IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.01.19

A Szombathelyen született Kraszna-Krausz Andor azok közül való, akik nemzetközi hírnévre tettek szert, de szülőhazájukban alig ismerik őket. Azt is kevesen tudják róla Magyarországon, hogy a világ vezető fotóművészeti könyvkiadóját, a Focal Presst ő alapította. Születésének évfordulója alkalmából a Magyar Hollywood Tanács emlékestet szervezett tiszteletére.

krasznakraus
Kraszna-Krausz Andor egy Contrax kamerával, 1939-ben
Fotó: Science Museum Group collection


A barátai által csak KK néven szólított fotóművész könyvkiadó, fotóművészeti szakíró 1904. január 12-én született Szombathelyen. A premontrei gimnáziumban érettségizett, s már ekkor szenvedélyes amatőr fotós volt. Huszonéves korában Münchenbe költözött fotózást és filmezést tanulni, eközben filmkritikákat írt egy avantgárd folyóiratnak. 1926-ban kérték fel a Filmtechnik című újság szerkesztésére, amely irányítása alatt a szakterület legtekintélyesebb fórumává fejlődött. Kraszna-Krausz eszméje a „fotóliteratúra” lett. A sztárrendszer, a csillagászati költségvetéssel készülő kommersz filmek ellenfele volt, a társadalmi mondanivalót hordozó, kulturálisan jelentős filmeket pártolta, és mindig kiemelte a filmeket előállító technikai stáb szerepét.


krasznakrauspresscard1
Berlini sajtóigazolványa
Fotó: National Science and Media Museum blog


A zsidóüldözések elől 1937-ben Angliába költözött, itt kezdődött második karrierje, immár a fotóművészet terén. 1938-ban alapította meg a Focal Press kiadót. A vállalkozás azonnali sikernek bizonyult, mert kiadványaiban egyszerű és érthető módon, az áttekinthető szöveget fényképekkel és ábrákkal illusztrálva ismertette meg a fényképezés alapjait a tömegekkel egy olyan időszakban, amikor a fotózás a legtöbb ember számára technikai rejtélynek számított. A kiadó még Kraszna-Krausz élete során ezernél több könyvet adott ki, amelyek összesen 50 millió példányban keltek el világszerte.


Négy évvel halála előtt, 1985-ben hozta létre a Kraszna-Krausz Alapítványt, amely évente jutalmazza a kiemelkedő fotográfiai szakírókat. 2018-ban Chrystel Lebas nyerte el a díjat.

Kraszna-Krausz Andor 1989. december 24-én halt meg Angliában. Szerény ember volt, aki kerülte a nyilvánosságot, talán ezért is nem foglalja el a köztudatban azt a helyet, amelyet teljesítménye okán megérdemelne. Ő maga azt vallotta: az egyes ember múltja csak mások múltjának folytatása és kiteljesedése, az ember csak szem egy láncban, soha nem teljesen új kezdet, és remélhetőleg nem is a vég.


kraszna-krausz-andor_R
1970-ben
Fotó: Science Museum Group collection


A Hollywoodi Etűdök programsorozat részeként létrejött emlékesten Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke beszélgetett a fotóművész dinasztiából származó Szipál Péter, évtizedeken át Los Angelesben alkotott fényképésszel. Bokor felhívta a közönség figyelmét arra, hogy tartsák életben Kraszna-Krausz emlékét, legyenek büszkék nemzetközileg elismert, igen komoly szakmai eredményeire. Olyan fotóművészről van szó, aki alapjaiban járult hozzá tevékenységével a fotózás széles körben való megszerettetéséhez.


„Mindig törekedtem arra, hogy témától függetlenül szép legyen a kép – a művész a természetet utánozza, és a természetet nem lehet felülmúlni, de ha valamilyen kreatív dolgot csinálsz, azt adod, ahogy te látod a világot. Egy élményt lehet pozitívan vagy negatívan megélni, de az a dolgon magán nem változtat. A kreatív emberek percepciója nem átlagos, nem ugyanazt látják, mint a többiek. Talán ezért van az, hogy ezek az emberek rettentő magányosak, mert nem tudják elmagyarázni, hogyan is látják másként a dolgokat. Nyilván bárki meg tud tanulni festeni úgy, mint a régi nagyok, de a pici bolondériákat nem tudja belerakni. Pedig attól lesz egyéni” – idézte Kraszna-Krausz szépről alkotott ideálját Szipál.


emlektabla_Kraszna-Krausz


Szombathelyi szülőháza falán emléktábla őrzi a nevét.

lukoviczky

toldi_JM

2019.04.22

Mitől lehet érdekes ma Arany János kamaszkorú szereplője? Hányféle hőstípus sűrűsödik az ifjú Toldi Miklósban, válhat-e szimbólummá a magyarság számára? Ezekről is beszélt Jankovics Marcell animációsfilm-rendező, író, illusztrátor, aki a Toldi rajzfilmsorozatban való feldolgozását rendezi a Kecskemétfilm Kft. felkérésére. A sorozat 2020 végére készülhet el.

angyali_udvozlet_R

2019.04.22

Molnár-C. Páltól, aki egyházművészként, újságrajzolóként és aktfestőként is alkotott, megkérdezték egyszer: hogy lehet az, hogy ő, aki 30 templomot díszített oltárképeivel és freskóival, aktot is készít. „A művész, amikor aktot fest, akkor is imádkozik” – válaszolta. Születésének 125. évfordulója alkalmából a Molnár-C. Pál Emlékmúzeumban Boldog művész címmel nyílt tárlatán jártunk.

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

Tandori utolsó verseiről, rajzairól, Lanczkor Gábor a Tiszatáj Könyvek sorozatában megjelent drámakötetéről, új kéziratáról beszélget Hász Róbert, Tóth Ákos és Orcsik Roland április 24-én 19 órakor a szegedi Tiszatáj Szalonban. A részvétel ingyenes.

Egy oroszlánnál hétszer nagyobb termetű, mintegy 22 millió éve élt ragadozó fosszíliáira bukkantak paleontológusok Kenyában. Az állat, mely a Földön valaha élt egyik legnagyobb húsevő emlős lehetett, nincs közeli rokonságban a nagymacskákkal, az emlősök osztályának egy kihalt neméhez, a hyaenodonhoz tartozik.

Nyolcvan művész alkotásait válogatták be a 40. szegedi Nyári Tárlatra, így a meghívott alkotók munkáival együtt száznál is több festmény, szobor és grafika fogadja május 24-től a látogatókat a Reök-palotában. A szabadbeadásos rendszerben rekordszámú, csaknem hétszáz alkotás érkezett, amelyek közül Aknay János festő- és szobrászművész, Nagy Gábor festőművész és Nátyi Róbert művészettörténész válogatta össze a kiállítás anyagát.

Mától egy héten át magyar filmeket, mintegy 200 alkotást vetítenek a budapesti a Corvin Moziban. A televíziós forgalmazású filmek – tévéfilm, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismeretterjesztő film, animációs film és televíziós sorozatok – ingyenesen, a mozifilmek 500 forintos áron tekinthetők meg. A nézők április 25-én éjfélig adhatják le voksukat az elmúlt év legjobb filmjére a filmhéten bemutatott alkotások közül. Részletek itt.

Nyolcállomásos erdélyi turnéra indulnak május 11-én a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor versenyzői. A fellépők között van Kacsó Hanga, a 2014-es évad énekes szólista kategórianyertese, a Jászság Népi Együttes, a 2012-es és 2018-as évad táncegyüttes kategóriájának győztese és a Tokos zenekar is, amely 2014-ben ugyancsak kategórianyertes volt a zenekarok között. A turné Hargita megye nyolc településére látogat el.

Hat magyar filmet vetít a magyar film napja alkalmából a Csíki Mozi április 29-én és 30-án.

Utoelet

Grigorij Szokolov muzsikálása közben megáll az idő a félig lesötétített hangversenytermekben: játéka, a művek hamisíthatatlan, letisztult interpretációja, billentésének tökéletes technikája elvarázsolja a hallgatókat. Csoda ez, amelyről a magyar közönség minden évben megbizonyosodhat; idén április 29-én 19.30-kor a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében.

Csütörtökön kezdődik a 28. Jókai napok rendezvénysorozat Balatonfüreden. A vasárnapig tartó programsorozatra irodalmi, gasztronómiai és színházi programokkal várják az érdeklődőket.

Április 28-án, a tánc világnapja alkalmából izgalmas programoknak ad otthont a Trip Hajó: lesz improvizációs jam Wondawulf közreműködésével, játékos kortárstáncház, fotókiállítás és milonga bemutató is.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma