NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_1_002

2019.04.07

„Ne tessék elütni a dolgot avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely (…) többet rombolhat e korhadt világból s jobban készítheti a jövendő jobbat – öt parlamenti felszólalásnál..." – írta Ady 1903-ban a Nagyváradi Naplóban. A magyar operett történetéről Sárdi Mihály, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadója mesélt.

csardaskiralyno
A Csárdáskirálynő című operettfilm felvétele
Forrás: Fortepan

Az operett műfaja Európában a 19. század végén jött divatba, és hamarosan óriási népszerűségre tett szert, mint a beatzene a maga idejében. Milyen társadalmi folyamatok húzódtak a műfaj kialakulásának hátterében?

A 19. század utolsó negyedében kiépültek a világvárosok, ahol nagy tömegek éltek, a nincstelenektől egészen a gazdagokig. A munkások mellett már jelentős erőt képviselt a középosztály, akinek szüksége volt a kikapcsolódásra, és pénze is volt a szórakozásra. Az opera inkább a tehetősebb, felsőbb osztályt célozta meg. Az új, feltörekvő rétegnek szüksége volt arra, hogy olyan műfajt teremtsen magának, amely egy más életérzést tükröz, amivel azonosulni tud. A színházak mellett számtalan szórakozóhely – orfeum, mulató, varieté – jött létre, és ezzel párhuzamosan különböző műfajok jelentek meg. Beindult tehát a szórakoztatóipar és a „szemtelen” operett.

18696
Operettszínház
Forrás: Fortepan

Milyen műfajok tekinthetők az operett előképeinek, melyek voltak hatással a kialakulására?

Mivel az operett esetében zenés színházról beszélünk, a kuplékat mindenképpen meg kell említeni. Ezek a próza és a dal műfajának keverékei voltak. Vagy például a sanzonok, amelyek főleg a szerelemről szóltak. A színháztudósok szerint az „újfrancia” vígjáték szintén segítette az operett elindulását. Scribe vagy Feydeau műveiben például tökélyre fejlesztették a helyzet- és a jellemkomikumot, kigúnyolták az emberi tulajdonságokat, és több szálon futó cselekményeket rajzoltak fel. Jellemzőjük volt a szerep-párosok felvonultatása is. Ez később az operett is átvette, a primadonna–bonviván, táncos-komikus–szubrett párosokba. Az operett-buffó szerepkörének gyökerei a comedia ’dell arte és a cirkuszi bohócok világáig nyúlnak vissza.


Csak városias jellemzői vannak ennek a műfajnak vagy a vidék vonásai is megjelennek benne?

Német nyelvterületen, így nálunk is nagyon jellemző volt a népszínművek elterjedése. Ez az irányzat jelentősen befolyásolta az osztrák-magyar operett keletkezését. A Monarchiában is kialakult a paraszt-polgárok egy gazdagabb rétege, akik saját világukat, saját történeteiket szerették volna viszontlátni. A népszínmű nagy hatással volt az operett szövegkönyveire és zenéjére is. A magyar operett speciális ritmusa, a verbunk és a csárdás szintén népi hagyományból táplálkozik, amelyet Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő előszeretettel alkalmazott a valcerrel és a kánkánnal vegyesen, de Ábrahám Pál már dzsessz-operettet írt a 30-as években.


Az ötvenes években az államosítás és ezzel párhuzamosan a határok lezárása milyen hatással volt a műfajra?

A magyar énekesek átjárása Bécsbe, Berlinbe, Párizsba vagy Amerikába a diktatúrában megszűnt. Azonban a bezártság paradox módon kedvező hatással volt az Operettszínházra: erős, egységes társulat alakult, egy főszerepet legalább három, egyformán kimagasló képességű művészre lehetett kiosztani, és őket a legszélesebb hazai közönség is láthatta, illetve hallhatta a rádió élő közvetítésein keresztül.


Honthy-Hanna3-768x552
Honthy Hanna a Csárdáskirálynő szerepében


Hogyan tudták működtetni ebben az időszakban a színházat?

Ez volt a nevezetes Gáspár Margit-féle korszak. Az Operettszínház fenntartása a nagy létszámú színész- és énekkar, balettkar, zenekar miatt az államosítást követően is jelentős összegű állami támogatást kívánt. Rákosi a Csárdáskirálynő megtekintését követően fenyegetőzött is, minek támogatást adni annak a félhülye arisztokrácia életéről szóló darabnak, amelynek ekkora sikere van. Ezért a művelt, intelligens, de a pártot mindenben hithűen követő direktor asszony vezetésével megpróbálták megalkotni a „fából vaskarikát”, azaz a szocialista operettet annak érdekében, hogy a társulatot egyben tarthassák.


allamiaruhaz2
Állami Áruház (1952)
Fotó: MTVA Archívum

Gáspár Margit fontosnak tartotta, hogy szocialista témákról is szóljanak a bemutatott művek, mint például Fényes Szabolcs Két szerelem című bányász-operettje vagy Székely Endre Aranycsillag című honvéd-operettje. Ennek a folyamatnak egyik legjellemzőbb példája az Állami Áruház című operett volt, amit meg is filmesítettek. Gáspár Margitnak a társulatot óvó, féltő, róla gondoskodó attitűdje hihetetlen biztonságot teremtett a művészeknek, megóvta őket a megbélyegzéstől, a politikai atrocitásoktól.

 

A különböző történelmi időszakok a színészi játékot is befolyásolták?

A színjátszás és a színész művészete mindig korszakfüggő. Az egy adott színészre jellemző hanghordozás, a manírok, a színészi játék egy másik korszakban már akár nevetségesek is lehetnek. Az operettet nemcsak azért nehéz művelni, mert kiválóan kell tudni énekelni és táncolni, de színészileg nagyon nehéz egyensúlyozni azon a vékony mezsgyén, amely ízlés és ízléstelenség határa között húzódik. Nagyon kell tudni, hogy hol a határ, ahol nem tűnik giccsesnek a felnagyítás, a geg, a poén. Az az önmegmutatási vágy, amely a színészekben természetszerűleg ott lakozik, ebben a műfajban könnyen túlzásba csaphat át.


Van-e valami olyan jellemzője ennek a műfajnak színészi játék szempontjából, ami csak az operettre jellemző?

A poentírozás mindenképp ilyen. Időnként még a szövegen is változtattak egy-egy poén kedvéért. Ez nem volt nehéz, mert nem annyira a szöveghűségen alapul ez a műfaj. Az operettek szövegkönyvei és dalszövegei soha nem voltak kötöttek. Még az is előfordult, hogy a szerzők is átemeltek dalokat vagy poénokat egyik darabból a másikba. Bizonyos színészekre is rászabták a szöveget, például az 1954-es Csárdáskirálynőt a Honthy-Feleki színészpáros kedvéért jelentősen átírták. Ez akkoriban megszokott dolog volt.




Mennyire volt könnyű a színházaknak nagyon népszerű színészeket megnyerni egy-egy szerepre?
A magánszínházak korában sok pénz kellett egy-egy nagynevű színész megszerzéséhez, és ezt csak úgy tudták megadni, ha minden este teltház volt, és a közönség azt kapta, amit várt. A színészsors sosem volt egyszerű, de amikor állami alkalmazottakká váltak, az egy kiszámíthatóbb életpályát jelentett. Akkor viszont a pártirányítás szólt bele egy-egy színész pályafutásába.


A_kutya_akit_Bozzi_urnak_hivtak
A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. Latinovits Zoltán a kutya szerepében
Fotó: MTI/Horvát Éva


A szocializmus időszakának végére mi jellemzi a műfajt?

A szovjet mintára átvett esztrád zenét háttérbe szorította a beates, dzsesszes hangzás. Fényes Szabolcs A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, vagy a Szerdán tavasz lesz című, Bacsó Péterrel közösen írt műve jó példa erre, de később egyre inkább helyet követelt magának korunk modern népoperettje, a musical.


Rácz Anna

Borcsok_Anna_2_R
2019.09.19

Szeptember 20-án lesz az Ékszerek éjszakája, mely a kortárs ékszerművészet technikai, koncepcionális és formabontói aktualitásait mutatja be. Az idei program különlegességeiről és a szervezés kulisszatitkairól Börcsök Anna ékszertervezőt kérdeztük.

WPP_2019-9696

2019.09.19

A szenvedésről és kiszolgáltatottságról aligha mondana többet bármi a fotónál. Az embert érő szenvedést látni és láttatni kell, remélve, a befogadó eljut a megértésig, a szolidaritásig. Huszonöt ország 43 fotóriporterének 143 képe látható az idei World Press Photo kiállításon, amely csütörtöktől látható a Magyar Nemzeti Múzeumban.

csuvas_02

2019.09.18

Nekünk, magyaroknak, sokkal több közünk van a törökökhöz, mint azt valaha is gondoltuk. A Gül Baba Türbéje Örökségvédő Alapítvány szeptember 20. és 22. között rendezi meg az első Gül Baba Kulturális Fesztivált, ahol a török-magyar kultúrából kaphat ízelítőt a színes programok iránt érdeklődő közönség. A változatos kínálatból ajánlunk most néhányat.

A skót presbiteriánus egyház, tulajdonában álló földön több mint 100 darabból álló leletet fedezett fel 2014-ben egy amatőr kincsvadász. Az egykori vállalkozó 2 millió fontot, jelenlegi árfolyamon 750 millió forintot vehetett át minden idők egyik legnagyobb nagy-britanniai viking kincsleletért, miközben a területet birtokló és kincskeresésre felajánló Chuch of Scotland egy fillért sem kapott. Skóciában csak a megtalálót illeti jutalom régészeti leletekért, kincsekért, a földterület birtokosát nem. A Skót Egyház pert indított a kincsvadász ellen. A páratlanul gazdag lelet egy része Karoling-, másik része ír eredetű; több ezüstrúd, karperec, bross és számos aranytárgy alkotja.

A mindennapos éneklés elvével kapcsolatos kezdeményezéseket, tapasztalatokat összegzi ma a Magyar Állami Operaház által megszervezett O/A minikonferencia az Erkel Színházban. Azt is vizsgálják majd, hogy a most elkészült, bevezetés előtt álló nemzeti alaptanterv rendszerén belül létre tud-e jönni valamiféle összművészeti ismereteket oktató-elemző-népszerűsítő óratípus, s hogy annak milyen multimédiás és intézményi támogatása volna lehetséges. A konferencián előadást tart többek között Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy, Zsoldos Dávid zenetörténész, Kákay István, az Operaház képzési vezetője, Solymosi Tamás, a Magyar Nemzeti balett igazgatója, Hajzer Nikolett, az Operaház Gyermekkarának karnagya, Hoppál Péter, a Mindennapos Éneklés Bizottságának operatív vezetője szól, valamint Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója.

A legjobb animációs rövidfilm díját nyerte Rofusz Ferenc Az utolsó vacsora című alkotása a Jesus Cine Festen, az Argentínai Nemzetközi Keresztény Film Fesztiválon. Rofusz Ferenc kilencperces animációja Leonardo Da Vinci művének animációs festményfilm feldolgozása. A légy című animációjával 1981-ben Oscar-díjat nyert Kossuth-díjas rajzfilmrendező legújabb munkájáról szólva korábban elmondta: a film ötletét 40 évvel ezelőtt adta be a Pannónia Filmstúdióhoz, de akkor a vallási téma miatt nem készülhetett el. A keresztény filmek argentínai nemzetközi fesztiválján tavaly Pozsgai Zsolt Megszállottak című alkotása a legjobb külföldi filmnek járó elismerést és a zsűri különdíját kapta meg.

A magyar fővárost is érinti jövő őszi európai turnéján a Simply Red. A Mick Hucknall által vezetett világhírű brit soul-pop formáció 2020. november 23-án ad koncertet a Papp László Budapest Sportarénában, ahol Blue Eyed Soul című új stúdiólemezét mutatja be.

Szeptember 19-én A nagy könyvlopás címmel nyílik kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrumban, amely a magyar kultúrtörténet egy érdekes, s ez idáig feltáratlan fejezetét mutatja be. 1959-ben a budapesti Műcsarnokban francia könyvkiállítást rendeztek: a kéthetes nyitvatartási idő végére a könyvek nagy részét ellopták a látogatók. A tárlat a magyar kultúrtörténetnek ezt a lappangó epizódját tárja fel, megidézve a könyvkultúra és a képzőművészet társadalmi-politikai kontextusát az ötvenes években.

A pécsi világörökségi helyszíneken török kori séta, zenével és színjátékkal kísért temetési menet és flashmob is lesz, emellett könyvtárlátogatásra, levéltári sétára és kiállításra is várják a látogatókat a Kulturális Örökség Napjain, szeptember 21-én és 22-én.

Pecs_okereszteny_temeto

Az Eiffel Bazár és Klubban (1132 Budapest, Katona József utca 13.) pénteken 18.30-kor zenés beszélgetésre várják az érdeklődőket. A vendég ezúttal Kollár-Klemencz László lesz.

Szeptember 19-én 17 órától a világhírű természetfotós, Máté Bence tart előadást a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében.

Hagyomány mai nyelven mottóval indult el a Főtér fesztivál, azaz a nagybányai magyar napok, amely szeptember 22-ig mintegy 120 programmal várja az érdeklődőket.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma