julius_msz_728_90

2016. július 27.
Célzó

2016.07._9-10._Zrinyi_emlekev__iroszovetseg_tagjai_Szigetvaron_774

Irodalmi konferenciának adott helyet a történelmi város, Szigetvár 2016. július 9–10-én, a „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév keretében. Több mint húsz író, költő gyűlt össze a vár Dzsámi termében, hogy a Zrínyi-hagyományok fontosságáról, 21. századi értelmezéséről cseréljék ki gondolataikat.

2016.03.16
Takács Erzsébet

Szinte párhuzamosan született meg a Kokoschka babája című könyv magyar fordítása és a festő életének egy szakaszát bemutató táncelőadás. Bizarr történetet mesélnek el a művek: Oskar Kokoschka, a festő ugyanis annyira belebolondult Alma Mahlerbe, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta.

A történet azonban nem csak ettől bizarr. A bábkészítőnek írt levelében, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is megjegyezte, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka a baba elkészülte után egyáltalán nem akarta véka alá rejteni szenvedélyét: a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. Innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet, olyan emberek életében, akik túlélték a második világháborúban a Drezdára hullott négyezer tonna bombát – jutunk el a festőtől a róla és a 20. századról szóló regényhez.


kokoschka_doll_ea_01_domolky_daniel_WEB_001
Kokoschka babája
Fotó: Dömölky Dániel


A szerzője, Afonso Cruz sokoldalú figura: nemcsak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Az 1971-ben született művész könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és még animációs filmeket is rendezett. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Isten húsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.


Ám nem a díj miatt figyelt fel a könyvre a fordító: két másik alkotás mellett talált rá külföldi oldalak, kritikák és portugál ismerősök javaslatára a Kokoschka babájára. A Typotex Kiadó pedig megkereste őt, hogy ismeri-e az alkotást, mert ha igen, és jónak tartja, megrendelik a fordítást. Bense Mónika egyetemi tanár, fordító pedig jónak találta. „Nagyon rugalmas volt az író, több ötletem is nagyon tetszett neki” – mondta el a könyvről és a táncelőadásról március 7-én az Írók Boltjában rendezett beszélgetésen. Hozzátette: számos magyar név szerepel a műben, az írónak pedig nagyon tetszett, hogy a vezeték- és a keresztnevek sorrendjét tekintve magyarosan írta a nem csak nevükben magyar szereplőket, míg azok nevét, akik külföldön születtek, és talán nem is tudtak magyarul, az eredeti formában hagyta.


DSC_7540_Copy


„Amit alkottunk, tetszene Kokoschkának” – mondta a táncelőadást inkább színházi előadásnak valló Gergye Krisztián koreográfus, az előadás rendezője és táncművésze. Gloria Benedikt és ő nem először dolgoznak együtt: 2013-ban a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele-kiállításának társprogramjaként mutatták be az egoegoego című nagysikerű koprodukciójukat. Mostani előadásuk felidézi Gustav Mahler korát, és egy, a 20. század történelmén átívelő utazásra invitálja nézőit egy legendás szerelmi történet párhuzamán keresztül. Az osztrák balerina, aki művészetében a táncot a tudományhoz és a politikához igyekszik közelíteni, feszegetve annak hagyományos határait, valamint a kortárs tánc magyarországi fenegyereke ismét a századforduló legendás korszakához nyúl ezzel az előadással, hogy hidat teremthessen a jelenkor kortárs művészete és a világháborúk előtti progresszív korszellem között. A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi a címét, de csak annyiban merít ihletet ebből a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített életnagyságú bábjának extravagáns történetét. A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zsenit, Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és a Múzsát, a Femme Fatale-t, Alma Mahlert.


Gergye Krisztián felidézte: a táncba vitt báb jelenbe írt története olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. Vagy, ahogy az író, Afonso Cruz megfogalmazta: „...az élet nem más, mint alaposan összegubancolódott szálak halmaza. A gombolyag nagy részét nem is látjuk, és nem tudjuk fellelni a szálak közt lévő kapcsolódási pontokat. Ám minden mindennel összefügg, és ezek a szálak minden eseményt összekötnek.”


A könyvet metaforaként használta a koreográfus, de nem azt vitte színpadra. Zavarba ejtően sok a hasonlóság azonban a két alkotás között, amit alátámaszt, hogy a könyvből több szövegrészletet kivetítenek az előadás során. Ám míg a regénynek Oskar Kokoschka története a központi metaforája, addig a táncelőadásnak maga a regény az. Míg az előbbi az ominózus történet puszta említéséből vezeti le saját valóságát, addig a táncelőadás a regényben metaforaként használt történet kibontásán keresztül mesél a 20. század történelméről, és így a két mű párhuzamossága a nagyon is közeli végtelenben, a jelenünkben fut össze, vagy még inkább egymásba simul.


DSC_7443_Copy


A könyv sokrétű fragmentumok összessége a 20. századból. Jól jelzi ezt a regény közepén található önálló regény, és hogy a három különböző történet szereplői fel-felbukkannak a másik két történetben is. A fejezetek sem sorrendben követik egymást, csupán képeket látunk az évszázadból, amelyekből nekünk kell összeraknunk a teljes történetet. Az elbeszélés időrendje sem lineáris. Ez a felfogás aztán az előadásban is nyomon követhető: a könyvből is jól kiolvasható sokrétű világ, a fantáziaszabadság ragadta meg a koreográfust. „Valóság és fikció átszövi egymást, amitől mérhetetlenül szabadnak érzem magam. Felelősséggel teremteni egy világot, amelynek mégis van súlya, és amelynek segítségével vissza tudok hatni a világra: ez ösztönzött. Tudtam hinni Kokoschka ezen irrealitásának, egymás ilyen fajta irányítása, ezek az alá-fölérendeltségi viszonyok nagyon érdekeltek” – mondta a beszélgetésen Gergye Krisztián. A széles művészeti palettáról azonban nem csak az irodalomhoz nyúl előadása során, hiszen a képzőművészet is jelentős hangsúlyt kap a darabban: háborús képeket, vetítéseket látunk, illetve Szüts Miklós festőművész és Vojnich Erzsébet Prima-díjas festőművész alkotásai színesítik az előadást. A darabban a babáról fennmaradt négy fotót is megtekinthetik a nézők, amelyekből jól látszik: akár szexuális célra is használhatta azt a festő, mégis inkább fétisként létezett számára a baba. A koreográfus egyébként maga is festőnek készült, de végül nem felvételizett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, mert megtalálta a tánc. „Amit csinálok, festészet nélkül nem az lenne, ami. Majdnem minden előadásom képzőművészeti ihletésű.”


A különböző cselekvési síkok egymás mellettisége a színpadon is fontos szerephez jut: néhol ember veszi fel a baba szerepét, máskor éppen a baba táncoltatja az embert. „Nehezen működtethető a bábu, amint megjelenik a mindennapokban, annyira vulgárissá válik. Az előadás egyszerre szól a 20. század szörnyű és szép oldaláról – közhelyes, tudom, de általánosságban a században való létezés lehetőségeiről kapunk teljes képet” – mondta el Gergye Krisztián.


DSC_7499_Copy


Szüts Miklós szerint nem szabad azonban megfeledkezni a történet boncolgatásakor Alma Mahler személyéről, akitől sokaknak elment az esze. Kokoschka már befutott művész, amikor szeretője arra kéri, hogy fesse meg őket a lepedőn, és felajánlja neki, ha remekmű születik, hozzámegy feleségül. „Ő maga lesz tehát, aki ítéletet mond a művész munkájáról. Különleges kisugárzású nő volt, akinek 70 évesen például 25 éves párja volt” – mesélt Alma Mahlerrről a festő. Egyébként maga a zeneszerző, Mahler is odavolt érte, és ugyan a házassága után hagyományos női szerepet szeretett volna ráerőltetni, miután az nem sikerült, és a nő el akarta hagyni, már bármi áron visszafogadta volna őt. Nagyon tetszett egyébként a két festőnek képeik megjelenése a színpadon, maguk is úgy látták, hogy szinte oda készültek ezek az alkotások. „Nem elég kitalálni egy látványt, annak a mozgáshoz is kell igazodnia” – mondta Vojnich Erzsébet arról, mennyire nehéz hátteret álmodni egy táncelőadáshoz, amikor magához a mozgáshoz és nem csak a történethez kell igazítani a közeget. A festő nem csupán a díszlettervezéssel kapcsolatban szkeptikus: szerinte bár Kokoschka hihetetlenül tehetséges figura volt, két kezén meg tudja számolni azokat a műveit, amelyek tényleg jól sikerültek. Szerinte nagyon ideges, zaklatott festésmód volt az övé, melynek következtében festészetéből elveszett a koncepció. „Sok mindent rutinból festett. Néha azonban összejött neki, és akkor az nagyon jó. Amit Alma Mahlerről és önmagáról festett, az például remekmű” – szögezte le.


DSC_7522_Copy


A Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Müpa Fesztivál Színházában 2016. március 19-én, 19 órakor újra műsorra kerül Gloria Benedikt és Gergye Krisztián nagysikerű produkciója, a Bridging Europe fesztivál keretében bemutatott Kokoschka babája.


Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

DSC_0499_Copy

2016.07.26

Natura Naturata című kiállítását zárta Konok Tamás Kossuth-díjas festőművész egy beszélgetéssel július 24-én. P. Szabó Ernő művészettörténésznek elmesélte, miként adott el kalandos körülmények között műveket egy neves francia politikusnak, vagy hogy mikor döntött a zene helyett a festőművészet mellett.

DSC_0211_Copy

2016.07.26

Tükrök ragyogása – Szentendre Szolnokon címmel nyílt kiállítás a Szolnoki Galériában július 23-án, ahol Dr. Hóvári János, a MANK főigazgatója elmondta: „A Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. minden magyar művész partnere, segítője abban, hogy a művészet, amely mellett az életét elkötelezte, kiteljesedhessen. Fontosnak tartjuk, hogy az alkotóközösségek egymásnak tükröket mutassanak.”

KubrickForLook

2016.07.26

Stanley Kubrick amerikai filmrendező és producer, a XX. század második felének egyik nagy hatású és innovatív filmkészítője 1928. július 26-án született New York-ban. Filmjeire az újító technikai megoldások, az eredeti történetmesélés és a szellemesség jellemző. Legismertebb alkotásai a Ragyogás, a Mechanikus narancs és a 2001: Űrodüsszeia.

Ismét Magyarországon ad koncertet a blues-rock élő legendája, a brit Ten Years After. A félévszázados fennállását ünneplő csapat két alapító taggal szeptember 25-én az A38 Hajón játszik.

Az idei Zsidó Kulturális Fesztiválon szeptember 4. és 11. között a zenei koncertek mellett táncelőadások, felolvasóestek, kiállítások és gasztronómiai programok is várják az érdeklődőket a főváros több helyszínén. Fellép többek között a Ghymes, Charlie, Caramel, Rost Andrea és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint a Budapest Klezmer Band és a Boban Markovic Orkestar is.

Közös minifesztivált rendez a két népszerű zenekar, a Halott Pénz és a Wellhello, amely július 30-án és 31-én az Orfűi-tó partján, a Panoráma Campingben várja a rajongókat. A két házigazda mellett mintegy tucatnyi produkció lesz látható és hallható a fesztivál két helyszínén, a Hello lányok, valamint az Apuveddmeg színpadon.

Bővül a Várkert Bazárban látható Új világ született című, az első világháborút bemutató kiállítás. „A déli palotában egy évvel ezelőtt nyílt tárlatot tovább építjük, a látnivaló újabb elemekkel bővül, ezt az első világháború kitörésének évfordulóján, július 28-án fogjuk hivatalosan bejelenteni. A kiállítás egészen 2018-ig várja a látogatókat” – mondta Gyutai Csaba, a Várkert Bazár ügyvezető igazgatója.

A Zűrös Banda koncertjével kezdődik július 28-án a Muzsikáló Udvar programsorozata, melyen igényes szórakozást kínáló, változatos műsorral várják a zenebarátokat a szegedi városháza egyedi hangulatú udvarán. A program augusztus 2-án Falusi Mariann Királyok és királynők című estjével folytatódik, de koncertet ad többek között a Fool Moon és a Budapesti Vonósok csapata is.

Rendhagyó, rendkívüli és egyedülálló – ez lesz idén a 6. Jazzy Fesztivál, amely szeptember 15. és 18. között olyan nevekkel várja közönségét, mint Candy Dulfer, Geszti Péter és a Jazz+Az, a Random Trip szuperválogatottja, valamint St. Martin. A koncerteknek a MoM Sport és a MoM Kulturális Központ ad helyet.

jazzy2

Három napig tartó vigadalom várja a nagyvázsonyi Kinizsi Várban azokat, akik szeretnének elmerülni a középkori gasztronómia, a zene és a mese világában. Mátyás király legerősebb hadvezérének, Kinizsi Pálnak vára kellemes időutazásra invitál mindenkit július 29. és 31. között.

A ’80-as évek nagy amerikai gitáros generációjának tagja, a különleges „tapping” technikájáról híres jazzgitáros, Stanley Jordan (USA) először látogat Magyarországra, és július 3-án a Margitszigeten ad nagyszabású koncertet hazai és külföldi zenészekkel.

Egyedi dalsorral készül a Halott Pénz Siófok legmenőbb strandjára. A zenekar nemrég jelentette meg Ülni. Örülni. Megőrülni. című lemezét, amellyel szinte megállás nélkül koncerteznek az ország minden szegletében. A Balaton-partra július 2-án érkeznek, hogy a PLÁZS vízparti színpadán kiáltsák azt: „Hello, lányok”.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma