2017.02.16

Idén XXI. alkalommal adták át a Balassi Bálint-emlékkardot, melyet minden évben Bálint napján, azaz február 14-én osztanak ki. Az elismerést ezúttal Szikra János költő és Nelson Ascher brazil műfordító vehette át a Gellért Szálló Gobelin-termében.

Az ünnepélyes átadón megjelent a brazil nagykövet is, aki köszönetet mondott a díjért országuk nevében és hangsúlyozta: a Brazíliában élő magyar és a Magyarországon élő brazil közösségekből számos költő kerül ki, akik a művészet nyelvén hozzák közelebb egymáshoz a két országot.

 

DBZOL20170214025


A Balassi Bálint-emlékkard olyan irodalmi díj, amelyet elsősorban azok az alkotók vehetnek át, akik a magyar líra kiemelkedő alakjai, életművükkel pedig az európai szellemiséget őrzik. Ezenkívül 2002 óta olyan műfordítóknak is megajánlják, akik a magyar költészetet ültetik át idegen nyelvre – többek között Balassi Bálint-verseket is fordítanak. Így ítélték oda idén Nelson Ascher brazil műfordítónak, aki számos Balassa Bálint-verset fordított le portugálra. A díj középkori mintára készült szabja, melyet – az elismerés 1996-os létrehozása óta – Fazekas József Balassi-érmes kardkovács készít. A szabja mellett a díjazottak kapnak még egy oklevelet és 2002 óta a Herendi porcelánmanufaktúra kifejezetten erre a célra készített Balassi-szobrát is hazavihetik.

 

Az átadót a Törökbálinti Cantabile Kórus nyitotta meg, majd a brazil nagykövet vette át a szót, aki hangsúlyozta: Balassi Bálint valóban nagy magyar költő volt, az őt portugálra fordító Nelson Ascher pedig tevékenységével lebontotta a két ország közötti kulturális különbségeket. Ezután a Szent György Lovagrend tagjai átnyújtották a kardot Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspöknek, aki ezt követően átadta a szabját Nelson Aschernek. A magyarul kiválóan beszélő műfordító – ugyan portugálul, de – megköszönte a díjat és elmondta, hogy felmenői Magyarországról származnak, elsősorban így került kapcsolatba a magyar kultúrával. Balassi Bálint mellett fordított Kosztolányit és Petőfit is. Balassi Bálint alakja azonban különösképpen megfogta, ugyanis emlékeztette Portugália nemzeti költőjére: Camõesra, aki szintén vitéz volt amellett, hogy költőként is tevékenykedett, akárcsak Balassi. Beszéde végén kiemelte, hogy Magyarországon nagyon sok és kiemelkedően jó műfordító van, akik őt is inspirálták a munkája során.

 

Ezután magyarul és portugálul is elszavalták Balassi Bálint Borivóknak való című versét, majd Léka Géza költő méltatta Szikra János munkásságát. Beszédében megjegyezte, hogy Szikra Jánosnak a 2012-ben megjelent verseskötete végén található mondata foglalja össze költőtársa és barátja munkásságát, amely kifejezi azt is, miért őt jelölték a díjra: „Kötelességem szolgálni, mindent a magyar nemzetnek köszönhetek.”

 

DBZOL20170214028


Szikra Jánosnak szintén Kiss-Rigó László püspök nyújtotta át a díjat, ő pedig köszönő beszédében kiemelte sorstársait, akik szintén megkapták a kardot, és akikkel közös szellemiséget képviselnek. „A hajlíthatatlan jellem, a minden élő iránt érzett egyetemes részvét köszörüli azt a kardot, amelyet néhányan a haza javára forgathatunk” – mondta el Szikra János, költő. A díjátadó zenei ősbemutatónak is otthont adott. A szabják átadása után a törökbálinti kórus előadásában hallhatta először a közönség Kovács Zoltán Adj már csendességet című művét.



Fischer Viktória

Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

dikun_gyorgy_nyito

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

A műfajok egymásba kapaszkodása, az évfordulók és az önismeret a hívószavai az idei Debreceni Tavaszi Fesztiválnak, amelyet március 16. és 27. között huszonkilencedik alkalommal rendeznek meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma