fejlec_okt.18

2018.06.08

Megvan a kultúra 50 arca. A Fidelio KULT50 című kiadványát június 7-én mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap szerkesztősége és egy héttagú zsűri – jelölések alapján – választja ki azt az 50 személyt, akikre érdemes figyelni a színház, a tánc, a film, az irodalom, a zene és a képzőművészet területén. A kiadvány 2017-ben jelent meg először.

DSC_3243
Fotó: Fidelio


A KULT50 nem ranglista, hanem olyan kiadvány, amellyel ötven jelentős hazai alkotó munkásságát ismerik el és bemutatják őket az olvasóknak. Molnár Barbara, a Fidelio print lapjának és a KULT50 főszerkesztője a kiadvány beköszöntőjében így fogalmaz:

„Ahogyan a Fidelio magazin hónapról hónapra kalauzol Budapest programtengerében, úgy a KULT50 a kultúra világában szeretne trendek és brandek között navigálni. Irányokat mutatni.

De mitől lesz valami divat, és mitől márka?

Trendhez néha elég a szerencse. Igazi márkává válni – ehhez azért sokkal több kell. Önazonosság, rengeteg munka, tehetség, és nyilván itt is szükséges a nem kevés szerencse. Akik ebben a lapban szerepelnek, nem félnek új irányokat kipróbálni, akár szembemenni az árral, őrült sok munkát végezni, és végigolvasva az idei kiadványt, láthatjuk, ez a munka lehet nyúlfarknyi kávézóban, ahol ismeretlen képzőművészek válhatnak ismertté, önerőből működő közösségi terekben, magánszínházakban, és persze minden egyes könyvlapon, koncerten, színpadon, mozivásznon, műhelyekben, a háttérben és a rivaldafényben.

A tehetséget, a tehetséges emberek munkáját ünnepeljük ezzel az magazinnal. Szerencsére van kiket, és van mit.”


DSC_3227
Molnár Barbara, Ragályi Elemér, Vajda Gergely, Parti Nagy Lajos, Tenki Réka (balról jobbra)
Fotó: Fidelio


A 2018-as KULT50 kiadvány bemutatóján trendekről és brandekről beszélgettek négyen az ötvenből: Tenki Réka színművész, Parti Nagy Lajos költő, író, Ragályi Elemér operatőr és Vajda Gergely klarinétművész, karmester.


A teljes lista:

- Ágh Márton látványtervező,

- Barabás Lőrinc trombitaművész, zeneszerző,

- Baráth Emőke énekes,

- Birkás Ákos festőművész,

- Bodor Johanna táncművész, koreográfus,

- Boldoczky Gábor trombitaművész,

- Bödőcs Tibor író, humorista,

- Bucsi Réka animációs filmkészítő,

- Fekete Ádám színész, dramaturg, író,

- Fischer Ádám karmester,


DSC_3105
Parti Nagy Lajos
Fotó: Fidelio


- Fischl Mónika színművész, énekes,

- Gadó Gábor gitárművész,

- Gergye Krisztián táncművész, koreográfus,

- Gimesi Dóra író, dramaturg,

- Gyöngyösi Levente zeneszerző,

- Háy János író, költő,

- Hernádi Judit színművész,

- ifj. Vidnyánszky Attila színművész,

- Jordán Adél színművész,

- Juronics Tamás táncművész, koreográfus,

- Kelemen Barnabás hegedűművész,

- Keresztes Zsófi szobrász,

- Keserü Ilona festőművész,

- Korniss Péter fotóművész,

- Kostyál Márk rendező,

- László Boldizsár énekes,

- László Zsolt színművész,

- Magyarosi Éva képzőművész, animációs rendező,

- Oltai Kata kurátor,


DSC_3190
Ragályi Elemér
Fotó: Fidelio


- Parti Nagy Lajos költő, író,

- Peer Krisztián költő, író,

- Perényi Miklós csellóművész,

- Ragályi Elemér operatőr,

- Somogyi Hajnalka kurátor,

- Szabó T. Anna költő, író,

- Szécsi Noémi író,

- Székely Kriszta rendező,

- Szemenyei János színművész,

- Szikszai Rémusz színművész,

- Szirtes Edina Mókus énekes, dalszerző, zeneszerző,

- Tasnádi István író, forgatókönyvíró,

- Tenki Réka színművész,

- Tompa Andrea író,

- Tóth Krisztina költő, író,

- Tóth Viktor szaxofonos, zeneszerző,

- Török Ferenc filmrendező,

- Vajda Gergely zeneszerző, karmester,

- Várjon Dénes zongoraművész,

- Vilmányi Benett színművész,

- Vranik Roland filmrendező.


DSC_3055
Tenki Réka
Fotó: Fidelio

 

A Fidelio szerkesztősége mellett a KULT50 végső névsorát összeállító zsűri tagjai: Stuber Andrea, Veiszer Alinda, Winkler Nóra, László Ferenc, Fáy Miklós, Réz András, Zipernovszky Kornél.


A kiadványban az ötven művészt bemutató portré mellett gazdag kínálat található a hazai kultúrával foglalkozó elemző és magazinos cikkekből is. Interjú olvasható – többek között – Nyáry Krisztián irodalomtörténésszel, akit a papíralapú könyv létjogosultságáról kérdeztek, Csányi Vilmos etológussal, aki a kultúra evolúciójáról beszélt, de szó esik még egyebek mellett a közelmúltban lezajlott gasztronómiai forradalomról és a hazai kávékultúráról is, Réz András esztéta pedig a mozi jövőjéről elmélkedett.


A KULT50 kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

DSC_3134
Vajda Gergely (középen)
Fotó: Fidelio
Stratovarius
2018.10.15

A finn szimfonikus metal ikonikus alakjai lépnek színpadra október 28-án a Barba Negra Music Clubban. A Nightwish egykori énekesnője, Tarja Turunen saját zenekarával érkezik, utánuk pedig a több mint 30 éve működő Stratovarius csap a húrok közé. Mindkét csapat teljes hosszúságú műsort és meglepetéseket ígér.

Nyitva1

2018.10.15

A monogámia kérdéskörét járja körül humorosan Nagypál Orsi Nyitva című első nagyjátékfilmje, amelyet október 18-ától vetítenek a magyar mozikban. A rendező célja az volt, hogy sokakhoz eljussanak azok a kérdések, amelyeket a film felvet: hogy mit várunk el egy párkapcsolattól, szüksége van-e mindenkinek a hosszú távú együttlétre, tudja-e ezt mindenki csinálni.

42271519_1515412641938726_4707780457066921984_o

2018.10.15

A Müpában mutatja be az Edinburgh Fringe Festival legjobb produkciójának választott, My Land című darabot október 16. és 21. között a Recirquel társulat a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. A kortárs táncot, a színházat és a cirkuszművészetet ötvöző My Land az ember és az anyaföld közötti örök kapcsolatot jeleníti meg.

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Eduardo Arroyo világhírű spanyol festőművész és szobrász október 14-én Madridban. „Bizonyos, hogy pályatévesztett író vagyok, aki több regényt és néhány elbeszélést megfestett. Irodalmi szenvedélyem késztetett arra, hogy néhány történetet festékkel, ecsettel mondjak el” – nyilatkozta önmagáról a művész 2003-ban az MTI-nek, amikor Budapesten járt a Ludwig Múzeumban rendezett kiállítása alkalmából. Eduardo Arroyo a képzőművészet mellett az írást sem hanyagolta: több kötete is megjelent, 1986-ban Münchenben bemutatták első drámáját Bantam címmel.

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház 2012-es alapítása óta háromszorosára nőtt a színházba járók száma a városban, az intézmény előadásai a Kárpát-medence minden részére eljutnak – mondta a nógrádi megyeszékhely társulatának igazgatója az M1 aktuális csatornán október 14-én. Simon Lajos szerint a 2012-ben alakult társulat számára nem volt kérdés, hogy a város szülöttének nevét viselje. A pályatársak kiemelték a színész Zenthe Ferenc tehetségét, kitartását, alázatát, ezért a névválasztás a társulatot is hasonló erényekre kötelezi.

Megnyílt Egerben a Magyar festészet napja fő rendezvénye: az Élő magyar festészet 2018 című meghívásos tárlat, melynek alkotásai – három festőgeneráció munkái – áttekintést adnak a kortárs magyar festészetről. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) életműdíját Orosz János fstőművész, míg a Magyar Művészeti Akadémia díját Szilágyi János vehette át. A fiatalon elhunyt nagybányai festőtehetségről elnevezett Maticska Jenő-díjban Czene Márta részesült, Eger város díját pedig Nádas Alexandra kapta.

Újraindítják a sárközi szőttesek gyártását a Tolna megyei Decsen, ahol első lépésben felújítják az egykori háziipari szövetkezet épületét. A szőttesgyártás elindítására összesen 260 millió forintos projektet dolgoztak ki, később az épületet belülről is felújítják és szövőgépeket vásárolnak. A szövés újraindításával párhuzamosan ismét Decsen helyeznék el és mutatnák be a 834 darabos sárközi szövési mintatárat. A háziipari szövetkezet működésének idején létrehozott, egyedülálló gyűjteményt annak idején a kulturális tárca vásárolta meg, jelenleg a Hagyományok Házában található. A Sárköz népművészete: a szövés, hímzés, gyöngyfűzés és viselet 2012 szeptemberében felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére.

Hagyományos költőversenye nyerteseinek Tavirózsa és Lilla-díjat, a magyar irodalomért és kultúráért végzett tevékenységért Csokonai-díjat adott át október 13-án, szombaton Hévízen a Csokonai Vitéz Mihály Irodalmi és Művészeti Társaság. A Csokonai-díjat ezúttal Hizsnyai Zoltán szlovákiai magyar író vehette át. A Lilla-díjat a kolozsvári André Ferenc és a hévízi Vajna Ádám közösen írt versért kapta meg a zsűritől, a Tavirózsa Díjat pedig Máté Anasztázia hévízi gimnazista nyerte el. A versenyt Zalán Tibor, a társaság alelnöke indította el október 12-én reggel öt olyan kifejezés, félmondat vagy szó megadásával, amelyet minden költőnek versbe kellett foglalnia. A verselőknek péntek estig volt lehetőségük az alkotásra. A Csokonai társaság idei kétnapos – kötetbemutatókkal és Beck Zoltán koncertjével is kísért – rendezvényének címe Az empátia alkonya volt.

Jenei Szilveszternek van mit mesélnie, hiszen ötven éve van a pályán gitárosként, énekesként, zeneszerzőként. Több legendás zenekar tagja volt, 300 dalt komponált, nyolc arany és három platinalemez lóg a szobája falán. Most, 70. születésnapja alkalmából egy rendhagyó koncert keretében újra átélhetjük vele az elmúlt évtizedek sikerét sztárvendégek részvételével a Stefánia Palotában október 13-án, 19 órától.

szilveszter3

Idén hatodik alkalommal rendezik meg a Szentendrei Jazz- és Borfesztivált, amely szeptember 28. és 30. között várja a látogatókat Szentendrén. A történelmi belváros sétálóutcáján, a Fő téren és a belvárosi házak udvaraiban az ország minden borrégiójából érkező borászatok várják az érdeklődőket, valamint számtalan borszakmai és kulturális program, köztük jazzkoncertek, séták és kiállítások is.

Rekord nyári látogatottságot könyvelhet el alkotóházaiban a MANK Nonprofit Kft. A Szigligeten, Zsennyén, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen, Mártélyon és Galyatetőn található hat alkotóházban inspiráló alkotásra nyílik lehetősége a művészeknek, de az épületek egyre több szakmai rendezvény helyszínéül is szolgálnak.

A múzeumi és könyvtáros szakma a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című, EFOP-3.3.3-VEKOP-16-2016-00001 azonosítószámú kiemelt projekt keretében sokat tesz azért, hogy csökkenjen a korai – azaz a végzettség nélküli – iskolaelhagyók aránya, javuljon a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci helyzete, erősödjön a fiatalok társadalmi integrációja, csökkenjen a szegénységben, társadalmi kirekesztettségben élők száma. A nemes célok elérése érdekében a két kulturális szakterület három éven át tartó programot indított 2017 februárjában.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma