2017. október 21.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.09.22

Miért szeretjük a varázslatos Keletet? Talán mert misztikuma, kincseinek tárháza kimeríthetetlen. Mindig újabb izgalmas, a miénktől eltérő felfedezésre bukkanunk. Eközben talán nem is sejtjük, mennyi párhuzam szövi át a magyar és a keleti kultúrát. Most ebből kaphatunk ízelítőt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum új tárlatán, ahol a Sanghajban élő magyarok hagyatéka révén ismerhetjük meg a kínai metropoliszt.

Földig érő vörös kimonó. Virágözönnel tarkított arany legyező. Egy sanghaji utca látképe. Régi lakásbelső monumentális, előkelő bútorokkal berendezve. Egy szelet Sanghajból. Hogy hol? A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban, ahol szeptember 21-én nyílt meg a Sanghay – Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között című új kiállítás. Már a címe is különleges, ugyanis az emblematikussá vált távol-keleti nagyváros, Sanghaj nevét köti össze a budapesti mulató, a Sanghay bar nevével. A kiállítás célja, hogy egyrészt a Sanghajban akkoriban élő és tevékenykedő magyarok hagyatéka révén bepillantást engedjen a kínai metropolisz világába, másrészt hogy a magyarországi művészetben a keleti hatások bemutatásával megjelenítse az eddig kevéssé vagy egyáltalán nem kutatott területeket.

 

_D0A9605_Copy


A tárlatot Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár nyitotta meg, hangsúlyozva: Kelet misztikuma és kincseinek tárháza kimeríthetetlen. Mint mondta: az elmúlt hét esztendő számos lehetőséget adott a Kína és hazánk közötti kapcsolat építésére. Kína több alkalommal is bemutatta kulturális kincseit Budapesten, míg hazánk legnagyszerűbb alkotóit vitte el a távoli országba, ahol részt vettünk a sanghaji világkiállításon is. Az államtitkár felidézte: a Szépművészeti Múzeumnak köszönhetően Munkácsy Mihály festőnk remekműveit is megismerhette a kínai közönség.

 

Az új tárlat a két ország közötti párhuzamokat mutatja be. Különlegessége abban is áll, hogy a 20. század első felének képző-, ipar-, film-, fotó- és táncművészetét vizsgálja – fogalmazott Hoppál Péter, hozzátéve: a kiállítás nemzetközi szinten is egyedi, hiszen először állít párhuzamba ázsiai és európai tárgyakat úgy, hogy teljesen feltárja azok kontextusát.

 

_D0A9560_Copy


A megnyitóra meghívták Németh Gábor írót, aki emlékeztette a jelenlévőket a kiállításhoz készült magyar, illetve angol nyelvű katalógusra is, amelyben többek között filmtörténeti, tánctörténeti, építészeti és viselettörténeti tanulmányok szerepelnek. A gazdagon illusztrált tanulmánykötet húsz szerző együttműködésével jött létre. Az író úgy fogalmazott: most egy nagy könyvben járunk, hiszen az egész tárlat egy katalógus része, amelynek szerzői hatalmas munkát végeztek.

A kiállításon látható nyolcvannyolc digitális fotó, három filmrészlet és kétszáznál is több műtárgy mellett interaktív elemek is segítik az ismeretszerzést. A tárlatot a kurátorok: dr. Fajcsák Györgyi és dr. Kelényi Béla mutatták be. Mint kiderült: számtalan okot lehetne felsorakoztatni amellett, hogy miért éppen Sanghajt választották a kulturális párhuzamok bemutatására. Természetesen kézenfekvő magyarázat, hogy a budapesti mulató, amely a keleti világot idézte fel, éppen Sanghay nevét viselte. A mai Móricz Zsigmond körtéren 1937-ben megnyílt bár art deco berendezését neves iparművészek tervezték, és a világ, melyet felelevenített, jól reprezentálja a két világháború közötti időszak ellentmondásos hazai Kelet-képét. De Fajcsák Györgyi azt is felidézte, hogy hét évvel ezelőtt felkereste őket egy hölgy, aki Dessewffy Flóra ruháit hozta be a múzeumba. Flóra pedig éppen Sanghajban volt táncosnő, és az ottani turnéiról számos tárgyat és kínai divatot idéző fellépőruhát hozott haza magával. Ahogy a kurátor megjegyezte: Sanghaj híres volt éjszakai életéről, ahol több magyar fellépő is szórakoztatta a kínai közönséget.

 

_D0A9507_Copy


Dessewffy Flóra mellett azonban más magyar lakosok is voltak, akik formálták Sanghaj kultúráját. Ugyanis 1910 után a lakosság hihetetlen gyorsan nőtt, és a magyarok közül is sokan letelepedtek a városban. Ott volt például a Komor család, akik kereskedelemmel foglalkoztak, vagy Hudec (Hugyecz) László felvidéki magyar építész, aki az első világháborúban hadnagyi rangot szerzett. Hudec oroszországi hadifogságból szökve került Sanghajba 1918 októberében. A dinamikusan fejlődő metropoliszban az okleveles építész előbb rajzolói munkát vállalt Rowland Curry amerikai építész irodájában, majd 1924-től megnyitotta saját irodáját. Legnagyobb építészeti vállalkozása Sanghaj első felhőkarcolójának, a 22 emeletes Park Hotelnek a megtervezése volt. Építészként befolyásolta a metropolisz látványát.

 

Dr. Fajcsák Györgyi arra is utalt, hogy Rejtő Jenőnek egyik ihletője volt a kor híres titkosügynöke és kalandora, Trebitsch-Lincoln Ignác, aki a kínai nagyvárosban nyitott buddhista kolostort, és 1943-as temetésén százezres tömeg vett részt, köztük a teljes politikai elit is. Farkas Imre és neje pedig számtalan fotót készített Sanghajról, így nekik köszönhetően mi is végigsétálhatunk képzeletben a város utcáin. A kiállítás így nemcsak egy keleti városról, hanem hazánk kultúrájáról is szól, bemutatva több magyar izgalmas történetét.

 

_D0A9500_Copy


A 2018. április 8-ig látható anyagot a kiállításhoz kapcsolódóan kultúrtörténeti előadás-sorozat, építészeti nap, tematikus workshopok, havi rendszerességgel jelentkező Sanghaj-filmklub, valamint múzeumpedagógiai foglalkozások is kísérik.


A tárlatról részleteket ITT olvashatsz!


 

Kultúra.hu

Fotó: Csákvári Zsigmond

DzigaVertov_Mar2003_masolatajo

2017.10.20

Filmkritikusok szavazatai alapján 1958-ban összeállították az addig készült legjelentősebb filmek listáját, mely a Brüsszeli tizenkettő nevet kapta. Ennek mintájára született meg ’64-ben a Mannheimi tizenkettő, melyen a legkiemelkedőbb dokumentumfilmek szerepelnek. Most ezeket az alkotásokat ajánljuk, valamint Szász Attila filmrendező és Lovrity Anna Katalin animációs filmrendező kedvenceit.

GodorKlub15_Fono_zenekar

2017.10.20

Az első gitárhang 2002 októberében szólalt meg. Azóta sok minden történt, a Gödör Klub rengeteg megpróbáltatáson ment keresztül, költöznie is kellett, de létezik, és most születésnapi mulatságra hívja a közönségét október 26. és 29. között. A Gödör Klub szervezői úgy állították össze a programot, hogy legyen benne minden, ami a Gödör Klubra jellemző: kiállítás, irodalom, koncertek, kortárs tánc és színház.

192247_640_szex_kiallitas_rejto
2017.10.20

Rejtő Jenő egy eddig ismeretlen kisregényét adta ki a Szépmíves Könyvek Kiadó. A Tatjána címet viselő alkotás 1935 körül születhetett, és olyan ismert karakterek elődei tűnnek fel benne, mint Piszkos Fred, a kapitány, aki itt még a Nicole kapitány nevet viseli. Az alkotást október 19-én mutatták be a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM), ahol az érdeklődők meg is vásárolhatták a kötetet.

Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából október 21-én látványos fényfestéssel tiszteleg Cardiffban a költő emléke előtt a Londoni Magyar Kulturális Központ. A Montgomeryben kivégzett 500 bárd legendáját Arany művén keresztül szinte mindenki ismeri Magyarországon, viszont annál kevesebben hallottak róla Walesben. A látványos program előtt Arany János és A walesi bárdok jelentőségéről tartanak kerekasztal-beszélgetést a University of South Walesen.

Tornai József Kossuth-díjas költőt, a Nemzet Művészét, a Magyar Írószövetség örökös tagját és volt elnökét köszöntik 90. születésnapja alkalmából október 27-én 17 órakor a Magyar Írószövetségben. Az eseményen köszöntőt mond Mezey Katalin, Mirtse Zsuzsa, Radics Péter, Szakonyi Károly, Szentmártoni János és Turczi István.

Tizenöt magyar cirkuszigazgató megalakította a Magyar Cirkuszigazgatók Egyesületét, amelynek fő célja a cirkuszi hagyományok fenntartása és az érdekképviselet ellátása. A szakmai érdekvédelmi szervezet elnöki posztjára Eötvös Lorándot, az új Eötvös Cirkusz igazgatóját választották, a titkári tisztséget Kraj Gina tölti be. Az egyesület elnökségében Ádám Krisztina, az Utazó Budapest Nagycirkusz igazgatója, Ádám Henrik, a Hungária Nagycirkusz vezetője, valamint Fekete Péter miniszteri biztos, a Fővárosi Nagycirkusz főigazgatója foglal helyet.

Öt fiatal író és költő – Falvai Mátyás, Hevesi Judit, Kemény Zsófi, Simon Márton és Zilahi Anna – ír saját történeteket 1977-ből származó fotókhoz a budapesti Hybridart Space Hé’77! címmel október 20-ától, az Art Moments vizuális művészeti fesztivál keretében látható kiállítására. Az október 27-éig látogatható kiállításon a kiválasztott képek és a hozzájuk készült történek mellett más, az adott időszakban készült fotók és valós hírek is megjelennek, kontextusba helyezve és kontrasztba is állítva a tényleges és az elképzelt múltat, az objektív és a szubjektív valóságot.

Intézmények, civil szervezetek és önkéntes szervezők is kapcsolódhatnak kulturális örökség vonatkozású programjaikkal a Kulturális Örökség Európai Éve (KÖEÉ) 2018 rendezvénysorozathoz. A programsorozat fő célja, hogy minél több embert ösztönözzön az egyetemes európai kultúra felfedezésére és felkutatására, valamint megerősítse polgáraiban az európai azonosságtudatot, az európai családhoz való tartozás érzését.

Elkészült a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagjainak életművét bemutató weblap, a www.mmakademia.hu. A hiánypótló digitális lexikon 380 akadémikus életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videótartalommal illusztrálja. A 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind a néhai, illetve a posztumusz tiszteletbeli tagok életművét feldolgozza.

MMAlogoC_1_ketsoros

A Budafoki Dohnányi Zenekar augusztusban a Zempléni Fesztivál keretében mutatta be legújabb, egész estét show-műsorát. A nagy sikerű bemutató után, 2017. október 8-án a fővárosban, a Papp László Budapest Sportarénában is látható az Abba Symphony című előadás. A jól ismert ABBA-dalok új hangszerelésben, táncosokkal, énekes szólistákkal és egy 150 tagú kórussal kiegészülve szólalnak meg.

Megjelent a csodálatos hangú Lovász Irén Női hang című lemeze, mely a Gyógyító hangok című lemezsorozatának harmadik darabja. Az egész sorozat az archaikus magyar népdalok segítő, gyógyító erejére épül. Alapja, hogy a magyar népköltészetben is vannak olyan szövegek és dallamok, amelyekkel évszázadokon keresztül segítették a testi-lelki egészség megőrzését az emberek, főleg az asszonyok.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma