15_eves

2017.03.06

A magyar zeneművészet egyik legjelesebb alakja épp ma 50 éve, 1967. március 6-án hunyt el, de „én nem így gondolok erre a napra, hiszen Kodály Zoltán nem halt meg” – mondta Anger Ferenc rendező a Magyar Állami Operaházban, ahol a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató Missa brevis című művének előadásával kezdődött meg a jubileumi megemlékezés.

_D0A1239_Copy


A Kodály Rorate című délelőtti megemlékezésen Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta: különleges napon és különleges helyszínen csendül fel Kodály Missa brevise, hiszen „az 1945-ös budapesti ostromot ő is e falak között vészelte át”. Az ostrom után felmerészkedő budapestiek először ebben a házban adtak hangversenyt, melyen a Missa brevis hangzott el. „Könnyáztatta előadás volt, mi pedig most ezt szeretnénk megidézni” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, aki kiemelte: az Operaház sokat tesz azért, hogy megőrizze és ápolja Kodály Zoltán hagyatékát. Az elmúlt években több mint ötven esten szerepeltek Kodály művei, „nagy sikerrel mutattuk be a Háry Jánost, valamint a Székely fonót, a Czinka Panna koncert-változata pedig az idei évadban kapott helyet” – mondta. A Háry Jánost és a Székely fonót már lemezen is rögzítették, ezt követi a Czinka Panna, hiszen – emelte ki Ókovács Szilveszter – a Kodály-műveket a lehető legjobb minőségben, a legjobb művészek előadásában kell megörökíteni a jövő generációi számára.


_D0A1055_Copy

 

A rendezvényen a Magyar Állami Operaház közreműködésével, valamint dr. Hoppál Péter karnagy, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényletével csendült fel Kodály Zoltán Missa brevise. Az Operaház aulájában tartott koncert előtt dr. Hoppál Péter elmondta: a kormány szakemberek és intézmények bevonásával már évek óta dolgozik azon, hogy Kodály szellemi és művészeti hagyatékát a jövő generációi is birtokba vehessék. A világhírű, mostanra már az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára is felkerült Kodály-módszert a magyar zenei oktatás módszertani középpontjába kell állítanunk – hangsúlyozta, majd hozzátette: Kodály a történelem legsötétebb korszakaiban nemcsak szóval és tettel, hanem emblematikus művein keresztül is kiállt a hazáért, művészetének, eredményeinek tisztelete tehát nemzeti öntudatunk sarokköve lehet. „Meg kell védenünk nemzeti, kulturális értékeinket, hiszen csak erős kultúrnemzetek által jöhet létre erős Európa.” Kodály Zoltán zeneszerzői és zenetudományos munkája mellett a magyar népdalkincs felkutatását is küldetésének tekintette, zászlójára pedig azt a mondatot tűzte, hogy: „A zene mindenkié”. „Már életében például szolgált kora legjelentősebb zeneszerzőinek, zenészeinek, most pedig a mi kezünkben van zenei örökségének sorsa” – emelte ki dr. Hoppál Péter, majd megjegyezte: „úgy kell gondoznunk ezt a hagyatékot, hogy hűek maradjunk Kodály emberi jelleméhez és eszmeiségéhez”.


_D0A1195_Copy

 

Az eseményen Dr. Hoppál Péter örömmel jelentette be: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kulturális intézményekkel együttműködve megalkotta a több évre szóló Kodály-programot. A tervek szerint a 2017-es költségvetésben egymilliárd 486 millió forint értékű forrással járulnak hozzá Kodály örökségének ápolásához és bemutatásához Magyarországon és a határon túl, továbbá 350 millió forint támogatás erejéig külföldön is – tette hozzá, majd elmondta: a Kodály-program keretén belül a világhírű zeneszerző kórusművei, zenekari művei szólalnak majd meg, de a hangversenyek és zenei előadások mellett kiállítások, versenyek, ismeretterjesztő előadások és mesterkurzusok is szerepelnek a programban.

 

Az eseményen Anger Ferenc, a Háry János rendezője elmondta: a magyar zeneművészet egyik legjelesebb alakja épp ma 50 éve, 1967. március 6-án hunyt el, de „én nem így gondolok erre a napra, hiszen Kodály Zoltán nem halt meg”. A művészet, különösen a zene hétköznapi életünk szerves részét képezi, így él tovább bennünk. „Épp ez az érzés kerített hatalmába ma reggel is, mikor Kodály Zoltánra emlékezvén arra gondoltam, mit is jelent az életmű kifejezés. Kottákat, papírokat és könyveket? Nem. Maga a zene az, amit ő és halhatatlan zeneszerzőtársai ránk hagyományoztak” – fejtette ki. A Magyar Állami Operaház fontos küldetésének tekinti, hogy Kodály műveit színpadra állítsa, ezáltal pedig megmutassa a bennük rejlő egyetemes értékeket. Az elmúlt három évben két ilyen bemutatót láthatott a közönség, mely nemzetközi szemmel nézve kis lépésnek tűnhet, számunkra viszont korántsem az, hiszen a célunk nagy: Kodály műveinek egyetemességét kínálni a bolygó minden lakója számára – jegyezte meg. Anger Ferenc a következő szavakkal zárta beszédét: „megvan a célunk, de nemcsak az gyönyörű, hanem az oda vezető út, mi pedig most épp ezt élvezzük”.


_D0A1065_Copy

 

A reggeli órákban tartott megemlékezés méltó kezdete volt a jeles napnak, melyen egyik legnagyobb zeneszerzőnkre emlékezünk. Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából március 6-án este az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat.



Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

ArtKert_Kultura_596x90_002

fabri_zoltan

2019.08.22

„Játékosok és zsetonok vagyunk egy személyben. Ez a történelem!” – mondja egy szereplő Fábri Utószezon című filmjében. A mondat a háromszoros Kossuth-díjas filmrendező ars poeticája is lehetne. Filmjeinek jellegzetessége az önvizsgálat, a múlttal való a szembenézés a jelen megértése érdekében.

Bamulok_1933

2019.08.22

A két világháború közötti nagy világválságot követő időszak szegénységében és kilátástalanságában, a nyomorúságban mégis fellelhető öröm jelenik meg Gy. Szabó Béla 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozatán, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában. A kolozsvári Quadro Galériában a Kolozsvári Magyar Napokon nyílt kiállításon 1934 óta először láthatóak ezek a művek.

A_spanyol_Uxia_Martinez_Botana_nagybogos_

2019.08.22

A komolyzene olyan műfaj, amelyet a 60 év feletti, szigorúan értelmiségi körökhöz tartozó, szépirodalmon nevelkedett emberek hallgatnak – gondoltam én kamaszkoromban, és gondolja valószínűleg a legtöbb tizen- és huszonéves a mai napig. A Kaposfest ennek az ellenkezőjéről győzött meg.

KIállítás nyílik Eucharisztiáról a csodák és a művészet nyelvén címmel augusztus 23-án a pécsi Csontváry Múzeumban. A kiállított tárgyak a Keresztény Múzeum gyűjteményéből származnak.

34 alkalommal hirdették meg a Gábor Dénes-díj felhívását műszaki szakemberek számára. A Gábor Dénes-díjjal a kiváló hazai és határon túli műszaki alkotókat, kutatókat, fejlesztőket, feltalálókat, mérnököket ismerik el. A díjakat, amelyre október 10-ig terjeszthetik fel a gazdasági tevékenységet folytató társaságok, a kutatással, fejlesztéssel, felsőfokú képzéssel foglalkozó intézmények, a kamarák, a műszaki és természettudományi egyesületek, a szakmai vagy érdekvédelmi szervezetek, illetve szövetségek vezetői, továbbá a Gábor Dénes-díjjal korábban kitüntetett szakemberek jelöltjeiket, a kuratórium ítéli oda október folyamán, az elismeréseket pedig decemberben adják át. Részletek itt.

Már csak két hétig látogatható A jégkor pécsi vándora című kiállítás a Janus Pannonius Múzeumban, amelyen nemcsak a Rihmer László által feltárt „pécsi mammut” a JPM munkatársai által fellelt összes maradványát, hanem a kortárs állatok ősmaradványait is megtekinthetjük. A tárlat az utolsó előtti napon, augusztus 30-án meghosszabbított nyitvatartással, színes, gazdag délutáni programmal zárul.

25. James Bond-film címe: No Time to Die (Nincs idő meghalni). A főszerepet ismét Daniel Craig alakítja, aki már ötödször játssza el a 007-es brit titkos ügynököt. A főgonoszt Rami Malek alakítja. Ralph Fiennes, Naomie Harris, Léa Seydoux és Ben Whishaw visszatérnek a filmbe. Az új Bond-film készítői a fiatal nemzedékeket akarják megszólítani, ugyanakkor hűek maradnak a 007-es filmek zsáneréhez. Látványos üldözési jelenetek és küzdelmek teszik izgalmassá, de Bondnak már a MeToo-világban is helyt kell állnia.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapításának 30. évfordulóját ünnepli a szervezet a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Befogadás napja '89 című tárlatot augusztus 22-én nyitja meg Kozma Imre apostoli protonotárius, az eseményen köszöntőt mond Varga Benedek és Klaus D. Streiche.

Hagyományőrző huszárbandériumok díszmenetével, fiatal lovasok bemutatkozásával, fegyver- és mentési bemutatókkal várják az érdeklődőket a 16. Nyíregyházi Huszártalálkozón augusztus 24. és 25-én a szabolcsi megyeszékhelyen.

huszartalalkozo

A 22. Zsidó Kulturális Fesztiválon koncertek, improvizációs est és könyvbemutatók is várják a közönséget hét budapesti helyszínen szeptember 9-ig.

Augusztus 30-án „a hot jazz virtuózai", azaz a The Rollini Project ad koncertet a Művészetek Palotájában.

Utolsó hétvégéjéhez érkezik augusztus 23. és 25. között a Ludwig Múzeum áprilisban nyílt Bauhaus100. Program a mának – Kortárs nézőpontok nevű kiállítása. A modern művészettörténet egyik legmeghatározóbb mérföldkövét központba állító tárlat lezárásaként egy átfogó, tematikus finisszázs-programmal készül a múzeum képzőművészek, múzeumpedagógusok, építészek és tervezők közreműködésével.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma