2018.12.20

Visszajáró fellépők a brit királyi család ünnepein, és minden koncertjük a magyar népi kultúra sokszínűségét bemutató misszió is egyben. Pál István Szalonnával, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével a kárpátaljai közösséget megtartó üzenetekről, a Fölszállott a páva című vetélkedőről és egy különleges karácsonyi műsorról beszélgettünk.

Van-e már kedvenc dala Károly hercegnek, hisz nem először léptek fel a Buckingham palotában?

A magyar népzenét régóta ismeri, de a protokoll miatt inkább csak arról esik szó, hogy jól érzeték magukat, és köszönik a zenénket. De mivel már négyszer léptünk fel előttük, biztosan van, ami a szívükhöz nőtt, ráadásul ajándékba megkapták tőlem az Örömzene című lemezünket, s azon van az dal is, amit a tiszaújlaki cigányprímástól, Murzsa Gyulától gyermekkoromban tanultam, a Zöld erdőben de magos.


kezfogas
A St.James palotában az 56-os emberek tiszteletére rendezett ünnepségen

Honnan ered az ismeretség a királyi családdal?

Több mint tíz éve találkoztunk, a Hungarian magic elnevezésű magyar évad során, melyet a londoni Magyar Kulturális Intézet szervezett. Kiállításokon zenéltünk, ott hallgathattak minket először Károly hercegék. A sikeres évad után a Saint James palotába, egy ’56-os emlékműsorra hívták meg a Szalonna bandát az Állami Népi Együttes két táncos párjával, mellettünk Sebestyén Márta és Vásáry Tamás is fellépett. Itt szavalta el Jeremy Irons brit színész Márai Sándor versét, a Mennyből az angyalt. A következő két koncertünk már a magánrezidenciájukon volt: először Camilla asszony, később Károly herceg 60. születésnapján. Most, tíz év után újra hívtak minket a hetvenedikre, amelyet őfelsége II. Erzsébet királynő szervezett a fia tiszteletére. Erre az alkalomra olyan vendégművészeket kértek fel, akikről tudták, hogy Károly szereti őket.


PICT3101


Most kik léptek fel a Szalonna bandával?

A Fricska táncegyüttes tagjai, három fiatal gödöllői srác, akik a 2015-ös Britain’s Got Talent nevű tehetségkutatóban nagy sikert arattak a modern mozdulatokkal ötvözött erdélyi cigánytáncukkal. A fiúk gyerekkoruk óta táncolnak hagyományos táncokat, és különböző fesztiválokon már dolgoztunk együtt.


MG_5156
Fotó: szalonnaband.hu

Sokat lépnek fel külföldön. Ez a magyar kultúrát népszerűsítő misszió is.

Arra mindig szükség van. A nagyvilág nem tudja, hogy nálunk létezik élő népművészet. Ismerik Kodály, Bartók, Lajtha László munkásságát, és a cigányzenészek által játszott népies műdalt, de mi nemcsak azt tanuljuk meg, amit Bartókék egy a jelenleginél jóval érintetlenebb népi kultúrából merítettek. Mi a mai napig járunk népzenét gyűjteni Erdélybe, Vajdaságra és Kárpátaljára. Folyamatosan tanulunk, és a hagyományos paraszti kultúrában gyökerező zenét játszunk. Régen a falvakban ezt is cigányzenészek muzsikálták, és a saját kezűleg készített hangszereken játszó pásztoremberek. Mi ezeket a Kárpát-medencében kialakult zenei színeket szeretnénk megmutatni. Valóban rengeteget utazunk. Főállásban a Magyar Állami Népi Együttes kísérő zenekara vagyunk, emellett a Szalonna bandával is fellépünk. Mindkettő misszió. De a legfontosabb az, hogy itthon, a Kárpát-medencében adjuk tovább a tudást, akár itt, a Zeneakadémián, akát valamelyik elszakított nemzetrész falujában, városában.


SANY0122-e1455103361306
Fotó: szalonnaband.hu


Kárpátalján már több éve tartanak táncházat, nyári táborokat. Az ukrán–orosz konfliktus hogyan befolyásolja a munkájukat? A fiatalok közül sokan külföldön dolgoznak, vagy elviszik őket katonának. Vannak még a magyar népzene és néptánc iránt érdeklődők?

Egyre többen, és egyre többen kérnek, akarnak élő népzenét olyan falvakban is, ahol ötven éve nem volt ilyesmi. A kárpátaljai mozgalom 20-25 évre tekint vissza. Mi 5-6 éve már nemcsak a gyerektáborra koncentrálunk, hanem a tanárokat is igyekszünk bevonni az oktatásba. Rahótól Ungvárig a pedagógusok régiónként zenekarokat alakítottak, és a gyerekek már tőlük tanulnak. A hétköznapokba is visszacsempésszük a népi kultúrát. Rengeteg ember vesz részt ebben a munkában: táncegyüttesek dolgoznak, táncházakat szerveznek, de létezik egy mentorprogram is. Az orosz határtól kiinduló konfliktus hatására sajnos az elmúlt 2-3 évben nagyon sokan költöztek Kárpátaljáról külföldre, keresőképes fiatalok, családos emberek. Nehéz helyzet, mert valamiből meg kell élni, de emellett fontos, hogy ne csak az anyagi világra gondoljanak. Kultúra és közösség nélkül nincsen gazdagság, de gazdaság sem. Ha megszűnnek a közösségi alkalmak, és a családtagok reggeltől estig csak dolgoznak, nem beszélgetnek, nem mennek sem irodalmi estre, sem mulatságba, sem színházba, akkor sivárrá válik az életük. Egy idő után kipusztul a lelkükből az, amitől ember az ember. A mi feladatunk, hogy napról napra adjunk impulzusokat. Szervezzünk, tanítsunk és próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a megélhetés fontos, de a kultúra megtartó ereje is az.


MG_5184-1
Fotó: szalonanband.hu


Kárpátalján kettős, magyar-ukrán állampolgárnak lenni külön nehézség.

Mivel nincsen ukrán–magyar alapszerződés, ahol ezt szabályoznák, senki nem tudja, milyen következménye van annak, ha kettős állampolgárrá lesz. Ez egy óriási gesztus a magyarságnak, de sok olyan ruszin ember is megkapta, aki valamilyen módon kapcsolódik a magyar nemzet kultúrájához. A hegyekben élő ruszinok a mai napig vallják, hogy Rákóczi leghűségesebb katonái, és ők erre büszkék. Ez egy soknemzetiségű régió, ahol nagyon szépen élnek egymás mellett az emberek, ha a politika nem zavarja meg őket. Most nehéz a helyzet. Ki kell tartani, és kapaszkodni, nekünk pedig az a feladatunk, hogy az egységet és a békét hangsúlyozzuk.


Nemrég úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon reneszánszát éli a néphagyomány. Ezt bizonyára segítette a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor is.

Amikor először léptünk fel a Fölszállott a pávában még nagyon szkeptikusak voltunk. Úgy gondoltuk, népi kultúrához nem illik a csillogó háttér, a színpadi fények és a versenyeztetés. Aztán az első részben, ahol házigazda zenekar voltunk, azt láttam, hogy barátságok születnek, a versenyzők örültek egymás sikerének. Persze hullottak könnyek is, ha valaki kiesett, de az egész sorozat olyan ismertséget hozott a szakmánknak, amit korábban nem tapasztaltunk. Ausztráliától Uruguayig, amerre jártam, mindenhol arról meséltek nekem, hogy a műsor miatt összejárnak, és együtt nézik a tévében a vetélkedőt. Mennyire örülnek, hogy ennyi tehetséges, tiszta tekintetű magyar fiatal van. Beleszerettek a nézők a műsorba. Ebben a műfajban azonban az nagyon fontos, hogy figyeljünk a határokra. Mi nem showbizniszben utazunk: az értékeinket akarjuk megmutatni, a jelenkor feltételei között. Nem egy szénatetős, vályogtéglás házban filmezzük le például a bemutatott táncokat, mert azok a fiatalok, akik itt fellépnek, már nem parasztházakban élnek. Azt azonban érezni, hogy a tudás honnan, miből táplálkozik. A népi kultúra lelkivilágát kell megmutatni. Ha ez sikerül, akkor ennek a műsornak van jövője.


1262791_773209139375570_850926545_o
Fotó: mediaklikk.hu


Ön tanácsadó testületi tagja a népi kultúrát támogató Csoóri Sándor Programnak is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri-programon keresztül több milliárd forinttal támogatja a magyar közösségek munkáját Gyimesektől Burgenlandon át a diaszpóráig. Sokan azt hisszük, hogy az óceán túloldalán mindenki dollártengerben fürdik. De nem ez a valóság. Ott is sok embernek kell keményen megküzdeni azért, hogy megtartsa a magyarságát. Argentínában például nagyon szegény fiatalok jöttek hozzám, akik arra gyűjtögették a kevés pénzüket, hogy magyar néptáncot tanuljanak. Ezért javasoltam, hogy nyissunk a magyar diaszpóra felé, vonjuk be őket is a programba. Így lehet valóban egységben kezelni a nemzetet. Úgy látom, hogy ebből mindenkinek jut egy szelet: a kis citera együttesektől a nagy zenekarokig, a határon túli táncegyüttesektől a kis kosárfonó műhelyekig. Ennyi pénzt, mint most, ez a szakma soha nem látott. Óriási felelősség, hogy a megfelelő helyre jusson el a támogatás.



A Hagyományok Házának egyik stúdiójában beszélgetünk most, ahol már készülnek a december 21-i betlehemes műsorra, ami a Művészetek Palotájában lesz. Miben különbözik ez a többi karácsonyi előadástól?

Még sosem vettem részt olyan előadás elkészítésében, amelyhez zeneszerzés és zeneírás is szükséges, ez most ilyen. A Müpában idén a Magyar Állami Népi Együttes az Év együttese. Három előadásra kaptunk felkérést. Októberben mutattuk be Liszt-mozaikokat, most mutatjuk be a Csodaváró betlehemest, és jövő tavaszra tervezzük az Ezerearcú Vajdaság című műsorunkat. Ezt a most készülő, gyerekeknek szóló darabot imádom. Minden dalt, amit megírok, eljátszom Eszterke keresztlányomnak. Ha Eszterke elkezd táncolni vagy dúdolni, akkor a dal marad, ha nem akkor, azonnal törlöm. A műsorban egy óra alatt varázsoljuk el a gyerekeket, felnőtteket. Olyan gazdag a karácsonyi, betlehemes kultúránk, hogy nem könnyű mindent összepréselni egy előadásba. De azon leszünk, hogy a szánkózástól a hóemberépítésig, a hópelyhektől a mézeskalács illatán át a betlehemes történetig minden benne legyen.


Pál Amanda



Kulcsszavak:

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma