2017.08.24

Ma már nehéz elképzelni, mennyi harc és megvetés árán érték el a nők, hogy ők is helyet kapjanak az irodalomban. Az első lépések még bizonytalanok és gyengék voltak, mégis kitaposták az ösvényt a későbbi nagyoknak. Mit olvashattak a 18. században a nők Magyarországon? Kik írták le az első mondatokat? Miről meséltek ezek a női szövegek? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az 1780-as, 1790-es években járunk. Hazánkban ekkoriban alapította Kazinczy Ferenc Batsányi Jánossal együtt a Magyar Museum című folyóiratot, majd pár évre rá Orpheus című saját lapját. Egymás után adta ki a fordított és eredeti műveit, és szép lassan ő lett a magyar irodalmi élet középpontja. Eközben külföldön Schiller megírta az Ármány és szerelem és a Stuart Mária című drámáit. Mozart megalkotta a Figaro házassága című operáját. Angliában pedig Jane Austen fiatal lányként már gyűjtötte az élményeket, melyekből későbbi regényei születtek az 1800-as évek elején. És mit csináltak mindeközben a magyar nők? Nos, nemcsak az írás, de maga az olvasás sem számított mindennapos elfoglaltságnak a körükben. Ha pedig mégis könyvet vett a kezébe egy olvasni tudó hölgy, nagy kérdés volt, szinte közügynek számított: mit olvashat?

 

blond-1866951__340


Egy 1784-ben kiadott, fiatal hölgyeknek szóló életvezetési tanácsadó könyv elsősorban a történeti műveket engedte volna a nők kezébe, és a szépirodalomtól óva intette őket – tudjuk meg Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között című, magyar írónőkről szóló könyvéből. Ő idézi Molnár Borbálát, az első népszerű költőnőt is, aki szintén megfogalmazta: a jobb ízlésű regényeket nem kárhoztatja, mégis sokkal hasznosabbnak tartja a valóságos históriákat. Azonban ezek a női olvasásról szóló művek így is ritkaságnak számítottak. Szélesebb körben kifejezetten ártalmasnak találták, ha egy nő olvasott vagy írt. Egy maroknyi hölgy azonban mindennek ellenére is helyet követelt magának az írók között, és a korábbi vallási művek fordítása és az imakönyvek írása helyett világi és személyes témákat vetettek papírra. Kik voltak ők?

 

Az első Molnár Borbála volt, akit fentebb már megemlítettünk. A „Magyar Minervának” titulált lány saját bevallása szerint azért kezdett írni, mert boldogtalan volt a házassága. Költeményeivel pedig hamar kedves lett a közönségnek. Ezt mutatja, hogy 1793-ban megjelentetett, négykötetes költői művéből egyetlen év elteltével új kiadást kellett készíteni. Írásaiban a női élet problémáit tárta az olvasók elé. A boldogtalan szerelmet és a szülők által kierőszakolt házasságot, saját érzéseit verselte meg.

 

porcelain-2352116_960_720


A kisnemesi családba született nő 17 évesen házasodott meg, és három gyerekkel maradt özvegyen. Súlyos anyagi gondjain is az írás segített. Költői karrierjét mecénások támogatták, köztük Ráday Gedeon és Festetics György, de segítette őt Gvadányi Józseffel való barátsága is. A korszak legnépszerűbb költőjének: Gvadányi Józsefnek sokat köszönhettek a tollforgató nők. Egyengette pályájukat, segítette elfoglalni helyüket az irodalomban. Saját költségén pedig megjelentette a velük folytatott levélváltásait is.

 

Ekkor bukkant fel az ismeretlenségből Fábián Júlia is, aki Molnár Borbála sikerét látva maga is megkérte Gvadányi Józsefet: legyen tanítója és mentora. A költő elvállalta a nemes feladatot, költőnőt faragott az asszonyból, és a hölgy írásait, valamint a levelezésüket is az olvasóközönség elé tárta.

 

blur-1869579_960_720


Ugyancsak levelezések által vált ismertté Újfalvy Krisztina is, akit Fábri Anna minden kortársnője közül a legeredetibb költői tehetségnek nevez. Ő az addigra már ismertté vált Molnár Borbálával folytatott levelezést versben és prózában egyaránt. Közös kötetük: a Barátsági vetélkedés 1804-ben jelent meg, és mindkét nem, a nők és a férfiak hibáit taglalta. Véleményük sokszor különbözött, így vált élvezetes, izgalmas olvasmánnyá a beszélgetésük, amely hibás nevelésről, boldogságkeresésről és még megannyi témáról szólt.

 

Az első írónők élete pedig legalább olyan különleges, mint szövegeik. Fábián Júlia 20 évesen ment férjhez egy komáromi csizmadiamesterhez. Négy gyermeke született, anyai és háziasszonyi feladatai mellett azonban jutott ideje az írásra is, sőt az akkori élénk komáromi irodalmi élet ismert személyévé vált. Költők vendégeskedtek nála, és az ő otthonában ismerkedett össze Csokonai Vitéz Mihály Lillával, múzsájával 1797-ben.

 

250px-Dukai_Takach_Judit_Vero_G._rajza
Dukai Takách Judit

Újfalvy Kriszina erdélyi középbirtokos nemesi családba született. Első szerelme hatalmas csalódást okozott neki: elhagyta és mást vett el. Dacból a fiatal lány számos udvarlója közül kiválasztotta a legrútabbat: Máté Jánost, és neki adta a kezét. Művelt férjétől szabadságot kért az írással foglalkozó nő, így az év nagy részét tőle távol töltötte. Lánya nevelésével foglalkozott és alkotott. Akkor azonban, amikor férje nagybeteg lett, visszatért hozzá, és haláláig ápolta.

 

Talán ismerősebb a mai olvasóknak Dukai Takách Judit neve, aki jómódú birtokos szülők gyerekeként született, és rokoni szálak fűzték Berzsenyi Dánielhez is. Már gyermekként elkezdett verselni, és 20 évesen, 1815-ben ismert költővé vált. Költői „kiképzését” egy fiatal tudósjelölt, Horváth Elek kezdte el. Bár versei évekig nem jelentek meg lapban, csak kéziratos formában, magánlevelekbe zárva jutottak el az irodalom iránt érdeklődőkhöz, így is hamar ismert lett. Sőt rajongói is akadtak. Többen is felkeresték levéllel és verssel, köztük Katona József, a Bánk bán szerzője. Mások személyesen is szerettek volna találkozni vele, így például felkereste őt Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós is. Mind Döbrentei, mind Berszenyi Dániel adott neki tanácsokat. Berzsenyi verset is írt hozzá, melyben elismerte őt mint költőnőt. Fábri Anna megjegyzi róla: sajátosan női hangja volt, amellyel a gyermekhalált, a múló ifjúságot, a hervadó szépséget nagyobb személyességgel szólaltatta meg, mint férfi kortársai.

 


Cikkünk zárásaként is az ő szavaival búcsúzunk:

 

Vége van már a gyönyörű időnek,

Elrepül tőlünk siető futással,

S mi kinyílt karral, szemeink utána

Vetve sóhajtunk.

 


Wéber Anikó

Forrás: Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között

Fotó: pixabay

absztal_asztrakt_Nagy

2018.09.22

Budapesti városnézéssel egybekötött kiállítás nyílik a 25. életévüket betöltő művészek alkotásaiból szeptember 24-én. A kiállító művészek között van Gerber Márton László grafikus is, aki a tárlatról szólva elmondta: „örülök, hogy a tárlat megvalósulásának köszönhetően lehetőség nyílik korosztályombéli pályatársak megismerésére”.

Mucsarnok2

2018.09.22

Gaál József Vezeklések kora című kiállítása és a Morph szobrászcsoport – Kalmár János, Mata Attila és Szabó Tamás – közös tárlata látható szeptember 21-étől a Műcsarnokban. A három alkotó nem kapott külön szekciókat, munkáikat mindhárom teremben együtt mutatják be. Közös vonás ugyanis, hogy szobrászként is szorosan kapcsolódnak a festészethez.

SaturdayNight

2018.09.21

Volt egy irányzat a filmtörténetben, melynek nevét úgy fordítjuk: szabad mozi. Ezen irányzat képviselői filmjeikben a társadalom ellentmondásait ábrázolták, kritikusan, keményen. A szabad mozi, vagyis a free cinema alkotói nem finomkodtak: megmutatták a társadalom peremén élők sorsát, akárcsak a dühös fiatalokat. Filmek térből és időből cikksorozatunk legújabb részében a free cinemával foglalkozunk!

Újra Magyarországon forgat Fjodor Bondarcsuk orosz filmrendező, aki ezúttal stúdiófelvételeket készít Budapesten. A producer-rendező édesapjához, az Oscar-díjas Szergej Bondarcsukhoz hasonlóan számos történelmi filmet forgatott már, emellett a fellendülő orosz filmipar több kasszasikert hozó alkotása is az ő nevéhez fűződik. Új filmjéről azonban még nem árult el részleteket.

Elhallgatott zenekarok címmel kiadvány jelent meg a ’60-as, ’70-es évek magyar beat- és rock együtteseiről. A kiadvány a zenei anyag mellett tartalmazza az Elhallgatott zenekarok című dokumentumfilmet is, valamint két 73 perces CD-t is, amelyeken a Syrius, a Taurus, a Kex, az Atlas és a Liversing számait hallhatja a közönség.

P. Szabó Ernő újságírót, művészettörténészt szeptember 26-án délután búcsúztatják Budapesten – közölte az Új Művészet folyóirat szerkesztősége. A közlés szerint P. Szabó Ernő búcsúztatását szeptember 26-án 16 órakor tartják a Batthyány téri Szent Anna-templomban szentmise keretében. P. Szabó Ernő újságíró, művészettörténész, az Új Művészet című folyóirat vezető szerkesztője hatvanhat éves korában hunyt el szeptember 9-én.

A legjobb filmnek járó Arany Kagyló-díjért 18 alkotás versenyez a szeptember 21-én kezdődött 66. San Sebastián-i filmfesztivál hivatalos programjában. A hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke idén Alexander Payne többszörös Oscar-díjas, amerikai forgatókönyvíró, rendező és producer. Az észak-spanyolországi tengerparti városban rendezett seregszemlén olyan világsztárok vonulnak fel a vörös szőnyegen a következő napokban, mint Bradley Cooper, Ryan Gosling, Robert Pattinson, valamint Judi Dench és Danny DeVito, akik életműdíjban részesülnek.

Hétéves londoni iskolások osztályfotóiból rendez kiállítást az Oscar-díjas Steve McQueen jövő ősszel a Tate Britain múzeumban. A különleges projekttel a 12 év rabszolgaság 48 éves rendezője, aki maga is Londonban nőtt fel, a brit főváros sokszínűségét akarja ábrázolni. McQueen a BBC Newsnak kifejtette, hogy azért választotta a klasszikus iskolai osztályfényképet kifejezési eszközéül, mert az iskolai fotó „nagyon formális”: a gyerekek állnak vagy keresztbetett lábbal ülnek, és mellettük van a tanáruk. „Szerettem ezt a típusú fotót, amely az osztályra, az iskolára és a társadalomra is reflektál. Üzenet, amely annyira helyi, de amikor összekerül a többi fotóval, globálissá válhat” – fűzte hozzá. A Tate Britain Duveen Galériája 2019 novembere és 2020 májusa között mutatja be a kiállítást.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

chalk-1551566_1920-1360x1020

Táncosok a medencében, a szabad tüdős merülés művészete, az eltűnés jelensége és filmvetítés. Többek között ezt kínálja a PLACCC 2018 fesztivál, melynek programjait az utcán és egyéb elhagyatott, használaton kívüli helyen lehet megtalálni.

Test, technológia, mozgás, köztéri táncelőadás, techno-harkályok, interaktív városi hangjáték, performatív ikerkiállítás. Csak néhány hívószó az idén tízéves PLACCC témáiból. A nemzetközi fesztivál – amely köztereken, rendhagyó helyszíneken létrejövő alkotásokat állít középpontba – 2018. szeptember 3-án, 18 órakor rajtol el a Shapers című köztéri táncelőadással, amelyet a budapesti Rákóczi térre adaptál a francia Ex Nihilo társulat.

Még négy napig, augusztus 24-én éjfélig szavazhat a közönség A Kaszás Attila-díj három jelöltjére a díj honlapján! Az idén Varga Klárit, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, Farkas Ignácot, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház és Nagy Csongor Zsoltot, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának tagját jelölték a Kaszás Attila-díjra.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma