GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.11.08

Kiállítást és könyvbemutatót tartanak A varázsló felemeli ceruzáját címmel Sajdik Ferenc Kossuth-díjas grafikus, karikaturista életművéből november 8-án este a Várnegyed Galériában, Budapesten. A december 8-áig látható kiállításon zömében színes Sajdik-rajzokat, pasztelleket, íróportrékat és portrésorozatokat, valamint képregényeket és szólórajzokat mutatnak be.

IMG_0309_Copy


Sajdik Ferenc, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és más legendás figurák megalkotója Kernács Gabriella művészettörténész, Sajdik Ferenc albumának szerkesztője szerint nagyon különleges csoportportékat rajzolt. A kiállításon látható többek között A 20. század, Szép volt fiúk! alcímű műve, amelyen a 20. század jellemző figurái, köztük Albert Einstein, Kós Károly vagy Bartók Béla tűnik fel. A magyar Nobel-díjasok és akik megérdemelték volna című alkotásán pedig azoknak a portréja is szerepel, akik nem kapták meg a Nobel-díjat, mint például Semmelweis Ignác – tette hozzá. Elmondta, hogy a 88 éves alkotó hatalmas életművel rendelkezik, amelynek csak egy szeletét, főként a színes alkotásait mutatják be a kiállításon, amely a Szülőföld Kiadó gondozásában nemrég megjelent A varázsló felemeli ceruzáját című album anyagából is válogat.


IMG_0340_Copy

 

A könyv Sajdik színes és fekete-fehér munkáit egyaránt felvonultatja. A kötetben Sajdik alkotótársának, Csukás Istvánnak A varázsló felemeli ceruzáját címmel olvasható tanulmánya. A könyv és a kiállítás is innen kapta a címét – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy az albumban Kaján Tibor karikaturistától, valamint Sajdik Ferenctől is olvasható egy-egy írás. A művész családjáról, zsoké édesapjáról és a balerina édesanyjáról mesél. Mindezek mellett Charles Baudelaire A karikaturista című szabad verse is szerepel az albumban.


IMG_0348_Copy

 

Sajdik Ferenc 1930-ban született Neuenhagen bei Berlinben, 1965-ben lépett be a Ludas Matyi című legendás élclaphoz, ahol annak megszűnéséig, harminc éven át dolgozott. Azóta szabadúszóként tevékenykedik, rajzfilmeken dolgozik és folyamatosan készíti karikatúráit. „Sajdik egy nagyon jó képzőművész, aki remekül bánik a színekkel is és vidám, hömpölygő rajzai mögött sokszor komoly mondanivaló húzódik meg” – mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy Papp László gyűjtőnek köszönhetően nyílt meg Vácon Sajdik Ferenc Mosolyalbum című állandó kiállítása.


IMG_0356_Copy

 

A művészettörténész szerint Sajdik ahhoz a nagy nemzedékhez tartozott, amely a Ludas Matyinál várt ismertté úgy mint a fekete humor magyar művelője Várnai György, az abszurd karikatúrista Réber László, a filozofikus karikatúrista Kaján Tibor vagy a Hegedűs István (Hihi), aki melankolikus, fanyar rajzokat készített. „Ezen belül Sajdik attól különleges, hogy a csetlő-botló kisembert rajzolta meg derűs életszeretettel. Rajzaiból a megbocsátó, összekacsintó szeretet árad, hogy mi emberek, mindnyájan ilyenek vagyunk” – tette hozzá a művészettörténész.

 

Forrás: MTI

Fotó: Csákvári Zsigmond

plakat003

Ido_Kep_Palyazati_felhivas_003

2019.03.20

Fiatal alkotóművészek számára igazi kihívást jelentenek a szakmai élet első lépései. Sokszor már a kezdeti érvényesülés szakasza is feltételekhez kötött. De hogyan érhetőek el az első sikerek pályakezdő művészek számára, és milyen lehetőségek segíthetik tehetségük kibontakoztatását? Bemutatunk néhány aktuális lehetőséget, melyek inspirációs forrást jelenthetnek számukra.

nureyev-6
2019.03.20

Orosz balett – e szókapcsolat patinás „brand”, márkanév, mely mögött több mint kétszázhetven éves, páratlanul gazdag történelem ragyog, olyan nevekkel, mint Vaclav Nizsinszkij, Anna Pavlova vagy Rudolf Nurejev. A tánctörténet kulisszái mögé a Táncarchívum vezetője, Halász Tamás kalauzol el.

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Április 11-én mutatják be a magyar mozikban a Virágvölgy rendezőjének új filmjét, a Kilenc hónap háborút. Az alkotás egy kárpátaljai magyar fiú történetét meséli el az ukrán-orosz fegyveres konfliktus árnyékában. A 24 éves Jani bevonul a katonaságba, és az életét is kockára teszi, hogy megtapasztalja a függetlenséget. Hamarosan az első vonalban találja magát, miközben anyja számolja a napokat hazatérésééig. A film világpremierjét a Szarajevói Filmfesztiválon tartották, ahol a dokumentumfilmes versenyprogramban elnyerte a zsűri különdíját.

Április 5-én bemutatják a világ leghíresebb balett táncosáról, Rudolf Nureyevről szóló filmet a Vígszínházban. A White Crow-t előbb vetítik hazánkban, mint New Yorkban, ugyanis akkora az érdeklődés a hamarosan kezdődő Nureyev Nemzetközi Balettverseny iránt, hogy a film forgalmazói nem akarták kihagyni ezt a lehetőséget. Ráadásul a film főszereplője is éppen most érkezik Magyarországra: Oleg Ivenko a verseny díjkiosztó gálaestjének egyik sztárja lesz.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

Az élet házai | Halhatatlan zsidó temetők címmel nyílik kiállítás Klein Rudolf fotóiból a Műcsarnokban március 22-én.

344

Március 22-én, a víz világnapja alkalmából premier előtt országosan több moziban is vetítik a legendás mesét. Azok a gyerekek, akik életükben most először mennek moziba, „Első mozim” csomagot kapnak ajándékba.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma