2017.01.27

Erről a Szolnoki Művésztelepen esett szó, ahol a Magyar Napló januári számát mutatták be, amelyben a Szolnoki Művésztelep művészeinek képzőművészeti alkotásai jelentek meg. „Szolnok a magyar képzőművészeti élet hagyományosan fontos központja 1902, tehát létrehozása óta” – mondta el a társrendező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, Dr. Hóvári János.

DSC_3498_Copy


A Szolnoki Művésztelep létrehozásáról a legutóbbi lapszámban Dr. Hóvári János is írt, aki a Szolnoki Művésztelepen rendezett beszélgetésen elmondta: „lehet, hogy egy hajóra szálltunk fel, ahol a különböző művészeti ágak találkoztak, mint egy modernkori Mayfloweren.” Elmondta: célja, hogy a különböző hajókon utazók találkozzanak, és érezzék, nincsenek egyedül.

 

„Nagyon sok tehetséges ember él ebben az országban, akik tisztában vannak azzal, hogy felelősek vagyunk azért, milyen lesz a 21. század. Rajtunk múlik, hogy az értékvilág, amely Kölcseyé, a költő Zrínyi Miklósé vagy Aba-Novák Vilmos festőművészé, beleépüljön a 21. század értékvilágába.” Azt is kifejtette: világunk paradigmaváltáson megy keresztül. Ahogy egykor a nyomtatott kultúra első nagy akciója a reformáció volt, amellyel a ma napig velünk élő mozgalmat indítottak, nagy változást hozott a 19-20. század fordulóján a film megjelenése.


DSC_3535_Copy


„De ennek a korszaknak is vége, a ’80-as évektől, a harmadik ipari forradalomtól elöntött minket a digitális korszak, amelyben új megközelítési lehetőségek születtek. Ezt a digitális világot meg kell ragadni az értékek terjesztésére, meg kell birkóznunk a digitalizmus rendszerével, ahogy őseink megbirkóztak a könyvnyomtatással. Kölcseyt és Zrínyit a 21. században is ismerni kell, mert ha nem, akkor valamit elveszítettünk” – fogalmazott a főigazgató.

 

Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője elmondta: „folyamatosan történeteket mesélünk, és nincs olyan igazság, melyet személyes élményeken keresztül ne lehetne elmesélni”. Úgy látja: ha egy történet igaz, bármikor igaz: akár szóban, mozdulatban, akár képben. Ennek az igazságát talán régebben, több ezer évvel ezelőtt jobban ismerték: amikor a történeteket szemtől szemben adták át. Ahogy azonban sokasodott az emberiség, a szemtől szembe történő kommunikáció megfogyatkozott, így kevesebb örökérvényű történettel találkozhattak a közösségek. Elkezdték tehát leírni a történeteket, és ennek köszönhetjük ma az irodalmat, amely eljuttat minket a szemtől szembeni átadáshoz.


DSC_3554_Copy


„A képzeletünkben, amikor egy novellának vagy egy regénynek az alanyává szegődünk, akkor átélhetjük a történetmesélés szemtől szemben ható misztériumát.” Ugyanakkor homokórához hasonlította Verebes György a művészeteket: „folyamatosan forgatjuk a homokórát a művésztelepen, amelynek egyik oldalán a művészek, a másik irányba fordítva Szolnok és közössége juthat hozzá a történetekhez.”



Takács Erzsébet

Fotók: Csákvári Zsigmond

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma