2016.03.03

Pekingből érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra a Kínában sokáig tiltott operának számító Turandot. A Müpában egy irodalmi bestseller, a The Moon Opera elevenedik meg Wang Yabin koreográfiájában a tradicionális kínai színház és a kortárs tánc eszközeivel. Emellett divatbemutatón és szájorgonakoncerten is ízelítőt kaphatnak Kína kulturális gazdagságából április 8. és 24. között a tavaszi fesztivál látogatói.

12800370_10153441076597849_6543095355151695942_n


Puccini Turandot című operája különleges megvalósításban mutatkozik be április 19-én és 20-án az Erkel Színházban. Turandotot, a gyönyörű, rideg kínai hercegnőt, az irodalom egyik legellentmondásosabb figuráját Puccini csodálatos operában örökítette meg. A szerző autentikus ázsiai dallamokat is felhasznált a mű komponálásakor, a híres „Jázmin-virág” című tradicionális kínai népdal dallama többször visszatér a műben. A darab ezúttal a mese helyszínéről, Pekingből érkezik Budapestre.

 

A Kínai Nemzeti Opera vendégjátéka már csak azért is igazi csemege, mert Kínában a Turandot sokáig be volt tiltva, úgy vélték, hogy rossz fényben mutatja be a kínai népet. Az ezredfordulón kezdett enyhülni a darab körüli ellenérzés, majd 1998-ban az operát nyolc alkalommal adták elő a Tiltott Városban Csang Ji-mou koreográfiájával és Zubin Mehta karmester vezényletével, az eseményt akkor még a hadsereg katonái felügyelték. Ma már Pekingben a Kínai Nemzeti Opera repertoárján tartja a művet, Kína elsőszámú művészeinek előadásában, és ezt a produkciót hozzák el Budapestre.


A tavaszi fesztiválon a Turandot ezúttal nemcsak témájában, hanem a teljes színpadi kiállításában is autentikus lesz: a kínai karmester kínai szólistákat, zenekart és kórust irányít, a rendező, a látványért felelős alkotók is mind saját kultúrájuk hagyományait jelenítik meg a színpadon. 

 

Szintén pekingi művészek, a Yabin Studio előadásában lesz látható a kortárs kínai irodalom bestseller szerzőjének, Bi Feiyu kisregényének, a The Moon Operának színpadi adaptációja. A novella hazájában elnyerte az Ázsiai Könyvdíjat, 2007-ben angolra, németre és franciára fordított változata világszerte átütő siker volt, film és televíziós sorozat is készült belőle. A történet centrumában egy színésznő áll, aki a „Repülés a Holdra” – a tradicionális kínai opera egyik alapműve – központi szerepének megformálására készül. Ám a színház és a valóság, a megformált karakter és a valódi személyiség egy ponton túl szétválaszthatatlannak tűnik.

 

16_04_19_20_Puccini_Turandot_Wangwei_as_Turandot


A műből a modern táncművészet legjelentékenyebb koreográfus-táncosa, Wang Yabin készített lélegzetelállító előadást, melyben a tradicionális kínai színház és a modern táncszínházi nyelv rendkívül hatásos ötvözetét teremtette meg. A Financial Times kritikusa szerint Wang előadásaiban a kínai hagyományok és a kortárs törekvések a jin és a jang módjára egészítik ki egymást. Ebben a darabban szélsőséges érzelmek, féltékenység, szerelem, a tehetség és az elutasítottság elegye hoz létre nagyfeszültségű, izzó színpadi helyzeteket – április 18-án és 19-én a Müpában.

 

A magyar, az európai és az indiai zene találkozása

A sanghaji származású Wu Wei szájorgonista nemcsak tradicionális dallamokat szólaltat meg, hanem különböző stílusok és műfajok ötvözésével a kortárs hangzást is bemutatja a négyezer éves ősi múltra visszatekintő hangszer segítségével. Az egyedi ütéstechnikájú Horváth Kornéllal és a folyton kísérletező hegedűs Lantos Zoltánnal néhány évvel ezelőtt Kölnben koncerteztek együtt először. Találkozásukból a kínai, a magyar, az európai és az indiai zene markáns elemeiből építkező, újszerű zenei szövet jött létre – egy földrészeket átívelő világzenei produkció, amellyel Magyarországon először a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége találkozhat április 23-án a Bálnában.  


16_04_23_A_selyem_utja

 

Ismerős mégis ismeretlen arcát mutatja meg Kína a tavaszi fesztiválon: a divat kapcsán ma már mindenki kínai gyártásra asszociál, és nem feltétlen ötlik fel benne, hogy Kína hatása a nyugati divatvilág esztétikájára is jelentős volt már évszázadokkal ezelőtt. A különböző és egyedi szimbolikus jelmezek, festmények, porcelánok és egyéb művészeti ágazatok alkotásai a jellegzetes kínai fantáziavilágot fedik fel. A nyugati világot egyenesen elvarázsolták a rejtélyes keleti tárgyak és képek, olyan tervezőket inspirálva ezzel, mint Yves Saint Laurent, Paul Poiret, vagy Balenciaga. Manapság Kínában a legnagyobb divatházak legújabb kollekcióitól a tehetséges helyi tervezők aprólékos gonddal, kézzel varrt darabjain át egy-egy szubkultúra tipikus ruháiig szinte mindent megtalálhatunk. Ezt a sokféleséget mutatja be április 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett divatnap A selyem útja címmel, amelyen fiatal és befutott kínai tervezők és a selyem magyar szerelmese, a 2009-es Shanghaji Divathét magyar nagykövete, Katti Zoób ruháit is megcsodálhatják az érdeklődők.


Fotók: btf.hu, BTF Facebook-oldala

Kulcsszavak:

alelnok

2019.01.17

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat a világ legnagyobb filmes közönségfesztiválján.

hrisztov_res

2019.01.17

Kinek mit jelent a hős? Mit női vonatkozásban, mit személyesen? Milyen példákat, mintákat követnek az irodalomból vagy máshonnan, és mit jelentett a múltban, mit a mában? A Várkert Bazárban Péterfy Bori, Ugron Zsolna, Törőcsik Franciska, Al Ghaoui Hesna, Risztov Éva beszélgetett a témáról.

Saraasszony_3

2019.01.17

A Nemzeti Színháznak a marosvásárhelyi Spectrum Színházzal közös produkciója, a Sára asszony a kortárs magyar szerző, Döbrentei Sarolta drámájára épül. Vidnyánszky Attila a szövegkönyvet Arany János balladáinak alakjaival népesíti be. Az ősbemutatót január 17-én tartják a Nemzetiben.

Nagyszabású rendezvénysorozattal tisztelegnek Németországban a Bauhaus művészeti és iparművészeti mozgalom előtt az irányzat nevét viselő tervezőiskola alapításának századik évfordulója alkalmából. A tegnap kezdődött összművészeti fesztiválon bábszínházi előadásoktól kezdve az ember és a gép viszonyát vizsgáló kísérleti hangversenyekig számos produkció lesz. A Bauhausnak számos magyar származású tagja és követője volt, mint például Weininger Andor, a Bauhaus-zenekar alapítója, Molnár Farkas építész, aki 1921-ben iratkozott be a Bauhausba, Pap László festőművész, Breuer Marcell formatervező, építész és Moholy-Nagy László festő, fotográfus, formatervező, filmes, az egyik leghíresebb magyar képzőművész.

A Rembrandt, Vermeer és más németalföldi mesterek műveiből februárban nyíló kiállítás anyaga a New York-i Leiden Gyűjteményből és a párizsi Louvre múzeumból érkezett az arab országba. A tárlaton Rembrandt 22 festményét és grafikáját mutatják be, köztük az 1634-ben készült önarcképét, valamint az egy évvel később keletkezett, Minerva a dolgozószobájában című olajképeket. Jan Vermeer van Delfttől a Virginál előtt álló nő és a Csipkeverőnő című alkotások is láthatók. A két kép háromszáz év után először szerepel egymás mellett az abu-dzabi tárlaton. A párizsi Louvre első külföldi fiókintézményét, az arab világ első univerzális múzeumát 2017 novemberében nyitották meg. Abu-Dzabi 1 milliárd eurót (314 milliárd forint) fizet Franciaországnak azért, hogy a Szaadíjat szigetére tervezett nagy múzeumok közül elsőként elkészült intézmény 30 éven át használhassa a Louvre márkanevét, és műalkotásokat kapjon kölcsön francia múzeumoktól időszaki kiállításokra.

Tokió egy vasútállomásának kapuján feltűnt egy kép, amely a világhírű brit graffitis, Banksy egyik ismert műve, az esernyőt tartó patkány másolata. Az ajtót a bejelentés nyomán elszállították, és egy raktárban helyezték el, hogy megóvják az esetleges rongálástól. A japán hatóságok most tájékozódnak a kép hitelesítésének lehetőségeiről. Banksy nem fedi fel kilétét. A világ nagyvárosaiban feltűnő graffitijei nagyon értékesek, akárcsak jellegzetes grafikái. A léggömbös kislány című képe tavaly októberben egy árverésen 1,2 millió euróért (385 millió forintért) kelt el. Az aukción szenzációt okozott, hogy a leütés után a kép keretébe titkon beépített iratmegsemmisítő félig ledarálta az alkotást.

A megnyitón Netrebko orosz-osztrák sztárszoprán Luigi Arditi olasz komponista Il bacio című dalát, Eyvazov azerbajdzsán tenor a Nessun dormát a Turandotból adja elő, végül együtt éneklik az O soave fanciullát a Bohéméletből. Az énekesnő már harmadszor szerepel a Bécsi Operabálon, Eyvazov számára premier lesz a részvétel. Az idei operabált a Staatsoper 150. évfordulója jegyében tartják, az operaház történetét egy, a homlokzatra vetített fényjáték keretében idézik fel. A bál előtt egy bécsi katonazenekar a nagykörúton menetelve ad elő 1869-es indulókat, majd ugyanezekkel fogadja a báli vendégeket az operaház előtt. A nyitótáncot ifj. Johann Strauss Kaiser Franz Josef I, Rettungs-Jubel Marsch című indulójára ropja a 13 országból érkező 144 elsőbálozó pár.

Az Elnémult harangok című színdarab rendezője, a soproni Petőfi Színház igazgatója lesz a békéscsabai Terefere a Művész Kávéházban programsorozat következő vendége január 18-án 17 órától. A beszélgetést a Kállai Ferenc-életműdíjas Kadelka László vezeti. Részletek itt.

Bács-Kiskun megyében kiállításokkal, zenés irodalmi estekkel, Himnusz- és mesemondó versennyel, koncerttel és filmvetítéssel ünneplik a magyar kultúra napját.

ki_tudja

A veszprémi és megyei középiskolák diákjai a költő szerelmes verseit és levélrészleteit tolmácsolják szombaton a Petőfi Színház színpadán. Az Ádámok és Évák ünnepe címet viselő színházi programot kilencedik alkalommal rendezik meg. A szolnoki kezdeményezéshez fogyatékkal élő fiatalok is csatlakoznak előadóként Veszprémben.

A koncerteken a népszerű művek mellett ritkán játszott és kevéssé ismert darabok is megszólalnak, így mások mellett a japán Takemicu Tóru, a brit Thomas Adés és az orosz Szofija Gubajdulina alkotásai – mondta el Hámori Máté karmester, művészeti vezető.

Szendrey Júliáról szóló szakmai konferenciával, a Corvina könyvtár budai műhelye című kiállításhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetéssel, a Himnusz, valamint a hozzá tartozó Erkel-kotta kiállításával ünnepli a magyar kultúra napját az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) január 22-én, kedden.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma