GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2017.09.28

A Franciaország és Magyarország közötti kulturális kapcsolatok fejlesztése terén végzett munkásságáért a Becsületrend lovagi fokozatával tüntették ki Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóját. Baán László szeptember 27-én vehette át a Francia Köztársaság elismerését.

A Francia Köztársaság elismerését Éric Fournier, Franciaország Magyarországra delegált nagykövete szeptember 27-én adta át a budapesti nagyköveti rezidencián Baán Lászlónak „a Franciaország és Magyarország közötti kulturális cserekapcsolatok előmozdítása iránti elkötelezettségéért, melynek hatására a francia és a magyar kulturális intézmények közötti együttműködés egészen kivételes fejlődésnek indult”.


baanKitunt

 

Baán László igazgatása alatt a magyar-francia kapcsolatok erősítése a kiállítási stratégia egyik meghatározó pillérévé vált. Ennek jegyében számos kiemelkedő jelentőségű tárlat valósult meg, idehaza és Franciaországban egyaránt. A magyar kulturális diplomácia jelentős sikere volt, hogy a Baán László által vezetett gyűjtemények – a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria – több önálló kiállítással mutatkozhattak be a legrangosabb párizsi múzeumokban. A Musée d’Orsay-ban 2013-ban nyílt az Allegro Barbaro. Bartók Béla és a magyar modernizmus 1905–1920 című kiállítás, 2008-ban a Louvre adott otthont a Szépművészeti grafikai anyagából válogatott, Reneszánsz és a manierizmus Németalföldön című kiállításnak, 2016-ban pedig Remekművek Budapestről címmel mutatkozott be egy válogatás a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria főműveiből a párizsi Musée du Luxembourgban.


BaanKitunt2

 

Míg Franciaországban a magyar kultúra megismertetésében vállalt fontos szerepet Baán László, addig itthon az elmúlt években számos fontos, francia tematikájú vagy francia múzeumokkal együttműködésben létrehozott kiállítással találkozhatott a magyar közönség: 2016-ban a Picasso életművét átfogó tárlatot (Alakváltozások, 1895–1972), 2014-ben Toulouse-Lautrec, 2013-ban Chagall (Háború és béke között), 2012-ben Cézanne (Cézanne és a múlt) valamint Daumier (Így éltek ti), 2009-ben pedig Gustave Moreau (Mítoszok földjén) művészetét bemutató kiállításokat láthatott a közönség Budapesten. Ezek mellett többek között a Magyar Nemzeti Galéria Monet, Gauguin, Szinyei Merse, Rippl-Rónai, valamint a Rippl-Rónai és Maillol műveiből Egy művészbarátság története címmel, a Szépművészeti Múzeum pedig Degas-tól Picassóig címmel rendezett kiállítást Baán László vezetése alatt. Az elmúlt években jelentős, Franciaországban alkotó vagy alkotott magyar művészek (Hollán Sándor, Pán Márta, Rozsda Endre) is bemutatkoztak a Szépművészetiben, illetve a Nemzeti Galériában.

 

Baán László tevékenységét nem először ismerte el a francia állam, 2011-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének lovagi fokozatát vehette át a főigazgató.

 

Fotó: Áment Gellért

plakat003

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

czinege_vadaszaton

2019.03.18

Valóban elkártyázták részegen a mezőtúri téeszt? Mennyi esett le a hortobágyi „libáztatásból”? Milyen büntetés járt zugvadászatáért, szexuális zaklatásért, okirathamisításért, garázdaságért, megfélemlítésért? Mindez kiderül a Kommunista kiskirályok című kötetből, amelyet március 19-én mutatnak be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában.

Vasgrof

2019.03.18

A magyar történelemben sok filmre kívánkozó alak van, de Mátyás királyt semmiképp nem ajánlaná Pozsgai Zsolt. A Balázs Béla-díjjal a napokban kitüntetett drámaíró, színházi és filmes szakember szerint, amit tudunk Mátyásról, az hamis, a történelmi tényeket pedig jobb nem bolygatni. Interjú.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Az elmúlt negyedszázad legjelentősebb kiállítása nyílt meg szombaton Ilja Repin műveiből a moszkvai Tretyjakov Képtárban. A világhírű moszkvai galéria a realista festő 300 művét – 170 olajképét és 130 grafikáját – gyűjtötte egybe 28 oroszországi múzeumból és hét magyángyűjteményből Repin születésének 175. évfordulója alkalmából. Az orosz fővárosban augusztus 18-ig látható tárlatot később bemutatják Szentpéterváron, szűkebb változatban Párizsban és Helsinkiben is.

Az ausztriai Szárazvámban (Müllendorf), a kismartoni járásban a legkevesebb öt ókori épület maradványai kerültek elő. Az eddig ismeretlen ókori falu egy sajátos római kori településfajta, egy úgynevezett vicus – saját önkormányzattal nem rendelkező falu vagy esetleg városrész – lehetett, amely kereskedelemből, kézművességből és szolgáltatásokból élt. A leletek azután kerültek felszínre, hogy egy építkezés miatt lebontottak egy régi parasztházat. Az épületmaradványokon kívül találtak 120 fémpénzt, dísztárgyakat és más kerámiákat is.

A nemzetközi tehetségeket bemutató programra meghívták aMayberian Sansküllots és a Belau együttest is. Az egyik legfontosabb európai zenei fesztivált május 30. és június 1. között rendezik, a két magyar csapat ezen, valamint az ahhoz kapcsolódó Primavera Pro ötnapos zeneipari találkozó (május 29. – június 2.) showcase rendezvényén is fellép.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Nemeth_Marica

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

Nyikolaj Luganszkij orosz zongoraművész szólóestjével folytatódik március 19-én az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat a Zeneakadémia Nagytermében. „Napjaink zongoristái közül Luganszkij messze kiemelkedik felkészültségével – jellemzi őt a Financial Times, kiemelve technikai virtuozitását, billentésének érzékenységét és azt a különleges művészi képességét, amellyel az orosz zene megérintő varázsát közvetíti a hallgatóságnak.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma