GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.10.14

Csukás István és Zalán Tibor írót, költőt jelölte az Astrid Lindgren Emlékdíjra a Magyar Gyermekirodalmi Intézet, amelynek két nemzetközi jelöltje a díjra két illusztrátor: az Olaszországban élő Szulyovszky Sarolta és Kürti Andrea Erdélyből, Romániából. Idén 64 ország 246 jelöltje került fel a listára, amelyet a Frankfurti Könyvvásár keretében hozott nyilvánosságra az emlékdíj zsűrije.

A Magyar Gyermekirodalmi Intézet negyedik éve jelölhet szerzőket, illusztrátorokat, olvasásnépszerűsítéssel foglalkozó szervezeteket az Astrid Lindgren emlékére létrehozott gyermekirodalmi díjra. Idén 64 ország 246 jelöltje került fel a listára, amelyet a frankfurti könyvvásár keretében október 11-én hozott nyilvánosságra az emlékdíj zsűrije. Minden jelölő szervezet évente két hazai és két külföldi jelöltet terjeszthet fel a díjra, ezekből a jelölésekből áll össze az a jelöltlista, amelyből a zsűri kiválasztja a díjazottat. A teljes életművet mérlegelik minden alkotó és minden szervezet esetében. A díjazott nevét a tavaszi bolognai könyvvásáron hozzák nyilvánosságra, majd júniusban, Stockholmban adják át az elismerést. A díjazott ötmillió svéd korona (mintegy 160 millió forint) elismerésben is részesül, és ő is jelölhet a következőkben a díjra.


002
Pom-Pom meséi
Fotó: port.hu

 

A Magyar Gyermekirodalmi Intézet negyedik éve jelöli a hazai alkotók közül Csukás István írót, költőt a rangos nemzetközi elismerésre. Csukás István életművén generációk nőttek fel Magyarországon. Több korosztályt is meg tudnak szólítani a kötetei: a kisebbek Pom-Pom, Süsü, a sárkány, Mirr-Murr meséivel ismerkedhetnek meg, a nagyobbak ifjúsági regényeit olvashatják: a Keménykalap és krumpliorr, a Csicsóka és a moszkitók, a Vakáció a Halott utcában című regényeinek számos szállóigéjét ismerik gyerekek és felnőttek. Csukás István azon kevés alkotók egyike, aki közéleti megszólalásaiban is emlékeztet valamennyi felnőttet arra, hogy a gyermekirodalom ugyanolyan értékű irodalom, mint a felnőtteknek szóló.

 

Csukás István mellett Zalán Tibor írót gyerekeknek írt műveiért jelölte az intézet. Az elmúlt évben Zalán Tibor két gyermekirodalmi műve – a Királylányok második könyve, amely a Cerkabella kiadónál jelent meg Metzing Eszter illusztrációival, valamint a Pagony által kiadott Háry, a rettentő magyar vitéz, amelyet Kállai Nagy Krisztina illusztrált – a Magyar Gyermekirodalmi Intézet TOP25-ös gyermekirodalmi listáján szerepelt, amelyre az intézet szakmai zsűrije válogatta be a köteteket.


imageHandler.php
Háry, a rettentő magyar vitéz
Fotó: pagony.hu

 

Az intézmény két nemzetközi jelöltje közül Szulyovszky Sarolta több magyar gyermekkönyv illusztrátoraként ismert. Illusztrátora többek között a 2010-ben az Év gyerekkönyvének választott, a Pagony kiadásában megjelent Volt egyszer egy című könyvnek, Máté Angi meséjének. Munkásságát több nemzetközi díjjal is elismerték már, és a 2018-as olasz illusztrátorok katalógusába is beválogatták Hany Istók történetéhez készült illusztrációit, amelyek az intézet Csodaceruza című gyermekirodalmi folyóiratában jelentek meg. Szulyovszky Sarolta az illusztrálás mellett kiemelkedő tehetséggondozó munkát végez, valamint több kiállítást szervezett már, amellyel magyar illusztrátoroknak teremtett bemutatkozási lehetőséget Olaszországban.

 

Kürti Andrea a csíkszeredai Gutenberg Kiadó gyermekirodalmi kiadványainak illusztrátora. Illusztrációin a hagyományos, népies, esztétizáló ábrázolást ötvözi modern elemekkel. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet TOP25-ös ajánlólistáin minden évben szerepelt egy-egy kötettel, 2017-ben és 2018-ban is elnyerte a Szép Magyar Könyv díját Budapesten, 2016-ban Romániában elnyerte a legjobb illusztrátornak járó díjat. A Magyar Gyermekirodalmi Intézet jelöléseivel bízik abban, hogy a méltán jeles magyar és külföldi, de a magyar gyermekirodalomhoz sok szálon kötődő alkotók munkássága nagyobb nemzetközi figyelemre számíthat. A jelöltek teljes listáját pedig olyan nemzetközi válogatásként ajánlják, amely útmutatóként szolgál a kortárs nemzetközi gyermekirodalom kincsestárában, és mindenkit biztat a jelöltek munkásságának megismerésére, közvetítésére.


LackfiJanos_foto_RaffayZsofia
Lackfi János
Fotó: Raffay Zsófia

 

Magyarországról az IBBY (International Board of Books for Young Readers) nemzetközi gyermekirodalmi szervezet magyar szekciója, a HUBBY – Magyar Gyermekkönyv fórum is jelölhet a rangos listára. Jelöltjeik idén is Lackfi János író, költő és a budapesti Mesemúzeum.

 

Forrás: MTI

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma