2017.10.10

A Nemzeti Filharmonikusok Templomi-bérletsorozata nyitóhangversenyét október 14-én, 20 órakor a csodálatos Szent István Bazilikában nyitják meg. Hamar Zsolt zeneigazgató különös izgalommal állította össze a sorozat programját. Elsősorban olyan műveket adnak elő, amelyek eleve egyházi célra készültek. Érkeznek Mozart, Respighi és Honegger alkotásai.

A szombati estén mindjárt két különlegesség is elhangzik. Az egyik Mozart Négy templomi szonátája (K 336, 244, 329, 447). Mozart 1772 és 1780 között tizenhét rövid, egytételes darabot komponált a salzburgi dóm számára, melyeket a misék keretében adtak elő. Ezek a ma „templomi szonátákként” ismert, a szerző által egyszerűen csak „szonátának” nevezett művek valószínűleg a Szentlecke (Pál apostol valamelyik levelének részlete) és az Evangélium között hangzottak el (a zeneszerző egyik levelében „Sonate all’epistola”-ként említi őket). Szűkre szabott terjedelmüket a liturgikus funkció határozta meg: a salzburgi dómban a kórus illetve hangszerek közreműködésével megszólaltatott misetételek összjátékideje nem lehetett több háromnegyed óránál.

 

church-2138126_960_720
Illusztráció
Fotó: pixabay


A darabok mindegyike szonáta-formában íródott, s előadó-apparátusuk is hasonló: az osztrák-délnémet egyházzenei gyakorlatban szokásos, a brácsát nélkülöző vonóskar és orgona, 1776-tól kezdve néhány szonátában fúvósokkal kiegészítve. Az orgona a művek mintegy felében több-kevesebb szólószerepet kap. Az 1780-ban keletkezett K 336-os számú C-dúr darab az utolsó a templomi szonáták sorában. Fúvósok nem szerepelnek benne, viszont az orgona mindvégig az előtérben áll: mintha csak egy versenymű-nyitótételt hallanánk, a végén a szokásos kadenciával. A K. 329-es C-dúr szonáta 1779-ben íródott, akkor, amikor Mozart párizsi utazása után visszatért Salzburgba, és újra felvette a szolgálatot a hercegérseknél, ezúttal nem koncertmesterként, hanem udvari és dómorgonistaként. A nagy zenekart foglalkoztató, pompás darabban a vonósok mellett két oboa, két kürt, két trombita és üstdobok is megszólalnak, s az orgona mellett a két oboa játszik szólót.

 

A másik különlegesség Respighi Templomablakok zenekari műve, amelynek alcíme szerint „négy szimfonikus impresszió”, a zeneszerző a régi egyházzene megidézése érdekében modális dallamokat is feldolgozott bennük. A tételek négy régi ólomüveg templomablakot, pontosabban az ezeken látható bibliai, illetve a katolikus keresztény hagyományhoz kötődő történeteket jelenítenek meg. Az első tétel (Menekülés Egyiptomba) egy szemlélődő, melankolikus hangulatú variációsorozat egy egyszerű téma felett. A második tételben (Szent Mihály arkangyal) Respighi drámai erővel jeleníti meg az egekben zajló csatát. A harmadik tétel (Szent Klára matutinuma) ismét kontemplatív, azt a csodát önti zenébe, amely szerint Klárát, amikor súlyos betegsége miatt nem tudott felkelni, angyalok vitték el az éjszakai zsolozsmára. A negyedik tétel (Nagy Szent Gergely) pedig Szent Gergely pápa, illetve a róla elnevezett gregorián zene előtt hajt fejet.

 

Honegger leggyakrabban elhangzó III. szimfóniájának alcímeként a „Liturgikus szimfónia”-t adta. A szerző ugyanis a tételek fölé a katolikus liturgia egy-egy latin nyelvű mondatát írta. „Dies irrae” („A harag napja”) az első tétel mottója. A másodiké a 130. Zsoltár kezdősora: „De profundis clamavi” („A mélységből kiáltok”). A zárótétel fölött pedig a mise könyörgése áll: „Dona nobis pacen” („Adj nekünk békét”).

 

Ez a darab is megrendelésre készült: a zürichi Pro Helvetia alapítvány kérte fel a szerzőt, s ezért a bemutató is itt volt 1946-ban. Bár a mű a háború után keletkezett, magán viseli a háború megpróbáltatásainak élményét. Rendelkezésünkre áll a szerző saját vallomása szimfóniájáról: „A modern ember ellenszegülését akartam ebben a munkában jelképezni a barbárság, butaság, szenvedés, gépiesség, bürokrácia áradata ellen, ami néhány éve ostromol bennünket. Zenei nyelven jelenítettem meg azt a harcot, amely súlyos, vak erőknek való meghódolás és a boldogság, a békeszeretet ösztöne, az isteni menedék érzése között zajlik a szívekben. Szimfóniám dráma, amely, ha úgy tetszik, három valóságos vagy jelképes személy: a boldogtalanság, a boldogság és az ember között játszódik.”

 

2017. október 14. szombat, 20.00 óra, Szent István Bazilika

Mozart: Négy templomi szonáta (K 336, 244, 329, 447)

Respighi: Templomablakok

Honegger: III. szimfónia „Liturgikus”

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

 

Következő hangverseny:

2017. október 20. péntek, 19.30 óra Pesti Vigadó

HANGVERSENY A KIEGYEZÉS ÉVE ALKALMÁBÓL

 

Erkel: Ünnepi nyitány

Mihalovich Ödön: Gyászhangok Deák Ferenc emlékének ajánlva

Liszt: Zongoraverseny Esz-dúr

Mosonyi Mihály: Gyászhangok Széchenyi halálára

Liszt: Hungária – szimfonikus költemény

Km.: Sakata Tomoki (zongora), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

V4-banner

a_rajnai_sellok

2018.02.17

Jacques Offenbach első operája, A rajnai sellők február 24-étől látható az Erkel Színházban Anger Ferenc rendezésében. A közelmúltban felfedezett műben egy szerelmespár története háború és béke, vonzalmak és konfliktusok, a transzcendens és a profán világ ellentétei közepette bontakozik ki. A produkcióban többek között olyan kiváló művészek lépnek fel, mint László Boldizsár és Boncsér Gergely.

rafael_herman_9251_preview

2018.02.17

Az éjszaka világát mutatják be Rafael Y. Herman képei, melyekből február 15-én nyílt kiállítás a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeumban. Az izraeli születésű fotóművész nem csak az éjszaka fényének látható erejét akarja megmutatni, hanem rávilágít arra is, hogy bár az éjszakai táj a közelünkben van, annak valósága számunkra mégsem létezik.

_D0A8457_Copy

2018.02.16

„Nem sok fiatalember mondhatja el magáról, hogy a világ legszebb hídját kapta örökségül az édesapjától” – mesélte Fazekas János, a Lánchíd hídmestere. De mi is pontosan egy hídmester feladata, és hogyan válhat egy ilyen különleges szakma hivatássá? Többek között erről beszélgettünk Fazekas Jánossal, akinek nemcsak a foglalkozása, de az élete is különleges.

Az egyik legnépszerűbb amerikai metalcore csapat, a Killswitch Engage ad koncertet június 16-án a fővárosi Akvárium Klubban. A zenekar 2008 és 2016 után harmadszor fog fellépni Budapesten. Az amerikai heavy metál újhullámos képviselőjeként számon tartott Killswitch Engage több mint négymillió albumot adott el eddig csak az Egyesült Államokban.

A Raffaello festette Esterházy Madonna a főszereplője a római Barberini-képtárban április 8-áig látható kiállításnak, amelyen a festményhez készített vázlatrajz másolata, valamint Raffaello-utánzók munkái kísérik a Szépművészeti Múzeumból kölcsönkért alkotást. Az Esterházy Madonnát legutóbb 2014 végén mutatták be Olaszországban, Milánóban.

Megzenésítették Schiller Ármány és szerelem című drámáját. A rockzenés játékot február 24-én mutatják be a Soproni Petőfi Színházban. Az átdolgozás zenéjét Papp Gyula, dalszövegeit Demjén Ferenc írta. A történet egy színtársulatról szól, a tagok pedig éppen az Ármány és szerelem előadását próbálják.

Hetvennyolc éves korában elhunyt Varsóban Antoni Krauze neves lengyel filmrendező és forgatókönyvíró. A nemzetközi filmdíjakkal is kitüntetett Antoni Krauze több tucat film rendezője volt, a legismertebbek közülük a Magyarországon is bemutatott Fekete csütörtök (2011) és a Szmolenszk (2016) című alkotások.

Közös standdal jelennek meg a visegrádi országok, Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia a Brüsszeli Könyvvásáron, amelyet február 22. és 25. között rendeznek meg. „Mindegyik V4-ország mintegy negyven kötetet és két írót hoz, nekünk két extra meghívottunk is lesz. A közös stand magyar kezdeményezésre jött létre, hiszen Magyarország az együttműködési forma soros elnöke ebben a félévben” – mondta Villegas-Vitézy Zsófia, a Balassi Intézet keretében működő brüsszeli magyar kulturális intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna február 16-ai reggeli műsorában.

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

01

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

Kiváló fiatal énekesek jelentkezését várják a Nemzeti Ifjúsági Kórusba, amely a Kodály-emlékév egyik 2018-ra áthúzódó nagyszabású eseménye a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete szervezésében. A kórus a július végi egyhetes felkészítő kurzus után öt koncertből álló turnéra indul, amelynek lesznek határon túli helyszínei is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma