2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_728x90_002

2015.08.26
Szíjjártó Anita

14 teltházas komoly- és négy könnyűzenei koncert, két kiállítás és több mint 15 ezer látogató – röviden ez az igen jó mérlege a VI. Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválnak, vagyis a Kaposfestnek. „Az egyik legrangosabb hazai fesztivál” – mondta Baráti Kristóf hegedűművész, az egyik művészeti vezető. Nem tévedett, sőt: még szerényen is fogalmazott.

„A Kaposfest bájos fesztivál: a báját a közönség adja, a színvonalat pedig a fellépő művészek biztosítják” – állapította meg Szita Károly, Kaposvár polgármestere rendezvény kapcsán tartott sajtótájékoztatón.


Csak egyet tudok érteni Szita Károllyal. Kaposvár tényleg csodálatos, legalábbis ebben a két napba az volt: jó idő, szép tér – a szökőkút különösen megfogott –, kedves emberek és természetesen kiválóbbnál kiválóbb művészek. A közönség igazán nem unatkozhatott: délelőtt 11 és este 19 órára is szerveztek koncerteket, előtte pedig műismertetőket tartott Loch Gergely, hogy mindenki könnyebben megértse az elhangzó műveket. A zenei programok között pedig a fesztiválra érkezők elmehettek wellnessezni, vagy megnézni Baksai József A csönd ideje című kiállítását a Vaszary Képtárban, illetve Szigeti Tamás da capo című tárlatát a főtéri Rippl-Rónai-teremben.


Kaposfest2015_1
Baráti Kristóf, Koh Gabriel Kameda és az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A fesztiválon töltött első nap teljes egészében a koncertek bűvöletében telt: épphogy megérkeztünk Budapestről, rögtön Brahms Esz-dúr kürttrióját és Suk Esz-dúr szerenádját hallhattuk. Bolyki György fesztiváligazgató korábban azt mondta – és Baráti Kristóf is hasonlóan vélekedett a sajtótájékoztatón –, hogy a Suk-szerenád noha nem túl gyakran játszott mű, de annál különlegesebb. És valóban így volt. Az idén 30 éves Erkel Ferenc Kamarazenekar játszotta el a darabot, amely teljesen magával ragadott. Alapvetően nem vagyok komolyzene-rajongó, de ez tényleg megfogott. Az is varázslatos volt, ahogy a három szólista – Koh Gabriel Kameda (hegedű), Zempléni Szabolcs (kürt) és Farkas Gábor (zongora) – megszólaltatta Brahms Esz-dúr kürttrióját, de számomra az igazi „őrületet” az jelentette, amikor az Erkel Ferenc Kamarazenekar tette magáévá Suk művét.


Az esti koncert igazi kuriózumnak számított. A Szivárvány Kultúrpalota népes közönsége Vivaldi A négy évszak és Piazzolla A négy évszak Buenos Airesben című művét hallhatta egymás után Koh Gabriel Kameda német-japán hegedűművész, Baráti Kristóf és az Erkel Ferenc Kamarazenekar előadásában. Érdekes párhuzam, jó ötlet volt és végül is hatalmasat szólt. Ha lehet extázisba esni komolyzenei koncerttől – és miért ne lehetne –, akkor velem ez történt. Sajnos az esti Blahalouisiana-koncertről már nem mondható el ugyanez: felejthető volt a délelőtti és az esti komolyzenei programok mellett – egy fröccs/limonádé mellé, tisztes távolból elment.


Kaposfest2015_2
Celeng Mária és Farkas Gábor


Másnap délelőtt újult erővel vetettük bele magunkat a koncertezésbe: Perényi Miklós csellóművész és fia Perényi Benjamin (zongora) előadásában hallgathattuk meg Sztravinszkij Olasz szvitjét, majd Liszt Mefisztó-keringőjét. Szűcs Máté (brácsa) és Farkas Gábor (zongora) Weiner Leó Balladáját szólaltatta meg, majd Richard Strauss Öt dalát élvezhettük Celeng Mária szopránénekesnő előadásában és Farkas Gábor zongorakíséretével. Mindegyik dal a virágokról – vörös rózsákról, vízililiomokról, fehér jázminokról és mályvákról – szól: bevallom, kissé giccsesen hangzik, de Celeng Mária olyan átéléssel énekelte el őket nekünk, hogy még ezt is meg tudtam bocsátani. Ez volt az utolsó koncert, amelyet hallhattunk – délután ugyanis indultunk vissza Budapestre. Előtte azonban arra azért maradt idő, hogy megnézzük Szigeti Ádám fotóművész és Baksai József festőművész kiállítását.


Szigeti Tamás híres zenészek fotóiból készített portrésorozatot. Pontosabban: ezt 30 évvel ezelőtt tette meg. A mostani kiállítást továbbgondolta. A művésznek ugyanis az az ötlete támadt, hogy 30 év után alanyai kezébe adja a korábbi képeket és ezekkel együtt örökíti meg őket – újra. Nagyon érdekes fotók születettek. A személyes kedvenceim főként azok voltak, amelyeken harminc év múltán ugyanolyan pózban láttam a művészeket, mint az eredetin. A kiállítás tere viszont kevésbé tetszett: kicsit sterilnek és ridegnek hatott, miközben a fotókból pozitív energia áradt – bár nem minden fotón mosolygott az alany.

 

Kaposfest2015_3
Baksai József: A csönd ideje


Ezt követően látogattunk el a Vaszary Képtárba, ahol Baksai József műveit állították ki. Baksai a pogány és a zsidó-keresztény legendák archaikus szöveg- és képanyagát dolgozta fel, legsajátosabb kifejezési eszköze a plasztikus megmunkálás, ugyanis kézzel gyúrta, alakította, formázta képeit. Szerencsések voltunk, ugyanis csak hárman voltunk a kiállításon, így teljesen át tudtuk magunkat adni az „élménynek”. Kellett is a tér és a látogatómentes övezet a feldolgozáshoz. Baksai képei ugyanis egyszerre voltak szörnyűek és lenyűgözőek. Sokkolóan izgalmasak. A legtöbb festmény komor hangulatú, borzalmat megörökítő alkotás. Nagyon sok alak kezében van rakéta, amely számomra a pusztítást, a pusztulást szimbolizálja. Halálfejek, temetők, sötét – fekete, kék, barna – színek dominálnak a művein. Nagyon sok kiállításon csak végig szoktam szaladni, mondván, nem nagyon tudtak megérinteni a látottak. Baksainál azonban más történt: hosszú percekig időztem egy-egy festmény előtt, és azon túl, hogy tudom, mit örökített meg a festő, próbáltam kitalálni, vajon mi járhatott a fejében, amikor egy-egy művét elkészítette, egy-egy lényt, helyzetet megalkotott. Nagyon megragadt bennem az, ahogyan Hekatét, az éjszaka alvilági istennőjét, a boszorkányok úrnőjét ábrázolta. A fellelhető képeken egyáltalán nem tűnik ijesztőnek az istennő, Baksai azonban fekete, torz alakként – természetesen 3D-ben – képzelte el őt, ettől pedig végigfutott a hátamon a hideg. Baksai József nálam elérte azt, amit csak nagyon kevesen tudnak: a kiállítás megtekintése után még órákig a tárlaton és az ott látott festményeken járt az eszem.


Az elmélkedésből a visszaút közeledtének felismerése zökkentett ki. Épp csak arra jutott idő, hogy körbenézzek és konstatáljam: igen, megérte ez a két nap. A Kaposfest – minden tekintetben – a magasművészet fellegvára.

 

Jó hír: a szervezők közölték, hogy a 2016. évi program előkészületei már folyamatban vannak, a rendezvényt – akárcsak idén – augusztus 13. és 19. között tartják.

hatarokon_at_010_R

2019.07.19

„Nem létezhet olyan helyzet, hogy a fotóriporteri szerep megelőzze az emberséget. Nincs az a kép, amiért megérné egy másik ember életét kockáztatni” – mondja a több háborús zónában járt Bielik István Pécsi József fotóművészeti ösztöndíjas fotóriporter. Túlélőkről készült fotósorozatáról, a képhez való viszonyáról és a humánum fontosságáról is mesélt nekünk.

_D0A0681_Copy
2019.07.19

1969. július 20. Ezen a napon landolt az Apollo-11 a Holdon: Neil Amstrong és Edwin „Buzz” Aldrin sétája az emberi civilizáció egyik fontos mérföldköve, az emberiség egyik legnagyszerűbb tudományos eredménye volt. Erre az eseményre emlékezik a Vasarely Múzeum Holdmúzeum 1969 című kiállítása, amelyen Vasarely néhány izgalmas kompozíciója is látható.

sziget_anno_R

2019.07.19

Világhírű zenei ikonok, extrém öltözetek és a szeretet forradalma: a Sziget fesztivál idén 27. évfordulóját ünnepli, és természetesen most is elképesztő produkciókkal várják a bulizni vágyókat augusztus 7-től.

Az Európai Űrügynökség vezetője speciális örökségvédelmi státuszt és védettséget biztosítana a jövőbeni látogatók és Hold-missziók által okozott károktól a Nyugalom tengerén annak a helynek, ahol 50 éve, 1969. július 21-én az első ember a Holdra lépett.

Paul McCartney musicalt ír Az élet csodaszép című 1946-os filmből. A 77 éves zenész először dolgozik színpadi musicalen, Frank Capra fekete-fehér filmdrámáját dolgozza át, amelyben egy öngyilkosjelöltet megment az őrangyala. A musical 2020 végén debütálhat Bill Kenwright producer szerint, aki korábban a Blood Brothers és a József és a színes, szélesvásznú álomkabát című musicaleket vitte el a londoni West Endre. A musical szövegkönyvén a Billy Elliot és Elton John életrajzi filmje, a Rocketman forgatókönyvírója, Lee Hall dolgozik, a dalszövegeket McCartneyval együtt írják.

A július 24. és 27. közötti szakmai konferencián mintegy kétszáz hazai szakember vesz részt. A négynapos országos szakmai találkozó fő témái között szerepelnek a várostervezés és örökségvédelem időszerű feladatai, a nép építészettel, benne a kastély- és várprogrammal összefüggő kérdések, a természetvédelem és a nemzeti parkok haza helyzetének áttekintése. A találkozó keretében tartják meg a Város- és Faluvédők Szövetségének közgyűlését a Református Kollégium Oratóriumában, a résztvevők emellett kirándulásokon ismerkedhetnek meg Debrecen, a bihari térség, Hajdúböszörmény és Hortobágy természeti és épített értékeivel.

Eddig nem ismert összecsapásra utalnak azok a leletek, amelyeket a csatamezőn, a szövetséges erők egykori tábori kórházának helyszínén először végzett ásatásokon tártak fel a régészek. Waterloonál Napóleon francia serege ütközött meg a szövetséges brit, németalföldi, német és porosz csapatokkal. Az egykori tábori kórház helyszínén amputált végtagok maradványaira bukkantak, továbbá puskagolyókat és egy francia ágyúgolyót is találtak. A szakértők szerint az amputációkat az egykori Mont-St-Jean tábori kórház orvosai végezték.

Kilencvenéves korában elhunyt Heller Ágnes Széchenyi-díjas filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a New York-i New School for Social Research professor emeritusa. Fő kutatási területe az etika és a történetfilozófia volt. Pályája kezdetén munkáit a marxizmus és az újbaloldali gondolkodás jellemezte, később inkább posztmodern szempontból értelmezte az etikát és a modern világot, új megközelítési lehetőségeket kínált fontos társadalomelméleti problémák megoldásához. Magyarul megjelent munkái közül kiemelkedik A reneszánsz ember (1967), a Portrévázlatok az etika történetéből (1976), Az igazságosságon túl (1987), A történelem elmélete (2001), A „zsidókérdés" megoldhatatlansága (2004). 1998-ban Bicikliző majom címmel jelent meg interjú-önéletrajza, 2009-ben Rózsa Erzsébet monográfiát írt róla Se félelem, se keserűség címmel.

Szombaton kezdődik a 33. Nemzetközi Muzsikustábor, Verseny és Művészeti Fesztivál Balassagyarmaton. A Zene határok nélkül elnevezésű, július végéig tartó tábor keretében nyolc hangversenyt is adnak a hallgatók és a művésztanárok. A Kárpát-medencéből, Franciaországból és Kínából érkező negyven hallgató a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában öt szakon képezheti magát tovább a táborban.

zene-balassagyarmat-2019

Július 26-án tartják a Strandok éjszakáját. A 10. évét ünneplő rendezvényhez idén több mint 40 fürdő csatlakozott országszerte.

Több turnén Nick Cave vokalistája volt, és Johnny Depp kalózos válogatáslemezén is énekelt egy dalt Brooklyn egyik legvagányabb énekesnője, aki nemcsak a feminizmus mellett, hanem politika kérdésekben is felemeli a hangját. Shilpa Ray-t most Budapesten is meghallgathatjuk, hiszen július 21-én a KOBUCI Kertben koncertezik.

Idén harmadik alkalommal indul útnak a Sziget Cruisin' Partyhajó, egy igazi bulikülönlegesség a Szigeten kívül, de mégis a fesztivál részeként!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma