15_eves

2011.10.12
Kovács Bálint
Ha az ötvenhatos forradalomról szóló filmet keresünk a katalógusban, sokkal könnyebb dolgunk van, mintha magyar thrillerre fájna a fogunk. Ötvenhatos témájú magyar thrillert viszont épp olyan nehéz volt találni, mint 1848-as, petőfis német horrort – mostanáig. KRITIKA
Tavaly Vágvölgyi B. András csavart egyet az ötvenhatos filmeken azzal, hogy valamiféle újabb Szabadság, szerelem helyett Kolorádó kid címen tarantinós gengszterfilmet forgatott a Corvin-közbe csak véletlenül elkeveredő srácokról – most pedig az Állítsátok meg Terézanyut! rendezője, Bergendy Péter gondolt egy hasonlót: az ötvenhatos események csak háttérül szolgálnak egy zsánerfilmhez, egy olyan thrillerhez, ami játszódhatna akár az ötvenes évek CIA-főhadiszállásán is. Csak az itteni szimbólumokat nem hollywoodi filmekből, hanem történelemkönyvből vagy akár személyes tapasztalat alapján tanultuk meg dekódolni: amit egy CIA-filmben a kifogástalan öltöny jelent, azt itt a fekete kabát és a nagy fekete autók. Ennyi a konkrét különbség, a többi a néző fejében zajlik: számukra nyilván mást jelent, ha egy dörzsölt amerikai vallat egy New York-i kispolgárt, mint ha egy ÁVÓ-s teszi ugyanazt egy pesti csinovnyikkal. És A vizsgának épp errefelé kell keresni a gyenge pontját: sehogy sem vergődik zöld ágra azzal kapcsolatban, hogy az előző rendszerről akarna inkább beszélni, vagy nem akar több lenni egy egyébként végig feszült, profi thrillernél.

 Hámori Gabriella és Nagy Zsolt
A film elején citált poszt-ötvenhatos törvényrendelet szerint a Belügyminisztériumnak a „sajnálatos események” hatására át kellett világítania saját beosztottjait, hogy mindenkiről kiderüljön, biztosan lojális-e az államhoz. A vizsgák persze titokban zajlanak: a tartótiszteket előbb bepoloskázzák, majd olyan helyzetbe hajszolják, amikor muszáj dönteni a párthűség és az önérdek között. Így aztán Andrást (akit a Kolorádó Kidben is főszerepet játszó Nagy Zsolt alakít), a vidékről felkarolt fiatal tartótisztet is levizsgáztatja az apjaként tisztelt Markó elvtárs (Kulka János) – és persze megkérdőjeleződik nem csak az, hogy ki is vizsgázik valójában és ki a vizsgabiztos, de az is, hogy mi a vizsgafeladat. A színészek kifogástalanok, látszólag inspirálják őket a folyton változó személyiségek; Nagy Zsoltnak simán elhisszük azt is, ha elanyátlanodott kisfiúként pislog, és azt is, amikor viccet nem ismerő tartótisztként oszt parancsot, Hámori Gabriella a konspirált lakásban váratlanul felbukkanó barátnő szerepében akkor mutatja meg sokszínűségét, amikor újra és újra más megvilágításba kerül a karaktere, Kulka Jánosnak meg egyszerűen minden mozdulata, szava és pillantása hiteles.

Kulka János
Bergendyben pedig, úgy tűnik, megvan a tehetség ahhoz, hogy a Magyarországról lényegében teljesen hiányzó thrillerműfajban alkosson előbb-utóbb maradandót: igaz, hogy vannak még közhelyes képi megoldásai vagy olyan túlontúl keresett ötletei, miszerint véletlenül pont egy olyan házban legyen a konspirált lakás, amelynek a falára fel van graffitizve a „ruszkik haza” – de ugyanakkor kifejezetten otthonosan mozog a zsánerben. A sztori fordulatai többnyire valóban meglepőek (igaz, ez inkább Köbli Norbert forgatókönyvírót dicséri), a feszült jelenetek tényleg feszültek, az izgalmas részek tényleg izgalmasak, amikor aggódni kell valamiért, tényleg aggódunk, a karakterek pedig többnyire jól kidolgozottak és a motivációik is érthetőek.

A thriller tehát jó, de be-beúszik az ötvenhatos oktatófilm is, ha máskor nem, hát olyankor, amikor két szereplő tárgyilagosan ismerteti egymással (fenéket, a nézővel) az épp odavágó törvényszakaszt vagy történelmi tényt. Csakhogy – épp, mivel jól működik a thrillerek hatásmechanizmusa – a néző mégis rokonszenvezni kezd az egyik féllel a másik ellenében; márpedig A vizsgában kizárólag az előző korszak söpredéke szerepel: mindenki önszántából, sőt meggyőződésből szolgálja a rendszert, nevel vagy munkáltat besúgókat, kínoz embereket a cél érdekében, és így tovább. A néző tehát folyamatos erkölcsi összetűzésbe kerül saját magával: akkor most a kicsit emberségesebb, de azért kicsit mégiscsak szadista kommunista jobb, mint a kevésbé emberséges, de legalább nem szadista kommunista? Erre pedig nyilván nemigen lehet jó választ adni; morális tanulságként legfeljebb annyit lehet leszűrni, hogy – mint Fassbindernél a félelem – a kommunizmus megeszi a lelket, továbbá, hogy ebben a rendszerben nincs jó megoldás.

De ez már csak nézői okoskodás – a film kétségek között hagy, és vitázhatunk magunkkal addig, amíg szeretteink ki nem hívják ránk a mentőt különös viselkedésünk láttán.

KAD_Kultura_596x90_002

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

Sheeran a Kraft Heinz cég megalakulásának 150. évfordulójára tervezte a speciális kiadást, amelyből csupán 150 darab készült. Az első három üveget augusztus 15-én árverezték el Londonban, az egyik 1050, a második 1100, a harmadik 1500 fontért kelt el. 104 üveg egy globális sorsolás nyereményeként kel el, a többit Sheeran és a Heinz legnagyobb rajongói, valamint múzeumok kapják meg. A befolyt bevétel egy részét a Kelet-Angliai Gyermek Hospice kapja, a többit a Heinz által támogatott gyermekélelmezési alapítványnak juttatják el.

A mongol-amerikai régészcsoport az ország északnyugati részén fekvő Hövszgöl tartomány Ulán-Úl településénél fedezte fel a több száz éves edényeket, amelyek 700-800 évre nyúlhatnak vissza. Az illetékes szerint a leletek tökéletes állapotban őrződtek meg az örökké fagyott talajban.

A Kínai Nemzeti Opera előadása szeptemberben lesz a budapesti Erkel Színházban. A történet Kína északi részén, a 20. század elején játszódik, ahol a főhősök a harcművészet elsajátítását követően a Pekingi Opera színházi társulatánál találják meg saját útjukat, ám a sors és végzet közbeszól, így az útjaik elválnak. A színpadon megelevenedik az élet és a halál, a szerelem és a gyűlölet, valamint a küzdelem a színpadi csillogás eléréséért.

Leonardo közismerten hosszú idő alatt fejezte be képeit. A Sziklás madonnán két periódusban is dolgozott, 1491 és 1499 között, majd 1506 és 1508 között. Egy korábbi, 2005-ben elvégzett vizsgálat kiderítette, hogy eredetileg más pózban akarta megfesteni a madonnát, de további változtatásokra nem derült fény. A legújabb technológiának köszönhetően sikerült újabb vázlatot is felfedezni a festékréteg alatt, a tárlat látogatói most ezt is megismerhetik.

A zsiráfborjú augusztus 15-én jött a világra, az állatorvos és a gondozók több mint két órán keresztül segítették Ganzit, az anyaállatot a nehéz, ám végül sikeres ellésben. Az egészséges borjú több mint másfél méter magas, súlya 50-60 kilogramm körül van. A kis zsiráf egyelőre a zsiráfházban tölti napjait, a látogatók csak később láthatják Magyarország legnagyobb, mintegy kéthektáros Afrika-szavanna kifutójában szélesszájú orrszarvúk, zebrák, struccok és antilopok között.

Az augusztus 22. és 25. között zajló rendezvénysorozatra Ausztriából, Németországból, Portugáliából és Romániából is érkeznek jelmezesek, a karneválon azok a gyermekek is részt vesznek, akik a testvérvárosi kapcsolatnak köszönhetően most a Balaton-parton üdülnek.

egy

Orgona-mesterkurzuson vehetnek részt az érdeklődők Szathmáry Zsigmond professzor vezetésével Debrecenben és Hajdúböszörményben hétfőn és kedden, a kurzus első napja ünnepi orgonaesttel zárul a Filharmónia Magyarország Nonprofit Kft. és a Hajdúböszörményi Sillye Gábor Művelődési Központ támogatásával.

A házaspár levelezéséből láthat előadást a közönség augusztus 18-án este a Zsámbéki Romtemplomnál.

Ma kezdődik és három napon át tart a Koronázási Szertartásjáték Székesfehérváron, ahol IV. Béla koronázása elevenedik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma