NFZ_XII.10-16-ig_782x90-borowicz

2018.06.02

Kik azok, akikre mi is felnézhetünk? Akik a mi településünkért, közösségünkért dolgoztak és hoztak áldozatot? Ezekre a kérdésekre általános és középiskolai diákcsoportok keresik a választ a pedagógusok irányításával! A „Hétköznapi hősök – Írjunk történelmet!” című Kárpát-medencei szintű mintaprojekt segítségével a fiatal nemzedékek is felismerhetik a különbséget a celebek és az igazi példaképek között.

Hősök nem csupán a csatatereken születnek, és nemcsak az a hős, akinek a nevével a történelemkönyvek lapjain találkozunk. A hős egy történet (mítosz, mese, legenda, monda) központi szereplője, vagy egy közösség, kultúra rendkívüli, esetleg önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége. Olyasvalaki, aki egy adott szituációban átlagon felüli jellemvonásokról, rendkívüli képességekről tesz tanúbizonyságot, és különleges tetteket hajt végre. Ez általában nem marad titokban, így az illető híressé válik. Na, de hol találhatóak ezek a hősök?

 

superman-1070457_960_720
Fotó: pixabay


A projekt létrehozóinak meggyőződése, hogy minden kisebb-nagyobb közösség „kitermeli” a maga hőseit. Nemcsak a háborús hősök lehetnek példaképeink, hanem mindazok, akik munkájukkal, képességeikkel jobbá-szebbé tették az adott közösség hétköznapjait. Sokszor azonban ezeket a személyeket, történeteket sem a fiatalok, sem a települések lakói nem ismerik. A „Hétköznapi hősök – Írjunk történelmet!” című Kárpát-medencei szintű mintaprojekt keretében azonban feltérképezhetik a diákok a lakóhelyük történelmét. A programot a Kultúráért Felelős Államtitkárság indította el. A digitális formában, különböző honlapokon közzétett eredmények a múlt eddig ismeretlen szeleteit tárják fel, a bemutatott „hétköznapi hősök” példája pedig útmutató gyanánt szolgálhat a fiatalabb nemzedékek számára.

 

A mintaprojektben általános és középiskolai diákok vehetnek részt 10-18 éves korig. A helytörténeti kutatásokat ösztönző program általános célja a helyi és közösségi cselekvésre való ösztönzés, egy-egy közösség közel- és távoli múltjának feltérképezése, egykoron élt, esetleg még most is élő – a saját közösségükért felelősséget érző, annak érdekeit szem előtt tartva cselekvő – személyek tetteinek, példamutatásuk hatásainak felkutatása, feldolgozása és közkinccsé tétele, a generációk közti együttműködés serkentése. A projekt céljai közt szerepel továbbá a magyar identitás erősítése, az adott ország többségi nemzetének, illetve a potenciális külföldi érdeklődök tájékoztatása, érdeklődésük felkeltése az érintett, magyarok lakta települések múltja iránt.

 

pen-1743189_960_720
Fotó: pixabay


A 2016 novemberében indult projekt első fázisában három régió hat településén zajlottak le az általános és középiskolai diákcsoportok által végzett kutatások. Erdélyben Kápolnásfaluban és Szamosújváron, a Felvidéken Hetény és Szenc településeken, míg Szlovéniában Szécsiszentlászlón és Lendván kutattak fel a diákok letűnt idők homályában olyan személyiségeket, akik munkájukkal a helyi közösségek fejlődését, gyarapodását és erősödését szolgálták. A digitális formában, különböző honlapokon magyar, az adott régió többségi nyelvén és angol nyelven közzétett eredmények a múlt eddig ismeretlen szeleteit tárták fel. A projekt nem csak a résztvevő fiataloknak hasznos, hiszen a kutatás felvilágosítást nyújt mindazoknak, akik az adott település múltjával, lakóival, teljesítményeivel kívánnak megismerkedni.

 

A kutatásban részt vevő csapatok számára 2018. június 4. és 6. között a Rákóczi Szövetség közreműködésével találkozót is szerveztek Budapesten. Itt a fiatalok és a pedagógusok megoszthatják egymással eddigi tapasztalataikat és kutatási eredményeiket is. A találkozóra Erdélyből, Vajdaságból, Muravidékről és a Felvidékről érkeznek diák kutatócsoportok a projektvezető pedagógusok kíséretében. A háromnapos rendezvény során a csoportok – délelőttönként – a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében mutatják be – vetítéssel egybekötött – beszámolójukat. A találkozó megszervezését a kultúráért felelős államtitkár kétmillió forinttal támogatta.

 

student-849828_960_720
Fotó: pixabay.hu


A projekt második fázisában az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vesz részt. A helyszínek között pedig ott van az erdélyi Málnás (Kovászna megye), Csíkszentimre (Hargita megye), Kisiratos (Arad megye), Miriszló (Fehér megye), Szilágypanit (Szilágy megye), Búzásbesenyő (Maros megye), Pusztina (Bákó megye) és Ördöngösfüzes (Kolozs megye). A felvidéki települések közül Gömör (Rimaszombati járás), Dunamocs (Komáromi járás), Csicsó (Komáromi járás), Apácaszakállas (Dunaszerdahelyi járás), Alsóbodok (Nyitrai járás), és Léva (Lévai járás) diákjai vesznek részt a projektben. De a vajdasági Magyarkanizsa (Észak-bánsági körzet) és Temerin (Dél-bácskai körzet), és a kárpátaljai Dercen (Munkácsi járás) és Técső (Técsői járás) is bekapcsolódik a projektbe.

 

A Kultúráért Felelős Államtitkárság az első fázis finanszírozására 2,35 millió forintot, míg a második fázis finanszírozására 6,55 millió forintot fordított.

 

A projekt lebonyolítására meghívott intézmények köre:

EMKE-Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, Kolozsvár (Erdély),

Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely (Felvidék),

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta (Délvidék),

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Beregszász (Kárpátalja),

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva (Muravidék).

Zoltan_Aron_Liliom

2018.12.14

2015-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, majd a Vígszínházhoz szerződött. Ő az Ózban a Bádogember, A Pál utcai fiúkban Barabás, a Háború és békében Dolohov hadnagy, Molnár Ferenc Liliom című drámájában Hugó. Nemrég Junior Prima díjat kapott. Interjú Zoltán Áronnal.

romanimo_lakatos_monika

2018.12.14

Öt magyar lemez is felkerült a World Music Charts Europe (WMCE) nemzetközi világzenei toplistájának idei összesítésére. A 150-es elitben a legjobb helyezést Lakatos Mónika érte el, akinek Romanimo című, a Gryllus Kiadó gondozásában megjelent albuma a 14. lett. Az idei évet az afrikai előadók hatalmas fölénye jellemezte a világzenében, a Top 10-ben hat helyet foglaltak el.

lazar_kati1

2018.12.14

70. születésnapját ünnepli december 14-én Lázár Kati Kossuth-díjas színésznő és rendező, kiváló művész. Pályáját a legendássá vált 25. Színházban kezdte, ezt követően az ország nagy színházainak legtöbbjében játszott, társulati tag volt. 1998 óta szabadúszó. Számos filmben nyújtott emlékezetes alakítást, legutóbb a Kincsem című játékfilmben láthattuk.

A 100 éve született Alekszandr Szolzsenyicin prófétai erejű írásai a 20. század talán legerőteljesebb irodalmi művei, amelyekkel a szovjet kommunizmus nyomorúságait és szenvedéseit leplezte le. Andrej Kovalcsuk egészalakos bronzszobrát a Nobel-díjas orosz íróról elnevezett moszkvai utcában avatták fel.

Beethoven IX. szimfóniáját szólaltatja meg az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Dubóczky Gergely vezényletével pénteken és vasárnap a lipcsei Gewandhausban az Armel Opera Festival felkérésére. A koncerteken a szimfonikusok mellett közreműködik az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Kórus, valamint Sarah Kuffner szoprán, Anna Werle mezzoszoprán, Daniel Pataky tenor és Sebastian Pilgrim basszus.

Az Armel Opera Festival elsősorban operaritkaságokat és kortárs műveket mutat be. Az elmúlt 11 évben a világ minden részéről több mint 55 operát állított színpadra Budapesten és Bécsben. Különlegessége, hogy az évente öt új produkciót bemutató fesztivál nemzetközi előadói versennyel párosul, a művészi teljesítményeket nemzetközi zsűri értékeli.

A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az együttes repertoárja a barokktól napjaink zenéjéig terjed, kiemelt figyelmet szentelve az oratórikus műfajoknak.

A történet öt gyerekkori barátról szól, akiket 20 év kihagyás után újra összehoz életük legőrültebb és legkockázatosabb kalandja: a pesti balhé. A legsikeresebb tévésorozatokat jegyző Lóth Balázs első mozifilmjének forgatókönyvét az HBO forgatókönyvíró verseny fődíjasával, Kis-Szabó Márkkal és Inotay Ákossal közösen jegyzi. A vígjátékot 327 millió forinttal támogatja a Magyar Nemzeti Filmalap.

Öt év késéssel és a tervezett költség duplájáért felépült a világon páratlan kulturális komplexum, a berlini Múzeumsziget új, David Chipperfield brit sztárépítész tervezte fogadóépülete, a James Simon Galéria. A nagyközönség 2019 júliusától veheti birtokba a 4600 négyzetméteres galériát. A James Simon (1851-1932) berlini mecénás nevét viselő épület fogja kezelni a világörökségi listán szereplő múzeumkomplexum öt intézményébe, a világhírű Pergamon Múzeumba, az Altes és a Neues Museumba, az Alte Nationalgalerie-ba és a Bode Múzeumba özönlő tömeget, évi 2-3 millió embert. A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb nevezetessége.

A tavaly elhunyt francia üzletember és műgyűjtő legendás könyvtárának 130 darabja között 15. századi kéziratok is szerepelnek. A könyvek többsége irodalmi mű, de mitológiai, botanikai és politikai tárgyú kötetek is találhatók a könyvtárban.

Bergé Yves Saint-Laurent társa, menedzsere és bizalmi embere volt. Együtt alapították 1961-ben a legendás divatházat, mely a dizájner nevét viseli.

Örökségi hétvégét tart december 15-16-án a Pro Urbe Civil Európai Fórum Visegrád és Bécs – Építészeti örökségünkről, Közép-Európában címmel. A neves nemzetközi szakértők részvételével zajló konferencián bemutatják azt az online fórumot is, amely az épített örökségről szóló párbeszédnek teremt felületet Európa lakossága számára.

Pro_Urbe

Harmadik Jazzkívánságműsor lemezét készítette el a Sárik Péter Trió. A formáció ezúttal kizárólag magyar pop-rock dalokat dolgozott át, valamennyit Falusi Mariann énekli. Az albumot pénteken mutatják be a MOM Kulturális Központban.

Bach-művek, spirituálék és karácsonyi dalok is megszólalnak a Magyar Rádió Gyermekkórusának koncertjén pénteken a Müpában. A Gyermekkórus együttesei – a Picurkák, a Palánták és a Nagy korus – mellett fellép a Magyar Rádió Énekkara és a Szimfonikus Zenekar kis együttese is.

„Most már túl vagyok a veszélyen” – így sóhajtott fel a kilences sorszámú szimfóniák elhíresült végzetességét babonásan átérző Gustav Mahler a maga IX. szimfóniájának befejezése után, a mű születését azonban csak alig egy évvel élte túl. A nagyszabású – Molnár Antal zenetudós szerint – végső üzenete: Ember, légy jó! Ezt a művet is hallhatjuk Mozart Három német tánca és Mendelssohn e-moll hegedűversenye mellett a Concerto Budapest előadásában december 16-án a Müpában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma