Nfz_Kultura.hu_berletes_Mvasar_728x90_002

2019.04.07

„Ne tessék elütni a dolgot avval, hogy itt operett szól hozzánk, édes naiv és bolondos. Az operett voltaképpen a legkomolyabb színpadi műfaj, a legszebb és legszabadabb, mellyel királyokat üthetünk veszedelem nélkül nyakon, s mely (…) többet rombolhat e korhadt világból s jobban készítheti a jövendő jobbat – öt parlamenti felszólalásnál..." – írta Ady 1903-ban a Nagyváradi Naplóban. A magyar operett történetéről Sárdi Mihály, a Budapesti Operettszínház igazgatói főtanácsadója mesélt.

csardaskiralyno
A Csárdáskirálynő című operettfilm felvétele
Forrás: Fortepan

Az operett műfaja Európában a 19. század végén jött divatba, és hamarosan óriási népszerűségre tett szert, mint a beatzene a maga idejében. Milyen társadalmi folyamatok húzódtak a műfaj kialakulásának hátterében?

A 19. század utolsó negyedében kiépültek a világvárosok, ahol nagy tömegek éltek, a nincstelenektől egészen a gazdagokig. A munkások mellett már jelentős erőt képviselt a középosztály, akinek szüksége volt a kikapcsolódásra, és pénze is volt a szórakozásra. Az opera inkább a tehetősebb, felsőbb osztályt célozta meg. Az új, feltörekvő rétegnek szüksége volt arra, hogy olyan műfajt teremtsen magának, amely egy más életérzést tükröz, amivel azonosulni tud. A színházak mellett számtalan szórakozóhely – orfeum, mulató, varieté – jött létre, és ezzel párhuzamosan különböző műfajok jelentek meg. Beindult tehát a szórakoztatóipar és a „szemtelen” operett.

18696
Operettszínház
Forrás: Fortepan

Milyen műfajok tekinthetők az operett előképeinek, melyek voltak hatással a kialakulására?

Mivel az operett esetében zenés színházról beszélünk, a kuplékat mindenképpen meg kell említeni. Ezek a próza és a dal műfajának keverékei voltak. Vagy például a sanzonok, amelyek főleg a szerelemről szóltak. A színháztudósok szerint az „újfrancia” vígjáték szintén segítette az operett elindulását. Scribe vagy Feydeau műveiben például tökélyre fejlesztették a helyzet- és a jellemkomikumot, kigúnyolták az emberi tulajdonságokat, és több szálon futó cselekményeket rajzoltak fel. Jellemzőjük volt a szerep-párosok felvonultatása is. Ez később az operett is átvette, a primadonna–bonviván, táncos-komikus–szubrett párosokba. Az operett-buffó szerepkörének gyökerei a comedia ’dell arte és a cirkuszi bohócok világáig nyúlnak vissza.


Csak városias jellemzői vannak ennek a műfajnak vagy a vidék vonásai is megjelennek benne?

Német nyelvterületen, így nálunk is nagyon jellemző volt a népszínművek elterjedése. Ez az irányzat jelentősen befolyásolta az osztrák-magyar operett keletkezését. A Monarchiában is kialakult a paraszt-polgárok egy gazdagabb rétege, akik saját világukat, saját történeteiket szerették volna viszontlátni. A népszínmű nagy hatással volt az operett szövegkönyveire és zenéjére is. A magyar operett speciális ritmusa, a verbunk és a csárdás szintén népi hagyományból táplálkozik, amelyet Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő előszeretettel alkalmazott a valcerrel és a kánkánnal vegyesen, de Ábrahám Pál már dzsessz-operettet írt a 30-as években.


Az ötvenes években az államosítás és ezzel párhuzamosan a határok lezárása milyen hatással volt a műfajra?

A magyar énekesek átjárása Bécsbe, Berlinbe, Párizsba vagy Amerikába a diktatúrában megszűnt. Azonban a bezártság paradox módon kedvező hatással volt az Operettszínházra: erős, egységes társulat alakult, egy főszerepet legalább három, egyformán kimagasló képességű művészre lehetett kiosztani, és őket a legszélesebb hazai közönség is láthatta, illetve hallhatta a rádió élő közvetítésein keresztül.


Honthy-Hanna3-768x552
Honthy Hanna a Csárdáskirálynő szerepében


Hogyan tudták működtetni ebben az időszakban a színházat?

Ez volt a nevezetes Gáspár Margit-féle korszak. Az Operettszínház fenntartása a nagy létszámú színész- és énekkar, balettkar, zenekar miatt az államosítást követően is jelentős összegű állami támogatást kívánt. Rákosi a Csárdáskirálynő megtekintését követően fenyegetőzött is, minek támogatást adni annak a félhülye arisztokrácia életéről szóló darabnak, amelynek ekkora sikere van. Ezért a művelt, intelligens, de a pártot mindenben hithűen követő direktor asszony vezetésével megpróbálták megalkotni a „fából vaskarikát”, azaz a szocialista operettet annak érdekében, hogy a társulatot egyben tarthassák.


allamiaruhaz2
Állami Áruház (1952)
Fotó: MTVA Archívum

Gáspár Margit fontosnak tartotta, hogy szocialista témákról is szóljanak a bemutatott művek, mint például Fényes Szabolcs Két szerelem című bányász-operettje vagy Székely Endre Aranycsillag című honvéd-operettje. Ennek a folyamatnak egyik legjellemzőbb példája az Állami Áruház című operett volt, amit meg is filmesítettek. Gáspár Margitnak a társulatot óvó, féltő, róla gondoskodó attitűdje hihetetlen biztonságot teremtett a művészeknek, megóvta őket a megbélyegzéstől, a politikai atrocitásoktól.

 

A különböző történelmi időszakok a színészi játékot is befolyásolták?

A színjátszás és a színész művészete mindig korszakfüggő. Az egy adott színészre jellemző hanghordozás, a manírok, a színészi játék egy másik korszakban már akár nevetségesek is lehetnek. Az operettet nemcsak azért nehéz művelni, mert kiválóan kell tudni énekelni és táncolni, de színészileg nagyon nehéz egyensúlyozni azon a vékony mezsgyén, amely ízlés és ízléstelenség határa között húzódik. Nagyon kell tudni, hogy hol a határ, ahol nem tűnik giccsesnek a felnagyítás, a geg, a poén. Az az önmegmutatási vágy, amely a színészekben természetszerűleg ott lakozik, ebben a műfajban könnyen túlzásba csaphat át.


Van-e valami olyan jellemzője ennek a műfajnak színészi játék szempontjából, ami csak az operettre jellemző?

A poentírozás mindenképp ilyen. Időnként még a szövegen is változtattak egy-egy poén kedvéért. Ez nem volt nehéz, mert nem annyira a szöveghűségen alapul ez a műfaj. Az operettek szövegkönyvei és dalszövegei soha nem voltak kötöttek. Még az is előfordult, hogy a szerzők is átemeltek dalokat vagy poénokat egyik darabból a másikba. Bizonyos színészekre is rászabták a szöveget, például az 1954-es Csárdáskirálynőt a Honthy-Feleki színészpáros kedvéért jelentősen átírták. Ez akkoriban megszokott dolog volt.


Mennyire volt könnyű a színházaknak nagyon népszerű színészeket megnyerni egy-egy szerepre?

A magánszínházak korában sok pénz kellett egy-egy nagynevű színész megszerzéséhez, és ezt csak úgy tudták megadni, ha minden este teltház volt, és a közönség azt kapta, amit várt. A színészsors sosem volt egyszerű, de amikor állami alkalmazottakká váltak, az egy kiszámíthatóbb életpályát jelentett. Akkor viszont a pártirányítás szólt bele egy-egy színész pályafutásába.


A_kutya_akit_Bozzi_urnak_hivtak
A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak. Latinovits Zoltán a kutya szerepében
Fotó: MTI/Horvát Éva


A szocializmus időszakának végére mi jellemzi a műfajt?

A szovjet mintára átvett esztrád zenét háttérbe szorította a beates, dzsesszes hangzás. Fényes Szabolcs A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak, vagy a Szerdán tavasz lesz című, Bacsó Péterrel közösen írt műve jó példa erre, de később egyre inkább helyet követelt magának korunk modern népoperettje, a musical.


Rácz Anna

Kantorok

2019.06.18

1958 óta ítélik oda a Balázs Béla-díjat a magyar filmszakma kiemelkedő szakembereinek. Idén nyolc filmes vehette át a díjat, köztük Nádorfi Lajos operatőr, akinek Kántorok című filmjét az Uránia Nemzeti Filmszínház június 11-én vetítette a díjazottak munkásságát bemutató sorozatban.

balett

2019.06.18

16 bemutató, 56-féle repertoárdarab, összesen 404 előadás. Az Opera művészei az Erkel Színházon és a próbaüzemben megnyílt Eiffel Műhelyházon kívül további három fővárosi helyszínen, 25 vidéki és 13 külhoni magyarlakta településen, valamint 9 külföldi nagyvárosban fordultak meg Dél-Koreától az Egyesült Államokig. Június 17-én az évzáró Csillagóra gálaesten az évad legkiemelkedőbb művészi teljesítményeit jutalmazták.

ek3

2019.06.18

Lee Olivér saját zenekarával, az ékkel robbant be a köztudatba, azonban az elmúlt években már számtalan más produkció kapcsán is hallhattuk a nevét. A Trillion és a Szeder mellett egyszálgitáros műsorát is egyre többen hallgatják, mellyel most az izraeli közönség előtt is bemutatkozhat. Interjú.

Ezüsttárgyak a történelmi Magyarországról címmel a 16. századtól a 20. század fordulójáig tekinti át a magyarországi ezüstművesség történetét a BÁV június 18-tól ingyenesen megtekinthető kiállítása. A tárlat a mindennapi használati eszközöktől a liturgikus tárgyakon át a gyűjtői ritkaságokig a legnagyobb ötvösmesterek virtuóz alkotásait vonultatja fel. A tizenkét jelentős hazai gyűjteményből származó, csaknem 150 alkotás reprezentatív képet ad a történelmi Magyarország 16. és 20. század közötti ötvösművészetéről.

Kőszínházi és független társulatok, valamint egyéni művészek nevezését is várja idén a Kaleidoszkóp VersFesztivál, amelyet október 16. és 20. között rendeznek meg a Váci Dunakanyar Színházban. A fődíj egymillió forint. Versszínházi előadásokkal június 30-ig, versmondással és versfilmekkel szeptember 30-ig lehet nevezni. A Kaleidoszkóp VersFesztivál elsődleges célja a vers megnyilvánulási formáinak felkutatása és bemutatása, valamint a hivatásos és az amatőr előadók, társulatok és alkotók közös színházi fesztiváljának megteremtése. A programokat idén is színesítik majd verszenei koncertek, de lesznek étteremszínházi előadások, ifjúsági produkciók és performanszok is.

Az Ismerős Arcok idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A jubileumi alkalomból egy vadonatúj videoklipben újragondolva, szimfonikus kísérettel jelentették meg a Nélküled című emblematikus dalukat, amely az egész Kárpát-medencei magyarság összetartozásának jelképe lett. Június 22-én a Barba Negra Trackben adnak születésnapi nagykoncertet.

Küszködik és teremt címmel Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni naplóinak teljes szövegét 12 fiatal színésznő olvassa fel június 19-én Budapesten, a Pozsonyi úti Amikor Galériában. A naplók 12 év történetét mesélik el, 1935-től 1946-ig, így minden színésznőre egy év, nagyjából száz oldal jut. A felolvasások reggel 10 órakor kezdődnek, és délután 17 óráig folyamatosan zajlanak.

Paul Gauguin egy 17 éves korában készített akvarellét árvereztek el június 16-án a franciaországi Montbazonban. Az akvarell egy vízparton álló svájci hegyvidéki faházat ábrázol és egy Svájcban élő francia iparmágnás vette meg 80 ezer euróért, aki az interneten licitált. A francia posztimpresszionista festő kézjegyével ellátott képen a dátum 1865. július 2-a, tehát ez Gauguin első ismert rajza, amelyet tussal és vízfestékkel készített. A 39,5x25 centiméteres képet az orleans-i császári líceum professzora, Charles Pensée irányításával készítette a művész.

A magyar klasszikus zene, népi zene és cigányzene legkiválóbb művészei együtt lépnek fel a Budai Vigadóban június 23-án.

unnamed_1

Június 20. és 23. között idén második alkalommal rendezi meg az operett műfaj koronázatlan királyáról, Rátonyi Róbertről elnevezett négynapos operettfesztiválját a Veszprémi Petőfi Színház. A színművész életének utolsó szakaszában négy előadást is rendezett Veszprémben.

Koncertek, színházi előadások, filmvetítés, kézműves vásár és hajótúra is várja június 18. és 22. között az immár tizennegyedik Szolnoki Tiszavirág Fesztivál látogatóit. A fesztivál a város szívében nyitja meg a szolnoki nyári rendezvények sorát.

Augusztus 17-20. között 33. alkalommal rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A Budavári Palotában szervezett, hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál idei díszvendég Japán, kiemelt témája pedig a lábbelikészítés lesz.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma