Grien az első emberpárt szokatlan szerepben ábrázolja: Ádám pózőr, Éva pedig csábító, Lorenzo Costa Venusa már elmozdul a Botticelli korában jellemző női szépségideáltól, Cesari olajmunkáján szereplő Diana pedig egészen férfias. De mit és mennyit látunk ezekből a képekből, ha gőgicsélő babánkkal érkezünk a múzeumba? Egyáltalán: nem néznek ki minket a kiállítótérből?
Máté Bence Túlélési ösztön című fotója is bekerült a rangos World Press Photo díjra a hat jelölt közé természetfotó kategóriában. A fényképen levágott lábú békák láthatók, amint a felszín felé törekednek, miután visszadobták őket a békapetékkel teli vízbe.
A világ legrégebb óta működő és egyik legnagyobb presztízsű nemzetközi művészeti kiállításán, a Velencei Biennálén való szereplés mindig kiemelt szerepet töltött be a magyar művészeti életben. A Ludwig Múzeumban most Pavilon címmel egy biennáletörténeti kiállítássorozat idézi fel az egykori velencei kiállításokat. A pop-up kiállításról Boros Gézát, a Velencei Biennále Iroda vezetőjét kérdeztük.
Az 1918-ban átadott Gellért szálló szobáiban már volt telefon és cselédhívó, amely a megszokottól eltérően csak fényjelzést adott. Az eredeti épületben tenisz- és minigolfpálya is volt, amelyeket később hullám- és pezsgőfürdővé alakítottak. Ilyen és ehhez hasonló érdekességeket tudhattunk meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Gellért 100 című kiállításan tartott vezetésen.
Négyévnyi gyerekkihordásnak nevezi, és 15 évvel a Müpa megnyitása után most a Nemzeti Táncszínházat is portfóliója top épületének tartja Zoboki Gábor építész. Soha nem tudja elengedni a műveit, szakmáját épp annyira tartja művészetnek, mint iparágnak. Az általa megálmodott, vadonatúj teátrum február 15-én óriási érdeklődés közepette nyitotta meg kapuit. A tánc új otthonra talált Magyarországon.
A címszerep beszélő neve élvezetet jelent, de ez megtévesztő, mert Giocondának nincs sok oka az örömre Ponchielli Giocondája így is az egyik legőszintébb és egyszersmind az egyik legszenvedélyesebb olasz operatragédia.
Andy Warhol, a modern kor egyik legjelentősebb alkotójának műveiből és személyes tárgyaiból nyílik február 20-án kiállítás Békéscsabán. Kelet-európai gyökereiről, a tömegtermelés és a magas művészet viszonyáról, a művész rejtőzködő személyiségéről is beszélgettünk Gyarmati Gabriella művészettörténésszel, a nagy nemzetközi érdeklődést is kiváltó tárlat intézményi társkurátorával.
Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése a kormány támogatásával valósult meg.
Bele lehet szeretni valakibe, aki nem létezik? Ki a beteg és ki egészséges? Mit jelent az, hogy személyiség? Lélek? Mit jelent élni? Szabó Borbála Rebeka című darabja – egy szerelmi négyszög története három szereplővel, két színészre – szokatlan alaphelyzetben mutatja meg életünk szokványos helyzeteit és nagy kérdéseit.
Filmekből és irodalmi művekből is jól ismerhetjük azt a képet, hogy gyümölcsökkel és borral gazdagon megrakott asztalok körül jeles római férfiak tógában hevernek, táncosokat vagy más attrakciót figyelnek, miközben Dionüszosznak és Vénusznak hódolva átadják magukat az élvezeteknek. Első hallásra furcsának tűnik, mégis igaz: ehhez hasonló jelenetek a IV. században a mai Magyarország területén, egy Balatonhoz közel eső római villában – melynek urát Seusónak hívták – úgyszintén előfordultak.
Több mint 100 éve kihaltnak vélt óriásteknősfaj egy példányát fedezték fel a Galápagos-szigetekhez tartozó Fernandinán. A Chelonoidis Phantasticus fajhoz tartozó felnőtt nőstényre egy expedíció bukkant rá. A Fernandina-szigeti óriásteknőssel együtt 12 galápagosi teknős létezik, a szigetcsoport minden nagyobb tagján egy-egy. A Galápagos-szigetek 1979 óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Új szumátrai tigris érkezett a Nyíregyházi Állatparkba, a tízéves nőstényt a már ott élő nyolcéves hím új „feleségének” szánják a szakemberek, és remélik, hogy az ivarzási időszakban fogamzóképes lesz a nőstény, nászukból pedig később utód születik. A szumátrai tigris a ma élő legkisebb és legdélebbre élő tigrisalfaj. Vadon élő egyedei kizárólag az Indonéziához tartozó Szumátra szigetének alacsonyan fekvő területein és hegyi erdőségeiben fordulnak elő. Az állatok a természetes élőhelyeik elpusztítása és az orvvadászat miatt kerültek a súlyosan veszélyeztetett fajok közé. Jelenleg mindössze négyszáz példány él szabadon, a világ állatkertjeiben körülbelül háromszázat tartanak.
A Kárpát-medencei falvakat bemutató új sorozat első részében Bátka, Csicsó, Hetény hozza el értékeit a Magyarság Házába a Felvidéki Magyar Nemzetrész Értéktár közreműködésével. Népi játékok, kézműveskedés (azsúrozás, cirokseprű-készítés), fotókiállítás, verséneklés, citerabemutató, hangverseny, koncertek, előadások, étel- és italkóstoló várja az érdeklődőket február 22-én, pénteken 17 órakor a Duna Palotában.
2019. február 21-től május 9-ig kéthetente csütörtökön, 18 órától folytatódik a Magyar Művészeti Akadémia Esték a Hild-villában című előadás-sorozata. A következő hat alkalommal az eucharisztia a téma. Az első előadás 21-én Boros János: A látható és a láthatatlan – Az Eucharisztia tan és a modern ismeretelmélet lesz. A részvétel regisztrációhoz kötött, melyet az www.mma-mmki.hu oldalon lehet megtenni.
Tízmillió euróból (3,2 milliárd forint) felújítják és 2021-ben újra megnyitják a nagyközönség előtt a Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosót. A Firenze történelmi belvárosában kialakított, fedett folyosót 2016-ban zárták be biztonsági okokból. Az átjáró egyedülálló építmény segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában. Az 1565-ben épült, helyenként csak egy méter széles titkos átjáró, amely a Palazzo Vecchiót köti össze az Uffizin és a Ponte Vecchión keresztül a Pitti-palotával, egykor több mint 700 portrénak és önarcképnek adott otthont falain. 2021-re tervezett újranyitásakor az építmény ókori római és görög feliratok gyűjteményét, valamint 30 szobrot fog őrizni.
Liszt Esz-dúr zongoraversenyének első vázlatait még ifjúkorában vetette papírra, de csak később, a weimari időszakában kezdte kidolgozni, s összesen öt változatot készített az idők során. A bemutatón Berlioz vezényletével Liszt maga játszotta a zongoraszólamot. Február 22-én a Müpában a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Liszt-estjén az olasz Mariangela Vacatello zongoraművésznő szólaltatja meg a művet.
A nemrég elhunyt Grendel Lajosra emlélezve február 21-én 19 órától Grendel-emlékestet tartanak a a felvidéki Somorján, a Mozi klubban Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, valamint N. Tóth Anikó, író, irodalomtörténész, egyetemi tanár részvételével. Tandori Dezsőre pedig két budapesti helyszínen emlékeznek ezen a héten: február 22-én 18 órától a Három Hollóban, 24-én 17 órától a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Szerzői esttel köszönti 75. születésnapja alkalmából az Erkel- és Kossuth-díjas pécsi zeneszerzőt, Vidovszky Lászlót a Pannon Filharmonikusok Zenekar február 23-án a pécsi Kodály Központban. Az esten a szerző műveiből hallhat átfogó válogatást a közönség, amelyek négy-öt évtizedet ölelnek át, gazdag életművének fontosabb állomásait jelenítik meg.
Február 21–23. között a Fonó Budai Zeneházban legizgalmas világzenei produkciókból hallhat válogatást a közönség. A sorozat a Góbé és a PásztorHóra táncházával indul, majd a Meybahar görög-örmény zenekar estjével folytatódik pénteken, végül szombaton öt különböző formáció muzsikái töltik be a házat.
© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma