2013.10.22

A Magyar Írószövetség rendhagyó irodalmi sorozatának a „Versek Szódával” új évada a Nemzeti Színház Kaszás Attila-termében talált új otthonra, hogy havi egy alkalommal egész estés pódiumbeszélgetésen belül hozza közelebb a kortárs költőket a közönséghez. Az évad második vendége Oravecz Péter, Gérecz Attila-díjas költő volt.

Az est házigazdája és a költő beszélgetőtársa Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke volt, aki hagyományosan az életútjának kezdő állomásairól kezdte faggatni a szerzőt. Előkerültek a családi fotók és a gyerekkori képek. Kiderült, hogy Oravecz anyai ágon spanyol illetve olasz felmenőkkel büszkélkedhet, édesapja pedig spanyol fordítóként dolgozott. Ez magyarázattal szolgált arra is, hogy négy éves koráig miért beszéltek vele a szülők kizárólag spanyolul, és hogy honnan ered a zsigeri kötődése ehhez a kultúrához. A sokáig Pedro néven ismert ifjú alkotó aztán elhagyta spanyol becenevét és Péterre, illetve magyar nyelvre váltott. Az alkotás és a zene korán a lételeme lett. A zenével indult minden, de ahogy fogalmaz: párhuzamosan „firkálgatott” is. Először komolyzenével, blues-zal, jazz-el próbálkozott, majd játszott egy zenekarban szúfi zenét is, aztán a gyökerekhez méltóan a flamenco-ban talált rá igazán önmagára.


Sokan flamenco gitárosként ismerik, a Nemzeti Táncszínházban ma is rendszeresen fellép zenészként különböző táncprodukciók kísérőjeként.

op_004
Fotó: Bach Máté

A Versek szódával bevált dramaturgiájának megfelelően, itt lépett be az est vendége: ezúttal Hodosi Enikő (Manoya), aki Oravecz régi barátja. Közös produkciójukban Hodosi Enikő előadásában hallhattuk Oravecz egyik költeményét, amit a költő gitáron kísért.


A latin elemekkel tűzdelt lírikus popdalt követően Oravecz költészetének kezdetei kerültek terítékre. A fiatal költő első versei 1994-ben láttak napvilágot egy antológiában, pedig ahogy zenész, úgy költő sem akart lenni. De megismerkedett a Kárpáti Kamil vezette, fiatalokból álló művészeti csoporttal, akik versírással is foglalkoztak, aminek hatására ő is próbálkozott. Szentmártoni szerint egyébként, Oravecz képzőművészeti korszakai érződnek a verseiben.


Szó esett arról is, hogy dalszövegeket is ír: többnyire a rossz versekből születnek a jó dalszövegek. Illetve azt is kihangsúlyozta, hogy milyen különleges rezgése, együtthatója van a zenés felolvasásoknak. Az akusztikus és a vokális élmény keveredése segíti a befogadót egy varázslatos világba jutni. Ehhez kapcsolódva beszélt arról, ezek a hatások miként nyilvánulnak meg a flamenco táncban: hogyan beszéli el a zenét a tánc és a tánc a zenét, hogyan alkot egy harmóniát a két különböző művészeti ág. Ezután már meg se lepődtünk a Bajnay Bea táncművésszel közös flamenco produkció láttán.

op_001
Fotó: Bach Máté


Oravecz önmagát „rendszerelemző” emberként definiálja. Szerinte ez az attitűd benne rejlik a műveiben. Könnyen felismeri a költői rendszereket, nyelveket, és képes akár több verset írni úgy, hogy az egy konkrét költő hangján szólal meg.


Ezt újabb produkciók követte. Oravecz Péter Ősz című versét Máthé Zsolt színművész adta elő, majd a szerző ismét színpadra lépett Hodosi Enikővel, akivel előbb a „Nescafé” című dalt adták elő, majd egy Nick Cave balladát, amely egy régi skót dallam nyomán íródott.


Tóth Júlia Éva

Kulcsszavak:

46325571_10158053251704126_9207727146032693248_n

2018.11.16

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) november 15-én tartották meg a 404 Not Found – Ki őrzi meg az internetet? című szakmai napot. A programon ismertették a nemzeti könyvtárban folyó, kísérleti fázisában lévő webarchiválási projektet, amely hazai honlapok, blogok tartalmának megőrzését szolgálja kulturális, oktatási és közéleti témákban. A projektről Tüske László, az OSZK főigazgatója is mesélt.

ute_mahler_und_werner_mahlerostkreuz_kis

2018.11.16

Megnyíltak a Fotóhónap2018 fesztivál utolsó kiállításai! A tárlatok keretében történeti és kortárs képeken elevenedik meg két egykori kelet-európai nagyváros, Kelet-Berlin és Budapest. A csoportos kiállításon Sibylle Bergemann ’70-es, ’80-as években készült kelet-berlini városfotóit, életképeit láthatjuk, Ute és Werner Mahler Külvárosi Mona Lisák-portrésorozatában pedig fiatal lányokat klasszikus festményekről ismert pózokban.

csm_malerfuersten_0229_960x397_f4ec22eeff_2

2018.11.16

Az egyik legrangosabb németországi kiállítóhelyen, a bonni Bundeskunsthalle épületében 2019. január 27-éig látogatható a Malerfürsten (Festőfejedelmek) című kiállítás, amelyre 14 mű érkezett a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiből. A tárlaton 11 Munkácsy által készített vagy hozzá kapcsolódó műalkotás látható.

A Graphisoft Park fogadóépülete és a kőbányai ügyfélszolgálati központ épülete kapta idén a Budapest Építészeti Nívódíjat. Ebben az évben a két nagydíj mellett kiemelt dicséretet kapott az Új Hegyvidék Galéria, a Palatinus Strandfürdő műemléki főépülete, egy kőbányai háziorvosi rendelő rekonstrukciója, valamint az őrmezői P+R parkoló és pavilon épülete.

Az UNICEF Magyarország és a Fővárosi Állat- és Növénykert Gyerekhang rendhagyó eseményt szervez november 16-án: a Holnemvolt Vár kapitányi posztját egy kisgyermek tölti be, valamint a Sünispotály állatmentőhelyen kisgyermek állatorvosok „gyógyítanak” majd.

Idén ismét hazánkban, Pécsett rendezik meg a Standard Táncok Formációs Világbajnokságát, amely a táncvilág legrangosabb összecsapásának számít. Az eseményre még a messzi Mongóliából is érkezik versenyző, a szervezők pedig kiemelkedően magas színvonalú bajnokságra számítanak. Mostanáig 16 formáció jelentkezett be a világ legkülönbözőbb pontjairól.

A zentai Városi Múzeumban november 14-étől látható a Benes József emlékére létrehozott, Az ember vívódásai a térben című kiállítás. A bajmoki születésű, Munkácsy Mihály-díjas festő és grafikus tavaly novemberben hunyt el. Neki állít emléket a tárlat, amelynek képanyaga bemutatja a festő egész életművét, az egyetemi években festett daraboktól egészen a későbbi korszakokig, a portrékon keresztül a tájképekig és az absztrakt, különös művekig.

Nézőpontok címmel nyílt közös kiállítása november 14-én este három magyar festőművésznek Ankarában, a Cagdas (Kortárs) Művészeti Központban. A három alkotó: Kondor Attila, Mátyási Péter és Kecskés András között az egyik összekötő kapocs az, hogy mindannyian Budapest XI. kerületéből, Újbudáról érkeztek.

Stanley Jordan amerikai jazzgitáros és zeneszerző, aki különleges, zongoraszerű kétkezes tapping technikájáról híres, november 17-én a Müpában ad koncertet. A zenész a Meeting Stanley Jordan című esten két hazai ütőhangszeres művésszel, a tHUNder Duóval kiegészülve kápráztat el sokoldalú tehetségével, virtuóz játékával.

stanley_jordan_masolata

„Mindannyiunk családjának életén végigsöpört a huszadik század. Az emlékeink mások, az emlékezés közös. Az a cél, hogy megértsük a másik fájdalmát is, ne csak a sajátunkat. Ahelyett, ami elválaszt, azt keressük, ami összeköt: a közös halmazt.” Ez a témája a Közös Halmaz Alapítvány első filmfesztiváljának, amelyet november 16. és 18. között tartanak a Premier Kultcaféban.

A bábjátszásnak nagy hagyománya van a magyar közösségi művelődési életben: a múlt század ’30-as éveiben az amatőr bábcsoportok száma az ezret is elérte. A mozgalom a 2000-es évektől hanyatlásnak indult. Népszerűsítése érdekében a Nemzeti Művelődési Intézet és az Aba-Novák Agóra Kulturális Központ november 23-án Szolnokon országos bábmódszertani konferenciát és bábos szemlét szervez.

Irodalmi esteket, számos könyvbemutatót, gyermekprogramokat, színházi és bábelőadásokat kínál a ma nyíló, 24. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában november 18-ig tartó esemény Erdély legnagyobb magyar könyves szakmai rendezvénye, Románia egyik legnagyobb könyvvására.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma