IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.04.17

Vajda Lajos művészete hosszú időn át nem kapta meg azt a figyelmet, amelyet megérdemelt volna. Azonban 2018–19-ben megszületett minden idők legjobb Vajda-kiállítása és az ahhoz kapcsolódó Vajda-kötet, így a festő újrapozicionálásán már egy egész csapat dolgozik, törlesztve a magyar művészet- és kultúratörténet egyik nagy adósságát.

Vajda_Lajos_02
Vajda Lajos: Szentendrei házak feszülettel, 1937.
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

A Vajda-interpretáció visszhangtalan, sziszifuszi munka lett volna a festő halálának 1941-es dátumától 1949-ig. 1941 és ’44 között azért, mert Vajda a margó margóján élő, a faji törvényektől sújtott és kommunistagyanús világból jött, majd 1945 és ’49 között azért, mert ekkor csak egy szűk, beavatott csoport foglalkozott Vajda munkásságával. Bálint Endre és Kállai Ernő cikkein kívül nincs is fontos publikáció e korból.


A Kádár-korban is felemás módon került elő a képzőművész. 1966-ban Szentendrén Passuth Krisztina – a kiállításhoz kapcsolódó katalógus egyik szerzője – megrendezhette ugyan az első hazai gyűjteményes kiállítást, de azt azonnal be is zárták. Azután Körner Éva szeretett volna monográfiát írni róla, a kiadói engedélyt mégis Mándy Stefánia kapta, aki a politikailag szaggatott, szélesebb horizontot nem bolygatta.


Rosszul sült el a Magyar Nemzeti Galéria 2008/9-es, a százéves jubileumra készített tárlata is. Az Erdész Galériával közösen szervezett kiállítás célja volt, hogy a Vajda-életművet bevezesse a nemzetközi szcénába, azonban a kiállítás szellemi apportja mércén aluli lett. Hiányzott az oeuvre értelmes szakaszolása, Vajda pozicionálása, a hiányzó művek jelzése.


0O3A7551
Részlet a Világok között című kiállításról, Vajda késői műveivel
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum


A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban rendezett nagy kiállítás, a Világok között. Vajda Lajos [1908–1941], élete és művészete című és a hozzá elkészült katalógus azonban Vajda utóéletének kiemelkedő jelentőségű mozzanata.


A legtöbb Vajda-kiállításhoz nem készült katalógus. Ezek közül csak a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum Vajda-kiadványai képeznek kivételt. A szentendrei Vajda-kiállítás katalógus tehát valóban hiánypótló: a kinyomtatott tükör pontosan megfelel a látott anyagnak, és minden kiállított darab fényképpel szerepel a majd’ háromszáz oldalas kötetben.


Nézőbarát, olvasóbarát, kritikusbarát a katalógus, de ez önmagában talán még nem üti át a tudományos ingerküszöböt. A látványhű és a kiállítást leképező forgatókönyv után tíz szerző következik a könyvvé bővülő katalógusban, akik tízféle szempont szerint járják körül azt a Vajdát, akit eddig vagy elhallgattak, vagy leparancsoltak a nyilvánosság színpadáról, vagy egyszerűen csak elrontották a megfejtését.


katalogus
Tíz tanulmány segíti a Vajda-életmű értelmezését
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum


A könyv nagy előnye, hogy többszerzős, így megvalósult Vajda több nézőpontból való értelmezése. Ha Petőcz György egyedül írta volna a mostani könyvet, akkor talán túlhangsúlyossá vált volna az általa felfedezett analógia az amerikai absztrakt expresszionizmussal, Pollockkal, Rothkóval. Ha pedig Passuth Krisztina egyedül vállalkozik a monográfia megírására, a súlypont a fordulatra, azaz a vajdai életműben megjelenő „primitivizmusra” esett volna.


De a kötetet nem egyedül írták: maguk mellé vették azokat a szakembereket is, akik egy-egy részproblémáról értekeztek. Rockenbauer Zoltán például kimutatta a „szentendrei programban” a bartóki ihlet hozadékát, de határait is. Radák Judit Vajda vonalhasználatáról írt megjegyzendő sorokat, arról a lebegő struktúráról, amely már a pálya korai szakaszában is „térbeli bizonytalansággal” látta el az illékony kompozíciókat.


kiallitas
Részlet a kiállításról
Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum


A többszerzős Vajda-portré azonban attól válik az Egyetlen Narratív Monográfiát helyettesítő gondolatfüzérré, hogy társként beemeltek két olyan művészettörténészt, aki sok ponton másképpen láttatja a címszereplőt, mint a társkurátor. Rényi András Szegénység és tapasztalat című dolgozata a jól szakaszolható életművön belül nem a periódusok különbözőségére, hanem a teljesítmény kontinuitására hívja fel a figyelmet. Itt a távlatot vesztő, a történelemtől is megsebzett magányos európai entellektüel által vizionált látványról van szó.


Forgács Éva még keményebben vitatja a legtöbb tanulmányon végighúzódó állítást, jelesül Vajda viszonyát a baloldalhoz, és kijelöli azt a kitüntetett helyet, amely Vajdát megilletné a nemzetközi és a hazai művészeti életben is. Illúziói persze nincsenek. A külföldi integrációt nehezíti, hogy nem volt saját korában jelen a nemzetközi művészeti életben.


A teljes cikk a MúzeumCafé 69-70. számában olvasható.

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma