NFZ_Bartok_728x90mm_Kultura_hu_2_002

2019.02.18

„Olyan reformokat vezettünk be, amelyekkel egyrészt a digitális térben, másrészt közösségi helyszíneken, például fesztiválokon, színházakban közvetlenül is megszólítottuk a kortárs magyar irodalom potenciális olvasóit” – mondja Szentmártoni János író, költő. A Magyar Írószövetség elnöke a magyar széppróza napjáról, a Versmaraton újdonságairól, kortárs költők verseire kiírt képzőművészeti pályázatról és az intézmény feladatairól is beszélt.
szj001_2
Szentmártoni János
Fotó: Czimbal Gyula

 

Másodszorra rendezik meg a magyar széppróza napját Jókai Mór születésnapján, február 18-án. Milyen programokkal készülnek, hogyan hangolják össze az eseményeket, hogy azok a fiatalabb és az idősebb korosztályt egyaránt megszólítsák?

Idén még nem kaptunk a magyar széppróza napja Kárpát-medencei szintű megszervezésére külön támogatást, de jó érzés, hogy néhányan maguktól is fontosnak érezték, hogy szervezzenek széppróza napi rendezvényt. Tavaly a kezdeményezésünkre 63 irodalmi-kulturális intézmény és könyvtár szervezésében több mint 120 rendezvény zajlott határon innen és túl összesen 81 településen 152 kortárs prózaíró és irodalomtörténész, valamint 117 közreműködő (színművész, zenész, tanár, könyvtáros) szereplésével.


Mivel idén mindenki önerőből állt neki a szervezésnek, jóval szerényebb a repertoár, de volt ünnepség Jókai szülővárosában, Komáromban, ahol a nemrég elhunyt Grendel Lajosra is emlékeztek, volt író-olvasó találkozó Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligájának jóvoltából, Beregszászon a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tart hasonlót február 19-én; Csongrád megyei írócsoportunk két könyvbemutatót is szervezett Szegeden.


Komarom_1913
Komárom az 1900-as évek elején
Kép forrása: mek.oszk.hu


Mezey Katalint Miskolcra hívták ebből az alkalomból; A Magyar Nyelv Múzeuma elsősorban a gyerekeket várta a Szaffi vetítésével; a Pinceszínházban Jókai és a Ferencváros kapcsolatát járják majd körbe. A fenti programok már február 12-én elkezdődtek, és a jelenlegi állás szerint 23-ig tartanak. Természetesen mi is készülünk, ha nem is olyan nagyszabású gálával, mint tavaly.


Február 18-án 18.00-tól székházunkban a magyar széppróza napja alkalmából mutatják be az Irodalmi Magazin Jókai-számát, valamint Az év novellái 2019 című antológiát; közreműködik Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.


Jókai Mór munkássága egybeesik a nemzeti irodalom születésével. Feladata az irodalomnak, hogy meghatározza az identitásunkat, hogy elhelyezzen minket Európa és a világ kulturális térképén, mint önálló entitást?

Mindenképp. Ez mindig is így volt, és mindig is így lesz.

 

Jokai_kiallitas
Kültéri kiállítás az Írószövetség székházánál

 

A költészet napjához kötődő Versmaraton egyik újdonsága a debütdíj. Honnan jött az ötlet, mit érdemes tudni a díjról?

A Versmaraton idei újdonsága nem csupán ez, sokkal több kísérőprogrammal készülünk az ötletgazda Magyar Napló irányításával: az eddigi Költők futásán és a Hanghordozók című zenei vetélkedőn túl idén az iskolákat is megmozgatjuk, és különböző költői játékok szemtanúi is lehetnek az érdeklődők. Az április 11-i címadó főrendezvény ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz, ahol reggel tíztől este tízig szeretettel várjuk majd a kortárs líra szerelmeseit.


Ami minket illet, idén először módjában áll majd a Magyar Írószövetségnek, hogy debütdíjat osszon fiatal szerzőknek három (líra, próza, kritika) kategóriában. A díj komoly pénzösszeggel is jár majd, és hát mi lehetne a legalkalmasabb időpont az átadására, mint a költészet napja? Ezért határoztunk úgy a szervezőtársakkal, hogy a Versmaraton megnyitóján nyújtjuk át.


magyar-koltok
Fotó forrása: cultura.hu


A Versmaraton társrendezvénye a „Kép-vers” kortárs költők versei képkeretben című képzőművészeti pályázat. Szeretnék, ha a különböző művészeti ágak kölcsönösen hatnának egymásra?

Nagyon jó, hogy említi a pályázatot, hiszen ez az egyik legerősebb kísérőprogramja az idei Versmaratonnak. A MANK hirdette meg kortárs képzőművészeknek, akik Az év versei vagy Az év novellái elmúlt három évének antológiáiból nyerhetnek ihletet a művek elkészítéséhez. Az alkotásokból megérzésem szerint egy nagyon ütős kiállítás fog nyílni a költészet napja időszakában a Magyar Írószövetség dísztermében. Igen, a különböző művészeti ágak találkozásai csak fölerősíthetik egymás fényét. Ezért is örülök annak, hogy a Versmaraton a zenei mellett idén képzőművészeti pályázattal is kiegészült.

 

A Magyar Írószövetség elnökeként sikerült a legfontosabb céljait elérnie?

2010 óta háromszor is bizalmat szavazott nekem a Magyar Írószövetség tagsága, és választott meg a nagy múltú szervezet elnökének. Ez roppant nagy megtiszteltetés a számomra, amely nem csupán az irodalomszervezői, közösségépítő munkába vetett hitemet erősítette meg, de kárpótolt abban is, hogy a közös ügyek érdekében háttérbe kellett szorítanom költői pályafutásomat. Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után, az elmúlt kilenc évben sikerült új fejezetet nyitnunk a Magyar Írószövetség történetében.


szj002_2
Fotó: Czimbal Gyula


Olyan reformokat vezettünk be, amelyekkel egyrészt a digitális térben, másrészt – székházunk zordon falai közül kilépve – közösségi helyszíneken, például fesztiválokon, színházakban közvetlenül is megszólítottuk a kortárs magyar irodalom potenciális olvasóit. Így láthatóbbá, hallhatóbbá, és reményeim szerint némileg fiatalosabbá is váltunk. Ennek az időszaknak kiemelkedő periódusa volt a 2016-os és a 2017-es év.


Az 1956-os emlékévben széles kört megmozgató és látványos programokat szerveztünk, amely kötelességünk is volt, hiszen az írók jelentős szerepet vállaltak nem csupán a forradalom szellemi előkészítésében, de eszméjének továbbörökítésében is, mindkettőért vállalva börtönt, mellőzöttséget, megaláztatást. (Idén a rendszerváltás 30. évfordulójára készülünk, mert az is köztudott, hogy a magyar irodalom és a Magyar Írószövetség ’80-as évekbeli autonómiaharcai milyen jelentős mértékben hozzájárultak a változásokhoz.)


Az Arany János-emlékévben is sikerült komoly rendezvénysorozattal előállnunk, amelynek repertoárjában ugyanúgy voltak pályázatok, kiállítás, színházi sorozat, flashmobok, diákoknak szervezett alkotótábor. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy a magyar költészet napja (1964) és a magyar dráma napja (1984) után tavaly sikerült a magyar széppróza napját is bevezetnünk, amely remélhetőleg ugyanúgy beépül majd a köztudatba az évek során, mint a másik kettő.


Olah_Janos-osztondij_csoportkep
Az első Oláh János-ösztöndíj birtokosai 2018-ban
Fotó: Kultúra.hu


S hogy egy személyesebb húrt is megpendítsek, abban is segédkeztünk, hogy megszülessen az Oláh János szerkesztői ösztöndíj. Ez hivatásunk egyik hiányosságát próbálja legalább részben korrigálni azzal, hogy fiatal irodalmárokat kiadók, folyóiratok műhelyében hozzásegít a szakmai alapfogások elsajátításához. Én Oláh János szárnyai alatt nőttem fel a Magyar Napló Kiadónál, mint annyian; nem csupán mesterem volt, de kimagasló irodalmi munkásága mellett olyan zseniális szerkesztő, integráló személyiség is, aki az elsők közt ismerte fel, hogy bizony folyamatosan fiatalítani kell, ha azt akarjuk, hogy legyen, aki a munkánkat továbbvigye.

  

A Magyar Írószövetség történelmi szerepe vitathatatlan. Jelenleg milyen feladatoknak kell megfelelnie, hogy egyszerre őrizhesse meg a hagyományt és szolgálhassa a kortárs magyar irodalom érdekeit? Mi a szerepe a 21. században?

Egyrészt ugyanaz, mint eddig: őrizni és továbbadni azokat a klasszikus értékeket, amelyeket elődeink ránk hagyományoztak. Ezek az értékek két nagy erőtérben kristályosultak ki igazán szervezetünk történetében: az 1956-os forradalomban és a ’80 évek autonómiaharcaiban.


Iroszovetseg_1956__MTI
Zelk Zoltán és Benjámin László az Írószövetség újonnan megválasztott elnökségének első ülésén az Írószövetség székházában 1956. szeptember 18-án.
Fotó: MTI. Forrás: mandarchiv.hu


Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy nem táplálkozhatunk csupán a dicső múltból. A ránk köszöntött vagy ránk szakadt digitális korban egészen új kihívásoknak is meg kell tudni felelnünk. És az sem mellékes, hogy a leírt szó művészetének egészen más volt a tétje a diktatúrában, és egészen más a rendszerváltás óta. Az új szerepek, feladatok és utak megtalálása még folyamatban van, ráadásul a felelősség csöppet sem kisebb, csak épp nehezítettebb a pálya a világméretű zaj és az általános érdektelenség miatt. De nem reménytelen a helyzet, csak meg kell találni újra a hidat lélektől lélekig. Említettem, hogy kollégáimmal, írótársaimmal talán új fejezetet nyitottunk az elmúlt években a Magyar Írószövetség történetében. Egy ideje már látom, hogy ez valóban „csupán” nyitány volt, amelynek során újabb határokhoz érkeztünk. Ezeket is át kell majd lépnünk, ha egy korszerű, a fiatalabbak számára is vonzó szervezetet akarunk magunk előtt látni, amelynek irányítását nyugodt szívvel adhatjuk át az utánunk jövőknek. Hogy mindez majd milyen formában válik valóra, annak a közeljövőben kell eldőlnie.

 

Ayhan Gökhan

 

Kassak_muzeum_Gorgona_1959-1968-7530

2019.09.23

A Gorgona csoport művészekből és más értelmiségiekből álló, titkos nyilvános közösség volt a keleti és a nyugati blokk határán, Zágrábban. Munkásságukkal a hazai közönség már a Ludwig Múzeum 2017-es El nem kötelezett művészet című kiállításán megismerkedhetett, a Kassák Múzeum mostani kiállításán pedig még mélyebbre áshatjuk magunkat a csoport tevékenységébe.

mila_haugova

2019.09.23

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2006 óta hirdet műfordítási pályázatot, amelyre idén a szlovák Mila Haugová Magenta versének fordítását várták. A diszkrét kulturális utalásokkal teli versről, a pályázatról és a műfordítás buktatóiról a zsűri két tagjával, Haluska Veronkával és Vörös Istvánnal beszélgettünk.

PINKPONILO_1

2019.09.23

16. alkalommal rendezik meg a Design Hét Budapestet október 4. és 13. között. A rendezvény egyik leginkább várt programja a Nyitott Studiók, ahol a látogatók tizenöt vállalkozás kulisszái mögé betekintve kaphatnak képet az ötleteléstől a megvalósításig tartó munkáról.

Az eddig ismertnél sokkal komolyabb szereplője volt a hitleri propagandagépezetnek Lothar-Günther Buchheim író és műgyűjtő, A tengeralattjáró című világsikerű regény szerzője, aki a második világháború után pacifistának mondta magát – állítja Gerrit Reichert oknyomozó német újságíró. Reichertnek meggyőződése, hogy Buchheim csak a háború után változott át a nácik propaganda-szakértőjéből békeharcossá. A 2007-ben 89 évesen elhunyt szerző a háború alatt haditudósító volt, és tengeralattjárókon szerzett tapasztalatai alapján írta meg 1973-ban megjelent, több millió példányban elkelt világháborús regényét, a Das Boot-ot, amelyből 1981-ben nagysikerű film is született. A történet egy búvárhajó legénységének mindennapjain keresztül a háború kilátástalanságát mutatja be.A sikerregény magyarul 1982-ben, Bor Ambrus fordításában A hajó, 1999-ben pedig A tengeralattjáró címmel, Farkas Tünde fordításában jelent meg.

A festőművész munkáiból szerdán nyílik kiállítás a Szentendrei Régi Művésztelepen, a MANK Galériában. A válogatásban egyszerre kapnak helyet portrék és olyan fiktív helyszínek, melyek titokzatos atmoszféráját organikus formák, városképi elemek vagy sejtelmes drapériák szövik át.

A Liebling Haus – Fehér Város Központ nevű új intézmény fő feladata Tel-Aviv kiemelkedő építészeti arculatának elismertetése lesz, mivel a várost már régóta a Bauhaus iskola egyik legfontosabb centrumának tekintik az egész világon. Több mint négyezer fehér Bauhaus-épület áll a városban, amely róluk kapta becenevét, a „fehér várost". 2003-ben az UNESCO a világörökség helyszínének nyilvánította Tel-Aviv központjának Bauhaus-jellegű építészetét, a Fehér várost.

Az amerikai-mexikói határra tervezett fal megépítése 22 régészeti lelőhelyet károsíthat vagy semmisíthet meg az arizonai Organ Pipe Cactus Nemzeti Parkban az amerikai Nemzeti Parkszolgálat jelentése szerint. A Sonora-sivatag ezen térségében már 10 500 éve is éltek emberek. A 15 méter magasra is megnövő kandeláberkaktuszról elnevezett nemzeti park az UNESCO bioszféra rezervátuma, melynek 48 kilométer hosszú déli határa az Egyesült Államok és Mexikó határa mentén fekszik. A tervek szerint a határfalnak mély beton- és acélalapja lesz, a szövetségi programban szerepel továbbá az eddigi utak meghosszabbítása a határ mentén és megfigyelő berendezések, reflektorok felállítása.

A spanyol hódítás előtti leleteket Tiahuanaco régészeti lelőhely romjai között, a Kalasasaya templomnál fedezték fel. Az edényeket körben helyezték el, ami arra utal, hogy feltehetően egy előkelő ember temetésekor az áldozatok bemutatásakor kerültek a földbe. Tiahuanaco a spanyol hódítás előtti birodalom szellemi és politikai központja volt. A város, amely virágkorát i. sz. 400. és 900. között élte, kis mezőgazdasági településből fejlődött birodalmi fővárossá. Romjai 2000-ben kerültek az UNESCO kulturális világörökségének listájára.

Szüreti felvonulással, koncertekkel, kirakodóvásárral, borbemutatóval és négy ország férfi énekeseivel várja az érdeklődőket szeptember 27. és 29. között a 23. Európai Bordalfesztivál Pécsen és a villányi borvidék településein.

bordalfesztival.r

Szeptember utolsó szombatján a csongrádi Tari László Múzeum ad otthont az országjáró Játékmustrának, ahol a múzeumi szakemberek a játékosítás terén mélyíthetik el ismereteiket.

A legnépszerűbb máltai együttes immár rendszeresen visszajár Magyarországra. Az örömzenére épülő Tribali ezúttal szeptember 28-án játszik a fővárosi Dürer Kertben.

Első alkalommal rendeznek nemzetközi Beatles-fesztivált Magyarországon: a Beatles Weekendet október 5-én az Analog Music Hallban, 6-án a Hard Rock Caféban rendezik meg.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma