2019.02.06

„A Bükki Művésztelep egyik legfőbb erénye a nyitottsága. Aki nem fogadja el a másik embert, és nem kíváncsi annak munkásságára, nem fogja megtalálni a nyugalmat, nem fogja jól érezni magát” – vallja Tizedes Erika. Február 10-ig látható a Bükki Művésztelep Tizenegy című kiállítása a szentendrei MANK Galériában. Az alapítóval beszélgettünk.

bukki_muvesztelep2

 

Tizenegyedik alkalommal rendeztétek meg a Bükki Művésztelepet 2018-ban, az ott készült munkák pedig januárban, a szentendrei MANK Galériában kerülhettek a közönség elé. Hányadik megmutatkozása ez a művésztelepnek?

E kiállítás előtt két nagyobb összefoglaló tárlatot rendeztünk, az egyiket az egri Kis Zsinagógában Öt év nyomán címmel, a másikat pedig Budapesten a K11 Galériában. Ezen kívül volt néhány kisebb bemutatkozási lehetőségünk például a Budapest Jazz Clubban, vagy az Agria Plázában, illetve az első néhány évben a telepek végén a falunak, a helyi érdeklődőknek is bemutattuk az elkészült munkákat egy-egy rögtönzött kiállításon.

 

Mi hívta életre a művésztelepet?

Én akkoriban a Unit magazin kulturális rovatának voltam a szerkesztője, és sok művésszel, valamint a művészeti egyetemekkel is tartottam a kapcsolatot, utóbbiakkal azért, hogy pályakezdőket is bemutathassunk. Néhány alkalommal segítettem egy-egy kiállítás vagy más művészeti projekt megszervezésében is, és természetesen rengeteg kiállításon, megnyitón vettem részt. Ezeken az alkalmakon időről-időre összejött egy-egy társaság, akikkel hosszasan beszélgettünk. Azt gondoltam, jó lenne, ha ezek egyestés beszélgetések, találkozások hosszabbra nyúlhatnának, és lehetőség nyílna arra, hogy jobban megismerjük egymás művészetét, szempontjait. Erre a mai napig a művésztelepi környezet a legalkalmasabb.


bukki_muvesztelep

 

A művésztelep szinte bárkit befogad, a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselői találják itt meg a számításukat.

A Bükki Művésztelep egyik legfőbb erénye a nyitottsága. Ezt sem véstük kőbe, ahogy mást sem. Úgy érzem, alapvető emberi értékek alapján működünk. Nem beszélünk róla, csak csináljuk. Ez az attitűd, azt hiszem, belőlünk, alapítókból ered. Bár megvannak a műfajbéli, ízlésbeli prioritások, érdeklődőek vagyunk a világ, a művészet dolgai iránt. Az első években összművészeti alkalmak voltak ezek az alkotói hetek, ami azt jelenti, hogy a képzőművészek mellett színész, zenész, író, sőt galerista, rendező, producer is megfordult nálunk. Több előadás, koncert is lezajlott. Ez a színes fesztiváljelleg tisztult le olyanná, amilyen most a nagyvisnyói Bükki Művésztelep, ami egyszerre csendes, klasszikus művésztelep és nagyon nyitott, művészeti zsongás.

 

Biztos sok közös köt össze benneteket.

Minden évben van valami közösségi, szervezett programunk. A negyedik telepen a Bükki Nemzeti Parktól kaptunk egy őserdei idegenvezetést a Bükkben. Változékony, de romantikus időjárás volt, gyönyörű erdei fényekkel, illatokkal, s ahogy kiértünk egy hatalmas hasadék szélére, ahonnan hihetetlen messzeségbe lehetett ellátni, megjelent egy hatalmas szivárvány. Szinte filmszerűen giccses volt. Egyszerre nevettük rajta, ugyanakkor meg is voltunk hatódva.

Egy másik alkalommal, mikor vadlesen jártunk, annyi vaddisznó jött felénk, hogy másodpercek alatt ugráltunk vissza a terepjáró platójára. Az is csodálatos emlék, amikor a művésztelep vendége, a Forrás Színház társulata egyik este egy romos parasztház udvarán, egy sebtében összeácsolt színpadon, két felvonásban előadták nekünk az Egerek és embereket. Sötétedéskor felgyúltak a fákra erősített színházi lámpák, és a vendégek a kultúrházból kihordott székeken ülve csillogó szemmel nézték az előadást. A művészet csodája volt ez. Egy másik alkalommal egy operaénekes énekelt nekünk a kőbányában. De olyan évünk is volt, hogy a tíz nap alatt kétszer kellett költöznünk, mert a szállásadónk összekeverte a foglalásokat, és a helyünkre külföldi vendégek érkeztek...

 

Van olyan közös elv, szellemiség, amelyet a telep középpontjába állítotok évről-évre?

A közös elv talán a már említett nyitottság. Aki nem fogadja el a másik embert, és nem kíváncsi annak munkásságára, leküzdhetetlen fenntartásokkal megy egy közösségbe, nem fogja megtalálni a nyugalmat, nem fogja jól érezni magát. Az itt lévő művészek ide, Nagyvisnyóra hazajönnek egymáshoz. Nem számít, ki, meddig, és hol volt. Itt mindenki jól akarja érezni magát, és igyekszik ezt a többiek számára is lehetővé tenni. Ebben a légkörben nyugodtan koncentrálhatunk az alkotásra.

 

Hogy zajlik a telepen a közös munka?

Vannak, akik kifejezetten szeretnek elvonulni. A közös műhelyeket, munkaállomásokat felváltva használják a művészek. Mindenkinek megvannak a saját módszerei, technikái, de néha éppen itt, a telepen kísérleteznek ki valamit. Egyszerre tanulnak a másiktól és segítenek egymásnak.


GalKrisztian_Robotver_2
Gál Krisztián Robotvér 2.0

 

A szentendrei megnyitón elhangzott: a telepen hatnak is egymásra az résztvevő művészek. Tudnál erre példát mondani?

Egy-egy új eszköz vagy technika mindig megpiszkálja valakinek a fantáziáját, kísérletező kedvét. Több művész is készített már olyan munkát vagy sorozatot, amely a telepen megismert technikán alapult. Az utóbbi két telepen már úgynevezett duett munkák, sorozatok is készültek.

 

Hogy látjátok az ideiglenes művésztelepek helyzetét?

Nem érezzük kényelmesen magunkat ebben a státuszban. Bár megvan a ki- és beköltözésnek, az aktuális műhelyépítésnek a maga romantikája, szeretnénk egy fix helyet magunknak, ahol évről-évre ott hagyhatjuk a nyomunkat. Kiépíthetnénk, fejleszthetnénk saját műhelyeinket, eszköztárunkat, archívumunkat. Hosszabb telep szervezését is megengedhetnénk magunknak. Nagyon fontos lépés lenne, de egyelőre ehhez nincs anyagi bázisunk. Igyekszünk éberen figyelni, és megragadni a lehetőséget, ha úgy hozza az élet.

 

A Tizenegy című tárlat február 10-ig látható a szentendrei MANK Galériában.


Takács Erzsébet

Gellert_1929

2019.02.20

Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.

nemzeti_tancszinhaz

2019.02.20

Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.

callas_G_r
2019.02.20

A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre. A tenor rejtegetni próbálja a kilétét, a librettista pedig álnevet használ, ám Verdi Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.

Kinek a hangja? címmel nyílt állandó kiállítás Móricz Zsigmondról egykori lakhelyén, Leányfalun. A Duna menti település ezzel ünnepli posztumusz díszpolgára születésének 140 évfordulóját

Tizennyolc kortárs zeneszerző életét dolgozta fel az az országos zenetörténeti verseny, melynek Budapesti döntőjét csaknem maximális pontszámmal nyerték a kalocsai diákok.

A Nemzeti Kulturális Alap által támogatott, Tanítványok tanítványai 1950-től napjainkig című országos zenetörténeti versenyt Varga Károly zenepedagógus, a Magyar Televízió és Rádió munkatársa, zenei könyvek írója hívta életre.

A múzeum a napokban adta át a 2011-ben ellopott, Kr. e. 1. századból származó aranyozott szarkofágot a manhattani kerületi ügyészségnek, amely továbbítja az egyiptomi kormánynak. A Metropolitan Múzeum 2017 júliusában vásárolta meg a koporsót egy magángyűjteményből, azóta egyik kiállításának központi darabja volt. Az intézményt a vásárláskor hamis eredetigazolással vezették félre. A koporsót, amely egy magas rangú egyiptomi papé volt, jelenetek és szövegek díszítik, amelyek a pap útját ábrázolják a haláltól az örökkévalóságig.

A Magyar Nemzeti Múzeum emlékülést rendez abból az alkalomból, hogy 160 éve, 1859. február 25-én Rosti Pál a nemzet múzeumának ajándékozta dél-amerikai utazásán készült fényképeit. A rendezvény 2019. február 25-én 13 órakor kezdődik a MNM Dísztermében. Pulszky Ferenc múzeumigazgatói kinevezésének 150. évfordulója alkalmából pedig március 4-én tartanak tudományos konferenciát, mely az MNM és a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület közös rendezvénye.

Idén a tudomány és a technológia áll a velencei biennále nemzetközi gyermekkarneváljának fókuszában, így ebben az évben a Római Magyar Akadémia a budapesti Csodák Palotájával együtt szervez foglalkozásokat február 23. és 25. között. A négynapos program alatt, a Ca' Giustianan termeiben az előző évekhez hasonlóan tematikus foglalkozások várják a gyerekeket, amelyek ez alkalommal a tudomány témája köré épülnek. A szervezők a világ működését bemutató interaktív foglalkozássokkal készülnek, valamint felépítenek a helyszínen egy matematika, informatikai témájú kódfejtő szabadulószobát is. Magyarország negyedszerre vesz részt az olaszországi programon; 2016-ban Kecskemét városa mutatta meg sokszínű zenei kultúráját, 2017-ben és 2018-ban a Római Magyar Akadémia szervezésében pedig a MOME és a Szentendrei Skanzen mutatkozott be Velencében.

Február 21-22-én Értékeld a látogatót! címmel szakmai fórumra várja a természeti és kulturális területen dolgozókat a Budapesti Gazdasági Egyetem és a Kulturális Örökség Menedzserek Egyesülete. A fórum a közönségmérés aktuális kérdéseivel és a látogatókutatás módszereivel foglalkozik.

csm_18_Boczen_

Dikun György kárpátaljai festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás csütörtökön Budapesten a Forrás Galériában. A március 13-ig nyitva tartó tárlaton láthatók lesznek többek között a Tenyérjós, Az öreg halász és a tenger II., valamint a Pán című alkotások.

Jelmezes felvonulás, álarckészítés, koncert és táncelőadás is lesz az ötödik alkalommal megrendezendő farsangi karneválon a Fejér megyei Velencén feburár 23-án szombaton.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága megemlézezést tart a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából február 25-én.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma