2017. október 23.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.10.10

A Nemzeti Filharmonikusok Templomi-bérletsorozata nyitóhangversenyét október 14-én, 20 órakor a csodálatos Szent István Bazilikában nyitják meg. Hamar Zsolt zeneigazgató különös izgalommal állította össze a sorozat programját. Elsősorban olyan műveket adnak elő, amelyek eleve egyházi célra készültek. Érkeznek Mozart, Respighi és Honegger alkotásai.

A szombati estén mindjárt két különlegesség is elhangzik. Az egyik Mozart Négy templomi szonátája (K 336, 244, 329, 447). Mozart 1772 és 1780 között tizenhét rövid, egytételes darabot komponált a salzburgi dóm számára, melyeket a misék keretében adtak elő. Ezek a ma „templomi szonátákként” ismert, a szerző által egyszerűen csak „szonátának” nevezett művek valószínűleg a Szentlecke (Pál apostol valamelyik levelének részlete) és az Evangélium között hangzottak el (a zeneszerző egyik levelében „Sonate all’epistola”-ként említi őket). Szűkre szabott terjedelmüket a liturgikus funkció határozta meg: a salzburgi dómban a kórus illetve hangszerek közreműködésével megszólaltatott misetételek összjátékideje nem lehetett több háromnegyed óránál.

 

church-2138126_960_720
Illusztráció
Fotó: pixabay


A darabok mindegyike szonáta-formában íródott, s előadó-apparátusuk is hasonló: az osztrák-délnémet egyházzenei gyakorlatban szokásos, a brácsát nélkülöző vonóskar és orgona, 1776-tól kezdve néhány szonátában fúvósokkal kiegészítve. Az orgona a művek mintegy felében több-kevesebb szólószerepet kap. Az 1780-ban keletkezett K 336-os számú C-dúr darab az utolsó a templomi szonáták sorában. Fúvósok nem szerepelnek benne, viszont az orgona mindvégig az előtérben áll: mintha csak egy versenymű-nyitótételt hallanánk, a végén a szokásos kadenciával. A K. 329-es C-dúr szonáta 1779-ben íródott, akkor, amikor Mozart párizsi utazása után visszatért Salzburgba, és újra felvette a szolgálatot a hercegérseknél, ezúttal nem koncertmesterként, hanem udvari és dómorgonistaként. A nagy zenekart foglalkoztató, pompás darabban a vonósok mellett két oboa, két kürt, két trombita és üstdobok is megszólalnak, s az orgona mellett a két oboa játszik szólót.

 

A másik különlegesség Respighi Templomablakok zenekari műve, amelynek alcíme szerint „négy szimfonikus impresszió”, a zeneszerző a régi egyházzene megidézése érdekében modális dallamokat is feldolgozott bennük. A tételek négy régi ólomüveg templomablakot, pontosabban az ezeken látható bibliai, illetve a katolikus keresztény hagyományhoz kötődő történeteket jelenítenek meg. Az első tétel (Menekülés Egyiptomba) egy szemlélődő, melankolikus hangulatú variációsorozat egy egyszerű téma felett. A második tételben (Szent Mihály arkangyal) Respighi drámai erővel jeleníti meg az egekben zajló csatát. A harmadik tétel (Szent Klára matutinuma) ismét kontemplatív, azt a csodát önti zenébe, amely szerint Klárát, amikor súlyos betegsége miatt nem tudott felkelni, angyalok vitték el az éjszakai zsolozsmára. A negyedik tétel (Nagy Szent Gergely) pedig Szent Gergely pápa, illetve a róla elnevezett gregorián zene előtt hajt fejet.

 

Honegger leggyakrabban elhangzó III. szimfóniájának alcímeként a „Liturgikus szimfónia”-t adta. A szerző ugyanis a tételek fölé a katolikus liturgia egy-egy latin nyelvű mondatát írta. „Dies irrae” („A harag napja”) az első tétel mottója. A másodiké a 130. Zsoltár kezdősora: „De profundis clamavi” („A mélységből kiáltok”). A zárótétel fölött pedig a mise könyörgése áll: „Dona nobis pacen” („Adj nekünk békét”).

 

Ez a darab is megrendelésre készült: a zürichi Pro Helvetia alapítvány kérte fel a szerzőt, s ezért a bemutató is itt volt 1946-ban. Bár a mű a háború után keletkezett, magán viseli a háború megpróbáltatásainak élményét. Rendelkezésünkre áll a szerző saját vallomása szimfóniájáról: „A modern ember ellenszegülését akartam ebben a munkában jelképezni a barbárság, butaság, szenvedés, gépiesség, bürokrácia áradata ellen, ami néhány éve ostromol bennünket. Zenei nyelven jelenítettem meg azt a harcot, amely súlyos, vak erőknek való meghódolás és a boldogság, a békeszeretet ösztöne, az isteni menedék érzése között zajlik a szívekben. Szimfóniám dráma, amely, ha úgy tetszik, három valóságos vagy jelképes személy: a boldogtalanság, a boldogság és az ember között játszódik.”

 

2017. október 14. szombat, 20.00 óra, Szent István Bazilika

Mozart: Négy templomi szonáta (K 336, 244, 329, 447)

Respighi: Templomablakok

Honegger: III. szimfónia „Liturgikus”

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

 

Következő hangverseny:

2017. október 20. péntek, 19.30 óra Pesti Vigadó

HANGVERSENY A KIEGYEZÉS ÉVE ALKALMÁBÓL

 

Erkel: Ünnepi nyitány

Mihalovich Ödön: Gyászhangok Deák Ferenc emlékének ajánlva

Liszt: Zongoraverseny Esz-dúr

Mosonyi Mihály: Gyászhangok Széchenyi halálára

Liszt: Hungária – szimfonikus költemény

Km.: Sakata Tomoki (zongora), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

Abernikovet2_masolata

2017.10.23

Mansfeld Péter feláldozza magát a barátaiért. Juli, az utolsó éves filmrendezőszakos főiskolás fényképeket készít, hogy megmutassa a világnak: Magyarországon ’56-ban nem ellenforradalom volt. Viki és János azon tanakodnak, itthon maradjanak-e vagy inkább elhagyják hazájukat. Különféle emberek különféle sorsokkal. Valami azonban közös bennük…

GL

2017.10.23

A Glaszékesztyű, amely Szanyi Gyöngyi dokumentumfilmje, az 1950-es évekről szól, fiataloknak, és egy letűnt korszak kegyetlen titkait mutatja be a divat szemüvegén keresztül. Vajon meddig nyújtózkodhat a hatalom? Megmondhatja-e még azt is, milyen ruhába bújjon az ember, vagy talán még az ember bőre alá is behatol? Mi köze a divatnak 1956-hoz? Az 50 perces film ma, október 23-án látható a TV2 műsorán.

music-277278_960_720

2017.10.22

A Filharmónia Magyarország szervezésében az új évad előadásai a legnívósabb komolyzenei koncertek élményét ígérik. Szegeden a Tisza-bérlet, Hódmezővásárhelyen pedig a Steinway-bérlet programjai várják a közönséget: a programok a magyar és a nemzetközi zenei élet meghatározó előadóit vonultatják fel, ezzel is színesítve a városok zenei kínálatát.

Kuczogi Szilvia irányítja októbertől az Európa Könyvkiadót. Az új igazgató célja, hogy az olvasói elvárásokat szem előtt tartva az Európa Könyvkiadó továbbra is a minőségi ismeretterjesztő és szépirodalom igényes műhelye maradjon.

Négyen jutottak a Bartók Rádióban zajló Mikrofonpróba című műsorvezetői tehetségkutató középdöntőjébe: Fekete Dániel, Fellegi Lénárd, Tóth Endre és Véghelyi Gabriella folytathatja a versengést. A verseny győztesét a hallgatók választják ki, sms-ben lehet majd szavazni a döntő, az október 30-ai élő adás ideje alatt a 06-30-303-0160-as nem emelt díjas telefonszámon.

A januárban újjászervezett Filmarchívum nemzetközi filmfesztiválján, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon november 2. és 5. között látható lesz egyebek mellett Zsombolyai János filmje, a Magyar rapszódia – A Queen Budapesten és Török Ferenc alkotása, a Moszkva tér. A játékfilmek mellett ugyanakkor történelmi reklámblokkok és Budapestet ábrázoló archív felvételek is várják az érdeklődőket.

A Szárnyas fejvadász 2049 is díjat kap a novemberi Hollywoodi Filmdíjak átadásán. A november 5-ei gálán Andrew A. Kosove, Broderick Johnson és Cynthia Sikes Yorkin veheti át a produceri díjat a harminc éve készült Szárnyas fejvadász folytatásáért. A sci-fit Denis Villeneuve rendezte, a főszerepeket Ryan Gosling és Harrison Ford alakította.

Prága a jogos tulajdonosa Alfons Mucha Szláv eposz című festményciklusának, nem a Mucha család – döntött október 19-én a prágai városi bíróság. A Szláv eposz tulajdonjogát John Mucha, Alfons Muchának, a szecesszió világhírű cseh mesterének unokája 2016-ban vitte bíróság elé azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, a mű nem Prága tulajdona. De a bíróság szerint Alfons Mucha soha nem volt a festményciklus tulajdonosa, azt azzal a szándékkal festette, hogy Prágának ajándékozza.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma