782x90_kerilynnwilson_banner_ok

2017.10.10

A Nemzeti Filharmonikusok Templomi-bérletsorozata nyitóhangversenyét október 14-én, 20 órakor a csodálatos Szent István Bazilikában nyitják meg. Hamar Zsolt zeneigazgató különös izgalommal állította össze a sorozat programját. Elsősorban olyan műveket adnak elő, amelyek eleve egyházi célra készültek. Érkeznek Mozart, Respighi és Honegger alkotásai.

A szombati estén mindjárt két különlegesség is elhangzik. Az egyik Mozart Négy templomi szonátája (K 336, 244, 329, 447). Mozart 1772 és 1780 között tizenhét rövid, egytételes darabot komponált a salzburgi dóm számára, melyeket a misék keretében adtak elő. Ezek a ma „templomi szonátákként” ismert, a szerző által egyszerűen csak „szonátának” nevezett művek valószínűleg a Szentlecke (Pál apostol valamelyik levelének részlete) és az Evangélium között hangzottak el (a zeneszerző egyik levelében „Sonate all’epistola”-ként említi őket). Szűkre szabott terjedelmüket a liturgikus funkció határozta meg: a salzburgi dómban a kórus illetve hangszerek közreműködésével megszólaltatott misetételek összjátékideje nem lehetett több háromnegyed óránál.

 

church-2138126_960_720
Illusztráció
Fotó: pixabay


A darabok mindegyike szonáta-formában íródott, s előadó-apparátusuk is hasonló: az osztrák-délnémet egyházzenei gyakorlatban szokásos, a brácsát nélkülöző vonóskar és orgona, 1776-tól kezdve néhány szonátában fúvósokkal kiegészítve. Az orgona a művek mintegy felében több-kevesebb szólószerepet kap. Az 1780-ban keletkezett K 336-os számú C-dúr darab az utolsó a templomi szonáták sorában. Fúvósok nem szerepelnek benne, viszont az orgona mindvégig az előtérben áll: mintha csak egy versenymű-nyitótételt hallanánk, a végén a szokásos kadenciával. A K. 329-es C-dúr szonáta 1779-ben íródott, akkor, amikor Mozart párizsi utazása után visszatért Salzburgba, és újra felvette a szolgálatot a hercegérseknél, ezúttal nem koncertmesterként, hanem udvari és dómorgonistaként. A nagy zenekart foglalkoztató, pompás darabban a vonósok mellett két oboa, két kürt, két trombita és üstdobok is megszólalnak, s az orgona mellett a két oboa játszik szólót.

 

A másik különlegesség Respighi Templomablakok zenekari műve, amelynek alcíme szerint „négy szimfonikus impresszió”, a zeneszerző a régi egyházzene megidézése érdekében modális dallamokat is feldolgozott bennük. A tételek négy régi ólomüveg templomablakot, pontosabban az ezeken látható bibliai, illetve a katolikus keresztény hagyományhoz kötődő történeteket jelenítenek meg. Az első tétel (Menekülés Egyiptomba) egy szemlélődő, melankolikus hangulatú variációsorozat egy egyszerű téma felett. A második tételben (Szent Mihály arkangyal) Respighi drámai erővel jeleníti meg az egekben zajló csatát. A harmadik tétel (Szent Klára matutinuma) ismét kontemplatív, azt a csodát önti zenébe, amely szerint Klárát, amikor súlyos betegsége miatt nem tudott felkelni, angyalok vitték el az éjszakai zsolozsmára. A negyedik tétel (Nagy Szent Gergely) pedig Szent Gergely pápa, illetve a róla elnevezett gregorián zene előtt hajt fejet.

 

Honegger leggyakrabban elhangzó III. szimfóniájának alcímeként a „Liturgikus szimfónia”-t adta. A szerző ugyanis a tételek fölé a katolikus liturgia egy-egy latin nyelvű mondatát írta. „Dies irrae” („A harag napja”) az első tétel mottója. A másodiké a 130. Zsoltár kezdősora: „De profundis clamavi” („A mélységből kiáltok”). A zárótétel fölött pedig a mise könyörgése áll: „Dona nobis pacen” („Adj nekünk békét”).

 

Ez a darab is megrendelésre készült: a zürichi Pro Helvetia alapítvány kérte fel a szerzőt, s ezért a bemutató is itt volt 1946-ban. Bár a mű a háború után keletkezett, magán viseli a háború megpróbáltatásainak élményét. Rendelkezésünkre áll a szerző saját vallomása szimfóniájáról: „A modern ember ellenszegülését akartam ebben a munkában jelképezni a barbárság, butaság, szenvedés, gépiesség, bürokrácia áradata ellen, ami néhány éve ostromol bennünket. Zenei nyelven jelenítettem meg azt a harcot, amely súlyos, vak erőknek való meghódolás és a boldogság, a békeszeretet ösztöne, az isteni menedék érzése között zajlik a szívekben. Szimfóniám dráma, amely, ha úgy tetszik, három valóságos vagy jelképes személy: a boldogtalanság, a boldogság és az ember között játszódik.”

 

2017. október 14. szombat, 20.00 óra, Szent István Bazilika

Mozart: Négy templomi szonáta (K 336, 244, 329, 447)

Respighi: Templomablakok

Honegger: III. szimfónia „Liturgikus”

Km.: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Hamar Zsolt

 

Következő hangverseny:

2017. október 20. péntek, 19.30 óra Pesti Vigadó

HANGVERSENY A KIEGYEZÉS ÉVE ALKALMÁBÓL

 

Erkel: Ünnepi nyitány

Mihalovich Ödön: Gyászhangok Deák Ferenc emlékének ajánlva

Liszt: Zongoraverseny Esz-dúr

Mosonyi Mihály: Gyászhangok Széchenyi halálára

Liszt: Hungária – szimfonikus költemény

Km.: Sakata Tomoki (zongora), a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Vezényel: Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója

CC_banner

nagydanielviktor

2017.12.14

„Mindig is azt a profilt szerettem volna erősíteni, hogy nem egy helyen egyfélét, hanem sok helyen sokfélét játszom” – mondta Nagy Dániel Viktor a Kultúra.hu-nak. A szabadúszó színészt eddigi pályájáról, valamint az Üvegfigurák című, négyszereplős előadásról kérdeztük, melyet december 16-án mutatnak be a Radnóti Miklós Színházban.

_D0A9572_Copy

2017.12.14

Kultúrák és generációk: A kínai és a magyar modern művészet megalapítói és örökösei címmel nyílt kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) december 14-én. A 2018. január 12-ig látható tárlaton több mint száz festményen és szobron keresztül ismerhetik meg az érdeklődők az európai és az ázsiai modern művészet megszületését.

szinhaz2

2017.12.14

Megújult a József Attila Színház! A hat éve tartó munkálatok során több mint 700 millió forintot költöttek a teátrum korszerűsítésére, melynek eredményeként az erősen leromlott állapotú épület belső terei mellett a homlokzatát is felújították – hangzott el a teátrumban december 14-én Budapesten.

Az 1960-as évektől napjainkig készült műveket kínál eladásra több mint 120 tételben a BÁV kortárs aukciója, amelyet december 19-én, 15 év után újra Budapesten rendeznek meg. Az aukción a jól ismert, emblematikus művek mellett több olyan alkotást is elárvereznek, amelyek néhány évtized múlva főművekké válhatnak egy-egy életművön belül.

A Pécsi Tudományegyetem együttműködésével készített 93 perces nagyjátékfilmet az egyetem klinikáján aneszteziológusként és intenzív-terápiás orvosként is dolgozó Vámos Zoltán. A Parázs a szívnek című romantikus alkotás január 18-tól kerül a mozikba, a filmben többek között Szabó Erika, Turi Bálint, Bezerédi Zoltán és Csőre Gábor szerepel.

A Fiumei úti sírkert 42. parcellájában december 22-én helyezik végső nyugalomra Vasadi Péter Kossuth- és József Attila-díjas írót, költőt, esszéistát és irodalomkritikust, a nemzet művészét. A temetésre várják Vasadi Péter tisztelőit, ugyanakkor a rendezvény nem sajtónyilvános. A számos díjjal kitüntetett szerző november 24-én hunyt el 91 éves korában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti a költőt.

Jubileumi kiállítás nyílt a Bálnában 50 éves az Aranylabda címmel arra emlékezve, hogy 1967 decemberében Albert Flórián, a Ferencváros csatára érdemelte ki az Európa legjobb futballistájának járó elismerést. A tárlat január 11-ig megtekinthető.

Kétszázezernél is többen váltottak jegyet Antal Nimród rendező legújabb, A Viszkis című akciófilmjére. A film forgalmazójának december 12-ei közleménye szerint a nézőszámon túl Antal Nimród munkája műfaji szempontból is jelentős eredményt mutat fel, hiszen az elmúlt csaknem 30 évben nem került fel a legtöbb nézőt vonzó filmek ranglistájára olyan produkció, amely teljes egészében Magyarországon készült.

Ingyenesen látogathatják a Veszprémi Petőfi Színház előadásait a hetvenöt év feletti nézők. A Veszprémben és környékén élő idős emberek december 1-jétől élhetnek a lehetőséggel – jelentette be veszprémi sajtótájékoztatón a teátrum igazgatója.

KOR-HU_kartya

Több mint ezer vasútmodell zakatol majd keresztbe-kasul december 2-án és 3-án a Gellért Hotel termeiben, elhozva az advent hamisítatlan hangulatát. Az Adventi Mesehotelben a terepasztalokon suhanó vonatokon túl lesz Mese-Szalon többek között csipkeszoknyás tündérkékkel és meseshow Eliza vendégeivel.

Az Opus Jazz Clubban december 1-jén és 2-án a FinnAgora és a Budapest Music Center (BMC) szervezésében először találkozhat a magyar közönség Finnország két legizgalmasabb feltörekvő zenekarával. A New Jazz from Finland projekt két koncert erejéig elhozza a Gourmet és a Jukka Eskola Soul Trio zenekarokat.

Harmadik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat május 28. és június 10. között. A nyár eleji eseménysorozat évek óta élvonalbeli művészekkel és minőségi előadásokkal várja a zsidó kultúra iránt érdeklődőket. Az első három meghirdetett koncert Dés László Egy este Esterházy Péterrel című estje, a Kováts Kriszta Kvintett Álomfejtés elnevezésű koncertszínháza, valamint a Cotton Club Singers Páratlan! című nagykoncertje lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma