GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.12.20

Visszajáró fellépők a brit királyi család ünnepein, és minden koncertjük a magyar népi kultúra sokszínűségét bemutató misszió is egyben. Pál István Szalonnával, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetőjével a kárpátaljai közösséget megtartó üzenetekről, a Fölszállott a páva című vetélkedőről és egy különleges karácsonyi műsorról beszélgettünk.

Van-e már kedvenc dala Károly hercegnek, hisz nem először léptek fel a Buckingham palotában?

A magyar népzenét régóta ismeri, de a protokoll miatt inkább csak arról esik szó, hogy jól érzeték magukat, és köszönik a zenénket. De mivel már négyszer léptünk fel előttük, biztosan van, ami a szívükhöz nőtt, ráadásul ajándékba megkapták tőlem az Örömzene című lemezünket, s azon van az dal is, amit a tiszaújlaki cigányprímástól, Murzsa Gyulától gyermekkoromban tanultam, a Zöld erdőben de magos.


kezfogas
A St.James palotában az 56-os emberek tiszteletére rendezett ünnepségen

Honnan ered az ismeretség a királyi családdal?

Több mint tíz éve találkoztunk, a Hungarian magic elnevezésű magyar évad során, melyet a londoni Magyar Kulturális Intézet szervezett. Kiállításokon zenéltünk, ott hallgathattak minket először Károly hercegék. A sikeres évad után a Saint James palotába, egy ’56-os emlékműsorra hívták meg a Szalonna bandát az Állami Népi Együttes két táncos párjával, mellettünk Sebestyén Márta és Vásáry Tamás is fellépett. Itt szavalta el Jeremy Irons brit színész Márai Sándor versét, a Mennyből az angyalt. A következő két koncertünk már a magánrezidenciájukon volt: először Camilla asszony, később Károly herceg 60. születésnapján. Most, tíz év után újra hívtak minket a hetvenedikre, amelyet őfelsége II. Erzsébet királynő szervezett a fia tiszteletére. Erre az alkalomra olyan vendégművészeket kértek fel, akikről tudták, hogy Károly szereti őket.


PICT3101


Most kik léptek fel a Szalonna bandával?

A Fricska táncegyüttes tagjai, három fiatal gödöllői srác, akik a 2015-ös Britain’s Got Talent nevű tehetségkutatóban nagy sikert arattak a modern mozdulatokkal ötvözött erdélyi cigánytáncukkal. A fiúk gyerekkoruk óta táncolnak hagyományos táncokat, és különböző fesztiválokon már dolgoztunk együtt.


MG_5156
Fotó: szalonnaband.hu

Sokat lépnek fel külföldön. Ez a magyar kultúrát népszerűsítő misszió is.

Arra mindig szükség van. A nagyvilág nem tudja, hogy nálunk létezik élő népművészet. Ismerik Kodály, Bartók, Lajtha László munkásságát, és a cigányzenészek által játszott népies műdalt, de mi nemcsak azt tanuljuk meg, amit Bartókék egy a jelenleginél jóval érintetlenebb népi kultúrából merítettek. Mi a mai napig járunk népzenét gyűjteni Erdélybe, Vajdaságra és Kárpátaljára. Folyamatosan tanulunk, és a hagyományos paraszti kultúrában gyökerező zenét játszunk. Régen a falvakban ezt is cigányzenészek muzsikálták, és a saját kezűleg készített hangszereken játszó pásztoremberek. Mi ezeket a Kárpát-medencében kialakult zenei színeket szeretnénk megmutatni. Valóban rengeteget utazunk. Főállásban a Magyar Állami Népi Együttes kísérő zenekara vagyunk, emellett a Szalonna bandával is fellépünk. Mindkettő misszió. De a legfontosabb az, hogy itthon, a Kárpát-medencében adjuk tovább a tudást, akár itt, a Zeneakadémián, akát valamelyik elszakított nemzetrész falujában, városában.


SANY0122-e1455103361306
Fotó: szalonnaband.hu


Kárpátalján már több éve tartanak táncházat, nyári táborokat. Az ukrán–orosz konfliktus hogyan befolyásolja a munkájukat? A fiatalok közül sokan külföldön dolgoznak, vagy elviszik őket katonának. Vannak még a magyar népzene és néptánc iránt érdeklődők?

Egyre többen, és egyre többen kérnek, akarnak élő népzenét olyan falvakban is, ahol ötven éve nem volt ilyesmi. A kárpátaljai mozgalom 20-25 évre tekint vissza. Mi 5-6 éve már nemcsak a gyerektáborra koncentrálunk, hanem a tanárokat is igyekszünk bevonni az oktatásba. Rahótól Ungvárig a pedagógusok régiónként zenekarokat alakítottak, és a gyerekek már tőlük tanulnak. A hétköznapokba is visszacsempésszük a népi kultúrát. Rengeteg ember vesz részt ebben a munkában: táncegyüttesek dolgoznak, táncházakat szerveznek, de létezik egy mentorprogram is. Az orosz határtól kiinduló konfliktus hatására sajnos az elmúlt 2-3 évben nagyon sokan költöztek Kárpátaljáról külföldre, keresőképes fiatalok, családos emberek. Nehéz helyzet, mert valamiből meg kell élni, de emellett fontos, hogy ne csak az anyagi világra gondoljanak. Kultúra és közösség nélkül nincsen gazdagság, de gazdaság sem. Ha megszűnnek a közösségi alkalmak, és a családtagok reggeltől estig csak dolgoznak, nem beszélgetnek, nem mennek sem irodalmi estre, sem mulatságba, sem színházba, akkor sivárrá válik az életük. Egy idő után kipusztul a lelkükből az, amitől ember az ember. A mi feladatunk, hogy napról napra adjunk impulzusokat. Szervezzünk, tanítsunk és próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy a megélhetés fontos, de a kultúra megtartó ereje is az.


MG_5184-1
Fotó: szalonanband.hu


Kárpátalján kettős, magyar-ukrán állampolgárnak lenni külön nehézség.

Mivel nincsen ukrán–magyar alapszerződés, ahol ezt szabályoznák, senki nem tudja, milyen következménye van annak, ha kettős állampolgárrá lesz. Ez egy óriási gesztus a magyarságnak, de sok olyan ruszin ember is megkapta, aki valamilyen módon kapcsolódik a magyar nemzet kultúrájához. A hegyekben élő ruszinok a mai napig vallják, hogy Rákóczi leghűségesebb katonái, és ők erre büszkék. Ez egy soknemzetiségű régió, ahol nagyon szépen élnek egymás mellett az emberek, ha a politika nem zavarja meg őket. Most nehéz a helyzet. Ki kell tartani, és kapaszkodni, nekünk pedig az a feladatunk, hogy az egységet és a békét hangsúlyozzuk.


Nemrég úgy nyilatkozott, hogy Magyarországon reneszánszát éli a néphagyomány. Ezt bizonyára segítette a Fölszállott a páva című tehetségkutató műsor is.

Amikor először léptünk fel a Fölszállott a pávában még nagyon szkeptikusak voltunk. Úgy gondoltuk, népi kultúrához nem illik a csillogó háttér, a színpadi fények és a versenyeztetés. Aztán az első részben, ahol házigazda zenekar voltunk, azt láttam, hogy barátságok születnek, a versenyzők örültek egymás sikerének. Persze hullottak könnyek is, ha valaki kiesett, de az egész sorozat olyan ismertséget hozott a szakmánknak, amit korábban nem tapasztaltunk. Ausztráliától Uruguayig, amerre jártam, mindenhol arról meséltek nekem, hogy a műsor miatt összejárnak, és együtt nézik a tévében a vetélkedőt. Mennyire örülnek, hogy ennyi tehetséges, tiszta tekintetű magyar fiatal van. Beleszerettek a nézők a műsorba. Ebben a műfajban azonban az nagyon fontos, hogy figyeljünk a határokra. Mi nem showbizniszben utazunk: az értékeinket akarjuk megmutatni, a jelenkor feltételei között. Nem egy szénatetős, vályogtéglás házban filmezzük le például a bemutatott táncokat, mert azok a fiatalok, akik itt fellépnek, már nem parasztházakban élnek. Azt azonban érezni, hogy a tudás honnan, miből táplálkozik. A népi kultúra lelkivilágát kell megmutatni. Ha ez sikerül, akkor ennek a műsornak van jövője.


1262791_773209139375570_850926545_o
Fotó: mediaklikk.hu


Ön tanácsadó testületi tagja a népi kultúrát támogató Csoóri Sándor Programnak is.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Csoóri-programon keresztül több milliárd forinttal támogatja a magyar közösségek munkáját Gyimesektől Burgenlandon át a diaszpóráig. Sokan azt hisszük, hogy az óceán túloldalán mindenki dollártengerben fürdik. De nem ez a valóság. Ott is sok embernek kell keményen megküzdeni azért, hogy megtartsa a magyarságát. Argentínában például nagyon szegény fiatalok jöttek hozzám, akik arra gyűjtögették a kevés pénzüket, hogy magyar néptáncot tanuljanak. Ezért javasoltam, hogy nyissunk a magyar diaszpóra felé, vonjuk be őket is a programba. Így lehet valóban egységben kezelni a nemzetet. Úgy látom, hogy ebből mindenkinek jut egy szelet: a kis citera együttesektől a nagy zenekarokig, a határon túli táncegyüttesektől a kis kosárfonó műhelyekig. Ennyi pénzt, mint most, ez a szakma soha nem látott. Óriási felelősség, hogy a megfelelő helyre jusson el a támogatás.



A Hagyományok Házának egyik stúdiójában beszélgetünk most, ahol már készülnek a december 21-i betlehemes műsorra, ami a Művészetek Palotájában lesz. Miben különbözik ez a többi karácsonyi előadástól?

Még sosem vettem részt olyan előadás elkészítésében, amelyhez zeneszerzés és zeneírás is szükséges, ez most ilyen. A Müpában idén a Magyar Állami Népi Együttes az Év együttese. Három előadásra kaptunk felkérést. Októberben mutattuk be Liszt-mozaikokat, most mutatjuk be a Csodaváró betlehemest, és jövő tavaszra tervezzük az Ezerearcú Vajdaság című műsorunkat. Ezt a most készülő, gyerekeknek szóló darabot imádom. Minden dalt, amit megírok, eljátszom Eszterke keresztlányomnak. Ha Eszterke elkezd táncolni vagy dúdolni, akkor a dal marad, ha nem akkor, azonnal törlöm. A műsorban egy óra alatt varázsoljuk el a gyerekeket, felnőtteket. Olyan gazdag a karácsonyi, betlehemes kultúránk, hogy nem könnyű mindent összepréselni egy előadásba. De azon leszünk, hogy a szánkózástól a hóemberépítésig, a hópelyhektől a mézeskalács illatán át a betlehemes történetig minden benne legyen.


Pál Amanda



Kulcsszavak:

plakat003

B32_Galeria_Feluliras_r

2019.03.21

Hat nap alatt 74 helyszínen csaknem 100 kiállítás, valamint 100 kísérőrendezvény várja az érdeklődőket a Budapest Art Week programsorozaton április 9. és 14. között Budapesten. Újdonság idén a Közelítő nevű művészetpedagógiai program, amely során mintegy 500 diák ismerkedhet meg a kortárs képzőművészettel, és személyesen találkozhat az alkotókkal és galéristákkal.

szentgyorgynaplabitababszinhaz
2019.03.21

A tudományos felmérések azt támasztják alá, hogy a színházi élményben részesült gyerekek boldogabbak az abból kimaradt társaiknál – mondja Novák János rendező, a Kolibri Színház igazgatója. A bábművészet érvényességéről, kihívásokról és tabukról is beszélgettünk vele a bábszínház világnapja alkalmából.

IMG_20190320_101851

2019.03.21

Minél távolabb vagyunk időben egy történelmi eseménytől, annál nehezebb elképzelnünk a jeles napok hétköznapi emberét. A forradalmak kapcsán leginkább az összecsapásokról, háborús veszteségekről vagy győzelmekről van fogalmunk, és keveset tudunk az akkori mindennapokról. Az 1848/49-es eseményekről is elsősorban az ikonikus történések jutnak eszünkbe, az kevésbé, hogyan is zajlott az idő tájt az élet egy átlagos családban.

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti régészeti feltáráson. Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A Biblia szerint a perzsa korban épült újjá Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

288 oldalas kötetben mutatja be Endre Béla festőművész életútját és életművét a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum. A család- és élettörténet, valamint a művész alkotásainak monografikus elemzése mellett másfélszáz festményének reprodukciója is helyet kapott a nagyalakú, magas nyomdai minőségben megjelent kötetben. A kötet szerzője, Nátyi Róbert művészettörténész szerint Endre Béla európai jelentőségű művész, akitől Tornyai János is rengeteg inspirációt meríthetett.

Összesen mintegy 70 pályázat érkezett a fesztivál felhívására, az előzsűrizést követően a nemzetközi szakemberekből álló grémium 25 film közül választotta ki a tíz győztes alkotást. A maximum háromperces filmek párkapcsolatokról, internetes zaklatásról, előítéletekről, az összetartozás-tudatról szólnak, de érintik a környezetvédelem témáját is. A győztes alkotásokat a Cannes-i Global Short Film Award mobiltelefonos szekciójának döntőjében vetítik május 25-én Franciaországban.

Március 23-án, szombaton egésznapos ingyenes programsorozattal várják az érdeklődőket a Bach Mindenkinek Fesztiválra a Gödöllő Királyi Kastélyban. Az esti nagykoncerten a Magyar Honvédség Tata Helyőrségi Zenekara lép fel Balázs Attila őrnagy és Medveczky Ádám dirigálásával, közreműködik Bábel Klára hárfaművész, Harcsa Veronika énekművész és Demeniv Mihály harmonikaművész.

Csaknem 4 millióan látogatták tavaly a Mária Terézia (1717-1780) egykori nyári rezidenciájaként épült, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő bécsi kastélyt. Egy évvel korábban 3,8 millió fizető vendéget regisztráltak.

A régió egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata március 20-án az Akvárium Klubban mutatta be tavaly debütált, nagy sikerű magazinja aktuális lapszámát, amely exkluzív interjúkkal és izgalmas cikkekkel segít ráhangolódni az április 5-én kezdődő kulturális tavaszra.

20190320_YOULI_Akusztik_Horanyi_Juli_Weisz_Nandor_Gulyas_Barna

Március 24-én a ljubljanai Cankarjev Dom dísztermében példaértékű nemzetközi művészi összefogásban hangversennyel emlékeznek meg az isonzói csaták áldozatairól. A koncerten egy különleges mű, Avgust Ipavec: A zöld smaragd színei – elfelejtett szenvedés című szimfonikus költeménye hangzik el összesen mintegy 250 alkotó részvételével, a Budapesti Filharmóniai Társaság közreműködésével.

Idén 13. alkalommal rendezik meg a fiatal filmesek egyik legfontosabb eseményét, a BIG filmfesztivált, ahol évről-évre a 12 és 30 közötti korosztály nevezheti rövidfilmjeit, műfajtól függetlenül.

A Színház- és Filmművészeti Egyetem is részt vesz március 22-én azon a földrészeken átívelő, 59 ország részvételével zajló Homérosz-olvasáson, amelyet a lyoni École Normale Supérieure kezdeményezett. Az SZFE volt és jelenlegi hallgatói mellett a kulturális élet meghatározó szereplői és civilek is ott lesznek a mintegy tizenkét órásra tervezett Iliász-olvasáson.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma