Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2017.02.16

Idén XXI. alkalommal adták át a Balassi Bálint-emlékkardot, melyet minden évben Bálint napján, azaz február 14-én osztanak ki. Az elismerést ezúttal Szikra János költő és Nelson Ascher brazil műfordító vehette át a Gellért Szálló Gobelin-termében.

Az ünnepélyes átadón megjelent a brazil nagykövet is, aki köszönetet mondott a díjért országuk nevében és hangsúlyozta: a Brazíliában élő magyar és a Magyarországon élő brazil közösségekből számos költő kerül ki, akik a művészet nyelvén hozzák közelebb egymáshoz a két országot.

 

DBZOL20170214025


A Balassi Bálint-emlékkard olyan irodalmi díj, amelyet elsősorban azok az alkotók vehetnek át, akik a magyar líra kiemelkedő alakjai, életművükkel pedig az európai szellemiséget őrzik. Ezenkívül 2002 óta olyan műfordítóknak is megajánlják, akik a magyar költészetet ültetik át idegen nyelvre – többek között Balassi Bálint-verseket is fordítanak. Így ítélték oda idén Nelson Ascher brazil műfordítónak, aki számos Balassa Bálint-verset fordított le portugálra. A díj középkori mintára készült szabja, melyet – az elismerés 1996-os létrehozása óta – Fazekas József Balassi-érmes kardkovács készít. A szabja mellett a díjazottak kapnak még egy oklevelet és 2002 óta a Herendi porcelánmanufaktúra kifejezetten erre a célra készített Balassi-szobrát is hazavihetik.

 

Az átadót a Törökbálinti Cantabile Kórus nyitotta meg, majd a brazil nagykövet vette át a szót, aki hangsúlyozta: Balassi Bálint valóban nagy magyar költő volt, az őt portugálra fordító Nelson Ascher pedig tevékenységével lebontotta a két ország közötti kulturális különbségeket. Ezután a Szent György Lovagrend tagjai átnyújtották a kardot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöknek, aki ezt követően átadta a szabját Nelson Aschernek. A magyarul kiválóan beszélő műfordító – ugyan portugálul, de – megköszönte a díjat és elmondta, hogy felmenői Magyarországról származnak, elsősorban így került kapcsolatba a magyar kultúrával. Balassi Bálint mellett fordított Kosztolányit és Petőfit is. Balassi Bálint alakja azonban különösképpen megfogta, ugyanis emlékeztette Portugália nemzeti költőjére: Camõesra, aki szintén vitéz volt amellett, hogy költőként is tevékenykedett, akárcsak Balassi. Beszéde végén kiemelte, hogy Magyarországon nagyon sok és kiemelkedően jó műfordító van, akik őt is inspirálták a munkája során.

 

Ezután magyarul és portugálul is elszavalták Balassi Bálint Borivóknak való című versét, majd Léka Géza költő méltatta Szikra János munkásságát. Beszédében megjegyezte, hogy Szikra Jánosnak a 2012-ben megjelent verseskötete végén található mondata foglalja össze költőtársa és barátja munkásságát, amely kifejezi azt is, miért őt jelölték a díjra: „Kötelességem szolgálni, mindent a magyar nemzetnek köszönhetek.”

 

DBZOL20170214028


Szikra Jánosnak szintén Kiss-Rigó László püspök nyújtotta át a díjat, ő pedig köszönő beszédében kiemelte sorstársait, akik szintén megkapták a kardot, és akikkel közös szellemiséget képviselnek. „A hajlíthatatlan jellem, a minden élő iránt érzett egyetemes részvét köszörüli azt a kardot, amelyet néhányan a haza javára forgathatunk” – mondta el Szikra János, költő. A díjátadó zenei ősbemutatónak is otthont adott. A szabják átadása után a törökbálinti kórus előadásában hallhatta először a közönség Kovács Zoltán Adj már csendességet című művét.



Fischer Viktória

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

MuzeumokEjszakaja_kultura_banner_002

Sou_Fujimoto

2019.06.19

A természet és az építészet harmóniáját keresi Fudzsimoto Szú. A Magyar Zene Házát tervező japán sztárépítész azt mondja: mindig az adott tér ihleti meg, a Liget közepénél izgalmasabb helyszínt pedig keresve se találna. Úgy véli: ez a jövő modellje. INTERJÚ

_D0A3010_Copy

2019.06.19

Csáth Géza gyerekkora sejtelmesen dereng át novelláiból. A Margó Fesztiválon közelebb hajoltunk a varázsló kertjéhez, és Csáth Géza családjának fotóhagyatékával ismerkedhetünk meg. A fotográfiákon keresztül betekintettünk az író gyerekkori világába és az amatőr fényképészet és a családi albumok kezdeti korszakába.

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

A Kairó központjában, a Tahrir téren lévő múzeum több mint egy évszázada állítja ki az ókor nagy egyiptomi kincseit, egy ideje azonban túl szűkösnek mutatkozott a nagy mennyiségű és sokszínű kiállítási tárgy számára. A munkálatok célja, hogy az épület szerkezeti felújítása mellett az intézmény gazdag gyűjteményét új megvilágításban tárják a látogatók elé, és a nemzetközi elvárásoknak megfelelő szintre fejlesszék a múzeum kutatási és egyéb tevékenységét.

Július 4-én tartják Veszprémben a Hair című musical előbemutatóját élőzenekarral, harminc szereplővel. A darabot nyáron Kapuváron, Balatonlellén, Ajkán, a veszprémi várban és az inotai Retro Színház elé épített szabadtéri színpadon is láthatja a közönség. A Pál utcai fiúkat Veszprém mellett Mórahalmon, Balatonlellén, Gyulán, Balatonakaliban, Balatonfüreden, Alsóörsön, Egerben, Debrecenben, Veresegyházon és Keszthelyen is előadják nyáron. Két zenés produkció, A padlás és A dzsungel könyve már tizennégy éve szerepel megszakítás nélkül a Pannon Várszínház repertoárján, ezeket a darabokat is több településen játsszák majd nyáron. Az alsóörsi strandon Kalózkaland címmel adnak elő szabadtéri interaktív mesejátékot, két esti előadáson pedig ugyanitt, a strandon A Pál utcai fiúkat és a Csinibabát láthatják a nézők. Utóbbit június 28-án a kőbányai Szent László-napokon is bemutatják ingyenes előadáson.

Az egyelőre cím nélküli mű 2020. május 19-én jelenik meg és Panemben játszódik, ám 64 évvel az eredeti trilógia előtt. Az amerikai írónő szerint az új regény a Sötét Napokként emlegetett sikertelen lázadás utáni éveket mutatja be, amikor Panem megpróbál talpra állni a történtek után. A posztapokaliptikus regénytrilógiában Panem fiatal lakóit arra kényszerítik, hogy élet-halál harcot vívjanak egymással élő adásban.

A Maling-hegység területén feltárt négy lábnyom segítheti az alsó kréta korban élt dinoszaurusz csoportok eloszlásának és evolúciójának tanulmányozását. Két sauropoda lábnyom az évek során részlegesen megrongálódott – három lábujj eltűnt –, ezért a nyomok emberi lábnyomnak tűntek, és sokáig a késő Tang-dinasztia (618-907) egyik híres tábornokának, Li Cunhsziaónak (858-894) tulajdonították őket.

Június 19-én kiállítás nyílik Pataki Ferenc festőművész képeiből a szentendrei ÚjMűhely Galériában Hommage à Barcsay címmel. Pataki művei általában az időt kívánják megragadni, ám mostani képei egyik alapeleme inkább a csend: nem a nyugalom csendje ugyan, hanem az alig érzékelhető, mégis folyamatosan zajló mozgások fojtott surrogása, a lassan málló, halkan áttetszővé horzsolódó felületek neszezése.

Négy előadást ad elő Csíkszeredában a Kolozsvári Magyar Opera a Székelyföldi Operahét keretében, az előadásokon Miklósa Erika és Kovácsházi István is címszerepet énekel.

Miklosa_Erika

A Gyulai Várszínház és Nemzeti Színház tavaly egy olyan hosszútávú színházi, összművészeti programsorozatot indított el a Székely János Napokkal, amelynek célja, hogy a közelmúlt nemzeti klasszikusainak életműveire egy-egy kétnapos programsorozattal, benne legalább egy fontos dráma bemutatásával hívják fel a figyelmet. Székely János munkássága után idén Weöres Sándor műveit állítják Gyulán középpontba, június 26-27-én.

Az Ivan & The Parazol koncertje nyitja idén a Volt egyszer egy Ifipark című sorozatot a Várkert Bazárban június 23-án, ahol a nyár folyamán fellép még Kovács Kati, az Edda Művek, Zséda, az Ős-Bikini, Deák Bill Gyula és a Piramis is.

Történelmi-művészeti sétára várják az érdeklődőket a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárában június 22-én 11 órára.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma