NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2013.10.22

A Magyar Írószövetség rendhagyó irodalmi sorozatának a „Versek Szódával” új évada a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében talált új otthonra, hogy havi egy alkalommal egész estés pódiumbeszélgetésen belül hozza közelebb a kortárs költőket a közönséghez. Az évad második vendége Oravecz Péter, Gérecz Attila-díjas költő volt.

Az est házigazdája és a költő beszélgetőtársa Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke volt, aki hagyományosan az életútjának kezdő állomásairól kezdte faggatni a szerzőt. Előkerültek a családi fotók és a gyerekkori képek. Kiderült, hogy Oravecz anyai ágon spanyol illetve olasz felmenőkkel büszkélkedhet, édesapja pedig spanyol fordítóként dolgozott. Ez magyarázattal szolgált arra is, hogy négy éves koráig miért beszéltek vele a szülők kizárólag spanyolul, és hogy honnan ered a zsigeri kötődése ehhez a kultúrához. A sokáig Pedro néven ismert ifjú alkotó aztán elhagyta spanyol becenevét és Péterre, illetve magyar nyelvre váltott. Az alkotás és a zene korán a lételeme lett. A zenével indult minden, de ahogy fogalmaz: párhuzamosan „firkálgatott” is. Először komolyzenével, blues-zal, jazz-el próbálkozott, majd játszott egy zenekarban szúfi zenét is, aztán a gyökerekhez méltóan a flamenco-ban talált rá igazán önmagára.


Sokan flamenco gitárosként ismerik, a Nemzeti Táncszínházban ma is rendszeresen fellép zenészként különböző táncprodukciók kísérőjeként.

op_004
Fotó: Bach Máté

A Versek szódával bevált dramaturgiájának megfelelően, itt lépett be az est vendége: ezúttal Hodosi Enikő (Manoya), aki Oravecz régi barátja. Közös produkciójukban Hodosi Enikő előadásában hallhattuk Oravecz egyik költeményét, amit a költő gitáron kísért.


A latin elemekkel tűzdelt lírikus popdalt követően Oravecz költészetének kezdetei kerültek terítékre. A fiatal költő első versei 1994-ben láttak napvilágot egy antológiában, pedig ahogy zenész, úgy költő sem akart lenni. De megismerkedett a Kárpáti Kamil vezette, fiatalokból álló művészeti csoporttal, akik versírással is foglalkoztak, aminek hatására ő is próbálkozott. Szentmártoni szerint egyébként, Oravecz képzőművészeti korszakai érződnek a verseiben.


Szó esett arról is, hogy dalszövegeket is ír: többnyire a rossz versekből születnek a jó dalszövegek. Illetve azt is kihangsúlyozta, hogy milyen különleges rezgése, együtthatója van a zenés felolvasásoknak. Az akusztikus és a vokális élmény keveredése segíti a befogadót egy varázslatos világba jutni. Ehhez kapcsolódva beszélt arról, ezek a hatások miként nyilvánulnak meg a flamenco táncban: hogyan beszéli el a zenét a tánc és a tánc a zenét, hogyan alkot egy harmóniát a két különböző művészeti ág. Ezután már meg se lepődtünk a Bajnay Bea táncművésszel közös flamenco produkció láttán.

op_001
Fotó: Bach Máté


Oravecz önmagát „rendszerelemző” emberként definiálja. Szerinte ez az attitűd benne rejlik a műveiben. Könnyen felismeri a költői rendszereket, nyelveket, és képes akár több verset írni úgy, hogy az egy konkrét költő hangján szólal meg.


Ezt újabb produkciók követte. Oravecz Péter Ősz című versét Máthé Zsolt színművész adta elő, majd a szerző ismét színpadra lépett Hodosi Enikővel, akivel előbb a „Nescafé” című dalt adták elő, majd egy Nick Cave balladát, amely egy régi skót dallam nyomán íródott.


Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma