tuzben_szuletett

2017. január 23.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.16
Takács Erzsébet

Szinte párhuzamosan született meg a Kokoschka babája című könyv magyar fordítása és a festő életének egy szakaszát bemutató táncelőadás. Bizarr történetet mesélnek el a művek: Oskar Kokoschka, a festő ugyanis annyira belebolondult Alma Mahlerbe, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta.

A történet azonban nem csak ettől bizarr. A bábkészítőnek írt levelében, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is megjegyezte, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka a baba elkészülte után egyáltalán nem akarta véka alá rejteni szenvedélyét: a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. Innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet, olyan emberek életében, akik túlélték a második világháborúban a Drezdára hullott négyezer tonna bombát – jutunk el a festőtől a róla és a 20. századról szóló regényhez.


kokoschka_doll_ea_01_domolky_daniel_WEB_001
Kokoschka babája
Fotó: Dömölky Dániel


A szerzője, Afonso Cruz sokoldalú figura: nemcsak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Az 1971-ben született művész könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és még animációs filmeket is rendezett. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Isten húsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.


Ám nem a díj miatt figyelt fel a könyvre a fordító: két másik alkotás mellett talált rá külföldi oldalak, kritikák és portugál ismerősök javaslatára a Kokoschka babájára. A Typotex Kiadó pedig megkereste őt, hogy ismeri-e az alkotást, mert ha igen, és jónak tartja, megrendelik a fordítást. Bense Mónika egyetemi tanár, fordító pedig jónak találta. „Nagyon rugalmas volt az író, több ötletem is nagyon tetszett neki” – mondta el a könyvről és a táncelőadásról március 7-én az Írók Boltjában rendezett beszélgetésen. Hozzátette: számos magyar név szerepel a műben, az írónak pedig nagyon tetszett, hogy a vezeték- és a keresztnevek sorrendjét tekintve magyarosan írta a nem csak nevükben magyar szereplőket, míg azok nevét, akik külföldön születtek, és talán nem is tudtak magyarul, az eredeti formában hagyta.


DSC_7540_Copy


„Amit alkottunk, tetszene Kokoschkának” – mondta a táncelőadást inkább színházi előadásnak valló Gergye Krisztián koreográfus, az előadás rendezője és táncművésze. Gloria Benedikt és ő nem először dolgoznak együtt: 2013-ban a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele-kiállításának társprogramjaként mutatták be az egoegoego című nagysikerű koprodukciójukat. Mostani előadásuk felidézi Gustav Mahler korát, és egy, a 20. század történelmén átívelő utazásra invitálja nézőit egy legendás szerelmi történet párhuzamán keresztül. Az osztrák balerina, aki művészetében a táncot a tudományhoz és a politikához igyekszik közelíteni, feszegetve annak hagyományos határait, valamint a kortárs tánc magyarországi fenegyereke ismét a századforduló legendás korszakához nyúl ezzel az előadással, hogy hidat teremthessen a jelenkor kortárs művészete és a világháborúk előtti progresszív korszellem között. A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi a címét, de csak annyiban merít ihletet ebből a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített életnagyságú bábjának extravagáns történetét. A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zsenit, Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és a Múzsát, a Femme Fatale-t, Alma Mahlert.


Gergye Krisztián felidézte: a táncba vitt báb jelenbe írt története olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. Vagy, ahogy az író, Afonso Cruz megfogalmazta: „...az élet nem más, mint alaposan összegubancolódott szálak halmaza. A gombolyag nagy részét nem is látjuk, és nem tudjuk fellelni a szálak közt lévő kapcsolódási pontokat. Ám minden mindennel összefügg, és ezek a szálak minden eseményt összekötnek.”


A könyvet metaforaként használta a koreográfus, de nem azt vitte színpadra. Zavarba ejtően sok a hasonlóság azonban a két alkotás között, amit alátámaszt, hogy a könyvből több szövegrészletet kivetítenek az előadás során. Ám míg a regénynek Oskar Kokoschka története a központi metaforája, addig a táncelőadásnak maga a regény az. Míg az előbbi az ominózus történet puszta említéséből vezeti le saját valóságát, addig a táncelőadás a regényben metaforaként használt történet kibontásán keresztül mesél a 20. század történelméről, és így a két mű párhuzamossága a nagyon is közeli végtelenben, a jelenünkben fut össze, vagy még inkább egymásba simul.


DSC_7443_Copy


A könyv sokrétű fragmentumok összessége a 20. századból. Jól jelzi ezt a regény közepén található önálló regény, és hogy a három különböző történet szereplői fel-felbukkannak a másik két történetben is. A fejezetek sem sorrendben követik egymást, csupán képeket látunk az évszázadból, amelyekből nekünk kell összeraknunk a teljes történetet. Az elbeszélés időrendje sem lineáris. Ez a felfogás aztán az előadásban is nyomon követhető: a könyvből is jól kiolvasható sokrétű világ, a fantáziaszabadság ragadta meg a koreográfust. „Valóság és fikció átszövi egymást, amitől mérhetetlenül szabadnak érzem magam. Felelősséggel teremteni egy világot, amelynek mégis van súlya, és amelynek segítségével vissza tudok hatni a világra: ez ösztönzött. Tudtam hinni Kokoschka ezen irrealitásának, egymás ilyen fajta irányítása, ezek az alá-fölérendeltségi viszonyok nagyon érdekeltek” – mondta a beszélgetésen Gergye Krisztián. A széles művészeti palettáról azonban nem csak az irodalomhoz nyúl előadása során, hiszen a képzőművészet is jelentős hangsúlyt kap a darabban: háborús képeket, vetítéseket látunk, illetve Szüts Miklós festőművész és Vojnich Erzsébet Prima-díjas festőművész alkotásai színesítik az előadást. A darabban a babáról fennmaradt négy fotót is megtekinthetik a nézők, amelyekből jól látszik: akár szexuális célra is használhatta azt a festő, mégis inkább fétisként létezett számára a baba. A koreográfus egyébként maga is festőnek készült, de végül nem felvételizett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, mert megtalálta a tánc. „Amit csinálok, festészet nélkül nem az lenne, ami. Majdnem minden előadásom képzőművészeti ihletésű.”


A különböző cselekvési síkok egymás mellettisége a színpadon is fontos szerephez jut: néhol ember veszi fel a baba szerepét, máskor éppen a baba táncoltatja az embert. „Nehezen működtethető a bábu, amint megjelenik a mindennapokban, annyira vulgárissá válik. Az előadás egyszerre szól a 20. század szörnyű és szép oldaláról – közhelyes, tudom, de általánosságban a században való létezés lehetőségeiről kapunk teljes képet” – mondta el Gergye Krisztián.


DSC_7499_Copy


Szüts Miklós szerint nem szabad azonban megfeledkezni a történet boncolgatásakor Alma Mahler személyéről, akitől sokaknak elment az esze. Kokoschka már befutott művész, amikor szeretője arra kéri, hogy fesse meg őket a lepedőn, és felajánlja neki, ha remekmű születik, hozzámegy feleségül. „Ő maga lesz tehát, aki ítéletet mond a művész munkájáról. Különleges kisugárzású nő volt, akinek 70 évesen például 25 éves párja volt” – mesélt Alma Mahlerrről a festő. Egyébként maga a zeneszerző, Mahler is odavolt érte, és ugyan a házassága után hagyományos női szerepet szeretett volna ráerőltetni, miután az nem sikerült, és a nő el akarta hagyni, már bármi áron visszafogadta volna őt. Nagyon tetszett egyébként a két festőnek képeik megjelenése a színpadon, maguk is úgy látták, hogy szinte oda készültek ezek az alkotások. „Nem elég kitalálni egy látványt, annak a mozgáshoz is kell igazodnia” – mondta Vojnich Erzsébet arról, mennyire nehéz hátteret álmodni egy táncelőadáshoz, amikor magához a mozgáshoz és nem csak a történethez kell igazítani a közeget. A festő nem csupán a díszlettervezéssel kapcsolatban szkeptikus: szerinte bár Kokoschka hihetetlenül tehetséges figura volt, két kezén meg tudja számolni azokat a műveit, amelyek tényleg jól sikerültek. Szerinte nagyon ideges, zaklatott festésmód volt az övé, melynek következtében festészetéből elveszett a koncepció. „Sok mindent rutinból festett. Néha azonban összejött neki, és akkor az nagyon jó. Amit Alma Mahlerről és önmagáról festett, az például remekmű” – szögezte le.


DSC_7522_Copy


A Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Müpa Fesztivál Színházában 2016. március 19-én, 19 órakor újra műsorra kerül Gloria Benedikt és Gergye Krisztián nagysikerű produkciója, a Bridging Europe fesztivál keretében bemutatott Kokoschka babája.


Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

wetransfer-65791d

2017.01.23

Eredeti elképzeléseket, a tradíció és a modernség, a hagyomány és a korszerűség megjelenését láthatják mindazok, akik ellátogatnak a Tűzben született című kiállításra a MANK Galériába. A szentendrei tárlat válogatás a lendvai nemzetközi bronzöntő művésztelep gyűjteményéből, melyet február 12-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.

20170120_111142_masolata

2017.01.23

Milyen lehetett Arany János kézírása? Mennyit alakítgatott egy-egy szövegrészen, mire azt elfogadhatónak találta? Mennyi idő alatt készülhet el egy olyan nagyszabású alkotás, mint a Toldi-trilógia? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kapott az, aki január 20-án ellátogatott az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) nyílt napjára.

20161130_Keresztes_plakat_webre4

2017.01.23

Rendhagyó tárlatvezetéssel zárult Keresztes Dóra és Orosz István grafikusművészek kiállítása január 22-én a Pesti Vigadó Galériájában. A finisszázs keretében maguk az alkotók vezették körbe az érdeklődőket az immár lezárult kiállítás tereiben és mondták el, miért volt fontos számukra ez a tárlat.

Idén is várja a középiskolás diákok pályamunkáit vers, próza és tanulmány kategóriában az Írók Alapítványa és az Írók Szakszervezete, valamint Sárvár Város Önkormányzata. A pályázaton legjobbnak ítélt alkotások szerzőit ebben az évben is vendégül látják a Rába-parti városban, egy közös irodalmi táborozáson.

Kucsov Borisz színdarabja nyerte meg a Vajdasági Magyar Drámaíró Versenyt január 21-én este Újvidéken. A verseny díjnyertes alkotását Mezei Kinga, az Újvidéki Színház művésze rendezte. A mű a Csárdáskirálynő című operett elemeit alkalmazva egyfajta társadalomkritikát mutatott be.

Kolozsváron a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepség keretében adták át január 22-én este az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjakat. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által alapított elismerést Márton Evelin író, Berszán Zsolt képzőművész és Csíky Boldizsár Tamás zongoraművész kapta.

Borsos Annamária zongoraművész-tanár és Kovács Zsuzsa színművész kapta idén a hódmezővásárhelyi önkormányzat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat. Az elismeréseket B. Élthes Eszter, Bessenyei Ferenc özvegye és Almási István polgármester adták át a hódmezővásárhelyi születésű, kétszeres Kossuth-díjas színművész nevét viselő művelődési központban rendezett gálaműsoron január 22-én.

Átadták a díjazottaknak a Csemadok 2016-os elismeréseit – a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezetének – a magyar kultúra napja alkalmából tartott országos rendezvényén Galántán január 22-én. A felvidéki magyar közösségért a kultúra terén kifejtett, egész életen át tartó tevékenységért adományozott Csemadok életműdíjakat idén Böszörményi István helytörténész, Korintus László zenepedagógus, illetve Lázár Erzsébet, Lázár Ferenc, Miklós Ferenc és Pék Éva pedagógusok kapták.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma