IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2019.02.06

„A Bükki Művésztelep egyik legfőbb erénye a nyitottsága. Aki nem fogadja el a másik embert, és nem kíváncsi annak munkásságára, nem fogja megtalálni a nyugalmat, nem fogja jól érezni magát” – vallja Tizedes Erika. Február 10-ig látható a Bükki Művésztelep Tizenegy című kiállítása a szentendrei MANK Galériában. Az alapítóval beszélgettünk.

bukki_muvesztelep2

 

Tizenegyedik alkalommal rendeztétek meg a Bükki Művésztelepet 2018-ban, az ott készült munkák pedig januárban, a szentendrei MANK Galériában kerülhettek a közönség elé. Hányadik megmutatkozása ez a művésztelepnek?

E kiállítás előtt két nagyobb összefoglaló tárlatot rendeztünk, az egyiket az egri Kis Zsinagógában Öt év nyomán címmel, a másikat pedig Budapesten a K11 Galériában. Ezen kívül volt néhány kisebb bemutatkozási lehetőségünk például a Budapest Jazz Clubban, vagy az Agria Plázában, illetve az első néhány évben a telepek végén a falunak, a helyi érdeklődőknek is bemutattuk az elkészült munkákat egy-egy rögtönzött kiállításon.

 

Mi hívta életre a művésztelepet?

Én akkoriban a Unit magazin kulturális rovatának voltam a szerkesztője, és sok művésszel, valamint a művészeti egyetemekkel is tartottam a kapcsolatot, utóbbiakkal azért, hogy pályakezdőket is bemutathassunk. Néhány alkalommal segítettem egy-egy kiállítás vagy más művészeti projekt megszervezésében is, és természetesen rengeteg kiállításon, megnyitón vettem részt. Ezeken az alkalmakon időről-időre összejött egy-egy társaság, akikkel hosszasan beszélgettünk. Azt gondoltam, jó lenne, ha ezek egyestés beszélgetések, találkozások hosszabbra nyúlhatnának, és lehetőség nyílna arra, hogy jobban megismerjük egymás művészetét, szempontjait. Erre a mai napig a művésztelepi környezet a legalkalmasabb.


bukki_muvesztelep

 

A művésztelep szinte bárkit befogad, a legkülönbözőbb művészeti ágak képviselői találják itt meg a számításukat.

A Bükki Művésztelep egyik legfőbb erénye a nyitottsága. Ezt sem véstük kőbe, ahogy mást sem. Úgy érzem, alapvető emberi értékek alapján működünk. Nem beszélünk róla, csak csináljuk. Ez az attitűd, azt hiszem, belőlünk, alapítókból ered. Bár megvannak a műfajbéli, ízlésbeli prioritások, érdeklődőek vagyunk a világ, a művészet dolgai iránt. Az első években összművészeti alkalmak voltak ezek az alkotói hetek, ami azt jelenti, hogy a képzőművészek mellett színész, zenész, író, sőt galerista, rendező, producer is megfordult nálunk. Több előadás, koncert is lezajlott. Ez a színes fesztiváljelleg tisztult le olyanná, amilyen most a nagyvisnyói Bükki Művésztelep, ami egyszerre csendes, klasszikus művésztelep és nagyon nyitott, művészeti zsongás.

 

Biztos sok közös köt össze benneteket.

Minden évben van valami közösségi, szervezett programunk. A negyedik telepen a Bükki Nemzeti Parktól kaptunk egy őserdei idegenvezetést a Bükkben. Változékony, de romantikus időjárás volt, gyönyörű erdei fényekkel, illatokkal, s ahogy kiértünk egy hatalmas hasadék szélére, ahonnan hihetetlen messzeségbe lehetett ellátni, megjelent egy hatalmas szivárvány. Szinte filmszerűen giccses volt. Egyszerre nevettük rajta, ugyanakkor meg is voltunk hatódva.

Egy másik alkalommal, mikor vadlesen jártunk, annyi vaddisznó jött felénk, hogy másodpercek alatt ugráltunk vissza a terepjáró platójára. Az is csodálatos emlék, amikor a művésztelep vendége, a Forrás Színház társulata egyik este egy romos parasztház udvarán, egy sebtében összeácsolt színpadon, két felvonásban előadták nekünk az Egerek és embereket. Sötétedéskor felgyúltak a fákra erősített színházi lámpák, és a vendégek a kultúrházból kihordott székeken ülve csillogó szemmel nézték az előadást. A művészet csodája volt ez. Egy másik alkalommal egy operaénekes énekelt nekünk a kőbányában. De olyan évünk is volt, hogy a tíz nap alatt kétszer kellett költöznünk, mert a szállásadónk összekeverte a foglalásokat, és a helyünkre külföldi vendégek érkeztek...

 

Van olyan közös elv, szellemiség, amelyet a telep középpontjába állítotok évről-évre?

A közös elv talán a már említett nyitottság. Aki nem fogadja el a másik embert, és nem kíváncsi annak munkásságára, leküzdhetetlen fenntartásokkal megy egy közösségbe, nem fogja megtalálni a nyugalmat, nem fogja jól érezni magát. Az itt lévő művészek ide, Nagyvisnyóra hazajönnek egymáshoz. Nem számít, ki, meddig, és hol volt. Itt mindenki jól akarja érezni magát, és igyekszik ezt a többiek számára is lehetővé tenni. Ebben a légkörben nyugodtan koncentrálhatunk az alkotásra.

 

Hogy zajlik a telepen a közös munka?

Vannak, akik kifejezetten szeretnek elvonulni. A közös műhelyeket, munkaállomásokat felváltva használják a művészek. Mindenkinek megvannak a saját módszerei, technikái, de néha éppen itt, a telepen kísérleteznek ki valamit. Egyszerre tanulnak a másiktól és segítenek egymásnak.


GalKrisztian_Robotver_2
Gál Krisztián Robotvér 2.0

 

A szentendrei megnyitón elhangzott: a telepen hatnak is egymásra az résztvevő művészek. Tudnál erre példát mondani?

Egy-egy új eszköz vagy technika mindig megpiszkálja valakinek a fantáziáját, kísérletező kedvét. Több művész is készített már olyan munkát vagy sorozatot, amely a telepen megismert technikán alapult. Az utóbbi két telepen már úgynevezett duett munkák, sorozatok is készültek.

 

Hogy látjátok az ideiglenes művésztelepek helyzetét?

Nem érezzük kényelmesen magunkat ebben a státuszban. Bár megvan a ki- és beköltözésnek, az aktuális műhelyépítésnek a maga romantikája, szeretnénk egy fix helyet magunknak, ahol évről-évre ott hagyhatjuk a nyomunkat. Kiépíthetnénk, fejleszthetnénk saját műhelyeinket, eszköztárunkat, archívumunkat. Hosszabb telep szervezését is megengedhetnénk magunknak. Nagyon fontos lépés lenne, de egyelőre ehhez nincs anyagi bázisunk. Igyekszünk éberen figyelni, és megragadni a lehetőséget, ha úgy hozza az élet.

 

A Tizenegy című tárlat február 10-ig látható a szentendrei MANK Galériában.


Takács Erzsébet

lukoviczky

egy

2019.04.23

A fenti címmel hirdetett látogatást két galériában a Budapest Art Week képzőművészeti eseménysorozat. A program középpontjában olyan alkotók álltak, akik műveikben valamilyen aspektusból kifejezetten női sorsokra jellemző vonásokat elevenítenek meg. A Bloody Mary, illetve a Ritual Trail to Self című tárlatokon a kortárs képzőművészet két műhelyébe pillantottunk be.

midnight-in-paris

2019.04.23

Az április 15-ei párizsi katedrálistűz tragédiájával döbbenhetünk rá igazán, hogy a több mint nyolcszáz éves Notre-Dame mennyi művészt ihletett meg – többek közt filmeseket is. Van, akinél csak háttérként jelent meg, és van, akinél a cselekmény fontos része Párizs egyik legfontosabb jelképe. A filmtett.ro összegyűjtött 10 filmet, amelyben felbukkan a Notre-Dame.

enek2

2019.04.23

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három olyan hölgyet köszönthet a magyar közönség a Művészetek Palotájában, akiknek stílusa bár eltér egymástól, a műfaj iránti teljes odaadásuk mégis összeköti őket. Ida Nielsen, Tia Fuller és Jane Monheit ugyanazt a szenvedélyt adják át a maguk eszközével – legyen ez a basszusgitár, a szaxofon vagy saját hangjuk.

Az idei programsorozatot augusztus 18. és 25. között tartják. A jubileumi alkalomra mindenkitől várják a korábbi fesztiválokon készült fényképeket, filmeket, hogy ezeket a világhálón tegyék közzé, és egy új helyszínen, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának udvarán kiállítást rendezzenek az emlékekből. Idén is 500-600 program várja a látogatókat, köztük a kolozsvári színház miniévada, Szent István Napi Néptánctalálkozó, Kolozsvári Filmnapok, kiállítások, városnéző séták. A főtéri nagyszínpadon lép fel Zorán, Ákos, a Quimby, a Honeybeast, a Ladánybene 27, Ferenczi György és a Rackajam, valamint Pál István „Szalonna" is.

Április 25-én a Petőfi Irodalmi Múzeumban az Asztali beszélgetéseken Galambos Ádám Kolozsváry Marianna művészettörténésszel és Pataki Gábor művészettörténésszel beszélget Korniss Dezső és Vajda Lajos üzeneteiről. Szó lesz arról, hogy miként viszonyul egymáshoz a két életmű és, hogy milyen hatással volt a két festőművész egymásra. A beszélgetés apropóját a Magyar Nemzeti Galériában megrendezett Csak tiszta forrásból. Hagyomány és absztrakció Korniss Dezső művészetében és a szentendrei Ferenczy Múzeumban bemutatott Világok között – Vajda Lajos élete és művészete című életmű-kiállítás adja.

A Stúdió K és Dunszt.sk szervezésében létrejött színházi szabadegyetemen esztéták, kritikusok és alkotók a közönség aktív közreműködésével térképezik fel a kortárs színházi jelenségeket és a szakmát érintő problémákat. A korábbi alkalmakon a színházi és a társadalom viszonyáról volt szó, április 25-én 18 órától a kísérleti színházról beszélgetnek majd.

Egy 3500 éves sírt, valamint egy i.e. 1069-ből való koporsót és benne egy múmiát tártak fel a régészek a dél-egyiptomi Luxor két helyszínén. A 18. dinasztia (i.e. 1549/1550-1292) idejéből való sírhely, amelyhez egy hatalmas udvar is tartozik, egyike a Draa Abul Naga nekropoliszban feltárt eddigi legnagyobb sírhelyeknek.

Április 24-én, szerdán 19 órakor lesz Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas, a nemzet művésze díjjal kitüntetett zeneszerző születésnapi szerzői estje. Az ünnepeltet Vashegyi Gyögry, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára és Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora köszönti a Pesti Vigadó dísztermében.

Szerdán kezdődik a 3. Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivál Miskolcon, amelyen a magyar balettművészek mellett öt ország táncosait láthatja a közönség.

Zagreb

Időradír címmel gyerekeknek szóló lemezét és könyvét mutatja be Bíró Eszter énekesnő április 27-én a Marczibányi Téri Művelődési Központban. Az Időradír a Móra Kiadó gondozásában jelenik meg. A könyvben található 15 dalos nagylemezen a hazai zenei élet kiemelkedő művészei is vendégszerepelnek. A koncert egy mese köré szövődik, ami a világórát összetörő időmanóról szól.

A budapesti székhelyű Magyar Táncművészeti Egyetem mellett öt vidéki nagyváros – Debrecen, Győr, Kecskemét, Pécs és Szeged – csatlakozott a Nagy Táncválasztó eseményhez. A „Válaszd a táncot! Válassz egy táncot!” szlogennel meghirdetett április 28-án zajló programot a tánc világnapja alkalmából hívták életre.

Május 2-án szervezi meg a Tiszatáj Online Plüss Műhely rovata nyilvános gyerek- és ifjúsági irodalmi programsorozatát Plüss nap Gyermekirodalomról nem (csak) gyerekeknek címmel. Az események a városi könyvtárban, az egyetem helyszínein és a nyugi kertben zajlanak majd.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma