2014.01.31

A szikáncsi pénzlelet előkerülésének 50. évfordulója alkalmából kamarakiállítással mutatja be a kincslelet előkerülésének történetét a Kincsek a szántásból című tárlat. A tárlat történetével a lakossági leletbejelentések fontosságára kívánják felhívni a figyelmet – mondta el L. Simon László, az NKA alelnöke január 31-én, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A kiállítás május 18-ig tekinthető meg.

DSC_2519






















A szikáncsi pénzlelet előkerülésének 50. évfordulója alkalmából kamara-kiállítással és a hozzá kapcsolódó rendezvényekkel mutatja be a kincslelet előkerülésének történetét a Kincsek a szántásból című tárlat. Az 1400 darabos, 4. századi leleteket egy asszony találta meg, amint pedig értékére fény derült, át is adta a múzeumi világnak: a tárlat történetével a lakossági leletbejelentések fontosságára és az illegális műkincs-kereskedelem elleni harc jelentőségére kívánják felhívni a figyelmet – mondta el L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke január 31-én, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban. Az 1400 darabos, 4. századi leleteket egy asszony találta meg, amint pedig értékére fény derült, át is adta a múzeumi világnak. A kiállítás május 18-ig tekinthető meg.

 

Nem csupán arany tárgyakat láthatunk a tárlaton, hanem a megtalálást dokumentáló fotókat is – emelte ki L. Simon László, aki hangsúlyozta: korunk régészetének egyik legnagyobb problémája az illegális műtárgy-kereskedelem. A népvándorlás során számos önálló díszítéstechnikával rendelkező népcsoportnak adott átmeneti otthont a jelenlegi Magyarország, sok lelet azonban külföldön talál gazdát az illegális csempészet miatt. Létrejött például a Szépművészeti Múzeumban egy kiállítás, mely az ellopott és illegálisan gazdát cserélt műtárgyakat mutatja be – azokat, melyeket a rendőrség kutatott fel. „Egy régész delegációval tárgyaltam nem rég a Parlamentben, akik az elmúlt öt év azon európai műtárgyait mutatták meg nekem, melyeket Magyarországról csempésztek ki. Ilyenek például a szeuzó kincsek, melyek bizonyíthatóan magyarországi földből kerültek elő, jogos tulajdonosuk pedig az európai törvények szerint Magyarország.” Számos más értéktárgyat lehetne még megemlíteni, a magyar kormány célja éppen ezért, hogy hatékonyabbá tegye az illegális műtárgy-kereskedelem elleni harcot. „Regisztrált régészeti lelőhelyeinket illegális, amatőr régészek járják napról-napra, a megtalált kincseket pedig nem viszik múzeumba, hanem eladják. Haszonlesésükkel mindannyiunkat megkárosítják, és megfosztanak minket attól is, hogy a szakszerű régészeti eszközökkel pontosan meg tudjuk határoznia a lelőhelyet, a leletek értékét és korát. A páratlan kincsek története figyelmeztet arra, hogy egy becsületes asszony példája ma is érvényes kell, hogy legyen.”

Ma is léteznek ugyanis olyan internetes oldalak, aukciósházak, melyeken keresztül ellenőrzés nélkül cserélhetnek gazdát különböző műtárgyak. L. Simon László felhívta továbbá a figyelmet a kormány azon törekvésére, melynek eredményeként a múzeumok fenntartási jogai a településekhez kerültek. Igaz, a rendelkezések alig érintik Hódmezővásárhelyet, múzeumaikat ugyanis eddig is maguk igazgatták, sőt, a nehéz időkben is újabbakat alapítottak.

 

Átalakították továbbá az utóbbi időben az ágazati jogszabályokat, hogy az intézmények raktárban fekvő leleteit a származási hely múzeumainak tárlatain mutathassák be: a szikáncsi kincsek jelentős részével foglalkozó Nemzeti Múzeum például ötven darabot adott az évfordulós esemény apropóján a Tornyai Múzeumnak.

 

A szikáncsi kincslelet előkerülésének és összegyűjtésének története fél évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor 1963 őszén a hódmezővásárhelyi határ délkeleti részén, az egykori Gorzsai Állami Gazdaság melletti tanyavilágban lakó Józó Erzsébet parasztasszony pulykaőrzés közben, botjával a földet turkálva találta meg az eddig ismert legnagyobb és legjelentősebb hunkori pénzleletet, a szikáncsi aranykincset – mondta el Torbágyi Melinda, Nemzeti Múzeum Éremtárának munkatársa. A korszakból ez a második legnagyobb lelet. A pulykák őrzése közben figyelt fel a felszínre került fényes, kerek tárgyakra, melyekhez hasonlóakat azelőtt még nem látott, és melyek előbb egyenként, majd tucatjával kerültek elő a földből. A tárgyakat megmutatta a szomszédoknak, sőt adott is nekik mutatóba belőlük, továbbá összegyűjtött „egy befőttesüvegre valót és eltette a kamrába.” Az egyik szomszéd gyerek vitt belőlük kettőt a vásárhelyi Óra-Ékszer boltba, de az eladó elküldte, mondván: „sárgarezet nem vesznek.”

 

Józó Erzsébet kérésére veje, Ale Sándor október 30-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megmutatott néhányat a tárgyak közül Huszár Lajosnak, az éremtár akkori vezetőjének, aki felismerve jelentőségüket azonnal intézkedett a továbbiakról. Másnap Korek József, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese az éremtár munkatársával, Bíróné Sey Katalinnal a helyszínre utazott. A pénzeket megtaláló Józó Erzsébet akkoriban meglehetősen komoly összegnek számító jutalmat, 70 ezer forintot kapott a Művelődésügyi Minisztériumtól, melyet a Tornyai János Múzeumban vett át dr. Liptai Ervintől.

 

DSC_2392























Az 1439 darabból álló, darabonként 4–4,5 gramm, összesen 6446 gramm súlyú arany solidusból álló leletegyüttes zömét II. Theodosius (402–450) Konstantinápolyban kibocsátott veretei (1405 darab) jelentik. Kisebb részben előfordulnak III. Valentinianus (425–455) ravennai és római pénzei (32 darab), valamint Honorius (395–423) veretei (2 darab). A legkésőbb vert érme 445-ben készült, a többség a 429–430 utáni években. A leletek döntő többsége a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában található, két darab a megtaláló, Józó Erzsébet tulajdonába került, öt darab II. Theodosius-érme pedig a Tornyai János Múzeum gyűjteményébe.

 

A kamarakiállítás egyrészt megemlékezés az éremlelet előkerülésének izgalmas történetéről. Az 1960-as évek első felének világát hol megmosolyogtatóan, hol szívszorítóan korabeli újságcikkek, jegyzőkönyvek és egy híradófelvétel idézi meg. Másrészt köszönetnyilvánítás a páratlan leletek előkerüléséről a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának hírt adó Józó Erzsébetnek és családtagjainak, és nem utolsó sorban a leletegyüttest összegyűjtő és további részeit feltáró szakembereknek. A kiállításon megmutatják mennyit értek korában a leletek és mennyit érnek ma, és arra is kitérnek, hogy felhívják a figyelmet a lakossági leletbejelentések fontosságára. „Alapvető szakmai és társadalmi érdek, hogy a földből előkerülő régészeti leletek a legmegfelelőbb helyekre, tehát a múzeumokba kerüljenek szakemberek közreműködésével, ne pedig a régészeti lelőhelyeket napjainkban rendszeresen és módszeresen fosztogató „műkincsrablók” kezei közé. Felhívjuk a figyelmet a szakmai kontroll nélkül végzett fémkereső-műszeres lelőhely-rablás veszélyeire és káros következményeire” – hangzott el a kiállításmegnyitón.

 

Noha Józó Erzsébet felismerte, hogy valami értékes leletről lehet szó, bizonyára nem gondolta, hogy a korszak, az V. század máig legnagyobb római solidus kincsére lelt rá. Az 1439 darab, gyakorlatilag színarany veret (finomságuk 23 karát feletti) már pusztán aranyáron is impozáns érték, körülbelül 22 millió forint mai áron, numizmatikai értéke pedig ennek sokszorosa a műkereskedelemben. S ekkor még nem is említettük a történeti értékét, hiszen ez a lelet egy olyan korszakba visz el bennünket, mai kutatókat, érdeklődő nézőket, amely nekünk, magyaroknak különösen érdekes és izgalmas: a hunok európai fénykorának idejébe, amikor Attila, Isten ostora, ahogy a krónikák nevezték ezen a tájon állította fel központját. Sok mindent tudni vélünk, de a megbízható, egykorú forrás kevés, a valós történések a legendák ködébe burkolódznak, s ezért az előkerülő régészeti leletek kiemelten fontos bizonyítékokat nyújthatnak a kor történetéhez. A hunok 376-ban tűnnek fel először az európai történelem színpadán.

 

DSC_2377























Az egykor hatalmas Római Birodalom ebben az időben minden eresztékében recseg-ropog. 395-ben meghalt az utolsó nagy formátumú római császár, I. Nagy Theodosius, és halála után két fia között osztódott fel a birodalom. Nyugati felét, az egykori fővárossal, Rómával az enyhén szólva aberált Honorius (395-423) örökölte, míg a keleti birodalomrész ura, a Nagy Constantinus által alapított Constantinopolis központtal Arcadius (395-408) lett. Arcadius fia az a II. Theodosius, aki a szikáncsi lelet solidusainak 97 százalékát verette. Honoriustól mindössze két érem található a kincsben, unokaöccsétől (nővére, Galla Pacidia fiától) és örökösétől, III. Valentnianustól is csak 32 darab. Ez az összetétel, valamint a solidusok verdefényes volta világosan elárulja, hogy a kincs darabjainak származási helye a keleti birodalomfél fővárosa, Constantinopolis. A két császár - III. Valentinianus (425-455), aki hat-, II. Theodosius (402/408-450) pedig hétévesen kerül trónra - egyike sem tartozik a nagy uralkodók közé, mindkettőjük helyett inkább a női családtagok és az udvari klikkek vezetői uralkodnak, és ez egész életükben így maradt. Az ekkor már Ravennában központosult nyugati birodalom igazi urai Galla Placidia, az anyacsászárnő és Aetius (akinek neve bizonyára mindenkinek ismerős a szépirodalom, legfőképpen Gárdonyi halhatatlan regénye, „A láthatatlan ember” jóvoltából, vagy az Attiláról szóló filmekből).

 

Aetius, a hunok egykori túsza, majd Ruga nagykirály (Attila nagybátyja) barátja hatalmát egyértelműen a hunok támogatásának köszönhette. Tekintélyének alapja a nyugati fronton burgundok, frankok, vizigótok ellen elért katonai sikerei, amelyet a közép-Duna vidéken uralkodó nyugalom biztosított, melynek ára viszont Pannonia nagy részének átengedése volt a hunok részére. A keleti birodalomfél, a későbbi Bizánc legfőbb tekintélye viszont a császár nővére, a kegyes, szűzi életet élő Pulcheria. A keleti fronton más a helyzet, a hunok rendszeresen támadják az Al-Dunai erődöket, és a végeredmény a rómaiak számára megalázó béke, melynek fejében hatalmas összegeket kénytelenek fizetni a hunoknak. 435-ben a margusi békében 700 fontra, a korábbi duplájára emelték az évi adót, továbbá 8 solidusra egy római fogoly váltságdíját. 443-ban már 2100 fontra emelték a tributum összegét, de kötelezték a Constantinopolisi udvart a háború miatt elmaradt adók (6000 font) megfizetésére is és 12 solidusra emelték a foglyok váltságdíját. Azt persze nem tudjuk, hogy a forrásokban említett hatalmas összegekből ténylegesen mennyi került kifizetésre. Továbbá az is kérdés, hogy mi lett a kifizetett arany sorsa, hiszen a ma tekintélyes mennyiségnek számító 1439 aranyérem mindössze 20 font, igencsak csekély része az említett adóknak. A solidusok egy részét nyilván beolvasztották és ebből készültek a népvándorláskorából fennmaradt hatalmas és gyönyörű arany ékszerek és tárgyak. Más részük szétosztódott a hunok és a szövetségeseik között, és messzi földre jutottak el a Kárpát-medencéből.

 

A kiállítás megvalósítását az NKA 1,2 millió forinttal támogatja.


(Fotók: Csákvári Zsigmond)

Kulcsszavak:

V4-banner

D_MTI20180223105_borito2

2018.02.23

A kulturális kormányzat két adósságát is törlesztette: az egyik a néhány héttel ezelőtt bemutatott Román Csarnok, melyet a Szépművészeti Múzeum felújításának keretében renováltak, a másik az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) – nyitotta meg Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere február 23-án az épületegyüttes bokrétaünnepét.

derko-60_2

2018.02.23

„Új nemzedékek jelennek meg új gondolatokkal: a szomszéd terem falain azt láthatjuk, hogy ők miképpen gondolkoznak a művészetről” – mondta dr. Hóvári János, a MANK Nonprofit Kft. főigazgatója a Derkó2018 című kiállítás megnyitóján, a Műcsarnokban. A tárlaton olyan fiatal művészek pályamunkáit láthatjuk, akik az idén Derkovits-ösztöndíjban részesültek.

_D0A1693_Copy_borito

2018.02.23

A Liget Budapest Projekt munkálatairól, többek között a Magyar Zene Háza építéséről, a Román Csarnok újbóli megnyitásáról, az Új Nemzeti Galéria létrehozásáról, a Ludwig Múzeum nemzetközi kapcsolatairól, a cirkuszművészet helyzetéről, a megújuló Operaházról, a hazai kulturális turizmusról és a népművészet szerepéről is szó esett a február 22-ei A kultúra gyarapít! című konferencia második részében.

Szabó Magda Kossuth-díjas magyar író és Elsa Morante olasz író munkásságát elevenítik fel március 1-jén Rómában, az Altieri Palotában a Különös párok (Stranecoppie) című irodalmi rendezvénysorozat keretében. A kerekasztal-beszélgetésén Antonella Cilento neves olasz írónő, Francesco Costa író és forgatókönyvíró, valamint Giuseppe Merlino újságíró elevenítik fel Elsa Morante és Szabó Magda munkásságát, valamint párhuzamot vonnak a két neves írónő művei között. Az esemény a Lalineascritta, a Római Magyar Akadémia, valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Publishing Hungary Program támogatásával valósul meg.

Kiállítást nyitott a BKV a cég fennállásának 50 éves évfordulójára a Földalatti Múzeumban. Bolla Tibor, a cég elnök-vezérigazgatója a megnyitón elmondta: bár a BKV 50 éve jött létre jelenlegi formájában, a budapesti tömegközlekedés már több mint száz éve üzemel. A Földalatti Múzeumban megtekinthető tárlaton a fotók és az egyenruhák mellett egyebek közt jegylyukasztókat, iránytáblákat, menetrendeket, maketteket állított ki a BKV.

Háromnapos rendezvénysorozattal ünneplik szülővárosában, Kolozsváron Mátyás királyt születése 575. évfordulóján február 23-tól február 25-ig. Az Amaryillis Társaság által már 26. alkalommal megszervezett reneszánsz hangulatú kolozsvári Mátyás-napoknak az ad különös jelentőséget, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Mátyás-emlékévvé nyilvánította a 2018-as évet, amikor Hunyadi Mátyás királlyá választása 560. évfordulóját is ünnepeljük.

Idén 15 hangszerkészítő mester mutatja be hangszereit a Wine and Violin Hegedűkészítők Szalonjában, ahol koncertek is várják a közönséget április 7-én és 8-án a Fonó Budai Zeneházban. Két nemzetközi hírű művész, Kokas Katalin hegedűművész és Kokas Dóra csellóművész április 7-én ad koncertet a nagyteremben, előadásukban Maurice Ravel Szonáta hegedűre és csellóra, valamint Kodály Zoltán Duó hegedűre és gordonkára című műve hangzik el. Másnap az Opera Quartet – Deák Sára (hegedű), Hutás Erzsébet (hegedű), Sándor József (mélyhegedű) és Nagy Domonkos (gordonka) – az opera- és a kvartettirodalom remekeiből mutat be válogatást. Idén lesz két Violin Extra program is: április 9-én és május 28-án az Auer Trió – Kováts Péter (hegedű), Varga István (gordonka) és Fülei Balázs (zongora) – Beethoven műveit adja elő, április 14-én pedig Alexander Bălănescu hegedűművész ad koncertet.

Pályázatot ír ki a kaposvári önkormányzat a Csiky Gergely Színház igazgatói posztjára, a direktor 2018. szeptember 1-jétől öt éven át töltheti be a tisztséget. A városi közgyűlés február 22-ei döntésének indoka, hogy a teátrumot Rátóti Zoltán 2016 augusztusi lemondása óta vezető Fülöp Péter megbízatása augusztus 31-én lejár. A pályázati kiírás február 28-án jelenik meg az Emberi Erőforrások Minisztériumának honlapján, a pályázatok benyújtási határideje április 16., az igazgató személyéről a közgyűlés dönt egy szakértői, valamint a köznevelési, tudományos és kulturális bizottság véleményének ismeretében.

Groove & Voice Trio néven a V4-es országok dallamaiból hozott létre kuvaiti felkérésre világzenei produkciót Lovász Irén énekesnő. Az ősbemutatót február 6-án tartották a kuvaiti Abdulhussain Abdulredha Színházban. A műsor keretében Lovász Irén mellett színpadra lépett Horváth Kornél, Mizsei Zoltán, valamint Stanislav Palúch, Jitka Šuranská, Szczepan Pospieszalski, a szlovák, a cseh és a lengyel népzene-világzene jeles képviselői.

concert_after_V4_Diplomats_and_musicians

A Visegrádi Együttműködés aláírásának évfordulóját ünnepli a V4 Karnevál február 11-én, vasárnap. Ebből az alkalomból zsonglőrök, utcaszínházak, táncosok, zenészek, kézműves műhely, esti fényfestés és tűzijáték várják az érdeklődőket a Várkert Bazárban és környékén. A karneváli hangulat mellett Caramel, Lajkó Félix és az Óperentzia, a Balkan Fanatik, a Kerekes Band és a Kolompos Együttes koncertje szórakoztatja majd a vendégeket.

Három kategóriában – legjobb nagy klub, legjobb koncerthelyszín, legjobb melegbarát hely – jelölték idén a főváros egyik legnépszerűbb szórakozóhelyét, az Akvárium Klubot a Budapest Nightlife Awardson. A lassan egyéves VOLT Lokál is bekerült a versenybe: a „legjobb kis klub” címért küzd majd meg. A szavazás február 22-ig tart; voksolj Te is az Akváriumra ITT!

Ismét ősbemutatót tart a Rózsavölgyi Szalon: 2018. február 20-án mutatják be Tóth Krisztina Babérkoszorú-díjas költő, író Pokémon go című darabját, amelyet a Szalon felkérésére írt. Az előadás rendezője Csizmadia Tibor. Szereplők: Debreczeny Csaba, Bozó Andrea, Hunyadi Máté e.h., Tímár Éva, Ladányi Júlia e.h. és Sztarenki Pál.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma