GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2019.02.18

„Olyan reformokat vezettünk be, amelyekkel egyrészt a digitális térben, másrészt közösségi helyszíneken, például fesztiválokon, színházakban közvetlenül is megszólítottuk a kortárs magyar irodalom potenciális olvasóit” – mondja Szentmártoni János író, költő. A Magyar Írószövetség elnöke a magyar széppróza napjáról, a Versmaraton újdonságairól, kortárs költők verseire kiírt képzőművészeti pályázatról és az intézmény feladatairól is beszélt.
szj001_2
Szentmártoni János
Fotó: Czimbal Gyula

 

Másodszorra rendezik meg a magyar széppróza napját Jókai Mór születésnapján, február 18-án. Milyen programokkal készülnek, hogyan hangolják össze az eseményeket, hogy azok a fiatalabb és az idősebb korosztályt egyaránt megszólítsák?

Idén még nem kaptunk a magyar széppróza napja Kárpát-medencei szintű megszervezésére külön támogatást, de jó érzés, hogy néhányan maguktól is fontosnak érezték, hogy szervezzenek széppróza napi rendezvényt. Tavaly a kezdeményezésünkre 63 irodalmi-kulturális intézmény és könyvtár szervezésében több mint 120 rendezvény zajlott határon innen és túl összesen 81 településen 152 kortárs prózaíró és irodalomtörténész, valamint 117 közreműködő (színművész, zenész, tanár, könyvtáros) szereplésével.


Mivel idén mindenki önerőből állt neki a szervezésnek, jóval szerényebb a repertoár, de volt ünnepség Jókai szülővárosában, Komáromban, ahol a nemrég elhunyt Grendel Lajosra is emlékeztek, volt író-olvasó találkozó Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligájának jóvoltából, Beregszászon a Kovács Vilmos Irodalmi Társaság tart hasonlót február 19-én; Csongrád megyei írócsoportunk két könyvbemutatót is szervezett Szegeden.


Komarom_1913
Komárom az 1900-as évek elején
Kép forrása: mek.oszk.hu


Mezey Katalint Miskolcra hívták ebből az alkalomból; A Magyar Nyelv Múzeuma elsősorban a gyerekeket várta a Szaffi vetítésével; a Pinceszínházban Jókai és a Ferencváros kapcsolatát járják majd körbe. A fenti programok már február 12-én elkezdődtek, és a jelenlegi állás szerint 23-ig tartanak. Természetesen mi is készülünk, ha nem is olyan nagyszabású gálával, mint tavaly.


Február 18-án 18.00-tól székházunkban a magyar széppróza napja alkalmából mutatják be az Irodalmi Magazin Jókai-számát, valamint Az év novellái 2019 című antológiát; közreműködik Turi Bálint színművész és a Másik Oldal zenekar.


Jókai Mór munkássága egybeesik a nemzeti irodalom születésével. Feladata az irodalomnak, hogy meghatározza az identitásunkat, hogy elhelyezzen minket Európa és a világ kulturális térképén, mint önálló entitást?

Mindenképp. Ez mindig is így volt, és mindig is így lesz.

 

Jokai_kiallitas
Kültéri kiállítás az Írószövetség székházánál

 

A költészet napjához kötődő Versmaraton egyik újdonsága a debütdíj. Honnan jött az ötlet, mit érdemes tudni a díjról?

A Versmaraton idei újdonsága nem csupán ez, sokkal több kísérőprogrammal készülünk az ötletgazda Magyar Napló irányításával: az eddigi Költők futásán és a Hanghordozók című zenei vetélkedőn túl idén az iskolákat is megmozgatjuk, és különböző költői játékok szemtanúi is lehetnek az érdeklődők. Az április 11-i címadó főrendezvény ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz, ahol reggel tíztől este tízig szeretettel várjuk majd a kortárs líra szerelmeseit.


Ami minket illet, idén először módjában áll majd a Magyar Írószövetségnek, hogy debütdíjat osszon fiatal szerzőknek három (líra, próza, kritika) kategóriában. A díj komoly pénzösszeggel is jár majd, és hát mi lehetne a legalkalmasabb időpont az átadására, mint a költészet napja? Ezért határoztunk úgy a szervezőtársakkal, hogy a Versmaraton megnyitóján nyújtjuk át.


magyar-koltok
Fotó forrása: cultura.hu


A Versmaraton társrendezvénye a „Kép-vers” kortárs költők versei képkeretben című képzőművészeti pályázat. Szeretnék, ha a különböző művészeti ágak kölcsönösen hatnának egymásra?

Nagyon jó, hogy említi a pályázatot, hiszen ez az egyik legerősebb kísérőprogramja az idei Versmaratonnak. A MANK hirdette meg kortárs képzőművészeknek, akik Az év versei vagy Az év novellái elmúlt három évének antológiáiból nyerhetnek ihletet a művek elkészítéséhez. Az alkotásokból megérzésem szerint egy nagyon ütős kiállítás fog nyílni a költészet napja időszakában a Magyar Írószövetség dísztermében. Igen, a különböző művészeti ágak találkozásai csak fölerősíthetik egymás fényét. Ezért is örülök annak, hogy a Versmaraton a zenei mellett idén képzőművészeti pályázattal is kiegészült.

 

A Magyar Írószövetség elnökeként sikerült a legfontosabb céljait elérnie?

2010 óta háromszor is bizalmat szavazott nekem a Magyar Írószövetség tagsága, és választott meg a nagy múltú szervezet elnökének. Ez roppant nagy megtiszteltetés a számomra, amely nem csupán az irodalomszervezői, közösségépítő munkába vetett hitemet erősítette meg, de kárpótolt abban is, hogy a közös ügyek érdekében háttérbe kellett szorítanom költői pályafutásomat. Talán szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy a kezdeti nehézségek leküzdése után, az elmúlt kilenc évben sikerült új fejezetet nyitnunk a Magyar Írószövetség történetében.


szj002_2
Fotó: Czimbal Gyula


Olyan reformokat vezettünk be, amelyekkel egyrészt a digitális térben, másrészt – székházunk zordon falai közül kilépve – közösségi helyszíneken, például fesztiválokon, színházakban közvetlenül is megszólítottuk a kortárs magyar irodalom potenciális olvasóit. Így láthatóbbá, hallhatóbbá, és reményeim szerint némileg fiatalosabbá is váltunk. Ennek az időszaknak kiemelkedő periódusa volt a 2016-os és a 2017-es év.


Az 1956-os emlékévben széles kört megmozgató és látványos programokat szerveztünk, amely kötelességünk is volt, hiszen az írók jelentős szerepet vállaltak nem csupán a forradalom szellemi előkészítésében, de eszméjének továbbörökítésében is, mindkettőért vállalva börtönt, mellőzöttséget, megaláztatást. (Idén a rendszerváltás 30. évfordulójára készülünk, mert az is köztudott, hogy a magyar irodalom és a Magyar Írószövetség ’80-as évekbeli autonómiaharcai milyen jelentős mértékben hozzájárultak a változásokhoz.)


Az Arany János-emlékévben is sikerült komoly rendezvénysorozattal előállnunk, amelynek repertoárjában ugyanúgy voltak pályázatok, kiállítás, színházi sorozat, flashmobok, diákoknak szervezett alkotótábor. Azt is sikerként könyvelhetjük el, hogy a magyar költészet napja (1964) és a magyar dráma napja (1984) után tavaly sikerült a magyar széppróza napját is bevezetnünk, amely remélhetőleg ugyanúgy beépül majd a köztudatba az évek során, mint a másik kettő.


Olah_Janos-osztondij_csoportkep
Az első Oláh János-ösztöndíj birtokosai 2018-ban
Fotó: Kultúra.hu


S hogy egy személyesebb húrt is megpendítsek, abban is segédkeztünk, hogy megszülessen az Oláh János szerkesztői ösztöndíj. Ez hivatásunk egyik hiányosságát próbálja legalább részben korrigálni azzal, hogy fiatal irodalmárokat kiadók, folyóiratok műhelyében hozzásegít a szakmai alapfogások elsajátításához. Én Oláh János szárnyai alatt nőttem fel a Magyar Napló Kiadónál, mint annyian; nem csupán mesterem volt, de kimagasló irodalmi munkásága mellett olyan zseniális szerkesztő, integráló személyiség is, aki az elsők közt ismerte fel, hogy bizony folyamatosan fiatalítani kell, ha azt akarjuk, hogy legyen, aki a munkánkat továbbvigye.

  

A Magyar Írószövetség történelmi szerepe vitathatatlan. Jelenleg milyen feladatoknak kell megfelelnie, hogy egyszerre őrizhesse meg a hagyományt és szolgálhassa a kortárs magyar irodalom érdekeit? Mi a szerepe a 21. században?

Egyrészt ugyanaz, mint eddig: őrizni és továbbadni azokat a klasszikus értékeket, amelyeket elődeink ránk hagyományoztak. Ezek az értékek két nagy erőtérben kristályosultak ki igazán szervezetünk történetében: az 1956-os forradalomban és a ’80 évek autonómiaharcaiban.


Iroszovetseg_1956__MTI
Zelk Zoltán és Benjámin László az Írószövetség újonnan megválasztott elnökségének első ülésén az Írószövetség székházában 1956. szeptember 18-án.
Fotó: MTI. Forrás: mandarchiv.hu


Ugyanakkor azt is be kell látnunk, hogy nem táplálkozhatunk csupán a dicső múltból. A ránk köszöntött vagy ránk szakadt digitális korban egészen új kihívásoknak is meg kell tudni felelnünk. És az sem mellékes, hogy a leírt szó művészetének egészen más volt a tétje a diktatúrában, és egészen más a rendszerváltás óta. Az új szerepek, feladatok és utak megtalálása még folyamatban van, ráadásul a felelősség csöppet sem kisebb, csak épp nehezítettebb a pálya a világméretű zaj és az általános érdektelenség miatt. De nem reménytelen a helyzet, csak meg kell találni újra a hidat lélektől lélekig. Említettem, hogy kollégáimmal, írótársaimmal talán új fejezetet nyitottunk az elmúlt években a Magyar Írószövetség történetében. Egy ideje már látom, hogy ez valóban „csupán” nyitány volt, amelynek során újabb határokhoz érkeztünk. Ezeket is át kell majd lépnünk, ha egy korszerű, a fiatalabbak számára is vonzó szervezetet akarunk magunk előtt látni, amelynek irányítását nyugodt szívvel adhatjuk át az utánunk jövőknek. Hogy mindez majd milyen formában válik valóra, annak a közeljövőben kell eldőlnie.

 

Ayhan Gökhan

 

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

V_4

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma