fejlec_okt.18

2018.02.11

Jelentős horvát kitüntetést vehetett át dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Zrínyi-emlékév elnökeként nyújtott munkájáért február 7-én a horvát nagykövetségen. Kitüntették még Lőkös István akadémikust, Veszely Jelena szobrászt, Firtl Mátyás országgyűlési képviselőt, prof. dr. Gadányi Károly professzort, valamint dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténészt is.

Dr. Mladen Andrlić, a Horvát Köztáraság magyarországi nagykövete nyújtotta át a díjat a horvát köztársasági elnök nevében azoknak a kiváló magyar állampolgároknak, tekintélyes értelmiségieknek, akik tevékenységükkel jelentős mértékben építették a Horvát Köztársaság és Magyarország, illetve a horvátok és a magyarok közötti politikai, kulturális és tudományos kapcsolatokat. A Horvát Köztársaság elnöke a Marko Marulić arcképével díszített Horvát Hajnalcsillag Érdemrendet adományozta Lőkös István akadémikusnak. Továbbá Horvát Pleter (Hármasfonat) Érdemrendet adományozott Veszely Jelena szobrásznak, Firtl Mátyás országgyűlési képviselőnek, prof. dr. Gadányi Károly professzornak, dr. Hóvári Jánosnak és dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténésznek. „Meggyőződésünk, hogy ők valamennyien a jövőben is népszerűsíteni fogják a horvát kulturális és tudományos értékeket Magyarországon, valamint a horvát–magyar összefogást az európai közösségen belül” – mondta el az átadáson a nagykövet.


_D0A5468_Copy

 

„Példátlan az európai történelemben ez a nyolcszáz évig tartó közös államiság, főként akkor, amikor egy másik nyelven ugyanazokat a gesztusokat, kultúrát, reflexiókat olvashatjuk” – fogalmazott dr. Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész. Hozzátette: sajnos mind a tömegtájékoztatásunkban, mind az oktatásunkban csekély mértékben van jelen Horvátország, annak ellenére, hogy évente csaknem félmillió ember megy oda nyaralni. Pedig az ország tele van magyar vonatkozású relikviákkal, ezek azonban kimaradnak az útikönyvekből, mert a magyar turista olyan útikönyveket olvas, amelyeket angolból fordítottak magyarra.

 

Dr. Hóvári János, aki a Zrínyi-emlékévben nyújtott áldozatos munkájáért kapta meg az elismerést, méltatásakor elhangzott: „a 2016-os év folyamán nagyban hozzájárult az emlékév keretében szervezett programok rendkívül sikeres megvalósításához, valamint a horvát és a magyar nép között a közös történelmen és kulturális örökségen alapuló baráti, jószomszédi viszony továbbmélyítéséhez. Fő szervezője volt az emlékév Szigetváron megrendezett központi rendezvényeinek, ezenkívül jelentős segítséget nyújtott az Eszéki Nemzeti Színház vendégszerepléséhez a Magyar Állami Operaházban, ahol bemutatták a Nikola Šubić Zrinski című horvát nemzeti operát.


_D0A5510_Copy

 

A TOVÁBBI DÍJAZOTTAKRÓL

Lőkös István akadémikus a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja. Horvát és magyar nyelven harminc műve jelent meg. Tudományos munkásságának túlnyomó részét a horvát és a magyar irodalom szövevényes kapcsolatainak szentelte, melyeket tanulmányok, kritikák, esszék, cikkek, szerzői kötetek és fordítások formájában tett közzé. Ő volt az első, aki magyar nyelven megírta a horvát irodalom történetét, magyarra fordította Marko Marulić Judita és Suzana című műveit, írt a horvát irodalom nagyjairól, Miroslav Krležáról, Ksaver Sandor Đalskiról és Anton Gustav Matošról. Három ízben is neki ítélték a Horvát Írószövetség Davidias-díját, 2003-ban pedig a horvát kultúra nemzetközi népszerűsítéséért elnyerte az INA-Díjat.

 

Veszely Jelena horvát és szlovák gyökerekkel is rendelkező magyar képzőművésznő, Ivan Meštrović horvát szobrászművész legidősebb ma élő tanítványa. Habár 1948-ban végleg elhagyta Horvátországot, továbbra is eleven emlékeket őriz a múlt század ’30-as és ’40-es éveinek horvát művészeiről és közéleti személyiségeiről. Hosszú és gazdag pályafutása során számos nagyméretű szobrot alkotott, amelyek Magyarország-szerte a köztereket díszítik. Később a kisplasztikák váltak a kedvenceivé, melyek témája legtöbbször a család. Művészetének egyik kuriózumát képezik a ’70-es években varrógéppel készült cérnagrafikák, de készített portrékat is közismert személyiségekről, akvarelleket, bronz domborműveket és egyéb alkotásokat. Művészete, kiállításai és egész élete hidat képeznek a két ország és a két nép kultúrája között.

 

Firtl Mátyás több éve a Magyar Országgyűlés nagy tekintélyű képviselője. Jelenleg az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportján belül a Magyar–Horvát Baráti Tagozat elnöke, valamint a Magyar–Délkelet-Európai Baráti Tagozatok csoportjának elnöke. Burgenlandi/Gradistyei horvátként eddigi politikai és társadalmi munkája során folyamatosan a Horvát Köztársaság, valamint a horvát–magyar kétoldalú kapcsolatok előmozdítása érdekében tevékenykedett. A Magyar Országgyűlés egyedüli horvát származású képviselője, aki szavazati joggal rendelkezik.


_D0A5287_Copy

 

Prof. dr. Gadányi Károly pályafutása során több mint 210 szlavisztikai–kroatisztikai tudományos cikket és munkát jelentetett meg, egyike a legkiemelkedőbb magyarországi kroatistáknak. Több évig volt a szombathelyi szlavisztikai tanszék vezetője, valamint más magyarországi és horvátországi egyetemek állandó, illetve vendégtanára. Nyugdíjba vonulása előtt a Savaria Egyetemi Központ rektora, majd elnök-rektorhelyettese volt. A Magyar Tudományos Akadémia doktora. Tagja volt a Zágrábi Egyetem Hungarológiai Tanszéke alapítóbizottságának. Gadányi professzor úr jótékonysági tevékenységet is folytat, szülőhelyén a nevét viselő alapítvánnyal a tehetséges diákoknak nyújt anyagi segítséget. Aktívan részt vesz Zrínyi Miklós örökségének ápolásában.

 

Dr. Kiss Gy. Csaba József Attila-díjas irodalomtörténész, művelődéstörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Egyebek mellett a Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Hungarológiai Tanszékén volt vendégtanár, a horvát–magyar kapcsolatokkal foglalkozó több nemzetközi szimpózium szervezője és résztvevője. A Magyar Írószövetség tagja. A magyar–horvát kapcsolatok elkötelezett híve és kutatója, mellyel több munkájában is foglalkozik. Önálló művei közül kiemelendő a Közép-Európa, nemzetek, kisebbségek, a Nálunk és szomszéd nemzeteknél, az Ariadné, avagy bolyongások könyve, a Nemzetek és előítéletek. Esszék, tanulmányok az Adriától a Balti-tengerig és a Budapest – Zágráb. Oda-vissza című kötetek. Ugyanakkor részt vett fontos kötetek szerkesztői munkájában is: ilyen például a Croato-Hungarica Évkönyv a magyar–horvát államközösség 900 éve alkalmából, illetve az önállóan szerkesztett Fiume és a magyar kultúra. Magyar írók az Adrián, valamint az Adriai képek című gyűjtemény. A Zágrábi Egyetem Hugarológiai Tanszékenek tanáraként folyékonyan megtanult horvátul. Írásaival és össztevékenységével jelentősen hozzájárult a két nép kulturális közeledéséhez.

Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma