultura.hu/ujabb-regenyek-austen



Összeállította: Wéber Anikó

MeseboltrumcajszNJ13_r

2019.02.23

Vannak mesehősök, akik gyermekek generációit el tudják varázsolni. Ilyen Rumcájsz, a becsületes cipészmester is, akinek lakóhelye, a jicini Rejtekadó erdő nagyon is valóságos helyszín. A Cseh Paradicsomnak is nevezett terület manapság is népszerű kirándulóhely. Ám a Prágától mintegy 93 km-re fekvő erdőbe látogatva nem biztos, hogy olyan remek kalandokban lenne részünk, mint a szombathelyi Mesebolt Bábszínház Rumcájsz című előadásán.

kenny-garrett

2019.02.23

Kenny Garrett Quintet, a Patricia Barber Trio, az Aguas Trio, Tóth Viktor & Mahasimbadavi Players, Mózes Tamara és Benkó Ákos, valamint az Ewiva! is fellép a negyedik alkalommal megrendezett GetCloser Jazz Festen március 29. és 31. között a MOM Kulturális Központban.

csango-bal-2017-Res

2019.02.22

„Felfoghatatlan dicsőség a csángóknak, hogy a számukra elérhetetlen távolságban és magasságban lévő Budapest főváros közönségét érdekli az ő kultúrájuk. Emiatt ma már rang Moldvában csángónak lenni” – mondta a Teleki Alapítvány igazgatója az idén immár 22. alkalommal megrendezett Csángó Bálról. Diószegi Lászlóval a vitrinből kivett hagyományőrzésről és a középkori Magyar Királyság határon túl megmaradt emlékeiről is beszéltünk.

A Duna és a Duna World csatornán élőben sugárzott döntőben a nyolc finalista mezőnyét a szakmai zsűri pontozással négyre szűkítette. Pápai Joci (dalának címe: Az én apám), az Acoustic Planet (Nyári zápor), Vavra Bence (Szótlanság) és Nagy Bogi (Holnap) közül a tévénézők választották ki a nyertest. A nézőktől Pápai Joci kapta a legtöbb szavazatot, Az én apám lett Magyarország legjobb dala, és az énekes képviselheti az országot az Eurovíziós Dalfesztiválon május 14. és 18. között Tel-Avivban.

Brit kutatók nyolc éven át tartó kutatásukra alapozva megkérdőjelezték, hogy a megalitikus kulturális emlék-hely kövei a tengeren keresztül, hajón érkeztek volna a mai Anglia területére. Azt nem vitatták eddig sem, hogy a 42 kisebb kő, a „kék kövek” egy nyugat-walesi hegységből származnak. Most bemutatták annak a két kőbányának a helyszínét, ahonnan a kövek származhatnak. Az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően ezeket a lelőhelyeket könnyebb volt kiaknázni, mivel természetes, függőleges oszlopokból álltak. A kutatás során emberek készítette kőeszközöket, kövek maradványait és padozatokat is találtak, melyek szintén alátámasztják a feltételezésüket. A kőbányák korát ötezer évben határozták meg. Úgy gondolják tehát, hogy Stonehenge eredetileg egy kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt, és a homokkő-tömbjeit csak mintegy 500 évvel később kapta.

A nemzetközi hírű szoprán, Laki Krisztina március 18. és 25. között Budapesten tart mesterkurzust. A magyar és német nyelven zajló kurzus anyagát nemzetközi repertoárból választott lied, oratórium és ária adja. Jelentkezés és további információ: lakicoursehungary@gmail.com.

Két-két trófeával a The 1975 pop-rock együttes és Calvin Harris lett a Brit Awards nagy győztese a szerdán Londonban megrendezett díjátadó gálán. A The 1975 megkapta a legjobb brit együttes díját, és A Brief Inquiry Into Online Relationships című lemezükkel ők nyerték el a legjobb brit album díját is.

Rekord számú nevezés érkezett az idei filmhétre: hét kategóriában összesen 200 filmet regisztráltak a filmelőállítók és filmalkotók. A 2019. április 22-27. között zajló 5. Magyar Filmhét a Corvin moziban lesz.

2019. február 25-én, hétfőn, 18 órától a KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva tárgyközpontú elemzés keretében járhatják végig az érdeklődők a Capa Központ nagy kiállítóterét Frazon Zsófia etnográfus, kurátor, a Néprajzi Múzeum muzeológusa vezetésével.

kep_elmeny

Lakatos Béla zongoraművész és zeneszerző mesél a jazzről a Beyond Budapest Jazztörténeti időutazás a Belvárosban című élményséta-sorozat következő, március 9-i állomásán.

Először hallható Magyarországon Georg Friedrich Händel monumentális oratóriuma, a Joshua. Händel kései oratóriumai közül ez volt talán a legsikeresebb. A magyarországi bemutatóra február 26-án este fél 8-kor kerül sor a Zeneakadémián a Magyar Händel Társaság és Savaria Barokk Zenekar közös rendezésében. A címszerepet az Artisjus- és Junior Prima-díjas tenor, Szigetvári Dávid énekli.

A búcsújárást bemutató színpadi műsorral és hajnalig tartó táncházzal várják az érdeklődőket szombaton a 23. Csángó Bálon a budapesti Millenáris parkban.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma