782x90_karacsony_banner_2_ok
2017.08.24

Ma már nehéz elképzelni, mennyi harc és megvetés árán érték el a nők, hogy ők is helyet kapjanak az irodalomban. Az első lépések még bizonytalanok és gyengék voltak, mégis kitaposták az ösvényt a későbbi nagyoknak. Mit olvashattak a 18. században a nők Magyarországon? Kik írták le az első mondatokat? Miről meséltek ezek a női szövegek? Ennek jártunk utána cikkünkben.

Az 1780-as, 1790-es években járunk. Hazánkban ekkoriban alapította Kazinczy Ferenc Batsányi Jánossal együtt a Magyar Museum című folyóiratot, majd pár évre rá Orpheus című saját lapját. Egymás után adta ki a fordított és eredeti műveit, és szép lassan ő lett a magyar irodalmi élet középpontja. Eközben külföldön Schiller megírta az Ármány és szerelem és a Stuart Mária című drámáit. Mozart megalkotta a Figaro házassága című operáját. Angliában pedig Jane Austen fiatal lányként már gyűjtötte az élményeket, melyekből későbbi regényei születtek az 1800-as évek elején. És mit csináltak mindeközben a magyar nők? Nos, nemcsak az írás, de maga az olvasás sem számított mindennapos elfoglaltságnak a körükben. Ha pedig mégis könyvet vett a kezébe egy olvasni tudó hölgy, nagy kérdés volt, szinte közügynek számított: mit olvashat?

 

blond-1866951__340


Egy 1784-ben kiadott, fiatal hölgyeknek szóló életvezetési tanácsadó könyv elsősorban a történeti műveket engedte volna a nők kezébe, és a szépirodalomtól óva intette őket – tudjuk meg Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között című, magyar írónőkről szóló könyvéből. Ő idézi Molnár Borbálát, az első népszerű költőnőt is, aki szintén megfogalmazta: a jobb ízlésű regényeket nem kárhoztatja, mégis sokkal hasznosabbnak tartja a valóságos históriákat. Azonban ezek a női olvasásról szóló művek így is ritkaságnak számítottak. Szélesebb körben kifejezetten ártalmasnak találták, ha egy nő olvasott vagy írt. Egy maroknyi hölgy azonban mindennek ellenére is helyet követelt magának az írók között, és a korábbi vallási művek fordítása és az imakönyvek írása helyett világi és személyes témákat vetettek papírra. Kik voltak ők?

 

Az első Molnár Borbála volt, akit fentebb már megemlítettünk. A „Magyar Minervának” titulált lány saját bevallása szerint azért kezdett írni, mert boldogtalan volt a házassága. Költeményeivel pedig hamar kedves lett a közönségnek. Ezt mutatja, hogy 1793-ban megjelentetett, négykötetes költői művéből egyetlen év elteltével új kiadást kellett készíteni. Írásaiban a női élet problémáit tárta az olvasók elé. A boldogtalan szerelmet és a szülők által kierőszakolt házasságot, saját érzéseit verselte meg.

 

porcelain-2352116_960_720


A kisnemesi családba született nő 17 évesen házasodott meg, és három gyerekkel maradt özvegyen. Súlyos anyagi gondjain is az írás segített. Költői karrierjét mecénások támogatták, köztük Ráday Gedeon és Festetics György, de segítette őt Gvadányi Józseffel való barátsága is. A korszak legnépszerűbb költőjének: Gvadányi Józsefnek sokat köszönhettek a tollforgató nők. Egyengette pályájukat, segítette elfoglalni helyüket az irodalomban. Saját költségén pedig megjelentette a velük folytatott levélváltásait is.

 

Ekkor bukkant fel az ismeretlenségből Fábián Júlia is, aki Molnár Borbála sikerét látva maga is megkérte Gvadányi Józsefet: legyen tanítója és mentora. A költő elvállalta a nemes feladatot, költőnőt faragott az asszonyból, és a hölgy írásait, valamint a levelezésüket is az olvasóközönség elé tárta.

 

blur-1869579_960_720


Ugyancsak levelezések által vált ismertté Újfalvy Krisztina is, akit Fábri Anna minden kortársnője közül a legeredetibb költői tehetségnek nevez. Ő az addigra már ismertté vált Molnár Borbálával folytatott levelezést versben és prózában egyaránt. Közös kötetük: a Barátsági vetélkedés 1804-ben jelent meg, és mindkét nem, a nők és a férfiak hibáit taglalta. Véleményük sokszor különbözött, így vált élvezetes, izgalmas olvasmánnyá a beszélgetésük, amely hibás nevelésről, boldogságkeresésről és még megannyi témáról szólt.

 

Az első írónők élete pedig legalább olyan különleges, mint szövegeik. Fábián Júlia 20 évesen ment férjhez egy komáromi csizmadiamesterhez. Négy gyermeke született, anyai és háziasszonyi feladatai mellett azonban jutott ideje az írásra is, sőt az akkori élénk komáromi irodalmi élet ismert személyévé vált. Költők vendégeskedtek nála, és az ő otthonában ismerkedett össze Csokonai Vitéz Mihály Lillával, múzsájával 1797-ben.

 

250px-Dukai_Takach_Judit_Vero_G._rajza
Dukai Takách Judit

Újfalvy Kriszina erdélyi középbirtokos nemesi családba született. Első szerelme hatalmas csalódást okozott neki: elhagyta és mást vett el. Dacból a fiatal lány számos udvarlója közül kiválasztotta a legrútabbat: Máté Jánost, és neki adta a kezét. Művelt férjétől szabadságot kért az írással foglalkozó nő, így az év nagy részét tőle távol töltötte. Lánya nevelésével foglalkozott és alkotott. Akkor azonban, amikor férje nagybeteg lett, visszatért hozzá, és haláláig ápolta.

 

Talán ismerősebb a mai olvasóknak Dukai Takách Judit neve, aki jómódú birtokos szülők gyerekeként született, és rokoni szálak fűzték Berzsenyi Dánielhez is. Már gyermekként elkezdett verselni, és 20 évesen, 1815-ben ismert költővé vált. Költői „kiképzését” egy fiatal tudósjelölt, Horváth Elek kezdte el. Bár versei évekig nem jelentek meg lapban, csak kéziratos formában, magánlevelekbe zárva jutottak el az irodalom iránt érdeklődőkhöz, így is hamar ismert lett. Sőt rajongói is akadtak. Többen is felkeresték levéllel és verssel, köztük Katona József, a Bánk bán szerzője. Mások személyesen is szerettek volna találkozni vele, így például felkereste őt Döbrentei Gábor és Wesselényi Miklós is. Mind Döbrentei, mind Berszenyi Dániel adott neki tanácsokat. Berzsenyi verset is írt hozzá, melyben elismerte őt mint költőnőt. Fábri Anna megjegyzi róla: sajátosan női hangja volt, amellyel a gyermekhalált, a múló ifjúságot, a hervadó szépséget nagyobb személyességgel szólaltatta meg, mint férfi kortársai.

 


Cikkünk zárásaként is az ő szavaival búcsúzunk:

 

Vége van már a gyönyörű időnek,

Elrepül tőlünk siető futással,

S mi kinyílt karral, szemeink utána

Vetve sóhajtunk.

 


Wéber Anikó

Forrás: Fábri Anna „A szép tiltott táj felé” – A magyar írónők története két századforduló között

Fotó: pixabay

Shoji_Haraguchi2_ok

2017.11.22
Szenvedély, belső tűz, odaadás – ezek jellemzik Shoji Haraguchit. A japán fiatal hosszú évek kényszerkihagyása után kezdett újra zenével foglalkozni, és teszi ezt mind nagyobb sikerrel. A Maestro Solti Nemzetközi Karmesterverseny középdöntőjének egyik versenyzője azt az álmát is megosztotta velünk, hogy létrehozzon egy Fricsay Ferenc nevét viselő zenekart és akadémiát.

folszallott_a_pava2

2017.11.22
A második első élő elődöntővel folytatódik a Fölszállott a páva ötödik évada november 24-én este, a közmédia nézői újabb tizenkét produkciót és vendégfellépőt láthatnak a Duna televízióban – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóosztálya az MTI-vel.

885591_33

2017.11.22

A Viszkis egyetlen oldal mellett sem tűzi ki a zászlót, nem ítélkezik sem Ambrus Attila, sem a rendszerváltás utáni Magyarország viszonyai felett – mondta az MTI-nek Antal Nimród rendező, akinek november 22-től látható a mozikban az 1990-es évek leghíresebb magyarországi rablójáról készült akciófilmje.

„Messziről jöttél, sokat láttál és a fényképeiddel sok mindent megmutatsz, talán még a mindennél is többet” – búcsúzott személyes hangú beszédében Kincses Károly fotótörténész a november elején elhunyt Balla Demeter fotográfustól, akit november 21-én temettek el a Farkasréti Temetőben. Mint mondta, a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfus gigantikus életművet hagyott hátra.

Őrfi József saját maga tervezte és építette piliscsabai családi háza nyerte épület kategóriában a Média Építészeti Díját, amelyet november 18-án este adtak át Budapesten. A tervek között Takács Gyula finnországi skanzenépülete lett a nyertes. Őrfi József saját családi házát bővítette ki, a tervezést és a kivitelezést is ő végezte.

Hontalanítás című, a kirekesztés témáját feszegető, több elismeréssel is díjazott produkciójával egyhetes erdélyi turnéra indul a pozsonyi Ifjú Szivek Táncszínház. A Hontalanítás című produkció mellett délelőttönként a Felföld tánchagyományai című ismeretterjesztő darabot láthatja a közönség. Az erdélyi turné alkalmával november 26-áig Gyergyószentmiklósra, Székelyudvarhelyre, Csíkszeredába és Kolozsvárra is ellátogat a társulat.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban mutatják be november 28. és december 17. között a Seuso-kincset, a késő római ötvösművészet legjelentősebb, ismert leletegyüttesét. Kaján Imre, a Göcseji Múzeum igazgatója arról számolt be, hogy az intézmény belső tereit átalakították, külön honlap készült, amely a múzeumpedagógia munkát is segíti. A múzeum a kiállítás ideje alatt 12 órás nyitvatartással működik.

A cigányság egyik eredettörténetét feldolgozó, nagyszabású oratóriumot mutatnak be december 19-én a pécsi Kodály Központban a Gandhi Gimnázium Közhasznú Nonprofit Kft. szervezésében. A koncerten 14 országból származó autentikus cigányzene szólal meg népi-világzenei hangszerelésben. A Valaha madarak voltunk című produkcióban csaknem kétszázan működnek közre. Az előadás fővédnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.

Ipari és háztartási hulladékokból épített hangszerek? Utánozhatatlanul bravúros kísérleti koncertek? Slagszaxofon, biciklidob, hangburgerek? Egy évtizede foglalkozik speciális hangkeltő eszközök építésével a Bélaműhely Sound Art. Csácsúcsicsó című lemezükön egyaránt szerepelnek egyedi hangszerelésű technoszámok és versfeldolgozások, születésnapi koncertjükön pedig fellép a Soharóza kórus is.

belamuhely

Folytatódik a Pannon Filharmonikusok E.ON-koncertsorozata a Müpában: a tánc négy arcát bemutató hangversenyen a közönség stíluson és korokon átívelő műsort hallgathat meg a Pannon Filharmonikusok előadásában november 17-én 19:30 órai kezdettel. A koncert négy zeneművén keresztül az élet, a halál, a csábító és a tenger hívja táncba a hallgatóságot. Az esten szólistaként Bogányi Gergely zongoraművész áll színpadra, míg a zenekart Cristian Mandeal dirigálja.

Kutyák és istenek, erőszak és bűn, elfogadás és kiszolgáltatottság: ismét látható Mundruczó Kornél és a Proton Színház Szégyen című előadása október 30-án, 31-én és november 1-jén a Trafóban. Az előadás most különösen aktuális, hiszen a nők elleni erőszak és a faji diszkrimináció egyszerre jelenik meg J. M. Coetzee azonos című regényének színpadi adaptációjában. Érdekesség, hogy a cannes-i filmfesztiválon fődíjat nyert Fehér Isten című film egyik előzménye a 2012-ben született előadás. A produkció 70. előadása november 1-jén lesz.

Az első Fair Play Napon, október 26-án zenei alkotók, előadóművészek hívják fel a közönség figyelmét arra, hogy digitalizálódó világunkban egyre fontosabb a fair play, a zenészek anyagi és erkölcsi megbecsülése. A zenei produkciók létrejöttéhez ugyanúgy anyagi erőforrások kellenek, mint bármely hétköznapi termék előállításához, melyekért a fogyasztók pénzt adnak. A ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért kezdeményezésére létrejövő Fair Play Nap a tudatos, fair zenefogyasztás szükségességére hívja fel a figyelmet.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma