2018.08.26
Szíjjártó Anita
Belesni a kulisszák mögé mindig izgalmas, akár színházi próbáról, akár filmforgatásról van szó. Én utóbbinak lehettem részese augusztus 18-án este az elhagyatott, felújítás alatt álló Rác gyógyfürdőben. Géczy Dávid – aki számos rövid- és reklámfilmet, valamint klipet rendezett már – első, Game Over Club című nagyjátékfilmjét forgatja a szállodában olyan nagy magyar színészekkel, mint Földes Eszter, Kamarás Iván, Thuróczy Szabolcs, Kálloy Molnár Péter vagy Nagypál Gábor. FORGATÁSI RIPORT

Először jártam filmforgatáson, de mindig úgy képzeltem, hogy hatalmas a káosz. Mindenki fel-alá rohangál, a stáb egyik tagja a terem egyik feléből kiabál a másikba kollégájának, hogy hozza oda ezt vagy azt, a színészek pedig halál unottan várakoznak egy-egy jelenet között a szobájukban vagy ide-oda üldögélnek a díszletfotelekben. Lehet, hogy sok film így készül, de ami a Game Over Clubot illeti, egyáltalán nem ez volt a tapasztalatom. Bár az alcím azt mondja: ebbe a klubba nem akarsz tartozni, én kicsit mégis.


Game_Over_Club_vagott
Jelenet a Game Over Club című filmből


A terepet nem nehéz elképzelni: monitorok, kamerák, kábelek, lámpák mindenhol, káosz viszont nem volt sehol, mindenki pontosan tudta, mi a feladata. Az újságírók és a fotósok szünetben kaptak lehetőséget arra, hogy megrohamozzák a színészeket, illetve a rendezőt interjú- és fotókészítés reményében. Ez körülbelül másfél órát jelentett, mialatt a rendezőnek és a színészeknek egyetlen rossz szavukat sem lehetett hallani, végig kedvesek, mosolygósak, viccesek és segítőkészek voltak. Tűrték, hogy mindenki velük akart beszélgetni, mindenki őket akarta lencsevégre kapni. „Állj arrébb, kérlek, fordulj meg, légyszi, menjünk világosabb helyre, ez zajos, itt nem lehet kérdezni, irány be!” – az alkotók pedig szó nélkül a kedvünkre tettek, hogy minél jobb interjúk és fotók készülhessenek.


Szerettem, hogy a színészek elfogadták: most interjúidő van. Bárkihez mentem, kedvesen fogadott, pedig tudtam, hogy fárasztó napokon vannak túl. Az pedig, hogy miket is meséltek a forgatásról, a karakterükről, a filmről, a felkészülésről, alább olvasható. Akik interjút adtak a Kultúra.hu-nak: Földes Eszter, Kálloy Molnár Péter, Kamarás Iván, Nagypál Gábor és Thuróczy Szabolcs színészek, valamint Géczy Dávid rendező.


IMG_0142
Készülés a forgatásra


A történet

Egy szálloda. Egy éjszaka. Néhány furcsa ember. A török dürümárus, a randifüggő kozmetikus, a sikkasztó futballedző, a diákjába szerelmes magyartanár, a nyugdíjazott taxisofőr és az életunt rendőr. Mi a közös bennük? Hogy ma éjszaka mindannyian öngyilkosak akarnak lenni. Bármi áron. Fekete komédia nagyszerű színészekkel és féktelen röhögésekkel.


IMG_0148
Készülés a forgatásra



A futballedző: KAMARÁS IVÁN

„Olyan fociedzőt játszom, aki nagy bajban van és a családját szeretné megmenteni. Az öngyilkosklub, amelyhez a figurám is csatlakozik, egy Facebook-esemény kapcsán jön össze, a tagok pedig közösen akarnak véget vetni az életüknek. A film kicsit szatirikus, kicsit groteszk, tele van fekete humorral, de persze, ragaszkodik a vígjátéki stílushoz” – meséli Kamarás Iván. Géczy Dávid rendezővel a színész nem először dolgozik együtt: „Dávid régi barátom, tízéves munka- és baráti kapcsolat van közöttünk, több filmet is készítettünk már együtt, például A győztes vagy a Vér és tűsarok című kisfilmeket. Nagyon jól tudunk együtt dolgozni, és örülök, hogy végre elkezdhette forgatni első nagyjátékfilmjét. A színészgárda is szuper, Dávid tökéletesen végiggondolta, melyik karaktert ki játsszon.” A saját szerepével is teljesen elégedett Kamarás Iván, mint mondja: „egy extrovertált figurát alakítok, de a végére elég mélyen megismerjük, és kiderül, miért is ilyen, mi a problémája.


Azt szeretném, hogy ez a figura, ahogy Dávid meg is írta, ne csak egy bunkó fociedző legyen, hanem egy szerethető karakter, akinek szíve van, akivel és akin a nézők nevetnek és sírnak.”


IMG_9867
Kamarás Iván


Vajon a humor mennyire illik ehhez a témához? – kérdezem a színésztől. „Amikor az ember a legmélyebben van, az egyetlen, ami marad, a humor. A túlélés eszköze, az egyetlen mentsvár lehet az irónia, az önirónia, hiszen az embernek tudnia kell magán is nevetni, akár a legrosszabb állapotban is képesnek kell lennie elővenni a humort, mert sokszor csak az segít.”


Mi a film üzenete? – teszem fel az újabb kérdést, mire Karamás Iván így felel: „Az, hogy semmi értelme az öngyilkosságnak, tessék életben maradni és észrevenni a szépséget az életben. Ebben a rohanó, nagyon stresszes világban ugyanis hajlamosak vagyunk csak a rosszra koncentrálni és a nehezítő körülményeket látni, a jó részek felett pedig elsiklani. Az élet tele van apró meglepetésekkel, minden nap ajándék. Ha ezt felismerjük, akkor ez elég muníció arra, hogy tovább éljünk. Ott vagyunk egymásnak, mindig vannak új emberek, akikben megtalálhatjuk önmagunkat vagy azt, aki szeretnénk lenni, ez pedig reményt, hitet, erőt ad a folytatáshoz a legnehezebb helyzetekben is. És az is nagyon fontos, hogy


a bajba jutott embereken igenis lehet segíteni: sokszor egy jó szó, egy apró cselekedet, odafigyelés életet tud menteni.”


IMG_9886



KÁLLOY MOLNÁR PÉTER: a nyomozó

Kálloy Molnár Péter Zsolt nyomozót játssza, akinek 25 év rendőrösködés után végre megadatott, hogy nyomozó lehet. „A karakterem nagyon felnéz a főnökére, a főfelügyelőre, akit Végh Peti alakít – ők ketten mennek ki rendőrök kíséretében megnézni, mi is történik abban a bizonyos szállodai szobában. Elkezdik kivizsgálni az ügyet, majd kiderül, hogy a figurám rendesen ki van bukva, mert nem ismerik el, és nem sok minden sikerült az életében. A főnöke hazaküldi pihenni, de ő visszamegy a szobába, ahol az öngyilkosklub tagja vannak, és beáll közéjük” – meséli karakteréről a színész. Mint mondja:


fordulatos, fejlődő szerep az övé, és mindig hálás feladat nyomozót játszani, akit ő még sosem alakított.


„Végh Petivel nagyon jó páros vagyunk, most ő a pörgős, én a lassabb, nyugisabb figura”.


Kálloy Molnár Péter kiemeli: a rendezőnek az a szándéka, hogy a Game Over Club „igényes film legyen, és minden figurának meglegyen a tisztességesen eljátszott és megélt alapja. Fontos, hogy ezek komolyan vett, nem felszínesen alakított, vígjátéki karakterek – mindebből pedig rengeteg minőségi poén tud kisülni, nem pusztán blődli bohóckodás. Belülről úgy látom, hogy nagyon élvezhető és színvonalas film lesz.”


IMG_9901
Kálloy Molnár Péter

 

THURÓCZY SZABOLCS: a magyartanár

Thuróczy Szabolcs egy magyartanárt alakít, aki beleszeret a tanítványába. Ezt otthon elmondja, majd kidobják a saját házából, melyet ő épített, és egy nyolcadik kerületi panel hetedik emeletén találja magát. „Sodródik az árral, alkoholproblémákkal küzd, teljesen kicsúszott a lába alól a talaj. Hasonló karaktereket szoktam játszani” – mondja a színész. Hozzáteszi: bár folyamatosan dolgozik a karakterén, azért elárulja, mit szeret benne. „Azt, hogy


reménytelenül szerelmes. Megcsapja az arcát az új, friss levegő, amelynek nem tud ellenállni, ezért ki akar lépni valamiből és őszintén elmondja: valahol máshol jár a szíve.


Egyszerű és bonyolult is, amikor egy ötvenhez közeli ember megbolondul, vagy lát egy utolsó reménysugarat és abba kapaszkodik, sokszor értelmetlenül. Ez az az eset, amikor az ötven körüli férfiak elkezdik játszani, hogy még mindig férfiak, és mennyi erejük van – aztán kiderül, hogy mindez csak egy oldalról igaz, vagy csak ők gondolják.”


IMG_9943
Thuróczy Szabolcs


Az öngyilkosság mint téma kapcsán elmeséli: „Sok olyan öngyilkost ismerek vagy hallottam, akikről kiderült, hogy csak jelezni akartak a környezetüknek. Többször is megkísérelték már az öngyilkosságot, de úgy, hogy végül ne sikerüljön: nem annyi gyógyszert vettek be, vagy telefonáltak az utolsó pillanatban. Az öngyilkosság tehát sokszor szimbolikus, inkább figyelemfelhívás, ami rendkívül felkavaró.


Talán a film erőt adhat azoknak, akiknek kibeszélnivalójuk van, akik mentális problémákkal küzdenek.


Mert tud segíteni, ha elmondhatjuk a másiknak, hogy mi miért vagyunk a pokol legalján.” A humort Thuróczy Szabolcs is fontosnak tartja, szerinte „humor nélkül nem lehet létezni, az olyan, mint az oxigén. Szeretem belecsempészni az alakításaimba.”


 

A kozmetikuslány: FÖLDES ESZTER

A színésznő bipoláris zavarral küzdő, randifüggő kozmetikuslányt játszik, és mint elárulja: pont ezt a két tulajdonságot szereti karakterében. „Színészileg nagy kihívás és izgalmas az ilyen szerep. Bár sokaknak az lehet érdekes, hogy a randifüggés mennyi pikáns dolgot jelenthet, ennél sokkal fontosabb, hogy milyen pszichológiája van mindennek. Annak, hogy valaki eljut odáig, hogy randi- és kapcsolatfüggő legyen, miközben nem tud senkihez sem kötődni, majd mindez hogyan vezet el a depresszióig. Ennek általában nagyon banális oka van: bizonyos történéseket az egyik ember teljesen egészségesen fel tud dolgozni, míg a másik odajut, hogy randifüggő lesz, és nemcsak párkapcsolati, de szociális problémái is kialakulnak. Ugyanilyen izgalmas a karakterem bipolaritása is, mert az ilyen személyiség minden, csak nem kiszámítható. Ez azt jelenti, hogy különböző helyzetekben rittig nem azt fogja reagálni, amit a nagy átlag, amire számítana az ember, hanem teljesen más, szélsőséges reakciója lesz.”


IMG_0053
Földes Eszter


A színésznő sem pozitívként, sem negatívként nem tekint a figurájára. „Ez a lány nem rossz ember. Akkor játszom jól, ha sikerül úgy elkapnom a figurát, hogy az egyik pillanat azt érzi a néző: hú, de meg kellene rángatni szegény lányt, milyen idegesítő – a másik pillanatban pedig legszívesebben megölelné, mert annyira törékeny és érzékeny. E között a két pólus között próbálok egyensúlyozni.”


Földes Eszter azt is elmeséli, hogy egyáltalán nem áll távol tőle a pszichológia. „Hobbiszinten foglalkozom pszichológiával, nagyon sok ezzel kapcsolatos könyvet olvastam és olvasok ma is. Sőt: Dávidnak is segítettem abban, hogy mi legyen az az apró és nagyon banálisnak tűnő történet, amely miatt a lány eljut odáig, hogy randifüggő és boldogtalan lesz, ami miatt végül úgy dönt, véget vet az életének.”

A humor fontosságáról a színésznőt is megkérdezem, mire ő így válaszol:


„Nincs olyan helyzet, amelyben nincs helye a humornak.


Persze, nem mindegy, hol milyen humort használunk, ennek is számos formája van. Egy ilyen téma kapcsán egyértelműen a fekete humor tud előtérbe kerülni. Azt gondolom, sokat fognak nevetni a nézők, ha képesek arra, hogy saját magukon is nevessenek. A legviccesebb helyzetek pedig mindig ott születnek, ahol valami nagyon komoly dologról van szó.”


IMG_0013



NAGYPÁL GÁBOR: a dürümárus

Nagypál Gábort Yusuf Şükürként, egy török származású, 17 éve Magyarországon élő dürümösként láthatjuk a filmben. „Yusuf komoly magánéleti kudarcon van túl, amely összefügg az igazságszolgáltatással, vagyis az igazságérzetében végtelenül sértett, kirekesztett, kívül rekedt ember ő, aki eljut odáig, hogy ennek így tovább nincs értelme és csatlakozik az öngyilkosok klubjához” – mesél szerepéről a színész. Ő is, akárcsak színésztársai, saját élményekből dolgozik, ahogy megfogalmazza:


„mindannyiunkban ott rejlenek a frusztráció magjai, és a színésznek feladata, hogy ezeket megtalálja, felnagyítsa és úgy formálja, ahogy azt az adott karakter megkívánja”.


És hogy mit szeret karakterében? „Ezt a frusztráltságát, a szemlélődő létezését, ugyanis nem ő a nagydumás a filmben, inkább figyel, megfigyel, néha megszólal, de alapvetően outsider, az eseményekkel sodródó emberke.” Nagypál Gábor is a többiekhez hasonlóan gondolkodik a humorról, „éltető erő, és minden gyomorszorítás közepébe kell egy gyufafejnyi humor ahhoz, hogy élni lehessen” – vallja. Szerinte is nagy hangsúly van azon, hogy érdemes figyelni a körülötted lévőket, és ha úgy adódik, segítséget, támogatást adni és kérni. „Soha nincs annyira a világba vetetten egyedül az ember, mint ahogyan azt érzi. Az idegenség érzése pedig a személyes helyzetekben fel tud oldódni, és egyszer csak már nem idegenek vagyunk egymásnak, hanem sorstársak, ismerősök egy terhelt helyzetben.”


IMG_9913
Nagypál Gábor



Az alfa és az ómega, a rendező: GÉCZY DÁVID

A Game Over Club Géczy Dávid első nagyjátékfilmje, és habár már írt többet is, mint meséli, ez volt az első olyan, amelyre sokan mondták, hogy ebből filmet kellene készíteni: „színészek, producerek, mindenki zöld utat adott”. A rendező azt is elárulja: „úgy írtam a forgatókönyvet, hogy a színészek arca, hangja a fejemben volt. Akár Thuróczy Szabi is megkaphatta volna a fociedző szerepét – pláne, hogy sokáig focizott és rekedt hangja van –, de ezt a szerepet azonnal Kamarás Ivánnak szántam. Thuróczy Szabit Szabó Győző ajánlotta nekem a matektanár szerepére, Szabi pedig magyartanárrá alakította a saját karakterét, lehetőséget adva az irodalmi idézeteknek, párhuzamoknak. Intellektuális figuraként, megnövesztett szakállal tökéletes.”


Felvetem Dávidnak, hogy létezik egy könyv, Nick Hornby A Long Way Down (Hosszú út lefelé) című regénye és az abból készült, azonos című angol film, mely első pillantásra nagyon hasonlít az ő sztorijához. Hiszen az alaptéma ott is az öngyilkosság. „Amikor megírtam a forgatókönyvet, akkor tudtam meg, hogy van egy ilyen Nick Hornby-könyv, és azt is, hogy készült belőle film is. A könyvet azóta sem olvastam, sőt: a filmet sem láttam, mert nem akartam, de megkértem valakit, hogy nézze meg helyettem. Kiderült szerencsére, hogy teljesen más, mint az én történetem. Nálunk például minden egy éjszaka alatt zajlik. Elkezdtem aztán kutakodni, és találtam olyan olasz, spanyol, izlandi filmeket, amelyek öngyilkosokkal foglalkoznak, nemcsak drámában és thrillerben, hanem humorral feldolgozva.”


IMG_0075
Géczy Dávid rendező


Kérdésemre, hogy miért pont az öngyilkosságot választotta filmje témájának, azt mondja: „én magam soha nem akartam öngyilkos lenni, viszont a közvetlen környezetemben is volt öngyilkosság, ami nagyon elgondolkodtatott. Az pedig elég ijesztő tény, hogy Magyarország élen jár az öngyilkosságok tekintetében. A szenvedélybetegségek – drog, alkohol stb. – sajnos nagyon erősen jelen vannak a kultúránkban, de azt gondolom, ha ezt humorral kezeljük, akkor talán van kiút. Én pozitív szemléletű ember vagyok, így ez pozitív kicsengésű film lesz.


Nem mondom, hogy mindenki túléli az utazást, de látjuk a fényt az alagút végén, a film a maga módján happy enddel zárul.”


Azt, hogy mi a film üzenete, mindenki magának szűri majd le – emeli ki a rendező –, de azt azért hozzáteszi: „ha képes vagy a problémáidat megosztani másokkal úgy, hogy nem csupán magadra figyelsz, hanem a többiek gondja is elkezd foglalkoztatni, akkor a te problémáid már nem is tűnnek olyan nagyoknak. Ez a társaság végül – bár nem így indul – terápiás csoporttá válik, hiszen lassacskán elfogadják egymás hibáit és egymás sorsába kezdenek el beleszólni. Nem akarok semmilyen csavart lelőni azzal kapcsolatban, hogy ki kit ismer a filmben, de az fontos, hogyan reagálunk egy vadidegen élethelyzetére, hogyan tudunk rá reflektálni, segítséggel fordulunk-e a másik felé vagy cinikusan, ártó szándékkal. Én az előbbiben hiszek, és azt gondolom, hogy még a rosszmájú emberekből is ki tud jönni a jó szélsőséges helyzetben.”


IMG_0090


A film helyszínéül a használaton kívüli Rác gyógyfürdő szolgál; a döntésről a rendezőt faggatom. „Ez valahol egy szellemszálloda, olyan, ahol még sosem szálltak meg. Azért választottuk ezt a helyet, mert ezekkel a nagy színészekkel csak nyáron lehet forgatni, ilyenkor viszont minden szálloda tele van. Csoda, hogy van egy üres hotel, ahol majdnem minden filmhelyszínt megtaláltunk Székely Ágnes gyártásvezetővel. A szálloda külseje nem ez lesz, de a belsejét 90 százalékban ki tudtuk használni. A film központi világa a szobák, de emellett a szennyesledobótól a liftaknán és a konyhán át a bálteremig, minden helyiség játszik, úgyhogy elég mozgalmas mozi lesz.


Dráma, mikrorealista rezdülések, szürreális jelenetek, akció – minden van benne.


Igyekszem ezeket arányosan szerepeltetni, hogy intellektuálisan is jól szórakozzon a néző, de ne is unatkozzon, mindig történjen valami.”

A filmet rendkívül feszített tempóban veszi fel a stáb, hiszen 30 napjuk sincsen rá. „A színészekkel nagyon jó hangulatú a munka, remek a gárda, a háttérstáb is összeszokott, a tempó gyilkos csak kicsit, de a szűkös idő rengeteg kreativitásra sarkallja az embert” – összegez Géczy Dávid rendező.


A Game Over Club 2019 januárjában kerül a mozikba.


Szíjjártó Anita
Fotók: Vörös Dóra Rebeka

2018_11_20_Galaesten_a_tancmuveszet_szine-java

2018.11.22

Kétnapos rendezvénysorozattal ünnepli fennállásának 70. évfordulóját a Magyar Táncművészek Szövetsége, amelyen bemutatják a magyar hivatásos táncművészet sokszínűségét és nemzetközileg is elismert színvonalát. A felújított Budai Vigadóban, a Hagyományok Házában 2018. november 24-én tartott rendezvény védnöke Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára.

headerkep
2018.11.22

Jövőre lesz ötven éve, hogy a valamikori Ádám sörözőben Mikó István és Gryllus Dániel megalapította a Kaláka együttest. Most – egy évvel az évforduló előtt – ünnepi évadba kezdtek, amelyben régi zenésztársakkal, határon túli turnékkal és új lemezzel emlékeznek meg erről. INTERJÚ

5._kp_-_Berta_Zsolt_-_Szalon

2018.11.22

Berta Zsolt Márai Sándor-díjas író, dalszerző volt a vendége a Cseh Tamás Archívum 7. Alkotóművészeti Szalonjának november 16-án. A zenészként is ismert íróval Mirtse Zsuzsa, a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) művészeti tanácsadója beszélgetett.

Keletről jön a legújabb rockszenzáció! a magyar könnyűzene külföldi jelenlétéről (1957–1989) címmel tartanak konferenciát 2018. november 28-án a Budapest Music Center könyvtárában. Az előadásokban hallhatunk a Kádár-kori magyar könnyűzene külföldi vonatkozásairól, de fény derül arra is, milyen mítoszok öveztek egyes zenekarokat. A konferencia záróeseményén Lévai Balázs Bokor Attilát (Color), Karácsony Jánost (Locomotiv GT) és Pásztor Lászlót (Neoton) kérdezi élményeikről és emlékeikről. A konferencián és beszélgetésen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni 2018. november 27-ig az rsvp@hangfoglalo.hu címen lehet.

Szent Gellért püspök egyedüli megmaradt művét mutatják be Temesváron fakszimile kiadásban, amelyet először jelentetnek meg ebben a formában. A Deliberatio Gerardi Moresauae ecclesiae episcopi supra hymnum trium puerorum (A marosi egyház püspökének, Gellértnek értekezése a három ifjú énekéről) című hittudományi kézirat a magyarországi latin nyelvű irodalom legrégibb maradványa Szent István király intelmei mellett. Az egykori püspök munkája befejezetlen, 1724-ben fedezték fel, majd először gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári püspök adatta ki saját költségén, 1790-ben.

A művet a csanádi egyházmegye három jogutóda, a szeged-csanádi, a nagybecskereki és a temesvári egyházmegyék főpásztorai jelentették meg azzal a céllal, hogy az első vértanú püspök munkáját, személyiségét és korát közelebb hozzák a ma emberéhez. A kiadvány bemutatója november 27-én, a temesvári Adam Müller Guttenbrunn Házban lesz.

Egy ősi indián civilizációhoz tartozó, több mint 500 éves sírokat tártak fel Bolíviában a régészek, akik szerint a felfedezés bepillantást enged a terjeszkedő Inka Birodalom és a különböző törzsek kapcsolatába. A szakemberek egy föld alatti sírkamrában találtak rá a sírokra egy La Paztól mintegy 30 kilométerre délnyugatra lévő kőfejtőnél. Úgy vélik, hogy a sírok a pacajes indián törzs több mint száz tagjának maradványait őrzik. A csontok mellett több mint 30 sértetlen állapotban lévő edényt is találtak, amelyeket az inkák használtak annak idején a halotti szertartásaiknál, emellett több mint 150 bronztárgyat, köztük nyakláncot, karkötőt, női hajdíszt.

A pacajes indián törzset is magába foglaló Ajmara Királyság a 15. század közepéig virágzott a Bolíviai-magasföldön, amikor is az inkák leigázták.

Csernus Tibor Saint-Tropez, Jan Van Der Heyden Városlátkép, avagy Tér sétáló alakokkal, Giovanni Battista Pittoni Szent József halála, Rippl-Rónai József Medgyessy Ferenc Rippl-Rónai szobrával és Willem Adriaensz Key Férfiképmás című festménye kerülhet hamarosan közgyűjteménybe a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja révén. A jegybankközgyű jteményekbe, múzeumokba, a jogszabályok által meghatározott módon öt év – meghosszabbítható – időtartamra letétbe helyezi a program keretében megvásárolt műkincseket.

A Metró Galéria legújabb kiállításán, az M2-es, M3-as és M4-es metróvonalakon közlekedő szerelvényekben november 20-tól egy hónapon keresztül a Zbigniew Herbert lengyel költő verseiből választott idézeteket olvashatjuk magyar költők, műfordítók tolmácsolásában. A kiállítást a Herbert-év keretében, a lengyel függetlenség és államiság visszaszerzésének 100. évfordulója alkalmából rendezik meg. A szerelvényeken olvasható idézeteket illusztráló plakátok Krzysztof Ducki Magyarországon élő lengyel származású grafikusművész alkotásai, a versidézeteket pedig Csordás Gábor, Körner Gábor és Nagy László fordította.

Kufli-színházzal, Rutkai Bori-koncerttel, meseolvasással, játékokkal, társasozással és sok meglepetéssel vár az év utolsó Pagonyfesztiválja a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Az egész napos programsorozat 2018. november 24-én, szombaton 10.00 órakor kezdődik.

2018_11_20_Evzaro_PagonyFeszt

Családi napot tartanak a Capa Központban november 24-én a Thirtythree fotókiállításhoz és a Május 1. Ruhagyár – Fortepan: Ez a divat! című kiállításhoz kapcsolódóan. A résztvevők a tárlaton látható munkák alapján megalkothatják saját műveiket, az Ez is divat! című workshop pedig a szabásminták és az origami világába vezet be. A foglalkozásokon a részvétel ingyenes.

Weegee neve a 30-as, 40-es években összefonódott New York mindennapjai, a nyomor és a bűnözés ábrázolásával. Milyen társadalmi összefüggések állnak fotói mögött? A Mai Manó Ház következő tárlatvezetésén a bűnözők világát jól ismerő Fliegauf Gergely kriminálpszichológus értelmezésében kerülhetünk közelebb Weegee alkotói világához.

Jelentős segítséget kapnak a munkájukhoz azok a múzeumpedagógusok, akik hátrányos helyzetű látogatókkal foglalkoznak. A Múzeumi iránytű című kiadványsorozat 16. részeként 2018 novemberében jelenik meg az Esélyt a múzeummal – Hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatása a múzeumpedagógia eszközeivel című módszertani kézikönyv, amelyben rengeteg gyakorlati példával szolgálnak a téma szakértői.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma