2005.09.26

Huszonötödik születésnapját nagyszabású koncerttel ünnepli a görög zenét játszó együttes a Nemzeti Hangversenyteremben, október 2-án.

A ZENEKARRÓL

1980 őszén alakult meg a Sirtos együttes.

A népzenét szeretők legkedveltebb szórakozási lehetősége akkoriban a Táncház volt. A Sirtos már 1 éves korában megörökölte a Danúvia Művelődési Ház színpadát, és elindíthatta saját táncházát.

Országjáró turnék következtek, majd 1982-ben az első görögországi vendégszereplés. A hazai görög közönség örömteli és elismerő fogdtatása hihetelen lendületet adott további munkájukhoz. Nagyon sok zenei anyagot gyüjtöttek össze és fokozatosan bővítették hangszereik számát is. Ekkoriban több hangfelvételt is készítettek a Magyar Rádió népzenei műsorai számára. A népi hangszereken való játékmódot a görögországi turnék során tanulták meg a helyi mesterektől.

1986-tól az akkori Nyugat-Európa kapui is megnyíltak előttük. Hollandiában, Belgiumban majd Ausztriában és Németországban álltak a közönség elé. Sikerüket mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több mint 6 éven át, minden télen visszavárták őket.

A világhírű komponista Mikis Theodorakis budapesti, Sportcsarnokbeli fellépésén a Sirtos együttest érte az a megtiszteltetés, hogy a zeneszerző műsora előtt a közönséget szórakoztathatták, hatalmas sikerrel.

1993-tól nem vállaltak több hosszú, (5-6 hónapos) turnét, így megnyílt a lehetőség arra, hogy a nyári hónapokban a környező mediterrán országokba is ellátogassanak. Olaszországban úgymond törzsvendégek. Az eltelt 12 év alatt az Alpoktól Szicília szigetéig szinte mindenhol megfordultak. Portugália és Spanyolország következett, ahol eddig 6 alkalommal turnéztak.

Mai napig folytatják ezeket az utazásokat.

Maguk közt ezt hívják aktív pihenésnek.

2000-ben kerültek kapcsolatba a Magyar Állami Operaház Balettkarával, a „Zorba” címü balett kapcsán. Istanbuli turnéjukat követően a Balett budapesti előadásain is fellépnek.

SIRTOS: nevét egy Görögországban közismert és közkedvelt táncról kapta. Táncházukat egész pályafutásuk során fenn-tartották, amit alig egy-két népzenekar mondhat el magáról. 10 év után, - a Danúvia megszűnésekor- átköltöztek az Almássy térre, ahol immáron 15 éve minden vasárnap láthatja és hallhatja őket a Közönség.

Eddig 3 albumot adtak ki, és a 2005-ös őszi szezont nagyszabású jubileumi koncerttel tervezik megnyitni.

Idén 2005-ben lesznek 25 évesek.

Az együttes tagjai

ANDREAS LEHOUDIS

Hangszerei: buzuki, gitár, dzurato, baglama, lauto és ének.

Szül.: 1958. 05. 10.

Budapest kertvárosában nőttem fel, ahol zenei általánosba jártam és klasszikus gitáron tanultam. Édesapám kitűnő énekes volt, otthonunkban mindig görög zene szólt. Középiskolás éveim alatt rockzenekart alapítottam, ahol basszusgitároztam egészen addig, míg el nem jutottam Görögországba, ahol életre szólóan beleszerettem a görög népzenébe. Ott és akkor megvásároltam életem első buzukiját. Beiratkoztam a Postás Zeneiskola jazz-gitár tanszakára és buzuki órákat vettem egy idősebb görög embertől, aki megtanított az alapokra. Az érettségit követően hamarosan megalapítottam a Sirtost, ami rengeteg munkát, szervezést és gyakorlást követelt, de cserébe olyan élettel ajándékozott meg, amilyet akartam.

JUHÁSZ KATALIN

Hangszerei: hegedű, baglama és ének.

Szül.: 1958. 11. 26.

Budapest belvárosában nőttem fel, és már 5 éves koromban eldőlt, hogy zenész lesz belőlem. A Magyar Rádió Gyermekkórusába és Zeneiskolájába jártam, ahol a közös éneklésről és a hegedűlésről tanultam meg minden megtanulhatót. Néhány évig a képzőművészetek felé kanyarodott életem, restaurátornak készültem, és a Képzőművészeti Középiskolában érettségiztem. Rajzfilmstúdióban rajzoltam, pop zenekarokban és neves énekesek mellett vokáloztam, miközben Kirakatrendezői diplomát szereztem, majd megalakult a Sirtos, s én ismét zenész lettem. A rajzolást és festést sem hagytam abba soha. A dolgok nem is alakulhattak volna jobban.

PALLAI ETELKA

Hangszerei: harmonika, kaval, billentyűsök, gitár és ének.

Szül.: 1963. 03. 13.

Kaposvárott születtem és nevelkedtem 10 évig. Budán zenei általánosba jártam, ahol énekeltem és több hangszeren tanultam. A gimnáziumi évek alatt is folytattam hangszeres tanulmányaimat. Zongora, gitár és fuvola tanulmányok után a jazz-zongorát választottam, és az érettségi évében előadóművészi engedélyemet is megszereztem. Alapító tagja voltam a Martenica Tánccsoportnak, akikkel megnyertük az 1983-as Ki Mit Tud? néptánckategóriáját. Bulgáriában néptánc-koreográfusi diplomát szereztem, majd az akkor már nagyon népszerű Sirtos vezetője megkeresett, s én örömmel vágtam neki a görög népzene felfedezésének.

BACSKAY ZSUZSA

Hangszerei: basszusgitár, cselló és ének.

Szül.: 1965 02. 28.

Budán nőttem fel és ének-zenei általánosban kezdtem az ismerkedést a klasszikus zenével. Eredeti hangszeremen a gordonkán 12 évig tanultam és a Zeneiskola vonószenekarában is játszottam. Országos versenyeket nyertünk és Európa több nagyvárosában turnéztunk. Az 1983-as Ki Mit Tud? vetélkedő győzetesei lettünk a gimnáziumban alapított Stúdium Dixieland nevű zenekarunkkal. Érettségit követően szüleimmel jártam először Görögországban, ahol magával ragadott a görög zene, az ott élő emberek életvitele és temperamentuma. Ezután kezdtem látogatni a magyarországi görög rendezvényeket, ahol a Sirtos együttessel is megismerkedtem. 1986-ban adódott rá lehetőség, hogy én is a zenekar tagja legyek.

PÁSZTI PÉTER

Hangszerei: ütőshangszerek,- mint touberleki és dauli, gitár és ének.

Szül.: 1958 02. 28.

Gödöllőn születtem és Turán nevelkedtem. Zeneszerető és zeneművelő szüleimnek köszönhetően már apró gyermekkoromban hegedűlni tanultam. Az általános iskola éveiben a hangszeres tanulmányok mellett néptánc és balett kurzusokat is látogattam. Nagyon mozgékony gyerek voltam, így az érettségit követően már a Fáklya együttes táncosaként kezdtem a pályát. Két évvel később a Budapest Táncegyüttes tagja, majd szólistája lettem, és 10 éven át a világ számos országát és színpadát bejártam velük. 1986-ban készítettem koreográfiát a Sirtos Tánccsoportjának és én magam is tagja lettem az Octopus csoportnak. Hat élménydús nyarat töltöttem a zenekarral Kréta szigetén. Muzikalitásom már a kezdetek kezdetén szemet szúrt a zenekarnak, és nem is nyugodtak addig, míg zenészt nem faragtak belőlem. 1992-es hollandiai turnéjukon debütáltam, és azóta elválaszthatatlanok vagyunk.



2013.02.20
A Roma Hungaricum Est keretén belül divatbemutató, kiállítás és gasztronómiai élmények is várják az érdeklődöket február 22-én 19 órakor a Muzikum Klubban.
2013.02.20
Útjára indult a Pál apostol című koncertsorozat, amelynek Makovecz Imre épületei és templomai adnak otthont. A dalok olyan neves zenészek tolmácsolásában hallhatóak, mint Gryllus Dániel, Halmos Béla, Ferenczi György és a Rackajam. 
2013.02.19
Varga Livius gyerekkora óta hollywoodi színésznek készül, és elmondása szerint sosem volt nagy „felvételiző-császár”. A színművészetire nem került be, az állatorvosin pedig a szóbeli felvételire sem ment el. A Quimby egyik alapítója végül pszichológiából szerzett diplomát az ELTE-n. Ha valami nem tetszett neki a világban, vagy az adott rendszerben, akkor a metaforákat hívta segítségül és szavakba öntötte, ami zavarta.
 

A kimagasló színvonalú településfejlesztési munkájáért járó Hild János-díjat pénteken adta át a Magyar Urbanisztikai Társaság a XII. kerület képviselőjének, Pokorni Zoltán polgármesternek a Hegyvidéki Urbanisztikai Konferencián.

Felháborodást keltett Horvátországban az oktatási minisztérium döntése, mely szerint lekerült az ajánlott olvasmányok listájáról Anne Frank naplója. Csütörtökön mintegy háromezren írták alá azt a petíciót, amelyben az iskolai programba való visszahelyezését követelik. A kezdeményezők úgy vélték: a holokauszt olyan téma, amelyet nem lehet mellőzni a horvát irodalmi oktatásban. A hovát oktatási miniszter a háziovasmányok listájának újragondolását ígéri.

A Magyar Írószövetség február 18-án, Jókai Mór születésnapján ünnepli a magyar széppróza napját. 18 órakor az Írószövetség klubtermében Mezey Katalin Kossuth-díjas író, az MMA irodalmi tagozatvezetője és Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke nyitja meg a rendezvényt. Az Irodalmi Magazin Jókai-számát a szerkesztők: Kondor Péter János, Molnár Krisztina és Lipp Mónika Mária mutatják be. Az év novellái 2019 című antológiát Erős Kinga kritikus, a könyv szerkesztője, valamint Bíró Gergely író, a Magyar Napló főszerkesztő-helyettese ismerteti. Közreműködik: Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.

Narkisszosz, a görög mitológia szerint a víztükörben megpillantott képmásába beleszerető vadász portréját ábrázoló, rendkívül jó állapotban fennmaradt freskóra bukkantak egy Pompejiben folyó feltáráson. A freskó egy ókori pompeji ház átriumát díszítette. A képet abban a házban találták, ahol tavaly a görög mitológia egy másik részletét, a Léda és a hattyú történetét ábrázoló ókori freskót tártak fel, emellett tucatnyi üvegedényt, nyolc terrakotta vázát és egy bronztölcsért is találtak egy lépcső alatt. A ház feltehetően egy gazdag kereskedőé volt. Pompejit a Vezúv kitörése pusztította el az 1. században.

A Budavári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat Pepi, Pali meg a harmonika ördöge címmel vidám mulatságot tart zenével, örmény gasztronómiai kóstolóval a Márványmenyasszony Étteremben február 17-én 16.00-kor. A XII. Örmény Nemzetiségi Napon közreműködik Kilyén Ilka színművész, dr. Tarján Balázs c. egyetemi tanár, Benkő Péter, Rusz Milán, Várady Mária színművészek és Lakatos Miklós prímás. A belépés díjtalan.

A KÉP-ÉLMÉNY kiállításhoz kapcsolódva újabb beavató tárlatvezetésen vehetnek részt a látogatók – a projektben szereplő fotográfusok közül öt alkotóval – a Capa Központban, február 18-án 18.00-kor. A workshopsorozat Múlt-jelen-jövő foglalkozásának keretében tíz magyar fotográfus működött együtt gyermekotthoni gondoskodásban élő fiatalokkal, hogy létrehozzanak adott témában legalább három fotót.

Kep-elmeny

Múzeumpedagógusok rangos szakmai rendezvényét tartják 2019. február 18-án, hétfőn a fertődi Esterházy-kastélyban.

Filmvetítéssel kezdődik vasárnap a Cziffra György Fesztivál, amely február 25-ig klasszikus zenei koncertekkel, improvizációs esttel, hangszerbemutatóval és báresttel is várja a közönséget.

Szombaton és vasárnap összesen négy koncert várja a közönséget a budapesti Festetics Palotában az MVM Koncertek – A Zongora című sorozat minimaratonján.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma