IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2017.03.06

A magyar zeneművészet egyik legjelesebb alakja épp ma 50 éve, 1967. március 6-án hunyt el, de „én nem így gondolok erre a napra, hiszen Kodály Zoltán nem halt meg” – mondta Anger Ferenc rendező a Magyar Állami Operaházban, ahol a zeneszerző, zenetudós és népzenekutató Missa brevis című művének előadásával kezdődött meg a jubileumi megemlékezés.

_D0A1239_Copy


A Kodály Rorate című délelőtti megemlékezésen Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója elmondta: különleges napon és különleges helyszínen csendül fel Kodály Missa brevise, hiszen „az 1945-ös budapesti ostromot ő is e falak között vészelte át”. Az ostrom után felmerészkedő budapestiek először ebben a házban adtak hangversenyt, melyen a Missa brevis hangzott el. „Könnyáztatta előadás volt, mi pedig most ezt szeretnénk megidézni” – hangsúlyozta Ókovács Szilveszter, aki kiemelte: az Operaház sokat tesz azért, hogy megőrizze és ápolja Kodály Zoltán hagyatékát. Az elmúlt években több mint ötven esten szerepeltek Kodály művei, „nagy sikerrel mutattuk be a Háry Jánost, valamint a Székely fonót, a Czinka Panna koncert-változata pedig az idei évadban kapott helyet” – mondta. A Háry Jánost és a Székely fonót már lemezen is rögzítették, ezt követi a Czinka Panna, hiszen – emelte ki Ókovács Szilveszter – a Kodály-műveket a lehető legjobb minőségben, a legjobb művészek előadásában kell megörökíteni a jövő generációi számára.


_D0A1055_Copy

 

A rendezvényen a Magyar Állami Operaház közreműködésével, valamint dr. Hoppál Péter karnagy, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára vezényletével csendült fel Kodály Zoltán Missa brevise. Az Operaház aulájában tartott koncert előtt dr. Hoppál Péter elmondta: a kormány szakemberek és intézmények bevonásával már évek óta dolgozik azon, hogy Kodály szellemi és művészeti hagyatékát a jövő generációi is birtokba vehessék. A világhírű, mostanra már az UNESCO szellemi kulturális világörökség listájára is felkerült Kodály-módszert a magyar zenei oktatás módszertani középpontjába kell állítanunk – hangsúlyozta, majd hozzátette: Kodály a történelem legsötétebb korszakaiban nemcsak szóval és tettel, hanem emblematikus művein keresztül is kiállt a hazáért, művészetének, eredményeinek tisztelete tehát nemzeti öntudatunk sarokköve lehet. „Meg kell védenünk nemzeti, kulturális értékeinket, hiszen csak erős kultúrnemzetek által jöhet létre erős Európa.” Kodály Zoltán zeneszerzői és zenetudományos munkája mellett a magyar népdalkincs felkutatását is küldetésének tekintette, zászlójára pedig azt a mondatot tűzte, hogy: „A zene mindenkié”. „Már életében például szolgált kora legjelentősebb zeneszerzőinek, zenészeinek, most pedig a mi kezünkben van zenei örökségének sorsa” – emelte ki dr. Hoppál Péter, majd megjegyezte: „úgy kell gondoznunk ezt a hagyatékot, hogy hűek maradjunk Kodály emberi jelleméhez és eszmeiségéhez”.


_D0A1195_Copy

 

Az eseményen Dr. Hoppál Péter örömmel jelentette be: az Emberi Erőforrások Minisztériuma a kulturális intézményekkel együttműködve megalkotta a több évre szóló Kodály-programot. A tervek szerint a 2017-es költségvetésben egymilliárd 486 millió forint értékű forrással járulnak hozzá Kodály örökségének ápolásához és bemutatásához Magyarországon és a határon túl, továbbá 350 millió forint támogatás erejéig külföldön is – tette hozzá, majd elmondta: a Kodály-program keretén belül a világhírű zeneszerző kórusművei, zenekari művei szólalnak majd meg, de a hangversenyek és zenei előadások mellett kiállítások, versenyek, ismeretterjesztő előadások és mesterkurzusok is szerepelnek a programban.

 

Az eseményen Anger Ferenc, a Háry János rendezője elmondta: a magyar zeneművészet egyik legjelesebb alakja épp ma 50 éve, 1967. március 6-án hunyt el, de „én nem így gondolok erre a napra, hiszen Kodály Zoltán nem halt meg”. A művészet, különösen a zene hétköznapi életünk szerves részét képezi, így él tovább bennünk. „Épp ez az érzés kerített hatalmába ma reggel is, mikor Kodály Zoltánra emlékezvén arra gondoltam, mit is jelent az életmű kifejezés. Kottákat, papírokat és könyveket? Nem. Maga a zene az, amit ő és halhatatlan zeneszerzőtársai ránk hagyományoztak” – fejtette ki. A Magyar Állami Operaház fontos küldetésének tekinti, hogy Kodály műveit színpadra állítsa, ezáltal pedig megmutassa a bennük rejlő egyetemes értékeket. Az elmúlt három évben két ilyen bemutatót láthatott a közönség, mely nemzetközi szemmel nézve kis lépésnek tűnhet, számunkra viszont korántsem az, hiszen a célunk nagy: Kodály műveinek egyetemességét kínálni a bolygó minden lakója számára – jegyezte meg. Anger Ferenc a következő szavakkal zárta beszédét: „megvan a célunk, de nemcsak az gyönyörű, hanem az oda vezető út, mi pedig most épp ezt élvezzük”.


_D0A1065_Copy

 

A reggeli órákban tartott megemlékezés méltó kezdete volt a jeles napnak, melyen egyik legnagyobb zeneszerzőnkre emlékezünk. Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából március 6-án este az Erkel Színházban a Magyar Állami Operaház zenekara azt az 1960-as londoni hangversenyt idézi fel, amelyen a mester maga vezényelte a Londoni Szimfonikusokat.



Készítette: Tóth Eszter

Fotó: Csákvári Zsigmond

lukoviczky

ahogy_eddig

2019.04.19

Egy magyar vizsgafilm, Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje is meghívást kapott a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba.

btf_190420_wigama_lekko_c_sin_oliver

2019.04.19

Nagy Dániel Viktor előbb vágyott zenei karrierre, mint színészi babérokra. A sors mégis másként keverte a kártyákat: már ismert színészként alapította meg tavaly a Wigama Lekko névre keresztelt együttest Hrutka Róberttel, első lemezüket pedig április 20-án a Budapesti Tavaszi Fesztiválon mutatják be az Urániában.

190412_sunny

2019.04.19

Teltház, érdeklődő tekintetek, a színpadon hangfal, mikrofon, szintetizátor, mellette hatalmas, púderszínű selyemvirággal fedett fejű nő ül egy nagy doboz tetején, az arcát nem látjuk. Szürreális törzsi jelmezben, a fején cserepes virággal egy férfi érkezik, őt követi a társulat további nyolc tagja, és kezdődik a show. Emanuel Gat, aki immár ötödször jár nálunk, az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon Sunny című művével arat tapsvihart.

Egy antarktiszi expedíció a Viktória-föld északi részén bukkantank a kéznagyságú nyomra, mely az archosaurus nemhez tartozó állattól származik. Emellett a kutatók a Déli-sarktól mintegy 1700 kilométerre erdők megkövesedett maradványait fedezték fel. Ez arra utal, hogy 200 millió évvel ezelőtt az Antarktisz nem az a jeges kontinens volt, mint ahogyan azt ma ismerjük.

Az aranyozott, ezüst gótikus kehely, mely a talpába vésett felirat szerint egykor a diósgyőri eklézsia tulajdona volt, Luxemburgi Zsigmond idejéből származik, aki Nagy Lajos király vejeként lépett a trónra, majd német-római császárként a nemzetközi politika egyik irányítója lett. A kehely a 15. századból maradt fenn, és a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből érkezett a királynék várába szeptember végéig. Az ötvöstechnika, mellyel díszítették, Velencében alakult ki, magyarországi elterjedése a szoros magyar-olasz kapcsolatokkal, különösképpen Zsigmond velencei háborújával és gyakori itáliai tartózkodásával magyarázható.

Az egyelőre ismeretlen szövegek tartalmazhatják Kafka több, az író halála után befejezetlenül megjelent művének végét is, és fényt deríthetnek a világirodalom egyik legrejtélyesebb alakjára, akinek kulturális örökségére Németország és Izrael is igényt tart. A szövegekkel kapcsolatos hercehurcát akár maga Kafka is írhatta volna, annyira abszurd, hiszen egy olyan gyűjteményért folyt a harc, amelynek senki nem ismerte a tartalmát.

Csaknem 13 500 éves sírt tártak fel a dél-kínai Kuangtung tartományban, melyben egy guggoló pózban elhelyezett női holttestre bukkantak a régészek. A holttest egy 13 és 18 év közötti lányé, akinek azonban hiányzik a feje. Ez a Kínában valaha talált legrégebbi sírhely, amelyben a halottat szándékosan egy bizonyos pozícióban helyezték örök nyugalomra. A holttest különleges testhelyzetéből primitív vallásos hiedelmek megjelenésére lehet következtetni.

A Duna-korzón felállított színpadon koncerteket, iparművészeti bemutatókat, népzenei és néptáncműsorokat láthatnak az érdeklődők, szombattól húsvéthétfőig pedig a tojásfestők, tojáspatkolók munkáját is megtekinthetik. A Deák téren és a Fővám téren a minőségi kézműves termékeké és étkeké a főszerep, a Városháza parkban pedig a gyerekeknek kínálnak előadásokat, az ünnephez kapcsolódó játékokat és kézműves foglalkozásokat.

Koncertek, tojásfestés, interaktív gyermekelőadás és néptáncbemutató is várja az érdeklődőket húsvétvasárnap és húsvéthétfőn az Ibolyanap elnevezésű családi rendezvényen a Gödöllői Királyi Kastélyban.

ibolyanap

Életre kelnek a húsvéti hagyományok, változatos programok várják a látogatókat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban rügyfakasztó vasárnap és vízbevető hétfőn.

A Fővárosi Nagycirkuszban húsvéti programokkal, az artistaképzősök produkciójával és új műsorral várják az érdeklődőket a húsvéti hétvégén és a cirkuszi világnapon.

Már pénteken elkezdődik a négynapos húsvéti fesztivál a világörökségi Hollókőn. A Nógrád megyei faluban gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások, koncertek, családi- és gyermekprogramok várják a látogatókat.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma