2017. január 19.
Célzó
DSC_9523_Copy

A „Zrínyi Miklós–Szigetvár 1566” Emlékév során nem csupán egy közösség jött létre, hanem egy mozgalom, melynek célja, hogy nem hagyjuk a történelmi értékeinket elveszni, hanem felkutatjuk és áthagyományozzuk azokat a következő nemzedékekre” – hangzott el az Emlékpajzs Szigetvárnak című kötet bemutatóján december 14-én a Litea Könyvesbolt és Teázóban, a budai Várban.

2016.03.03

Pekingből érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra a Kínában sokáig tiltott operának számító Turandot. A Müpában egy irodalmi bestseller, a The Moon Opera elevenedik meg Wang Yabin koreográfiájában a tradicionális kínai színház és a kortárs tánc eszközeivel. Emellett divatbemutatón és szájorgonakoncerten is ízelítőt kaphatnak Kína kulturális gazdagságából április 8. és 24. között a tavaszi fesztivál látogatói.

12800370_10153441076597849_6543095355151695942_n


Puccini Turandot című operája különleges megvalósításban mutatkozik be április 19-én és 20-án az Erkel Színházban. Turandotot, a gyönyörű, rideg kínai hercegnőt, az irodalom egyik legellentmondásosabb figuráját Puccini csodálatos operában örökítette meg. A szerző autentikus ázsiai dallamokat is felhasznált a mű komponálásakor, a híres „Jázmin-virág” című tradicionális kínai népdal dallama többször visszatér a műben. A darab ezúttal a mese helyszínéről, Pekingből érkezik Budapestre.

 

A Kínai Nemzeti Opera vendégjátéka már csak azért is igazi csemege, mert Kínában a Turandot sokáig be volt tiltva, úgy vélték, hogy rossz fényben mutatja be a kínai népet. Az ezredfordulón kezdett enyhülni a darab körüli ellenérzés, majd 1998-ban az operát nyolc alkalommal adták elő a Tiltott Városban Csang Ji-mou koreográfiájával és Zubin Mehta karmester vezényletével, az eseményt akkor még a hadsereg katonái felügyelték. Ma már Pekingben a Kínai Nemzeti Opera repertoárján tartja a művet, Kína elsőszámú művészeinek előadásában, és ezt a produkciót hozzák el Budapestre.


A tavaszi fesztiválon a Turandot ezúttal nemcsak témájában, hanem a teljes színpadi kiállításában is autentikus lesz: a kínai karmester kínai szólistákat, zenekart és kórust irányít, a rendező, a látványért felelős alkotók is mind saját kultúrájuk hagyományait jelenítik meg a színpadon. 

 

Szintén pekingi művészek, a Yabin Studio előadásában lesz látható a kortárs kínai irodalom bestseller szerzőjének, Bi Feiyu kisregényének, a The Moon Operának színpadi adaptációja. A novella hazájában elnyerte az Ázsiai Könyvdíjat, 2007-ben angolra, németre és franciára fordított változata világszerte átütő siker volt, film és televíziós sorozat is készült belőle. A történet centrumában egy színésznő áll, aki a „Repülés a Holdra” – a tradicionális kínai opera egyik alapműve – központi szerepének megformálására készül. Ám a színház és a valóság, a megformált karakter és a valódi személyiség egy ponton túl szétválaszthatatlannak tűnik.

 

16_04_19_20_Puccini_Turandot_Wangwei_as_Turandot


A műből a modern táncművészet legjelentékenyebb koreográfus-táncosa, Wang Yabin készített lélegzetelállító előadást, melyben a tradicionális kínai színház és a modern táncszínházi nyelv rendkívül hatásos ötvözetét teremtette meg. A Financial Times kritikusa szerint Wang előadásaiban a kínai hagyományok és a kortárs törekvések a jin és a jang módjára egészítik ki egymást. Ebben a darabban szélsőséges érzelmek, féltékenység, szerelem, a tehetség és az elutasítottság elegye hoz létre nagyfeszültségű, izzó színpadi helyzeteket – április 18-án és 19-én a Müpában.

 

A magyar, az európai és az indiai zene találkozása

A sanghaji származású Wu Wei szájorgonista nemcsak tradicionális dallamokat szólaltat meg, hanem különböző stílusok és műfajok ötvözésével a kortárs hangzást is bemutatja a négyezer éves ősi múltra visszatekintő hangszer segítségével. Az egyedi ütéstechnikájú Horváth Kornéllal és a folyton kísérletező hegedűs Lantos Zoltánnal néhány évvel ezelőtt Kölnben koncerteztek együtt először. Találkozásukból a kínai, a magyar, az európai és az indiai zene markáns elemeiből építkező, újszerű zenei szövet jött létre – egy földrészeket átívelő világzenei produkció, amellyel Magyarországon először a Budapesti Tavaszi Fesztivál közönsége találkozhat április 23-án a Bálnában.  


16_04_23_A_selyem_utja

 

Ismerős mégis ismeretlen arcát mutatja meg Kína a tavaszi fesztiválon: a divat kapcsán ma már mindenki kínai gyártásra asszociál, és nem feltétlen ötlik fel benne, hogy Kína hatása a nyugati divatvilág esztétikájára is jelentős volt már évszázadokkal ezelőtt. A különböző és egyedi szimbolikus jelmezek, festmények, porcelánok és egyéb művészeti ágazatok alkotásai a jellegzetes kínai fantáziavilágot fedik fel. A nyugati világot egyenesen elvarázsolták a rejtélyes keleti tárgyak és képek, olyan tervezőket inspirálva ezzel, mint Yves Saint Laurent, Paul Poiret, vagy Balenciaga. Manapság Kínában a legnagyobb divatházak legújabb kollekcióitól a tehetséges helyi tervezők aprólékos gonddal, kézzel varrt darabjain át egy-egy szubkultúra tipikus ruháiig szinte mindent megtalálhatunk. Ezt a sokféleséget mutatja be április 23-án a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett divatnap A selyem útja címmel, amelyen fiatal és befutott kínai tervezők és a selyem magyar szerelmese, a 2009-es Shanghaji Divathét magyar nagykövete, Katti Zoób ruháit is megcsodálhatják az érdeklődők.


Fotók: btf.hu, BTF Facebook-oldala

Kulcsszavak:

15747906_1235175676568730_7428778584654740724_n

2017.01.19

Németországban egy volt a 769 film közül, itthon azonban egy, ha meg nem is élt, de jól ismert életérzést megörökítő film látogat a mozikba. Mától látható ugyanis az Utazás apánkkal című film, amelynek két főhőse komoly feladat előtt áll: a kommunista Romániában kell döntenie nyugat és kelet között.

p04pnh50_masolata

2017.01.19

Pablo Picasso művei mindenki számára ismerősek, ám munkásságában megfigyelhető egy éles váltás, melyet gyakran figyelmen kívül hagyunk. Pedig egy rövid, mindössze tíz hétig tartó kirándulás rendkívül nagy hatást gyakorolt művészetére.

DSC_1488_Copy

2017.01.19

A kultúra mint megtartó erő – Történelmi analógiák, korunk kihívásai, feladatai a migráció tükrében címmel rendeztek konferenciát január 18-án az Országházban. Az előadók az egésznapos rendezvényen megfogalmazták, hogyan lehet válaszolni a nemzetünket érintő aktuális kihívásokra, és körvonalazták a magyarság számára kívánatos „társadalmi jövőképet.”

Székelyföldi turnéra indul születésének 100. évfordulója alkalmából Kálmán Imre A Csárdáskirálynő című operettje. A darabot január 19-én a csíkszeredai Csíki Játékszínben,20-án pedig Székelyudvarhelyen, a Székelyföldi Filharmónia hangversenytermében láthatja a közönség. A turné után legközelebb január 22-én a pozsonyi Hviedoslav Színházban láthatja a közönség A Csárdáskirálynőt.

Soha annyi néző nem járt még a Katona József Színházban, mint 2016-ban: a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is csaknem 10 százalékos növekedést mutat. A látogatói csúcs a színház előadásai iránti megnövekedett érdeklődés mellett az előadásszámok folyamatos emelkedésének köszönhető: az elmúlt évben ugyanis 668 előadást játszottak.

Madách Imrére emlékeznek január 20-án Balassagyarmaton. A Nógrád megyei ünnepségen adják át a Madách-díjat, melynek két idei kitüntetettje Szvorák Katalin Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar népdalénekes, előadóművész és Huszti Péter, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar színész, rendező.

Natura Naturata címmel Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas, Prima Primissima díjas festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás január 20-án Zalaegerszegen, a Gönczi Galériában. A magyar kultúra napja zalaegerszegi rendezvénysorozatához kapcsolódó kiállítást Spiró György Kossuth-díjas író nyitja meg, a műsorban az Egerszegi Vonósnégyes közreműködik.

A legmodernebb technikákat alkalmazó berendezésekkel, játékos képességtesztekkel és színházi produkcióval is várja a közönséget a The Champion – A Bajnok című interaktív sportkiállítás április közepéig a Millenáris park D épületében. Deres Péter író OlimpIKONOK című színházi alkotását Sütő András és Vincze Márton adják elő naponta négy alkalommal. A darabot Böhm György rendezte.

A Magyar Nemzeti Múzeum különleges programokkal várja az érdeklődőket a magyar kultúra napján. A múzeum dísztermében január 22-én 15 órától A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című filmet vetítik, de a látogatók megtekinthetik az Utolsó felvonás. IV. Károly király koronázása – 1916. című kiállítást is.

Szent_Korona

Páratlan koncertre hív mindenkit a Semmelweis Vonósnégyes és a Dr. Kunitzer István Alapítvány: 2017. február 5-én, vasárnap, 15:00 és 17:00 között az orvoszenekar kíséretében különleges vendégek lépnek fel a Zeneakadémia Nagytermében. A koncertjegyek komoly támogatás jelentenek a Szent János Kórház I. Belgyógyászati – Gasztroenterológiai Osztálya számára.

Hazánkban ad koncertet december 29-én a Hágában élő Szalai Éva. A fiatal zongoraművészt a Nádor Teremben hallhatja a közönség. Egykori madridi tanára, a legendás zongoraművész-professzor, Dmitri Bashkirov így méltatta az ifjú zenészt: „Játékát lenyűgöző muzikalitása, nemes előadása és a zene iránti mélységes elkötelezettsége teszi vonzóvá”.

Budai Ilona Elindultam világ útján című kötetét mutatják be december 12-én az Óbudai Népzenei Iskolában. Érdekessége, hogy a lekottázott dalok és az emberi történetek mellé egy kis segítséget is kapnak azok a „bátrak”, akik megpróbálják elénekelni a dalokat, de nem (nagyon) tudnak kottát olvasni – a dalok megismerésében segít a könyvhöz csatolt CD-lemez – olvasható a magyaridok.hu oldalon.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma