2017. szeptember 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2016.03.16
Takács Erzsébet

Szinte párhuzamosan született meg a Kokoschka babája című könyv magyar fordítása és a festő életének egy szakaszát bemutató táncelőadás. Bizarr történetet mesélnek el a művek: Oskar Kokoschka, a festő ugyanis annyira belebolondult Alma Mahlerbe, hogy amikor véget ért a kapcsolatuk, készíttetett egy élethű babát, amely szerelme minden egyes részletét hűen lemásolta.

A történet azonban nem csak ettől bizarr. A bábkészítőnek írt levelében, amelyet a babához mellékelt, és amelyet pontos leírással ellátott rajzok kísértek, még azt is megjegyezte, hogy a bőrnek mely ráncait tartja nélkülözhetetlennek. Kokoschka a baba elkészülte után egyáltalán nem akarta véka alá rejteni szenvedélyét: a városban sétálgatott a babával, eljárt vele az operába. Egy nap aztán elege lett belőle, a fejéhez vágott egy üveg vörösbort, és a baba a szemétbe került. Innentől kezdve sok ember sorsában töltött be létfontosságú szerepet, olyan emberek életében, akik túlélték a második világháborúban a Drezdára hullott négyezer tonna bombát – jutunk el a festőtől a róla és a 20. századról szóló regényhez.


kokoschka_doll_ea_01_domolky_daniel_WEB_001
Kokoschka babája
Fotó: Dömölky Dániel


A szerzője, Afonso Cruz sokoldalú figura: nemcsak író, hanem kiváló grafikus és közismert zenész is egyben. Az 1971-ben született művész könyveit saját alkotásai díszítik, de számtalan mesekönyvet is illusztrált már, és még animációs filmeket is rendezett. A bluesos, swinges dalokat játszó The Soaked Lamb nevű zenekarban gitározik, bendzsózik, ukulelézik, vagy ha kell, énekel. Írói karrierje 2008-ban indult az Isten húsa (A Carne de Deus) című regényével. Nagyon termékeny alkotó, írásaival számos portugál díjat nyert már. Legjelentősebb nemzetközi sikere, hogy A Kokoschka babája 2012-ben elnyerte az Európai Unió irodalmi díját.


Ám nem a díj miatt figyelt fel a könyvre a fordító: két másik alkotás mellett talált rá külföldi oldalak, kritikák és portugál ismerősök javaslatára a Kokoschka babájára. A Typotex Kiadó pedig megkereste őt, hogy ismeri-e az alkotást, mert ha igen, és jónak tartja, megrendelik a fordítást. Bense Mónika egyetemi tanár, fordító pedig jónak találta. „Nagyon rugalmas volt az író, több ötletem is nagyon tetszett neki” – mondta el a könyvről és a táncelőadásról március 7-én az Írók Boltjában rendezett beszélgetésen. Hozzátette: számos magyar név szerepel a műben, az írónak pedig nagyon tetszett, hogy a vezeték- és a keresztnevek sorrendjét tekintve magyarosan írta a nem csak nevükben magyar szereplőket, míg azok nevét, akik külföldön születtek, és talán nem is tudtak magyarul, az eredeti formában hagyta.


DSC_7540_Copy


„Amit alkottunk, tetszene Kokoschkának” – mondta a táncelőadást inkább színházi előadásnak valló Gergye Krisztián koreográfus, az előadás rendezője és táncművésze. Gloria Benedikt és ő nem először dolgoznak együtt: 2013-ban a Szépművészeti Múzeum Egon Schiele-kiállításának társprogramjaként mutatták be az egoegoego című nagysikerű koprodukciójukat. Mostani előadásuk felidézi Gustav Mahler korát, és egy, a 20. század történelmén átívelő utazásra invitálja nézőit egy legendás szerelmi történet párhuzamán keresztül. Az osztrák balerina, aki művészetében a táncot a tudományhoz és a politikához igyekszik közelíteni, feszegetve annak hagyományos határait, valamint a kortárs tánc magyarországi fenegyereke ismét a századforduló legendás korszakához nyúl ezzel az előadással, hogy hidat teremthessen a jelenkor kortárs művészete és a világháborúk előtti progresszív korszellem között. A táncelőadás Afonso Cruz emblematikus regényétől kölcsönözi a címét, de csak annyiban merít ihletet ebből a szépirodalmi műből, amennyire az metaforaként megidézi Oskar Kokoschka Alma Mahlerről készített életnagyságú bábjának extravagáns történetét. A táncelőadás élethű bábok révén, a kokoschkai gesztust sokszorosítva színpadára invitálja a 20. század három emblematikus alakját: a zeneszerző zsenit, Mahlert, a festőóriás Kokoschkát és a Múzsát, a Femme Fatale-t, Alma Mahlert.


Gergye Krisztián felidézte: a táncba vitt báb jelenbe írt története olyan kor emlékét idézi fel, amelyben a kitalált világ még képes lehetett visszahatni a valóságra. Vagy, ahogy az író, Afonso Cruz megfogalmazta: „...az élet nem más, mint alaposan összegubancolódott szálak halmaza. A gombolyag nagy részét nem is látjuk, és nem tudjuk fellelni a szálak közt lévő kapcsolódási pontokat. Ám minden mindennel összefügg, és ezek a szálak minden eseményt összekötnek.”


A könyvet metaforaként használta a koreográfus, de nem azt vitte színpadra. Zavarba ejtően sok a hasonlóság azonban a két alkotás között, amit alátámaszt, hogy a könyvből több szövegrészletet kivetítenek az előadás során. Ám míg a regénynek Oskar Kokoschka története a központi metaforája, addig a táncelőadásnak maga a regény az. Míg az előbbi az ominózus történet puszta említéséből vezeti le saját valóságát, addig a táncelőadás a regényben metaforaként használt történet kibontásán keresztül mesél a 20. század történelméről, és így a két mű párhuzamossága a nagyon is közeli végtelenben, a jelenünkben fut össze, vagy még inkább egymásba simul.


DSC_7443_Copy


A könyv sokrétű fragmentumok összessége a 20. századból. Jól jelzi ezt a regény közepén található önálló regény, és hogy a három különböző történet szereplői fel-felbukkannak a másik két történetben is. A fejezetek sem sorrendben követik egymást, csupán képeket látunk az évszázadból, amelyekből nekünk kell összeraknunk a teljes történetet. Az elbeszélés időrendje sem lineáris. Ez a felfogás aztán az előadásban is nyomon követhető: a könyvből is jól kiolvasható sokrétű világ, a fantáziaszabadság ragadta meg a koreográfust. „Valóság és fikció átszövi egymást, amitől mérhetetlenül szabadnak érzem magam. Felelősséggel teremteni egy világot, amelynek mégis van súlya, és amelynek segítségével vissza tudok hatni a világra: ez ösztönzött. Tudtam hinni Kokoschka ezen irrealitásának, egymás ilyen fajta irányítása, ezek az alá-fölérendeltségi viszonyok nagyon érdekeltek” – mondta a beszélgetésen Gergye Krisztián. A széles művészeti palettáról azonban nem csak az irodalomhoz nyúl előadása során, hiszen a képzőművészet is jelentős hangsúlyt kap a darabban: háborús képeket, vetítéseket látunk, illetve Szüts Miklós festőművész és Vojnich Erzsébet Prima-díjas festőművész alkotásai színesítik az előadást. A darabban a babáról fennmaradt négy fotót is megtekinthetik a nézők, amelyekből jól látszik: akár szexuális célra is használhatta azt a festő, mégis inkább fétisként létezett számára a baba. A koreográfus egyébként maga is festőnek készült, de végül nem felvételizett a Magyar Képzőművészeti Egyetemre, mert megtalálta a tánc. „Amit csinálok, festészet nélkül nem az lenne, ami. Majdnem minden előadásom képzőművészeti ihletésű.”


A különböző cselekvési síkok egymás mellettisége a színpadon is fontos szerephez jut: néhol ember veszi fel a baba szerepét, máskor éppen a baba táncoltatja az embert. „Nehezen működtethető a bábu, amint megjelenik a mindennapokban, annyira vulgárissá válik. Az előadás egyszerre szól a 20. század szörnyű és szép oldaláról – közhelyes, tudom, de általánosságban a században való létezés lehetőségeiről kapunk teljes képet” – mondta el Gergye Krisztián.


DSC_7499_Copy


Szüts Miklós szerint nem szabad azonban megfeledkezni a történet boncolgatásakor Alma Mahler személyéről, akitől sokaknak elment az esze. Kokoschka már befutott művész, amikor szeretője arra kéri, hogy fesse meg őket a lepedőn, és felajánlja neki, ha remekmű születik, hozzámegy feleségül. „Ő maga lesz tehát, aki ítéletet mond a művész munkájáról. Különleges kisugárzású nő volt, akinek 70 évesen például 25 éves párja volt” – mesélt Alma Mahlerrről a festő. Egyébként maga a zeneszerző, Mahler is odavolt érte, és ugyan a házassága után hagyományos női szerepet szeretett volna ráerőltetni, miután az nem sikerült, és a nő el akarta hagyni, már bármi áron visszafogadta volna őt. Nagyon tetszett egyébként a két festőnek képeik megjelenése a színpadon, maguk is úgy látták, hogy szinte oda készültek ezek az alkotások. „Nem elég kitalálni egy látványt, annak a mozgáshoz is kell igazodnia” – mondta Vojnich Erzsébet arról, mennyire nehéz hátteret álmodni egy táncelőadáshoz, amikor magához a mozgáshoz és nem csak a történethez kell igazítani a közeget. A festő nem csupán a díszlettervezéssel kapcsolatban szkeptikus: szerinte bár Kokoschka hihetetlenül tehetséges figura volt, két kezén meg tudja számolni azokat a műveit, amelyek tényleg jól sikerültek. Szerinte nagyon ideges, zaklatott festésmód volt az övé, melynek következtében festészetéből elveszett a koncepció. „Sok mindent rutinból festett. Néha azonban összejött neki, és akkor az nagyon jó. Amit Alma Mahlerről és önmagáról festett, az például remekmű” – szögezte le.


DSC_7522_Copy


A Nemzeti Táncszínház szervezésében, a Müpa Fesztivál Színházában 2016. március 19-én, 19 órakor újra műsorra kerül Gloria Benedikt és Gergye Krisztián nagysikerű produkciója, a Bridging Europe fesztivál keretében bemutatott Kokoschka babája.


Takács Erzsébet

Fotó: Csákvári Zsigmond

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

baranyai_reformacio_kis

2017.09.20

A baranyai reformáció története nagyban hozzájárult a magyar kultúra fejlődéséhez és a mai értelemben vett magyar identitás kialakulásához – mondta Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szeptember 20-án a reformáció Baranya megyei történetét bemutató kiállítás megnyitóján Pécsett. Szintén mától látható a protestantizmus jelentőségéről szóló, Soli Deo Gloria – A magyar reformáció öt évszázada című tárlat.

angyalok

2017.09.20

Kivételesen gazdag programkínálattal készült az idei évadra az Uránia Nemzeti Filmszínház. Londontól Moszkváig a világ legrangosabb művészeti intézményeiből kerülnek színdarabok, balettelőadások, operaközvetítések, valamint tárlatok mozgóképfeldolgozásai a mozivászonra. A színvonalas társművészeti tartalmakról szóló információk – kiegészülve az őszi filmfesztiválokkal és az Uránia karácsonyi ajánlataival – mind megtalálhatóak a Fidelio különkiadásában.

_D0A8477_Copy
2017.09.20

„Az egyik legjelentősebb kultúrház a pesterzsébeti Csili Művelődési Központ, amely több emberöltő óta, éppen száz esztendeje képviseli Pesterzsébet kulturális közösségét” – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a Csili Művelődési Központ szeptember 19-ei sajtótájékoztatóján, ahol többek között kiderült az is, ki Pesti Erzsi, és milyen előadásokkal készülnek a központ százéves születésnapjára.

Napjaink egyik aktuális témáját dolgozza fel fotókon, tárgyakon, táblázatokon keresztül a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten címmel szeptember 19-én megnyílt kiállítása. Ez a rendhagyó kiállítás kilép a történelem és a művészettörténet keretei közül, és egy napjainkban zajló eseménysorral foglalkozik – hangsúlyozta a megnyitón Varga Benedek, az MNM főigazgatója.

A budapesti Kempinski Hotel Corvinus szálloda képzőművészeti gyűjteményéből mutat be válogatást a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (Kogart) tihanyi galériája november 12-éig. A Corvinus Gyűjtemény gyöngyszemei címmel a kollekció legszebb darabjait, csaknem negyven magyar festményt, grafikát és szobrot állítottak ki, ezeknek mintegy fele kortárs alkotás.

A Zeneakadémián Az ősök ritmusa című bérlet koncertjeivel, a Budapest Music Centerben Kodály-sorozattal várja a közönséget az Óbudai Danubia Zenekar ősszel. Az ősök ritmusa című, négy koncertből álló bérlet Haydn A Teremtés című oratóriumával kezdődik október 1-jén a Nemzeti Énekkar, Rab Gyula tenor, Kolonits Klára szoprán és Bakonyi Marcell basszus közreműködésével, Vásáry Tamás vezényletével.

Esterházy Péter Mercedes Benz című darabjával ünnepli a magyar dráma napját a Vígszínház szeptember 24-én a Pesti Színházban. A Szlovák Nemzeti Színház vendégjátékával Esterházy Péter emléke és a magyar dráma előtt tiszteleg a Vígszínház társulata. A történelmi revüt a Szlovák Nemzeti Színház felkérésére írta 2015-ben Esterházy Péter.

A budapesti Szent István Bazilika hatalmas tere a mennyei hosszúságú visszhang révén válik igazán érzékivé. A nyolc másodpercnyi lecsengés egy hang életében már-már örökkévalóságnak tűnhet. A zeneszerzők többnyire nem is kalkulálnak ennyire intenzív hangzó környezettel. A közelmúltban alakult, fiatal zeneszerzőkből álló csoport, a Studio5 viszont október 21-én este olyan darabokkal áll a közönség elé a CAFe Budapest keretében, melyek nagyon is építenek a Bazilika zenei adottságaira.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma