2018.06.02

Kik azok, akikre mi is felnézhetünk? Akik a mi településünkért, közösségünkért dolgoztak és hoztak áldozatot? Ezekre a kérdésekre általános és középiskolai diákcsoportok keresik a választ a pedagógusok irányításával! A „Hétköznapi hősök – Írjunk történelmet!” című Kárpát-medencei szintű mintaprojekt segítségével a fiatal nemzedékek is felismerhetik a különbséget a celebek és az igazi példaképek között.

Hősök nem csupán a csatatereken születnek, és nemcsak az a hős, akinek a nevével a történelemkönyvek lapjain találkozunk. A hős egy történet (mítosz, mese, legenda, monda) központi szereplője, vagy egy közösség, kultúra rendkívüli, esetleg önfeláldozó tettet végrehajtó híres személyisége. Olyasvalaki, aki egy adott szituációban átlagon felüli jellemvonásokról, rendkívüli képességekről tesz tanúbizonyságot, és különleges tetteket hajt végre. Ez általában nem marad titokban, így az illető híressé válik. Na, de hol találhatóak ezek a hősök?

 

superman-1070457_960_720
Fotó: pixabay


A projekt létrehozóinak meggyőződése, hogy minden kisebb-nagyobb közösség „kitermeli” a maga hőseit. Nemcsak a háborús hősök lehetnek példaképeink, hanem mindazok, akik munkájukkal, képességeikkel jobbá-szebbé tették az adott közösség hétköznapjait. Sokszor azonban ezeket a személyeket, történeteket sem a fiatalok, sem a települések lakói nem ismerik. A „Hétköznapi hősök – Írjunk történelmet!” című Kárpát-medencei szintű mintaprojekt keretében azonban feltérképezhetik a diákok a lakóhelyük történelmét. A programot a Kultúráért Felelős Államtitkárság indította el. A digitális formában, különböző honlapokon közzétett eredmények a múlt eddig ismeretlen szeleteit tárják fel, a bemutatott „hétköznapi hősök” példája pedig útmutató gyanánt szolgálhat a fiatalabb nemzedékek számára.

 

A mintaprojektben általános és középiskolai diákok vehetnek részt 10-18 éves korig. A helytörténeti kutatásokat ösztönző program általános célja a helyi és közösségi cselekvésre való ösztönzés, egy-egy közösség közel- és távoli múltjának feltérképezése, egykoron élt, esetleg még most is élő – a saját közösségükért felelősséget érző, annak érdekeit szem előtt tartva cselekvő – személyek tetteinek, példamutatásuk hatásainak felkutatása, feldolgozása és közkinccsé tétele, a generációk közti együttműködés serkentése. A projekt céljai közt szerepel továbbá a magyar identitás erősítése, az adott ország többségi nemzetének, illetve a potenciális külföldi érdeklődök tájékoztatása, érdeklődésük felkeltése az érintett, magyarok lakta települések múltja iránt.

 

pen-1743189_960_720
Fotó: pixabay


A 2016 novemberében indult projekt első fázisában három régió hat településén zajlottak le az általános és középiskolai diákcsoportok által végzett kutatások. Erdélyben Kápolnásfaluban és Szamosújváron, a Felvidéken Hetény és Szenc településeken, míg Szlovéniában Szécsiszentlászlón és Lendván kutattak fel a diákok letűnt idők homályában olyan személyiségeket, akik munkájukkal a helyi közösségek fejlődését, gyarapodását és erősödését szolgálták. A digitális formában, különböző honlapokon magyar, az adott régió többségi nyelvén és angol nyelven közzétett eredmények a múlt eddig ismeretlen szeleteit tárták fel. A projekt nem csak a résztvevő fiataloknak hasznos, hiszen a kutatás felvilágosítást nyújt mindazoknak, akik az adott település múltjával, lakóival, teljesítményeivel kívánnak megismerkedni.

 

A kutatásban részt vevő csapatok számára 2018. június 4. és 6. között a Rákóczi Szövetség közreműködésével találkozót is szerveztek Budapesten. Itt a fiatalok és a pedagógusok megoszthatják egymással eddigi tapasztalataikat és kutatási eredményeiket is. A találkozóra Erdélyből, Vajdaságból, Muravidékről és a Felvidékről érkeznek diák kutatócsoportok a projektvezető pedagógusok kíséretében. A háromnapos rendezvény során a csoportok – délelőttönként – a Petőfi Irodalmi Múzeum Lotz termében mutatják be – vetítéssel egybekötött – beszámolójukat. A találkozó megszervezését a kultúráért felelős államtitkár kétmillió forinttal támogatta.

 

student-849828_960_720
Fotó: pixabay.hu


A projekt második fázisában az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vesz részt. A helyszínek között pedig ott van az erdélyi Málnás (Kovászna megye), Csíkszentimre (Hargita megye), Kisiratos (Arad megye), Miriszló (Fehér megye), Szilágypanit (Szilágy megye), Búzásbesenyő (Maros megye), Pusztina (Bákó megye) és Ördöngösfüzes (Kolozs megye). A felvidéki települések közül Gömör (Rimaszombati járás), Dunamocs (Komáromi járás), Csicsó (Komáromi járás), Apácaszakállas (Dunaszerdahelyi járás), Alsóbodok (Nyitrai járás), és Léva (Lévai járás) diákjai vesznek részt a projektben. De a vajdasági Magyarkanizsa (Észak-bánsági körzet) és Temerin (Dél-bácskai körzet), és a kárpátaljai Dercen (Munkácsi járás) és Técső (Técsői járás) is bekapcsolódik a projektbe.

 

A Kultúráért Felelős Államtitkárság az első fázis finanszírozására 2,35 millió forintot, míg a második fázis finanszírozására 6,55 millió forintot fordított.

 

A projekt lebonyolítására meghívott intézmények köre:

EMKE-Közép-erdélyi Magyar Művelődési Intézet, Kolozsvár (Erdély),

Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, Dunaszerdahely (Felvidék),

Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, Zenta (Délvidék),

Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Beregszász (Kárpátalja),

Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva (Muravidék).

jelenet_az_eloadasbol

2018.10.19

Ne bámuljanak már! – inkluzív színház születik címmel készült dokumentumfilm, amelynek bemutatója október 19-én, 19 órakor lesz a Premier Kultcaféban. A film egy színházi előadás készítését mutatja be, azonban ebben a produkcióban egyenrangú partnerekként játszanak együtt ép értelmű és értelmi fogyatékossággal élő színésznők. INTERJÚ

cs9
2018.10.19

Csernus Tibor festői világába, alkotói módszereibe vezeti be a látogatót a Csernus és a Montmartre Egy műterem titkai című kiállítás, amely október 19-től a Várkert Bazár Testőrpalotájában látható. A tárlat számos dokumentumot, fotót, makettet, újságkivágást is felvonultat a hagyatékból, továbbá betekintést nyújt a festő műtermébe is.

DSZZS20181018001

2018.10.19

Az ember tragédiáját mutatja be a Nemzeti Színház október 19-én. A Madách Imre műve alapján készült, arénaszerű térben megvalósuló látványos előadást Vidnyánszky Attila rendezte, akit a jó és a rossz közötti szabad választás lehetősége foglalkoztatott. Az előadásban az Úr Sinkovits Imre hangján szólal meg.

Száz fiatal és középgenerációs művész nyert el három évre szóló ösztöndíjat a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) idén első alkalommal meghirdetett pályázatán. A kilenctagú bizottság nyáron döntött a győztes pályázatokról. Az MMA költségvetéséhez rendelt forrásból szeptember 1-jétől, havi bruttó kétszázezer forinttal támogatott alkotókat Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntötte október 18-án a Pesti Vigadóban. A program keretében keletkező művek végcélja nem az íróasztal fiókja vagy az archívum lesz, hanem kiállítások, koncertek, előadások, könyvbemutatók sora hoz majd terveik szerint „áttörő pezsgést” a kortárs magyar művészeti életbe. Az ösztöndíjat a következő két évben szintén 100-100 alkotó nyerheti el.

Átadták a Gyulai Várszínház idei nívódíjait a Nemzeti Színházban a Székely János Napok programsorozata keretében a Caligula helytartója című előadás előtt október 19-én. A Sík Ferenc-díjat Béres László rendező vehette át Venczel Péter és Orbán János Dénes Búbocska című ördögmusicalének kiemelkedő színvonalú megrendezéséért. A Havasi István-díjat Szász János rendezőnek ítélték oda Székely János Caligula helytartója című drámájának kiemelkedő színvonalú, a Gyulai Várat alkotó módon bejátszó megrendezéséért. Az Őze Lajos-díjat Tege Antal színművésznek, rendezőnek adták át Tom Stoppard Rosencrantz és Guildenstern halott című darabjában nyújtott kiemelkedő színművészi teljesítményéért és a Shakespeare Fesztiválon diákszínjátszók által előadott utcaszínházi produkció megrendezéséért.

Erős női karaktereket bemutató három európai alkotás versenyez az Európai Parlament (EP) Lux filmdíjáért, a filmeket novembertől vetítik Európa minden országában. Benedikt Erlingsson, az Izlandi amazon rendezője energetikus és életigenlő filmet készített egy zenetanárnő és környezetvédelmi aktivista kettős életéről. A szerb Mila Turajlic A másik oldal című dokumentumfilmje egy család történetén keresztül mutatja be az ország demokráciáért folytatott küzdelmét. Az osztrák Wolfgang Fischer, a Styx rendezője pedig a menekültválságot dolgozza fel egy vitorlázónő morális vívódását követve. Magyarországon az Uránia moziban lehet megnézni a filmeket, a Styxet november 7-én, A másik oldalt november 8-án, az Izlandi amazont november 9-én. A győztes filmet az EP-képviselők választják ki, de a nézők is szavazhatnak 2019. január 31-ig a Lux filmdíj honlapján. A nyertest novemberben jelentik be.

Egész évben működő befogadó színház alakult Magyarpolányban. A Pajtaszínház első előadása Márai Sándor és Hamvas Béla írásaiból készült A magány változatai október 22-én lesz a Soproni Petőfi Színház és a Forrásszínház koprodukciójában. Február végéig tíz produkciót tűztek műsorra nyolc társulat előadásában: a nézők láthatják egyebek mellett a Soproni Petőfi Színház Rejtő, a megejtő című szilveszteri kabaréját, a Fabók Mancsi Bábszínháztól az Amikor betér az égi király című produkciót, a Beregszászi Illyés Gyula Nemzeti Színháztól pedig Szigligeti Ede Liliomfi című vígjátékát.

Szerelmes regénnyel jelentkezett Temesi Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagja. A 49/49 című kötetet október 17-én mutatták a Petőfi Irodalmi Múzeumban Budapesten. A kötetbemutatón Temesi Ferenc elmondta: a regény egy olyan szerelem története, amely egy rövid kamaszkori diákszerelemként kezdődik, majd csupán negyven év elteltével teljesedik be. Főhőse az 1949-ben született Márk és Ilona. A regény ennek megfelelően két idősíkon, a 60-es évek végén és a 2010-es években játszódik – fűzte hozzá az író, megjegyezve, hogy mindkét szál 49-49 fejezetre tagolódik. Temesi Ferenc elárulta azt is: jelenleg egy filmterven dolgozik, ám régóta foglalkozik egy másik regénnyel is, amelyben minden tudása benne lesz, amit csak férfi íróként a nőkről tudhat.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma