IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2018.06.19

A Zempléni Fesztivál idén hatvan programmal és 37 helyszínnel várja a közönséget számos zempléni településen augusztus 10. és 19. között. A tíznapos rendezvénysorozaton a komolyzene és a jazz mellett nagy hangsúlyt kapnak a társművészetek is, így a tánc és a képzőművészet is szerepel a fesztivál 2018-as repertoárjában.

27066752_1586639588086400_6228161937220373326_n


Turjányi Miklós fesztiváligazgató a rendezvényt bemutató június 19-ei sajtótájékoztatón elmondta, hogy az augusztus 10-től 19-ig megrendezett Zempléni Fesztivál idén 37 helyszínnel és 60 programmal várja látogatókat. Hozzátette: a tíz napon át tartó fesztivál bővelkedik jubileumokban is a fellépők, a művek vagy éppen a szerzők okán. A nyitókoncerten a 25 éves Budafoki Dohnányi Zenekar (BDZ) a 75 éves Szakcsi Lakatos Bélával és Szakcsi Lakatos Róberttel a 100 éve született Leonard Bernsteinre emlékezik. A Budapest Jazz Orchestra huszadik évadát indítva három koncertet ad a fesztiválon, és fellép az idén 10 éves Kéknyúl is – ismertette a programokat a fesztiváligazgató.


Turjányi Miklós hozzátette: a Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Nemzeti Kulturális Alap Imre Zoltán Programjának támogatásával Tokajban és Sárospatakon két kortárs táncestet is láthatnak az érdeklődők. A programoknak Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs és Tokaj mellett további zempléni települések, többek között Tarcal, Mád, Hollóháza és Komlóska szabadtéri helyszínei és műemlékei adnak otthont.


26734034_1580673412016351_3280658376911115718_n


Vashegyi György vezényletével az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus Dieterich Buxtehude és kortársa, Georg Christoph Strattner egyházi kantátáit mutatja be. A záróhangversenyen a Magyar Állami Operaház Zenekara Erkel, Dohnányi, Bartók, Weiner Leó és Kodály műveit szólaltatja meg Medveczky Ádám vezényletével – hívta fel a figyelmet a koncertekre Hollerung Gábor karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar ügyvezető zeneigazgatója, a fesztivál művészeti vezetője.


A fesztiváligazgató kiemelte Kálmán Imre Marica grófnő című operettjét is, amely a BDZ és a Müpa közös produkciója, valamint A megérthető zene című sorozatot, amelyben a fúga művészetét mutatják be. Vivaldi A négy évszak és Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című műve a BDZ előadásában hangzik el, a Rajkó Művészegyüttes Strauss-műsorral lép fel. A fellépők között szerepel mások mellett a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Kállai Vonósnégyes, a Sárik Péter Trió, a Kalmár Panni Trió és az Akadémiai Cantus Kamarakórus.


24900199_1539606166123076_6140405359001037300_n


A fesztiválon hat tárlat nyílik Mai nagybányaiak összefoglaló címmel, amely áttekintést ad a 120 évvel ezelőtt alakult festőiskola mai követőiről. A Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának tárlata Ötven év – ötven műtárgy címmel látható, amelyet Sárospatak 1968. augusztus 20-i várossá nyilvánítása alkalmából állítottak össze.


A fesztivál az Emberi Erőforrások Minisztérium Kulturális Államtitkársága, a helyi önkormányzatok és cégek támogatásával valósulhat meg.


Forrás: MTI

Fotók: A Zempléni Fesztivál Facebook oldala

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma