IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2011.10.12
Kovács Bálint
Ha az ötvenhatos forradalomról szóló filmet keresünk a katalógusban, sokkal könnyebb dolgunk van, mintha magyar thrillerre fájna a fogunk. Ötvenhatos témájú magyar thrillert viszont épp olyan nehéz volt találni, mint 1848-as, petőfis német horrort – mostanáig. KRITIKA
Tavaly Vágvölgyi B. András csavart egyet az ötvenhatos filmeken azzal, hogy valamiféle újabb Szabadság, szerelem helyett Kolorádó kid címen tarantinós gengszterfilmet forgatott a Corvin-közbe csak véletlenül elkeveredő srácokról – most pedig az Állítsátok meg Terézanyut! rendezője, Bergendy Péter gondolt egy hasonlót: az ötvenhatos események csak háttérül szolgálnak egy zsánerfilmhez, egy olyan thrillerhez, ami játszódhatna akár az ötvenes évek CIA-főhadiszállásán is. Csak az itteni szimbólumokat nem hollywoodi filmekből, hanem történelemkönyvből vagy akár személyes tapasztalat alapján tanultuk meg dekódolni: amit egy CIA-filmben a kifogástalan öltöny jelent, azt itt a fekete kabát és a nagy fekete autók. Ennyi a konkrét különbség, a többi a néző fejében zajlik: számukra nyilván mást jelent, ha egy dörzsölt amerikai vallat egy New York-i kispolgárt, mint ha egy ÁVÓ-s teszi ugyanazt egy pesti csinovnyikkal. És A vizsgának épp errefelé kell keresni a gyenge pontját: sehogy sem vergődik zöld ágra azzal kapcsolatban, hogy az előző rendszerről akarna inkább beszélni, vagy nem akar több lenni egy egyébként végig feszült, profi thrillernél.

 Hámori Gabriella és Nagy Zsolt
A film elején citált poszt-ötvenhatos törvényrendelet szerint a Belügyminisztériumnak a „sajnálatos események” hatására át kellett világítania saját beosztottjait, hogy mindenkiről kiderüljön, biztosan lojális-e az államhoz. A vizsgák persze titokban zajlanak: a tartótiszteket előbb bepoloskázzák, majd olyan helyzetbe hajszolják, amikor muszáj dönteni a párthűség és az önérdek között. Így aztán Andrást (akit a Kolorádó Kidben is főszerepet játszó Nagy Zsolt alakít), a vidékről felkarolt fiatal tartótisztet is levizsgáztatja az apjaként tisztelt Markó elvtárs (Kulka János) – és persze megkérdőjeleződik nem csak az, hogy ki is vizsgázik valójában és ki a vizsgabiztos, de az is, hogy mi a vizsgafeladat. A színészek kifogástalanok, látszólag inspirálják őket a folyton változó személyiségek; Nagy Zsoltnak simán elhisszük azt is, ha elanyátlanodott kisfiúként pislog, és azt is, amikor viccet nem ismerő tartótisztként oszt parancsot, Hámori Gabriella a konspirált lakásban váratlanul felbukkanó barátnő szerepében akkor mutatja meg sokszínűségét, amikor újra és újra más megvilágításba kerül a karaktere, Kulka Jánosnak meg egyszerűen minden mozdulata, szava és pillantása hiteles.

Kulka János
Bergendyben pedig, úgy tűnik, megvan a tehetség ahhoz, hogy a Magyarországról lényegében teljesen hiányzó thrillerműfajban alkosson előbb-utóbb maradandót: igaz, hogy vannak még közhelyes képi megoldásai vagy olyan túlontúl keresett ötletei, miszerint véletlenül pont egy olyan házban legyen a konspirált lakás, amelynek a falára fel van graffitizve a „ruszkik haza” – de ugyanakkor kifejezetten otthonosan mozog a zsánerben. A sztori fordulatai többnyire valóban meglepőek (igaz, ez inkább Köbli Norbert forgatókönyvírót dicséri), a feszült jelenetek tényleg feszültek, az izgalmas részek tényleg izgalmasak, amikor aggódni kell valamiért, tényleg aggódunk, a karakterek pedig többnyire jól kidolgozottak és a motivációik is érthetőek.

A thriller tehát jó, de be-beúszik az ötvenhatos oktatófilm is, ha máskor nem, hát olyankor, amikor két szereplő tárgyilagosan ismerteti egymással (fenéket, a nézővel) az épp odavágó törvényszakaszt vagy történelmi tényt. Csakhogy – épp, mivel jól működik a thrillerek hatásmechanizmusa – a néző mégis rokonszenvezni kezd az egyik féllel a másik ellenében; márpedig A vizsgában kizárólag az előző korszak söpredéke szerepel: mindenki önszántából, sőt meggyőződésből szolgálja a rendszert, nevel vagy munkáltat besúgókat, kínoz embereket a cél érdekében, és így tovább. A néző tehát folyamatos erkölcsi összetűzésbe kerül saját magával: akkor most a kicsit emberségesebb, de azért kicsit mégiscsak szadista kommunista jobb, mint a kevésbé emberséges, de legalább nem szadista kommunista? Erre pedig nyilván nemigen lehet jó választ adni; morális tanulságként legfeljebb annyit lehet leszűrni, hogy – mint Fassbindernél a félelem – a kommunizmus megeszi a lelket, továbbá, hogy ebben a rendszerben nincs jó megoldás.

De ez már csak nézői okoskodás – a film kétségek között hagy, és vitázhatunk magunkkal addig, amíg szeretteink ki nem hívják ránk a mentőt különös viselkedésünk láttán.

lukoviczky

2012.08.31
Első hallásra kevésnek tűnhet az idei Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield neves építész által választott hívószó, ami köré a nemzeti pavilonok és a központi kiállítás épült: „Common Ground”, azaz közös alap. KRITIKA
2012.08.31
A balladás novellák emlékezője nagyjából ugyanaz a férfi, aki természetesen valamikor volt gyerek és kamasz, vagy most is az, ha szorongató visszautat tesz az időben, mely a rekonstrukció során ugyancsak tartogat meglepetéseket, újabb lelki erőpróbákat. KRITIKA
2012.08.31
Itthon kevesen ismerték Vázsonyi Vilmost, a századfordulón élt demokrata politikus, igazságügyi miniszter unokáját, egy nagy múltú család utolsó közvetlen leszármazottját. Zeke Gyula és Hadas Miklós kötete erre a különleges emberre emlékezik, aki úgy élt és úgy is halt meg, ahogyan senki más. KRITIKA

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma