2017. szeptember 25.
Célzó

_D0A6496_Copy

„Szigetvárnak egyetlen kincse van: a Zrínyi-hagyomány. Ám ezzel tudni kell élni” – emelte ki dr. Hóvári János, a Zrínyi-emlékév elnöke szeptember 10-én, a 185. Zrínyi-emlékünnepség kegyeleti megemlékezésén. Az esemény az 1566-os szigetvári csata 451. évfordulója alkalmából rendezett Zrínyi Napok ünnepélyes zárórendezvénye volt.
2017.08.24

Ma már nehéz elképzelni, mennyi harc és megvetés árán érték el a nők, hogy ők is helyet kapjanak az irodalomban. Az első lépések még bizonytalanok és gyengék voltak, mégis kitaposták az ösvényt a későbbi nagyoknak. Mit olvashattak a 18. században a nők Magyarországon? Kik írták le az első mondatokat? Miről meséltek ezek a női szövegek? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az 1780-as, 1790-es években járunk. Hazánkban ekkoriban alapította Kazinczy Ferenc Batsányi Jánossal együtt a Magyar Museum című folyóiratot, majd pár évre rá Orpheus című saját lapját. Egymás után adta ki a fordított és eredeti műveit, és szép lassan ő lett a magyar irodalmi élet középpontja. Eközben külföldön Schiller megírta az Ármány és szerelem és a Stuart Mária című drámáit. Mozart megalkotta a Figaro házassága című operáját. Angliában pedig Jane Austen fiatal lányként már gyűjtötte az élményeket, melyekből későbbi regényei születtek az 1800-as évek elején. És mit csináltak mindeközben a magyar nők? Nos, nemcsak az írás, de maga az olvasás sem számított mindennapos elfoglaltságnak a körükben. Ha pedig mégis könyvet vett a kezébe egy olvasni tudó hölgy, nagy kérdés volt, szinte közügynek számított: mit olvashat?

 

blond-1866951__340


Egy 1784-ben kiadott, fiatal hölgyeknek szóló életvezetési tanácsadó könyv elsősorban a történeti műveket engedte volna a nők kezébe, és a szépirodalomtól óva intette őket – tudjuk meg Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között című, magyar írónőkről szóló könyvéből. Ő idézi Molnár Borbálát, az első népszerű költőnőt is, aki szintén megfogalmazta: a jobb ízlésű regényeket nem kárhoztatja, mégis sokkal hasznosabbnak tartja a valóságos históriákat. Azonban ezek a női olvasásról szóló művek így is ritkaságnak számítottak. Szélesebb körben kifejezetten ártalmasnak találták, ha egy nő olvasott vagy írt. Egy maroknyi hölgy azonban mindennek ellenére is helyet követelt magának az írók között, és a korábbi vallási művek fordítása és az imakönyvek írása helyett világi és személyes témákat vetettek papírra. Kik voltak ők?

 

Az első Molnár Borbála volt, akit fentebb már megemlítettünk. A „Magyar Minervának” titulált lány saját bevallása szerint azért kezdett írni, mert boldogtalan volt a házassága. Költeményeivel pedig hamar kedves lett a közönségnek. Ezt mutatja, hogy 1793-ban megjelentetett, négykötetes költői művéből egyetlen év elteltével új kiadást kellett készíteni. Írásaiban a női élet problémáit tárta az olvasók elé. A boldogtalan szerelmet és a szülők által kierőszakolt házasságot, saját érzéseit verselte meg.

 

porcelain-2352116_960_720


A kisnemesi családba született nő 17 évesen házasodott meg, és három gyerekkel maradt özvegyen. Súlyos anyagi gondjain is az írás segített. Költői karrierjét mecénások támogatták, köztük Ráday Gedeon és Festetics György, de segítette őt Gvadányi Józseffel való barátsága is. A korszak legnépszerűbb költőjének: Gvadányi Józsefnek sokat köszönhettek a tollforgató nők. Egyengette pályájukat, segítette elfoglalni helyüket az irodalomban. Saját költségén pedig megjelentette a velük folytatott levélváltásait is.

 

Ekkor bukkant fel az ismeretlenségből Fábián Júlia is, aki Molnár Borbála sikerét látva maga is megkérte Gvadányi Józsefet: legyen tanítója és mentora. A költő elvállalta a nemes feladatot, költőnőt faragott az asszonyból, és a hölgy írásait, valamint a levelezésüket is az olvasóközönség elé tárta.

 

blur-1869579_960_720


Ugyancsak levelezések által vált ismertté Újfalvy Krisztina is, akit Fábri Anna minden kortársnője közül a legeredetibb költői tehetségnek nevez. Ő az addigra már ismertté vált Molnár Borbálával folytatott levelezést versben és prózában egyaránt. Közös kötetük: a Barátsági vetélkedés 1804-ben jelent meg, és mindkét nem, a nők és a férfiak hibáit taglalta. Véleményük sokszor különbözött, így vált élvezetes, izgalmas olvasmánnyá a beszélgetésük, amely hibás nevelésről, boldogságkeresésről és még megannyi témáról szólt.

 

Az első írónők élete pedig legalább olyan különleges, mint szövegeik. Fábián Júlia 20 évesen ment férjhez egy komáromi csizmadiamesterhez. Négy gyermeke született, anyai és háziasszonyi feladatai mellett azonban jutott ideje az írásra is, sőt az akkori élénk komáromi irodalmi élet ismert személyévé vált. Költők vendégeskedtek nála, és az ő otthonában ismerkedett össze Csokonai Vitéz Mihály Lillával, múzsájával 1797-ben.

 

250px-Dukai_Takach_Judit_Vero_G._rajza
Dukai Takách Judit

Újfalvy Kriszina erdélyi középbirtokos nemesi családba született. Első szerelme hatalmas csalódást okozott neki: elhagyta és mást vett el. Dacból a fiatal lány számos udvarlója közül kiválasztotta a legrútabbat: Máté Jánost, és neki adta a kezét. Művelt férjétől szabadságot kért az írással foglalkozó nő, így az év nagy részét tőle távol töltötte. Lánya nevelésével foglalkozott és alkotott. Akkor azonban, amikor férje nagybeteg lett, visszatért hozzá, és haláláig ápolta.

 

Talán ismerősebb a mai olvasóknak Dukai Takách Judit neve, aki jómódú birtokos szülők gyerekeként született, és rokoni szálak fűzték Berzsenyi Dánielhez is. Már gyermekként elkezdett verselni, és 20 évesen, 1815-ben ismert költővé vált. Költői „kiképzését” egy fiatal tudósjelölt, Horváth Elek kezdte el. Bár versei évekig nem jelentek meg lapban, csak kéziratos formában, magánlevelekbe zárva jutottak el az irodalom iránt érdeklődőkhöz, így is hamar ismert lett. Sőt rajongói is akadtak. Többen is felkeresték levéllel és verssel, köztük Katona József, a Bánk bán szerzője. Mások személyesen is szerettek volna találkozni vele, így például felkereste őt Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós is. Mind Döbrentei, mind Berszenyi Dániel adott neki tanácsokat. Berzsenyi verset is írt hozzá, melyben elismerte őt mint költőnőt. Fábri Anna megjegyzi róla: sajátosan női hangja volt, amellyel a gyermekhalált, a múló ifjúságot, a hervadó szépséget nagyobb személyességgel szólaltatta meg, mint férfi kortársai.

 


Cikkünk zárásaként is az ő szavaival búcsúzunk:

 

Vége van már a gyönyörű időnek,

Elrepül tőlünk siető futással,

S mi kinyílt karral, szemeink utána

Vetve sóhajtunk.

 


Wéber Anikó

Forrás: Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között

Fotó: pixabay

Banner_596x90px_SOLTI_HUN_kultura.hu

D_MTI20170921050

2017.09.24

Fluxus és barátai címmel látható kiállítás szeptember 22-től a budapesti Ludwig Múzeumban, ahol a Maria és Walter Schnepel Kulturális Alapítvány és Gyűjtemény műtárgyaiból mutatnak be válogatást. A Fluxus egy nemzetközi művészcsoport, mely az 1960-as évek elején jött létre George Maciunas litván művész vezetésével. A tárlat november 26-ig megtekinthető.

violin-2560312_960_720

2017.09.24

Húsz éve kezdődtek Európa legnagyobb egységes hangszeres népzenei gyűjteményének, az Utolsó Órának felvételei a Fonóban. Ennek emlékére a Hagyományok Háza és a Fonó Budai Zeneház szeptember végétől jubileumi sorozattal készül, amelynek keretében az adatközlő mesterek mellett bemutatják a fiatal generációt is. A koncertsorozat szeptember 30-án kezdődik a Fonóban.

rossz_versek_jo

2017.09.23

Ötvenöt forgatási nap, százhúsz helyszín, francia ösztöndíj és a Filmalap támogatása – Reisz Gábor ismét filmet rendez, melyben ő játssza a főszerepet. Míg előző filmjét, a 65 ezer nézőt mozgósító, VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlant szinte minimális büdzséből hozta létre, addig legújabb alkotásában, a Rossz versekben komolyabb technikával és nagyobb költségvetéssel dolgozik. Az önéletrajzi ihletésű film várhatóan 2018 őszén kerül a mozikba.

TOKODY 40 – BEL CANTO címmel ad koncertet 2017. október 30-án 19:30-tól a Pesti Vigadó Dísztermében Tokody Ilona Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az esten – melyen válogatás hallható Rossini, Bellini és Donizetti műveiből – közreműködik Muskát András – tenor, zongorán kísér Janos Acs. „Hiszek abban, hogy az ember nem azért születik a világra, hogy boldogságban élje le az életét, hanem hogy megélje és túlélje a szenvedést, ezáltal megtisztuljon, és ezzel példát mutasson” – vallja Tokody Ilona.

Hudec László magyar építész Sanghajban fennmaradt épületeit gyűjti össze Nicky Almasy fotóművész albuma, amelyet szeptember 21-én mutatott be Magyarország sanghaji főkonzulátusa a Hudec tervezte Hubertus-udvarban (ma Metropolo Csingcsiang Hotels Classiq – Dahua Hotel), Sanghajban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) támogatásával, Szijjártó Péter miniszter előszavával megjelenő, Hudec by Nicky Almasy című album különlegessége, hogy a magyar fotóművész kameráján keresztül a még álló Hudec-épületeket ismerheti meg a közönség.

Hat tánc című új, Bartók Béla ihlette produkcióját szeptember 28-án mutatja be a Várkert Bazárban a Feledi János vezette Feledi Project, majd az október 5. és 8. között zajló New York-i Dumbo Dance Fesztiválon lép fel Own Destiny című duettjével, melyet 6-án és 7-én láthat a tengerentúli közönség a Gelsey Kirkland Művészeti Központban. Az egyfelvonásos előadás reflexió Bartók Béla Román népi táncok című, 1915-ben zongorára írt művére. A bemutatón közreműködik Oláh Dezső Junior Prima-díjas zongoraművész, zeneszerző, valamint Oláh Péter bőgős és Pecek Lakatos János dobos.

Alapításának harmincadik évfordulóját ünnepli a Szegedi Kortárs Balett, amely 25 esztendeje működik ezen a néven, és 1987. szeptember 27-én tartotta első bemutatóját a Nagyszínházban. Azóta 123, a közönség mellett a szakma elismerését is elnyerő produkció született, melyben összesen 140 művész táncolt. A darabok készítésében Juronics Tamás mellett 39 magyar és külföldi koreográfus vett részt. A társulat születésnapját szeptember 30-án ünnepli Szegeden, a Nagyszínházban. A budapesti ünnepséget november 8-án rendezik a Müpában.

Rendkívüli sztárparádé várható a vörös szőnyegen a 65. San Sebastián-i Nemzetközi Filmfesztivál szeptember 22-ei esti nyitógáláján. Az észak-spanyolországi tengerparti városban olyan hírességek megjelenésére számíthat a nagyközönség, mint Arnold Schwarzenegger, Glenn Close, Penélope Cruz, Javier Bardem, James Franco és Alicia Vikander. Az ünnepélyes megnyitó keretében adják át az első elismerést: Aki Kaurismäki finn rendező A remény másik oldala című filmjéért veheti át a FIPRESCI-díjat. A szeptember 30-ig tartó fesztivál nyitófilmje Wim Wenders Submergence című alkotása lesz. A romantikus dráma 17 másik filmmel együtt van versenyben a legjobb alkotásnak járó Arany Kagyló-díjért. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmje pedig a közönségdíjért versenyez.

WHITNEY – Queen of the Night címmel Magyarországra érkezik a legendás Whitney Houston-show. Három évtized slágereit hallhatja a közönség az élőzenével kísért produkcióban a West End feltörekvő sztárja, Rebecca Freckleton előadásában.

magyaroszagi_turne

Idén szeptember 16-án és 17-én Martonvásár gyönyörű környezetében negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Népdal Napját! A látogatók átérezhetik a népdal erejét, szépségét és mélységét.

Lackfi János és Vörös István Csavard fel a szöveget című könyvének slágerátiratait adja elő szeptember 9-én a Pankastic! zenekar vendégeivel a József Attila Színházban. Lackfi János és Vörös István 2016 decemberében megjelent könyvükben azokat a dalokat alakították át énekelhető formába, amelyek minden magyar fülnek ismerősek.

A Zrínyi Napok látogatásával kapcsolatos információk: 2017. szeptember 9-én (szombaton) és 10-én (vasárnap) 17:30-ig a vár kapujeggyel látogatható, mely a múzeumlátogatást is magában foglalja. Szigetvári lakcímkártyával rendelkezőknek 200 forint/nap, szigetvári lakcímkártyával nem rendelkezőknek 500 forint/nap, 14 éven aluliak számára ingyenes.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma