2017.09.22

Miért szeretjük a varázslatos Keletet? Talán mert misztikuma, kincseinek tárháza kimeríthetetlen. Mindig újabb izgalmas, a miénktől eltérő felfedezésre bukkanunk. Eközben talán nem is sejtjük, mennyi párhuzam szövi át a magyar és a keleti kultúrát. Most ebből kaphatunk ízelítőt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új tárlatán, ahol a Sanghajban élő magyarok hagyatéka révén ismerhetjük meg a kínai metropoliszt.

Földig érő vörös kimonó. Virágözönnel tarkított arany legyező. Egy sanghaji utca látképe. Régi lakásbelső monumentális, előkelő bútorokkal berendezve. Egy szelet Sanghajból. Hogy hol? A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban, ahol szeptember 21-én nyílt meg a Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című új kiállítás. Már a címe is különleges, ugyanis az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Sanghaj nevét köti össze a budapesti mulató, a Sanghay bar nevével. A kiállítás célja, hogy egyrészt a Sanghajban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.

 

_D0A9605_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, hangsúlyozva: Kelet misztikuma és kincseinek tárháza kimeríthetetlen. Mint mondta: az elmúlt hét esztendő számos lehetőséget adott a Kína és hazánk közötti kapcsolat építésére. Kína több alkalommal is bemutatta kulturális kincseit Budapesten, míg hazánk legnagyszerűbb alkotóit vitte el a távoli országba, ahol részt vettünk a sanghaji világkiállításon is. Az államtitkár felidézte: a Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően Munkácsy Mihály festőnk remekműveit is megismerhette a kínai közönség.

 

Az új tárlat a két ország közötti párhuzamokat mutatja be. Különlegessége abban is áll, hogy a 20. század első felének képző-, ipar-, film-, fotó- és táncművészetét vizsgálja – fogalmazott Hoppál Péter, hozzátéve: a kiállítás nemzetközi szinten is egyedi, hiszen először állít párhuzamba ázsiai és európai tárgyakat úgy, hogy teljesen feltárja azok kontextusát.

 

_D0A9560_Copy


A megnyitóra meghívták Németh Gábor írót, aki emlékeztette a jelenlévőket a kiállításhoz készült magyar, illetve angol nyelvű katalógusra is, amelyben többek között filmtörténeti, tánctörténeti, építészeti és viselettörténeti tanulmányok szerepelnek. A gazdagon illusztrált tanulmánykötet húsz szerző együttműködésével jött létre. Az író úgy fogalmazott: most egy nagy könyvben járunk, hiszen az egész tárlat egy katalógus része, amelynek szerzői hatalmas munkát végeztek.

A kiállításon látható nyolcvannyolc digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik az ismeretszerzést. A tárlatot a kurátorok: dr. Fajcsák Györgyi és dr. Kelényi Béla mutatták be. Mint kiderült: számtalan okot lehetne felsorakoztatni amellett, hogy miért éppen Sanghajt választották a kulturális párhuzamok bemutatására. Természetesen kézenfekvő magyarázat, hogy a budapesti mulató, amely a keleti világot idézte fel, éppen Sanghay nevét viselte. A mai Móricz Zsigmond körtéren 1937-ben megnyílt bár art deco berendezését neves iparművészek tervezték, és a világ, melyet felelevenített, jól reprezentálja a két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét. De Fajcsák Györgyi azt is felidézte, hogy hét évvel ezelőtt felkereste őket egy hölgy, aki Dessewffy Flóra ruháit hozta be a múzeumba. Flóra pedig éppen Sanghajban volt táncosnő, és az ottani turnéiról számos tárgyat és kínai divatot idéző fellépőruhát hozott haza magával. Ahogy a kurátor megjegyezte: Sanghaj híres volt éjszakai életéről, ahol több magyar fellépő is szórakoztatta a kínai közönséget.

 

_D0A9507_Copy


Dessewffy Flóra mellett azonban más magyar lakosok is voltak, akik formálták Sanghaj kultúráját. Ugyanis 1910 után a lakosság hihetetlen gyorsan nőtt, és a magyarok közül is sokan letelepedtek a városban. Ott volt például a Komor család, akik kereskedelemmel foglalkoztak, vagy Hudec (Hugyecz) László felvidéki magyar építész, aki az első világháborúban hadnagyi rangot szerzett. Hudec oroszországi hadifogságból szökve került Sanghajba 1918 októberében. A dinamikusan fejlődő metropoliszban az okleveles építész előbb rajzolói munkát vállalt Rowland Curry amerikai építész irodájában, majd 1924-től megnyitotta saját irodáját. Legnagyobb építészeti vállalkozása Sanghaj első felhőkarcolójának, a 22 emeletes Park Hotelnek a megtervezése volt. Építészként befolyásolta a metropolisz látványát.

 

Dr. Fajcsák Györgyi arra is utalt, hogy Rejtő Jenőnek egyik ihletője volt a kor híres titkosügynöke és kalandora, Trebitsch-Lincoln Ignác, aki a kínai nagyvárosban nyitott buddhista kolostort, és 1943-as temetésén százezres tömeg vett részt, köztük a teljes politikai elit is. Farkas Imre és neje pedig számtalan fotót készített Sanghajról, így nekik köszönhetően mi is végigsétálhatunk képzeletben a város utcáin. A kiállítás így nemcsak egy keleti városról, hanem hazánk kultúrájáról is szól, bemutatva több magyar izgalmas történetét.

 

_D0A9500_Copy


A 2018. április 8-ig látható anyagot a kiállításhoz kapcsolódóan kultúrtörténeti előadás-sorozat, építészeti nap, tematikus workshopok, havi rendszerességgel jelentkező Sanghaj-filmklub, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások is kísérik.


A tárlatról részleteket ITT olvashatsz!


 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

Szindbad

2018.07.16

Őszinteség, árnyalt lélek- és korrajz, új magyarságkép, a szovjet mintájú kádárista hatalom kemény kritikája – így jellemezhetjük a magyar filmtörténet azon korszakát, melyet magyar új hullámnak nevezünk. De kik alkottak ebben a korszakban? Milyen filmek készültek ekkor? Filmek térből és időből cikksorozatunk keretében most ezzel foglalkozunk!

adam_almai

2018.07.16

A bohózattól a tragikomédiáig összesen tizennyolc szórakoztató színházi előadással várja a közönséget augusztus 24. és szeptember 1. között a Vidor Fesztivál Nyíregyházán. A színházi versenyprogram napi két előadását idén is a Móricz Zsigmond Színház nagyszínpadán és a Krúdy Kamarában tekinthetik meg a színházkedvelők.

Topart_EFOTT

2018.07.16
Látogatócsúcs született az idei, 43. EFOTT-on: 115 117 ember fesztiválozott Velencén. Minden eddiginél erősebb felhozatalt, több mint száz fellépőt hozott az Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója, amelyet július 10. és 16. között rendeztek Velence–Sukorón.

Fiatal zenészek is lehetőséget kapnak a bemutatkozásra az idei Vajdahunyadvári Nyári Zenei Fesztiválon. A felkészülésben segítséget is nyújtanak nekik, hogy a rutinba jobban bele tudjanak illeszkedni. Bálint Gábor szervező arról is beszélt, hogy bár 28 éve klasszikus zenei fesztiválként indultak, a közönségigényeknek megfelelően ma már más zenei stílusok is megjelennek a programban, fellép például a Budapest Bár és a 100 Tagú Cigányzenekar is. A koncerteket július 2-től augusztus 2-ig, hétfői és csütörtöki napokon tartják, a részletes program megtalálható a www.vajdahunyad.hu oldalon.

Kápolnává alakítják annak a zágoni tölgyfának a kiszáradt törzsét, amelyet a hagyomány szerint Mikes Kelemen édesapja ültetett a család portáján. Az egyszerre két ember befogadására alkalmas kápolna kialakítása folyamatban van, erre Mónus Béla magyarországi fafaragóművész kapott megbízást a székelyföldi Zágon polgármesterétől. A művész szeptemberre tervezi a munka átadását. Olyan teret akar kialakítani Mikes Kelemen kiszáradt zágoni tölgyfájának a belsejében, amely a béke és a hűség gondolatát sugallja – mondta az alkotó.

Ismeretterjesztő előadással, középkori viselet- és harci bemutatóval, táncházzal, gyermekprogramokkal emlékeznek a nándorfehérvári diadalra a szegedi ferences kolostorban és a rendház szomszédságában, a Mátyás téren a hétvégén, július 20. és 22. között. A nándorfehérvári diadal 550. évfordulóján, 2006-ban a szegedi ferences rendház alsóvárosi kultúrházának munkatársai azzal a szándékkal hívták életre a Hunyadi János törökök fölött aratott győzelmére emlékező rendezvényt, hogy nemzeti gyásznapjaink mellett világraszóló győzelmeink előtt is méltóképpen tisztelegjenek.

A hely szelleme is hozzátesz a II. András életét felelevenítő Koronázási Szertartásjáték című produkcióhoz – emelte ki Szikora János rendező az M1 aktuális csatorna július 15-ei, délelőtti műsorában. A székesfehérvári Nemzeti Emlékhelyen augusztus 18-án és 19-én tartják meg a hatodik Koronázási Szertartásjátékot. A darabot a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezi. Az Árpád-ház egyik legjelentősebb uralkodójának életútját három fontos motívum – az általa kiadott Aranybulla, lánya, Szent Erzsébet élete és felesége, Gertrúd meggyilkolása – mentén igyekszik bemutatni.

India színei, hangulata, művészete, kultúrája, valamint tudáskincse áll az idei Krisna-völgyi búcsú középpontjában, amelyet július 20. és 22. között rendeznek Somogyvámos határában. A fennállásának 25. évfordulóját ünneplő, évente 30 ezer turistát fogadó Krisna-völgyben ezúttal két különleges eseménnyel, lakóház-látogatással és holival, azaz a színek ünnepével bővül Magyarország legnagyobb füstmentes, egészséges családbarát fesztiválja. A Krisna-völgyi búcsúról bővebb információk a https://bucsu.krisnavolgy.hu oldalon olvashatók.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a HOMO et NATURA – Válogatás a Mezőtúri Képzőművészeti Alkotótelep gyűjteményéből című kiállítás megnyitójára, melyet 2018. július 4-én, szerdán, 18 órakor tartanak.

mank-kiallitas

György Ádám zongoraművész 2018-ban már tizedik alkalommal rendezi meg zongoraakadémiáját Pomázon, a Teleki–Wattay-kastélyban, ahova a világ minden tájáról érkeznek tehetséges zongoristanövendékek. Az akadémia György Ádám szóló zongoraestjével veszi kezdetét július 2-án, majd július 11-én a növendékek és a művész közös koncertje várja a nyáresti kikapcsolódásra vágyó zenekedvelőket.

A MANK Nonprofit Kft. tisztelettel és szeretettel meghívja önt és hozzátartozóit a Mártélyi Alkotóház évadnyitó ünnepségére, melyet 2018. június 15-én, pénteken, 17 órakor tartanak Mártélyon. Mártély különleges szerepet tölt be a magyar képzőművészet történetében; a Tisza holtága melletti alkotóház az 1960-as évek óta működik.

Szemében izzó őrület, tüdejében annyi erő, hogy falakat renget, és zenekarával pillanatokon belül bennünket is megfertőz ezzel az ördöngös kabaréhangulattal. Ben Caplan és zenekara, a The Casual Smokers május 28-án visszatér a Dürer Kertbe!

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma