GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2013.10.22

A Magyar Írószövetség rendhagyó irodalmi sorozatának a „Versek Szódával” új évada a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében talált új otthonra, hogy havi egy alkalommal egész estés pódiumbeszélgetésen belül hozza közelebb a kortárs költőket a közönséghez. Az évad második vendége Oravecz Péter, Gérecz Attila-díjas költő volt.

Az est házigazdája és a költő beszélgetőtársa Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke volt, aki hagyományosan az életútjának kezdő állomásairól kezdte faggatni a szerzőt. Előkerültek a családi fotók és a gyerekkori képek. Kiderült, hogy Oravecz anyai ágon spanyol illetve olasz felmenőkkel büszkélkedhet, édesapja pedig spanyol fordítóként dolgozott. Ez magyarázattal szolgált arra is, hogy négy éves koráig miért beszéltek vele a szülők kizárólag spanyolul, és hogy honnan ered a zsigeri kötődése ehhez a kultúrához. A sokáig Pedro néven ismert ifjú alkotó aztán elhagyta spanyol becenevét és Péterre, illetve magyar nyelvre váltott. Az alkotás és a zene korán a lételeme lett. A zenével indult minden, de ahogy fogalmaz: párhuzamosan „firkálgatott” is. Először komolyzenével, blues-zal, jazz-el próbálkozott, majd játszott egy zenekarban szúfi zenét is, aztán a gyökerekhez méltóan a flamenco-ban talált rá igazán önmagára.


Sokan flamenco gitárosként ismerik, a Nemzeti Táncszínházban ma is rendszeresen fellép zenészként különböző táncprodukciók kísérőjeként.

op_004
Fotó: Bach Máté

A Versek szódával bevált dramaturgiájának megfelelően, itt lépett be az est vendége: ezúttal Hodosi Enikő (Manoya), aki Oravecz régi barátja. Közös produkciójukban Hodosi Enikő előadásában hallhattuk Oravecz egyik költeményét, amit a költő gitáron kísért.


A latin elemekkel tűzdelt lírikus popdalt követően Oravecz költészetének kezdetei kerültek terítékre. A fiatal költő első versei 1994-ben láttak napvilágot egy antológiában, pedig ahogy zenész, úgy költő sem akart lenni. De megismerkedett a Kárpáti Kamil vezette, fiatalokból álló művészeti csoporttal, akik versírással is foglalkoztak, aminek hatására ő is próbálkozott. Szentmártoni szerint egyébként, Oravecz képzőművészeti korszakai érződnek a verseiben.


Szó esett arról is, hogy dalszövegeket is ír: többnyire a rossz versekből születnek a jó dalszövegek. Illetve azt is kihangsúlyozta, hogy milyen különleges rezgése, együtthatója van a zenés felolvasásoknak. Az akusztikus és a vokális élmény keveredése segíti a befogadót egy varázslatos világba jutni. Ehhez kapcsolódva beszélt arról, ezek a hatások miként nyilvánulnak meg a flamenco táncban: hogyan beszéli el a zenét a tánc és a tánc a zenét, hogyan alkot egy harmóniát a két különböző művészeti ág. Ezután már meg se lepődtünk a Bajnay Bea táncművésszel közös flamenco produkció láttán.

op_001
Fotó: Bach Máté


Oravecz önmagát „rendszerelemző” emberként definiálja. Szerinte ez az attitűd benne rejlik a műveiben. Könnyen felismeri a költői rendszereket, nyelveket, és képes akár több verset írni úgy, hogy az egy konkrét költő hangján szólal meg.


Ezt újabb produkciók követte. Oravecz Péter Ősz című versét Máthé Zsolt színművész adta elő, majd a szerző ismét színpadra lépett Hodosi Enikővel, akivel előbb a „Nescafé” című dalt adták elő, majd egy Nick Cave balladát, amely egy régi skót dallam nyomán íródott.


Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

plakat003

VILTIN_Galeria_Ceci_nest_pas_une_photo_Gerber_Pal

2019.03.25

A művészet történetét végigkísérik a médiummal, illetve a műfaji határokkal való kísérletezések. Az elmúlt pár évtizedben a fotografikus kép jelenléte egyre dominánsabb lett, a kortárs művészeti alkotások között is egyre több a fotó, illetve a fotó alapú, vagy azt felhasználó műtárgy. A VILTIN Galéria Ceci n'est pas une photo kiállításán a fotográfia képzőművészeti alkalmazása áll a középpontban.

Sopotnik_Fahejas

2019.03.25

Nagyon izgalmas dolgok történnek a fiatal irodalom életében – mondja a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Sopotnik Zoltán író, költő, szerkesztő. Meseírásról, Nógrád megye valódi helyéről, Tatabánya kulturális életéről és a pályakezdő írókról is beszélgettünk vele.

Kondor-Bela-fej-1960_r

2019.03.25

Kondor Béla művészete „az igaz színt öltő emberi arc művészete” – írta róla Németh Lajos kritikus. A Miskolci Galéria a modern magyar művészet stílus- és iskolateremtő mesterének monotípiáiból, festészeti és grafikai tevékenységének határán elhelyezhető műveiből mutat be egy közel 50 darabos válogatást. A június 8-ig látható tárlat címe Kondor emblematikus munkájára, a Valaki önarcképe sorozatra utal.

2019. nyarán 280 magyar cserkész utazik az Egyesült Államokban megrendezendő 24. Cserkész Világtalálkozóra. A magyar kontingens közel két éve készül, hogy a résztvevők a legtöbbet hozhassák ki a 40 000 fős táborból. A szervezet célja, hogy megismertessék a fiatalokkal a cserkészet nemzeteken átívelő hagyományát, és olyan képességekkel ruházzák fel őket, amelyeket a jövőben is hasznosíthatnak mindennapi életükben. A következő alkalommal West Virginia állam ad otthont a multikulturális eseménynek.

Korniss Péter fotográfus életművének négy szakaszát áttekintő kiállítás nyílik Változás címmel április 10-én a római Museo di Roma in Trasteverében. A négy szekcióból álló kiállítás azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek a művész életművének legfontosabb szellemi ívét adják. A tárlat több mint fél évszázadot fog át az erdélyi Szék falu első táncházas képeitől (1967) az Erdélyi asszonyok Budapesten című fotósorozatig (2014-17), a látogató elé tárva a társadalmi változásokat elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját.

A Magyar Levéltárosok Egyesülete minden évben kiosztja az Év Levéltári Kiadványa díjat. A Levéltári adatbázisok online hozzáféréssel kategóriában idén a Magyar Nemzeti Levéltár és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Párt-Állam-Párt című, közös adatbázisa ért el első helyezést.

Öt ismeretlennek észrevétlenül sikerült felakasztania egy portrét a Kreml mellett lévő Állami Történeti Múzeumban. Kedden egy csaknem teljesen meztelen férfi vonult végig a moszkvai Tretyjakov Képtár kiállítótermein, magára vonva a látogatók figyelmét, ezalatt egy társa titokban apró műalkotásokat helyezett el szerte a galériában. A múzeum szerint modern művészek performanszáról volt szó. Vasárnap a történeti múzeumban ismeretlenek az utolsó cár, II. Miklós feleségét ábrázoló portrét akasztottak a falra észrevétlenül. A csoport egyik tagja elvonta a teremőr figyelmét, a többiek pedig kifüggesztették a portrét, amelynek a kerete is alig ütött el a többiétől.

A magyar származású Henrik Szanto műve, a kilenc y betűt tartalmazó Hyppytyynytyydytys érdemelte ki a legszokatlanabb könyvcím díját a vasárnap zárult lipcsei könyvvásáron. A 30 éves slammer édesanyja finn, édesapja magyar, Németországban született és nőtt fel, jelenleg Bécsben él. A könyvben tizenkét slam szöveg olvasható. A szerző elmondta, hogy a Hyppytyynytyydytys egy műszó, ami finnül azt az örömöt fejezi ki, amikor valaki párnákon ugrál. A legszokatlanabb könyvcímet hatodik alkalommal díjazták a lipcsei könyvvásáron egy online olvasói közösség és a zsűri szavazatai alapján.

Négy izgalmas kortárs észt filmet és egy friss animációs kisfilmekből álló válogatást tekinthetnek meg a filmrajongó érdeklődők a 12. Észt Hét keretében, 2019. március 25. és 29. között. A programsorozat szegedi helyszíne a MASZK Egyesület által működtetett Megálló Közösségi Ház lesz.

The_Little_Comrade

Beszélgetés-sorozat Bodor Ádám Kossuth-díjas íróval – éves megszakításokkal címmel tartanak irodalmi estet a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban március 26-án 18 órakor, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban március 27-én 17 órakor, valamint a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában 28-án 20 órakor.

21. alkalommal rendezik meg a Baranyai Cigányok Tavaszi Fesztiválját március 28. és 30. között Pécsett; a programsorozat keretében jubileumi koncertet, kiállítást és famíves fesztivált is tartanak.

Idén Debrecen is csatlakozik az Irodalom éjszakája programsorozathoz. A budapesti Radnóti Színház és a debreceni Csokonai Színház színészei olvasnak fel huszonkét ország irodalmából március 28-án Terézváros és Debrecen rendhagyó helyszínein. A kortárs irodalmi részleteket összekötő tematika idén a családi fészek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma