IDO_KEP_banner_728x90_2_002

2013.08.16

A Népművészet Ifjú Mestereinek alkotásaiból rendeznek kiállítást a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban, melyet 2013. augusztus 16-án Halász János, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nyitott meg.

„A népművészet művészeti anyanyelvünk olyan erőforrása, amellyel a természeti erőforrásokhoz hasonlóan gazdálkodnunk kell. Ez a kiállítás is bizonyítja, hogy a népi kultúra szerves része a nemzeti kultúránknak” - mondta megnyitó beszédében Halász János kultúráért felelős államtitkár.

 

A Népművészet Ifjú Mestere díjat 1961-ben alapították 35 éven aluli alkotó- és előadóművészek számára, hogy általa ösztönözzék a fiatalokat a magyar és a magyarországi nemzetiségi hagyományok ápolására, továbbéltetésére. A díj pályázat útján nyerhető el, lebonyolítója 2001 óta a Hagyományok Háza. A pályázaton nyertes alkotásokat minden évben kiállításon mutatják be. Az idei művek 2013. szeptember 20-ig láthatók a Hagyományok Háza Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

 

A csaknem félmillió forintos pénzjutalommal járó díjat idén a következő népművészek kapták:

 

Krajcso
Krajcsó Bence (Forrás:szon.hu)

Krajcsó Bence, citerás

A pályázó dolgozata az eddigi legteljesebb feltáró-elemző munka Szaszkó József citerajátékáról. Színpadi produkciójában sikerült a legteljesebb hitelességgel visszaadnia példaképe játékának egyéni stílusjegyeit.

 

Bohács Brigitta – Éder Róbert, néptáncos pár, megosztva

A pályázók sokat foglalkoztak a Rétköz táncanyagával, előadásukat a zsűri meggyőzőnek találta, pozitívan értékelte a táncban tapasztalt harmonikus párkapcsolatot, dinamikai játékot.

 

Pál Eszter, énekes

Családja révén gyerekkora óta a zene és a népi kultúra vonzásában él, fontos számára szűkebb hazája, a magyarlakta Kárpátalja néphagyományainak gyűjtése, megőrzése, továbbá az, hogy ezt a tudást továbbadja.

 

Csíkné Bardon Réka, csuhéfonó

A pályázó elkészített tárgyainak fonásmintáit szűkebb környezetében gyűjtötte és dolgozta fel. Tudását megosztja a környék asszonyaival, ő hozta létre a Redneki Fonót.

eszter
Pál Eszter énekes (Forrás: szalonna.hu)

 

Győri Balázs, bútorkészítő

A faragás mesterségét a nádudvari szakiskolában sajátította el, Galánfi András irányításával. Ma utódjaként irányítja a faragók munkáját.

 

Gajdics Krisztián, bőrműves

A pályázó teljes áttekintést adott a karikás ostor hortobágyi változatairól. Anyagismerete, anyaghasználata, hagyományismerete magas szintű tudásról tanúskodik. Az elkészült tárgyak egységesek, hűen visszaadják a tárgytípus jellegét.

 

Forgács Gyöngyi Imola, vesszőfonó

Kosárfonó dinasztiából származó tehetséges alkotó, aki gyerekkorától kezdve foglalkozik a fűzvesszővel. Pályázati anyaga is tükrözi ezt a több évtizedes szakmai tapasztalatot: technikai tudásához ügyesen választotta a gazdasági használati eszközök közül a tyúkültetéssel, csibeneveléssel kapcsolatos tárgyakat. A beadott pályamunkák mívesen mutatják be az aprójószág tartásához szükséges vesszőmunkákat.

Kulcsszavak:

lukoviczky

Saint-Philibert_apatsagi_templom_Tournus_1953__Lucien_Herve_R

2019.04.21

Igazi 20. századi, kalandos magyar élet jutott Lucien Hervének. Elkán László néven született Hódmezővásárhelyen 1910-ben, majd 18 évesen Párizsba ment. Dolgozott bankban, volt divattervező, festett képeket, újságíróként, majd fotósként épített karriert. A francia hadsereg katonájaként volt hadifogoly, szökevény, az ellenállás tagja. Épületekről született képei tették híressé. A 97 évesen elhunyt fotós műveiből Lucien Hervé – Az építészet csendje címen nyílt kiállítás a Pannonhalmi Főapátságban.

deri-tojas2_R

2019.04.21

A néprajzi és népművészi gyűjtemények kialakulásának már viszonylag korai szakaszában figyelem fordult a hímes tojások felé, s hamar a kollekciók részévé váltak. A debreceni Déri Múzeum is őriz néhány értékes darabot. Van, amelyiket karcolt technikával díszítették, másokat írókával, a legújabbat pedig ecsettel, temperával festették.

kerekes_gabor

2019.04.21

A 2000-es évek elején webes galériaként induló, pár éve a Bartók Béla útra költöző Artphoto Galériában számtalan kiemelt alkotó munkái fordultak meg. Az izgalmas kezdeményezések iránt nyitott intézmény Kerekes-Barabás Projekt címmel nyílt kiállításának tárlatvezetésén jártunk.

A Fragonard-gyár új parfümmúzeumában a látogatók mintegy 400 parfümmel, és az illatszerek európai történetével is megismerkedhetnek. A múzeum a dél-franciaországi Grasse városában található világhírű parfümgyáré, amelyet hagyományos parfümkészítő művészetéért 2018-ban az UNESCO is felvett a kulturális világörökségi listájára. Míg régen az erős illatokat elsősorban temetési szertartások, később pedig a testszag elfedésére használták, a középkortól kezdve a parfüm már a luxusterméknek számított. Bár az egyház sokáig rossz szemmel nézte az illatosítást, a keresztes hadjáratokról visszatérők is sok egzotikus parfümöt, olajat hoztak magukkal Európába, új illatokkal gazdagítva a kínálatot. A 18. századtól az erős illatok kifinomultabbá váltak, ám még a 20. század elején is nehéz illatok hódítottak a mai ízléshez képest.

Előadó-művészeti tevékenységű nonprofit céget hoztak létre az ősszel elindult pásztói színház alapítói, köztük Kautzky Armand. A Balassi Bálint Színház Nonprofit Kft. másik két tulajdonosa Katona Attila zeneszerző és Katona József díszletfestő iparművész. A színházalapítást a 9 ezres kisváros kezdeményezte. Az előadások a művelődési házban zajlanak majd.

A budapesti Nemzeti Színház repertoárján is szereplő Ady-estjével vendégszerepel a kolozsvári színházban Földes László Hobo. A föltámadás szomorúsága című verses-zenés összeállítás április 24-én, szerdán 17 és 20 órától tekinthető meg a színház Stúdiótermében.

Az 1600 éves aranykincset Észak-Izraelben, Galileában találták kiránduló kamaszgyerekek a földeken, Cipóri patak medrénél. Egy tanösvény mellett bukkantak rá, amely a késő római és a bizánci korban a zsidók önrendelkezését biztosító bírói tanácsnak, a Szanhedrinnek otthont adó különböző helyszíneket köti össze egymással.

Az érme egyik oldalán II. Theodosius császár (401-450) látható, aki arról is ismert, hogy ő tette törvényeivel másodosztályú polgárokká az Izrael földjén élő zsidókat. A másik oldalon a győzelem istennője látható egy hatalmas kereszttel. Az aranyéremnek az egykori neve solidus volt, ez volt a leggyakoribb pénznem a késő római birodalomban, és a korai bizánci korszakban.

A mesterséges intelligenciát egy hongkongi művész hozta létre. Victor Wong három év alatt építette meg és programozta be az A. I Gemini nevű robotot, amelyet a tusfestés technikájára tanított meg, és a Holdról készült háromdimenziós képekkel „táplálta". Az A.I Gemini átlagosan 50 óra alatt fest meg egy képet, amelyhez általában mindössze fekete tintát, vizet és kínai merítéses technikával előállított papírt használ. A robot egy képének ára jelenleg nagyjából 10 ezer font (3,7 millió forint) Londonban.

Május 25. és június 2. között negyedik alkalommal rendezik meg a Zsidó Művészeti Napokat (Zsimü) Budapest meghatározó kulturális helyszínein.

budapest_bar

Antonín Dvořák nagyszabású h-moll gordonkaversenyét tűzi műsorra a Pannon Filharmonikusok zenekar április 27-én a pécsi Kodály Központban. A gordonkairodalom egyik legjelentősebb darabját Alexander Buzlov orosz csellóművész szólaltatja meg.

M/Ámor vagy amit akartok címmel, a Shakespeare-komédiák sajátos dramaturgiáján alapuló vígjátékot mutat be a Terminál Workhouse fiatal alkotókból álló csapata a Kós Károly Művelődési Házban április 23-án, kedden 19 órakor.

Palóc húsvétot tartanak hétfőn a szlovákiai Fülek várában. A tizennegyedik alkalommal megtartott rendezvényen a helyi értékekre, a palóc hagyományokra helyezik a hangsúlyt, de a műsorban a magyar mellett a szlovák kultúrát is bemutatják.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma