kultura.hu_banner_herend_002uj

2017.01.27

Erről a Szolnoki Művésztelepen esett szó, ahol a Magyar Napló januári számát mutatták be, amelyben a Szolnoki Művésztelep művészeinek képzőművészeti alkotásai jelentek meg. „Szolnok a magyar képzőművészeti élet hagyományosan fontos központja 1902, tehát létrehozása óta” – mondta el a társrendező Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. főigazgatója, Dr. Hóvári János.

DSC_3498_Copy


A Szolnoki Művésztelep létrehozásáról a legutóbbi lapszámban Dr. Hóvári János is írt, aki a Szolnoki Művésztelepen rendezett beszélgetésen elmondta: „lehet, hogy egy hajóra szálltunk fel, ahol a különböző művészeti ágak találkoztak, mint egy modernkori Mayfloweren.” Elmondta: célja, hogy a különböző hajókon utazók találkozzanak, és érezzék, nincsenek egyedül.

 

„Nagyon sok tehetséges ember él ebben az országban, akik tisztában vannak azzal, hogy felelősek vagyunk azért, milyen lesz a 21. század. Rajtunk múlik, hogy az értékvilág, amely Kölcseyé, a költő Zrínyi Miklósé vagy Aba-Novák Vilmos festőművészé, beleépüljön a 21. század értékvilágába.” Azt is kifejtette: világunk paradigmaváltáson megy keresztül. Ahogy egykor a nyomtatott kultúra első nagy akciója a reformáció volt, amellyel a ma napig velünk élő mozgalmat indítottak, nagy változást hozott a 19-20. század fordulóján a film megjelenése.


DSC_3535_Copy


„De ennek a korszaknak is vége, a ’80-as évektől, a harmadik ipari forradalomtól elöntött minket a digitális korszak, amelyben új megközelítési lehetőségek születtek. Ezt a digitális világot meg kell ragadni az értékek terjesztésére, meg kell birkóznunk a digitalizmus rendszerével, ahogy őseink megbirkóztak a könyvnyomtatással. Kölcseyt és Zrínyit a 21. században is ismerni kell, mert ha nem, akkor valamit elveszítettünk” – fogalmazott a főigazgató.

 

Verebes György festőművész, a Szolnoki Művésztelep vezetője elmondta: „folyamatosan történeteket mesélünk, és nincs olyan igazság, melyet személyes élményeken keresztül ne lehetne elmesélni”. Úgy látja: ha egy történet igaz, bármikor igaz: akár szóban, mozdulatban, akár képben. Ennek az igazságát talán régebben, több ezer évvel ezelőtt jobban ismerték: amikor a történeteket szemtől szemben adták át. Ahogy azonban sokasodott az emberiség, a szemtől szembe történő kommunikáció megfogyatkozott, így kevesebb örökérvényű történettel találkozhattak a közösségek. Elkezdték tehát leírni a történeteket, és ennek köszönhetjük ma az irodalmat, amely eljuttat minket a szemtől szembeni átadáshoz.


DSC_3554_Copy


„A képzeletünkben, amikor egy novellának vagy egy regénynek az alanyává szegődünk, akkor átélhetjük a történetmesélés szemtől szemben ható misztériumát.” Ugyanakkor homokórához hasonlította Verebes György a művészeteket: „folyamatosan forgatjuk a homokórát a művésztelepen, amelynek egyik oldalán a művészek, a másik irányba fordítva Szolnok és közössége juthat hozzá a történetekhez.”



Takács Erzsébet

Fotók: Csákvári Zsigmond

joan--miro
2019.07.16

Az 1929-es év egyszerre volt válság és megújulás a szürrealisták számára: Max Ernst létrehozta első kollázsregényét, Salvador Dalí pedig csatlakozott a szürrealistákhoz. De szintén ekkor alakultak azok a csoportok, amelyek a Breton köréből kitaszítottakat gyűjtötte egybe. A Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása erről a személyes és művészi ellentétekben gazdag évről mesél.

Ujvari_Milan_7

2019.07.16

„Elképesztő privilégium, hogy az ember folyamatosan fejleszteni tudja a tudását" – mondja Újvári Milán, egyike annak a tíz fiatalnak, akik idén Fülöp Viktor-ösztöndíjat kaptak. A 34 éves táncművész két évet töltött a Cirque de Soleil társulatában, körbeturnézta velük a világot, majd a szabadúszó létet választotta. Főként a Duda Éva Társulat munkáiban láthattuk, néhány éve pedig táncpegagógusként is dolgozik. Eközben pedig állandóan képezi magát.

harom_R

2019.07.15

Nehéz a Bánkitóról újat mondani ennyi év után, de talán még nehezebb lenne nem megemlíteni azokat a szembetűnő dolgokat, amelyek a fesztivált megkülönböztetik az összes többi tömegrendezvénytől. Akinél éves, kötelező programként szerepel a naptárban Bánk, pontosan tudja, mire gondolok, ha azt mondom, tószínpad, közösségépítés, aktivizmus és – az olykor jóleső, olykor bosszantó – esőillat.

A fogyatkozás, amely országszerte látható lesz, 66 százalékos, vagyis a holdátmérő mintegy kétharmada merül a Föld árnyékába, ami szabad szemmel is látványos jelenség. Holdkelte után pár perccel a félárnyék (penumbra) kezd ráhúzódni a Holdra. Ezt szabad szemmel még nem érzékelhetjük. A már látható változásra magyar idő szerint kevéssel 21 óra előtt számíthatunk. A részleges fázis 22:01-kor kezdődik, ekkor lép be a Hold széle a teljes árnyékba, majd fokozatosan egyre nagyobb terület változik vöröses-barna színűvé. A részlegesség a legnagyobb kiterjedését, 66 százalékot 23:31-kor éri el, ezután apránként, ahogy jött, le is vonul a teljes árnyék. A részleges fázis vége 00:59-kor lesz, így csaknem 3 órán át tartó jelenség várható.

A színész és fia egy befektetői csoporttal 400 millió dollárból (116 milliárd forintból) akarja létrehozni a Wildflower Stúdiót Queensben, ahol már négy nagy stúdió működik. Az elképzelések szerint nemcsak műtermeket építenek majd, hanem teljes produkciós apparátust biztosítanak, amely az utómunkákat is el tudja végezni.

Puskin Anyegin című regényének első kiadása 1825-ben a szentpétervári Közoktatási Hivatal nyomdájában készült. Ennek egyik példányát bocsátotta árverésre a Christie's Londonban. A kötet végül a becsült ár háromszorosáért kelt el az aukciósház portálja szerint. Az árverésen több mint 120 kötet szerepelt, Gogol Esték egy gyikanykai tanyán című novellagyűjteményének első kiadásáért 175 ezer fontot fizetett egy gyűjtő, Puskin Ruszlán és Ludmilla című elbeszélő költeménye első kiadásának egy példányát pedig 144 ezer fontért vásárolták meg.

A Rocketman című Elton John-életrajzot jegyző Fletcherrel folynak tárgyalások a Sherlock Holmes-filmsorozat 3. részének rendezéséről. Az Arthur Conan Doyle regényei nyomán forgatott filmben ismét Robert Downey Jr. játssza a híres nyomozót. Watson szerepében pedig Jude Law tér vissza a filmvászonra. A Sherlock Holmes Guy Ritchie rendezésében 2009-ben aratott nagy sikert. Folytatása, a Sherlock Holmes – Árnyjáték, amelyet ugyancsak Ritchie forgatott, 2011-ben került a mozikba. A Warner Bros. stúdió sorozatának harmadik epizódja, amely már régóta várat magára, 2021. december 22-én kerül a mozikba.

A műkincseket 2002 szeptemberében foglalták le a londoni Heathrow repülőtéren, ahová illegálisan jutottak el Afganisztánból és Irakból a pakisztáni Pesavaron keresztül. A tárgyak között van számos ékírásos tábla, valamint agyagfejek, melyek Buddhát, egy szerzetest, Vadzsrapánit és egy bodhiszattvát ábrázolnak. A műtárgyakat az Afganisztáni Nemzeti Múzeumnak adják vissza, miután a múzeum engedélyével egy időszaki kiállításon bemutatják őket Londonban.

Szimfonikus koncertszínházi előadáson láthatja a közönség a Légy jó mindhalálig című musicalt július 23-án és 24-én a debreceni nagyerdei színpadon. A darab élő szimfonikus zenekari kísérettel a debreceni Csokonai Színház és a Nagyerdei Szabadtéri Játékok közös produkciójában, Móricz Zsigmond születésének 140. évfordulója alkalmából kerül színre.

Legy_jo_mindhalalig_Debrecen

Július 27-én rendezik meg a 194. balatonfüredi Anna-bált, ezt megelőzően az Anna-fesztiválnak ad otthont a város, ahol prímásverseny és operagála is várja az érdeklődőket.

A sárospataki Rákóczi Múzeum július 20-21. között ismét megszervezi az Ostromhétvégét. Magyarországról, Szlovákiából, Lengyelországból, Olaszországból és Ausztriából érkeznek történelmi hagyományőrzők, akik csapataikkal tábort vernek a várkertben. 17. századi ruhákba öltözött katonák és családtagjaik várják az érdeklődő közönséget a korabeli mesterség-, tüzérség- és hadi bemutatókra, tábori mustrára.

A július 21-től 25-ig tartó programsorozaton a Kobuci Kertben fellép mások mellett a Ragtime Rumours, Big Daddy Wilson, Little G Weevil és a Brooklynból érkező énekesnő-dalszerző, Shilpa Ray.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma