2017.05.24

Az idei komolyzenei koncertek Kodály Zoltán emlékének jegyében telnek – nincs ez másképp a július 15-től augusztus 6-ig tartó Cimbora Alapítvány támogatásával létrejött Klassz a pARTon fesztiválon sem. A nyáresti programsorozaton a novemberben elhunyt Kocsis Zoltánról is megemlékeznek.

„[…] Az igazi művészet az emberiség emelkedésének leghatalmasabb eszköze,

s aki azt minél több embernek hozzáférhetővé teszi, az emberiség jótevője.”


Kodály Zoltán


_D0A6206_Copy


Míg a tavalyi fesztiválon inkább kamarazenekarok szerepeltek, idén főleg a nagyzenekari koncerteké lesz a főszerep. A komolyzenei koncerteknek – az eddigi évekhez hasonlóan – szintén a Balaton, valamint Duna-parti települések adnak otthont, fellép többek között az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Danubia Zenekar, az NFZ Grazioso Kamarazenekara, valamint az Eckhardt és a Keller Quartett.

A szólisták között szerepel Balázs János, Csordás Klára, Érdi Tamás, Hildegarde Fesneau, Hutás Gergely, Kocsis Krisztián, Lajkó Félix, Matuz Gergely, Görög Sisters, Oláh Vilmos, Onczay Zoltán, Ránki Fülöp, Szabadi Vilmos, Szűcs Máté, Vékes Erzsébet, Vigh Andrea és Zsoldos Bálint.

 

_D0A6281_Copy


A koncertsorozatról szóló, május 23-ai sajtótájékoztatót a Müpában rendezték meg: az eseményt É. Szabó Márta, a Klassz a pARTon producere, a Cimbora Alapítvány elnöke nyitott meg, külön megköszönve az eseményen megjelent szervezők és támogatók munkáját.

Fia, a programsorozat egyik legnagyobb szorgalmazója, Érdi Tamás zongoraművész örömmel mesélt az esemény évről évre egyre növekvő sikeréről, és a decemberben megrendezendő zongoraestjéről, melyen nagy szerepet játszanak majd a Kodály- és a Bartók-táncdalok.

 

Gáborné Haáz Andrea, a MOL Új Európa Alapítvány ügyvezetője kiemelte, hogy tehetségtámogató programjuk elsődleges célja a fiatal, feltörekvő zenei tehetségek segítése a Klassz a pARTon komolyzenei fesztiválhoz hasonló tematikájú és színvonalú koncertek keretében.

Fontosnak tartja továbbá, hogy a programok minden korosztályt megszólítsanak, kiváltképp a legfiatalabbak zene iránti szeretetét és érdeklődését hivatott elmélyíteni, melyhez a hagyományőrzés jegyében megszervezett művészeti programokkal igyekeznek hozzájárulni.


_D0A6219_Copy

A helyszín egyáltalán nem mondható szokványosnak: egy akusztikai szempontból alkalmaskoncertteremhez képest a Balaton-part zajos miliőjében lesznek hallhatók a nagy klasszikuson. A környezetsokszor okozott problémát a tavalyi években, ezért idén igyekeznek minél jobban odafigyelni arra, hogy a koncertet a hullámverésen kívül ne törjék meg oda nem illő zajok. Így a zenészek olyan közel mennek a vízhez, amennyire csak lehetséges. Ács Péter, az Óbudai Danubia Zenekar ügyvezetője megígérte, hogy a látogatóknak olyan élményben lesz része, mintha a zenészek épp most sétáltak volna elő a habokból.


Gulyás Dénes Operaénekes épp a helyszín szokatlanságában látja az előadás különlegességét, és kiemelte, hogy az operakedvelőket A varázsfuvola című művel fogadja Kertesi Ingriddel és zeneakadémiai diákjaikkal karöltve. A darabot egészen szokatlan és játékos módon gondolták újra, melynek lényege éppen a helykihasználásban és az ebből fakadó helyzetkomikumban rejlik a természettel való együttműködés jegyében.

 

_D0A6250_Copy


A koncertnek idén is főtámogatója a Nemzeti Kulturális Alap, amely a kezdeti 25 millió forintnyi összeget az idén már csaknem a duplájára emelte.

Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár: elmondta, hogy ezek a koncertlehetőségek nemcsak azért fontosak, mert lehetővé teszik az ifjú tehetségek kibontakozását, hanem a családoknak is kellemes és minőségi kikapcsolódási lehetőséget nyújtanak. A komolyzenei koncertek könnyű megközelíthetőségének köszönhetően a műfaj olyan emberekhez is eljuthat, akiknek eddig nem állt módjában élvezni azt, nem beszélve arról, hogy a sokszínű programoknak turisztikai szempontból is nagyon kedvező hatásai vannak.

 

A Klassz a pARTon fesztivál kiváló példa arra, miként lehet egy szilárd tradíciókkal rendelkező műfajt természetesebb környezetbe helyezni úgy, hogy a zene ne csak a víz hullámainak jellegzetes, „monoton” csendjével keveredjen, hanem a bennünk áramló – mindennapjainkból egyre inkább kivesző, de a klasszikus zene által még őrzött – hagyományok utáni csendes sóvárgás állóvizét is szépen lassan felkavarja bennünk.


Taródi Luca
Fotó: Csákvári Zsigmond

Ertl_Peter_index

2019.01.16

Ertl Péter 50 éves, és élete legnagyobb dobására készül. Vezetésével 30 napon belül megnyílik Magyarország vadonatúj Nemzeti Táncszínháza a műfaj legnevesebb hazai eseménye, a Budapest Táncfesztivál kíséretében. Építkezésről, színháznyitásról, az új helyszín első előadásáról és a fesztiválról is kérdeztük.

b_szalvetaagy

2019.01.16

A felvidéki Dobóruszkán van a világ legnagyobb, több mint 100 000 darabot számláló szalvétagyűjteménye. Tulajdonosa Kozák Antónia, vagy ahogy a helyiek szólítják, Szalvétás Tonka, aki kincseivel először 2006-ban lett Guinness-rekorder, és azóta még kétszer döntötte meg saját rekordját. Gyűjteményének értéke nagyjából egy családi ház értékével ér fel.

aso-kapa2

2019.01.16

Vargáék lánya férjhez megy. A család óriási készülődésben van. Első nap tésztát gyúrnak a leveshez, második és harmadik nap sós és édes süteményeket sütnek, a negyedik nap hajnalban a nők levágják a baromfikat, a férfiak a disznót... A zalaegerszegi Göcseji Múzeum Ásó, kapa, nagyharang című múzeumpedagógiai foglalkozásán a gyerekek az előkészületeket és a lakodalom menetét játsszák el.

Az üzletember, aki gyárak felépítésével és eladásával kereste vagyonát, 225 millió dollárt (64 milliárd forintot) adományozott a Pennsylvaniai Egyetem orvosi iskolájának, 15 millió dollárral (4,2 milliárd forinttal) támogatta a Philadelphiai Művészeti Múzeumot, hatmillió dollárt (1,7 milliárd forintot) adományozott a Drexel Egyetem Zsidó Élet Központjának, ötmilliót (1,4 milliárd forintot) a Raymond G. Perelman Plazának és a Kimmel Előadóművészeti Központ Perelman Színházának. Perelman írástudatlan litván emigránsok fiaként jött világra 1917-ben. Friss diplomásként apja vállalatánál kezdett dolgozni. A második világháborúban repülős tisztként szolgált. A háború után gyárak építésébe fogott, és apja cégében is üzlettárs lett. 101 évesen hunyt el.

A Hangfoglaló Program és a Könnyűzenei Szolgáltató Iroda a magyar kultúra mapja alkalmából 2019. január 21-én 11 órakor tartja könnyűzenei ünnepségét a Budapest Music Centerben. Köszöntőt mond Katona Klári énekes-dalszerző, Szeder-Szabó Szilvia énekes-dalszerző és Tardy-Molnár Anna a MANK Nonprofit Kft. ügyvezetője. Fellép a Platon Karataev, a Massza és a Lynd, illetve az OHNODY zenekar.

Két római kori sírhelyet tártak fel a régészek az egyiptomi Nyugati-sivatag egyik oázisánál. Az egyik sírt homokkőből építették, és négy sírkamra található benne, amelyek emberi maradványokat, agyaglámpásokat és -edényeket őriznek. A másik sírhely vályogtéglából készült, és falait a mumifikálási eljárást megörökítő színes ábrák borítják. Egyiptom az utóbbi időben nagy erőkkel dolgozik régészeti kincseinek megóvásán és a még rejtett ókori leletek felfedezésén, hogy új lendületet adjon az ország gyengélkedő turisztikai szektorának.

Rembrandt van Rijn a vastagon felvitt festékes technikájával forradalmasította a festészetet. Egy nemzetközi kutatócsoport most kiderítette, hogyan is érte el ezt a hatást. Az impasto olyan festészeti technika, amikor a művész vastagon viszi fel a festéket a vászonra. Rembrandt a 17. századi németalföldi festékpiacon hagyományosan elérhető alapanyagokkal érte el az impasto-hatást. Azt már korábban tudták a kutatók, hogy a vastag festékréteg eléréséhez elsősorban egy fehér színezőanyagot, valamint organikus kötőanyagot, főleg lenolajat használt. Most sikerült kideríteni, hogy az impasto-hatást keltő festéknek volt még egy titokzatos komponense: a plumbonakrit. Ez az ásvány rendkívül ritka a történelmi festékrétegekben. Az elemzés kiderítette, hogy Rembrandt a festék anyagát szándékosan módosította. A felfedezés segíthet Rembrandt műveinek hosszú távú megőrzésében és restaurálásában is.

Története legsikeresebb kiállítását zárta a bécsi Művészettörténeti Múzeum (KHM): 408 ezer látogató volt kíváncsi a hétfőn zárult Bruegel-kiállításra. Idősebb Pieter Bruegel (1525-1569) műveiből a flamand festő halálának közelgő 450. évfordulója alkalmából rendezték meg a 2018. október 2-án nyílt tárlatot, amelyen látható volt egy újonnan felfedezett Bruegel is. A nápolyi öböl című, 1564 körül keletkezett, vitatott eredetű festményről csak a közelmúltban végzett restaurálás eredményeként sikerült megállapítani, hogy idősebb Pieter Bruegel munkája. A KHM, amely 12 Bruegel-képpel a világ legnagyobb festménygyűjteménnyel rendelkezik a 16. századi művésztől, számos múzeummal, gyűjteménnyel és alapítvánnyal fogott össze, hogy csaknem 30 festménnyel, az összes fennmaradt Bruegel-olajkép háromnegyedével és grafikáinak, rajzainak felével az eddigi legátfogóbban mutathassa be az északi reneszánsz sajátos változatát létrehozó festő munkásságát.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

corvina_muhely

A magyar artistaművészet legnevesebb képviselői, többek közt a Rippel Brothers, Simet László és Richter Kevin is fellép a Fővárosi Nagycirkusz Főnix – Tűzcirkusz című új műsorában, amelyet szombattól március 10-ig láthat a közönség.

Exkluzív kiállítások nyílnak, irodalmi esteket rendeznek és bemutatják a közgyűjtemények legújabb kutatási eredményeit a magyar kultúra napjához kapcsolódó rendezvénysorozat keretében Zala megyében.

A kórust a szolnoki városi tanács 1969 januárjában alapította, azóta is hivatásos együttesként működik. Fenntartója alapítás óta az önkormányzat, működéséhez támogatást nyújt az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Molnár Éva, a kamarakórus igazgatója maga is kerek évfordulót ünnepel, épp 30 éve karnagya az együttesnek.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma