GaleriaMegnyito_banner_728x90_002

2018.07.02

A kilencvenéves hortobágyi művésztelepen született alkotásokból nyitottak kiállítást június 30-án a debreceni Kölcsey központban. A Vászonra örökítve a sík világa… című kiállítás megnyitóján Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ (DMK) igazgatója elmondta: a Hortobágy fontos szerepet játszik Debrecen kulturális életében, és fontos eleme az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatnak.

A Vászonra örökítve a sík világa... című tárlat megnyitóján felidézték, hogy a 20. század elején a nagybányaiak, később a vásárhelyiek, mindenekelőtt Tornyai és Koszta nyomdokaiban három művész, Boromisza Tibor, Káplár Miklós és Maghy Zoltán 1928-ban Hortobágyi Kolónia néven alapította meg az első hortobágyi plein air csoportosulást. Mindhárman az alföldi festészet megkerülhetetlen alakjai. Hosszú szünet után az 1970-es években folytatódott a pusztában való festés Égerházi Imre festőművész vezetése alatt Hortobágyi Alkotótábor néven. Bár Maghy Zoltán személyében ott volt a folytonosság, 1981-ben a tábor ismét megújult, ekkor Sipos Zsófia, Madarász Gyula és Tar Zoltán debreceni festőművész is csatlakozott a „pusztázáshoz”, a tábor pedig Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep néven folytatódott. A 2012-es évtől Hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Művésztelep néven vezeti a tábort H. Csongrádi Márta fotóművész, akinek a meghívására az idén július 9. és 18. között harminc hazai és külföldi művész vesz részt az alkotótábor munkájában.


Kurucz-D-Istvan-Lovasok_5126595
Kurucz D. István: Lovasok

 

A csaknem száz alkotást bemutató kiállítás megnyitóján Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ (DMK) igazgatója kiemelte, hogy Hortobágy fontos szerepet játszik Debrecen kulturális életében, és fontos szerepet kap az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázatban. Gencsi Zoltán, Hortobágy alpolgármestere szerint a három alapító festő által működtetett kolónián keresztül ismerhették meg először külföldön a pusztát, az ott dolgozó művészek ugyanis „olyan különlegességnek vitték a hírét, amely tőlünk nyugatra nem létezik”. Azóta Európán kívül Japántól Kazahsztánig számos ország művésze örökítette meg a pusztát, és vitte hírét alkotásával a Hortobágynak – tette hozzá.

 

Az elmúlt kilencven év legkiemelkedőbb hortobágyi alkotásaiból rendezett – több mint száz festményt, grafikát, fotót, kisplasztikát bemutató – kiállítást július 29-éig tekinthetik meg az érdeklődők a debreceni Kölcsey központ Bényi Árpád termében.

 

További információ ITT található.

 

Forrás: MTI

Fotó: kolcseykozpont.hu

plakat003

hasz

2019.03.19

Fábián Marcell pandúrdetektív tizenhárom napja című regénye megjelenését követően olvasók keresték meg azzal, hogy írja meg a folytatást – meséli a József Attila-díjjal frissen kitüntetett Hász Róbert író, a Tiszatáj című folyóirat főszerkesztője. A magyar krimiről, a visszajelzés fontosságáról és a szülőföld örökségéről is beszélgettünk vele.

Eotvos_Peter_R

2019.03.19

A Drezdai Staatskapelle és Christian Thielemann, Kirill Petrenko és a Berlini Filharmonikusok, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, a Concentus Musicus Wien, Rudolf Buchbinder, Paavo Järvi, Eötvös Péter és a Musikfabrik Köln, Fischer Ádám, Rolando Villazón, Bryn Terfel, a Nemzeti Filharmonikusok – a 2019/20-as évadban is karmesterlegendákkal, világklasszis zenekarokkal és kiváló szólistákkal, 15 különböző bérlettel, különleges programokkal és a nagy sikerű sorozatok folytatásával várja a közönséget a Müpa.

_D0A2683_Copy

2019.03.19

Régi-új otthonra lel a képzőművészet Szentendrén: a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. új kiállítóteret nyit a Fő téren. A helyi kulturális kínálat egy olyan művészeti intézménnyel bővül, amely már több évtizedes múlttal, a városhoz kötődő jelentős hagyományokkal rendelkezik.

A világ legrégebbi tengeri csillagórájaként ismerte el a Guinness Világrekordok az asztrolábiumot, amelyet egy 1503-ban az ománi partoknál elsüllyedt portugál hajó roncsában találtak 2014-ben. A bronzkorongot 2014-ben hozta fel David Mearns Nagy-Britanniában élő amerikai roncsvadász. A tárgyat a középkori hajósok használták navigációs eszközként. A szakértők szerint a csillagóra 1496 és 1501 között készülhetett, vagyis körülbelül három évtizeddel korábbi az eddig ismert legrégebbi tengeri asztrolábiumnál.

A Verdi-művet Kesselyák Gergely állítja színpadra. A karmester kivételes alkalmakkor vállalkozik rendezésre, látásmódjának egyedisége már a fesztiválon nagy sikerrel játszott Turandoton és Nabuccón is látszott. A címszerepet a fiatal szoprán, Ádám Zsuzsanna énekli, darabbeli partnere a Radamest játszó László Boldizsár. Kálmándy Mihály bariton Amonasro, Etiópia királyának szerepét fogja énekelni, a fiatal basszus, Kiss András pedig Ramfis főpapot kelti életre. A szólisták mellett a több száz szereplőt igénylő grandiózus operához, melyben csak a kórus létszáma meghaladja a százhuszat, Zeke Edit álmodott sokoldalú, LED-falat is igénylő díszletet.

Kőszegi Tamás film- és animációs rendező új animációs filmmel készül, és stábjával – a világon egyedülálló módon – minden egyes szereplőt és tárgyat olyan bankjegyekre rajzoltak, melyek valaha forgalomban voltak. A csapat kutatómunkájával több ezer papírpénzt gyűjtött össze és scannelt be, együttműködtek több tucat gyűjtővel, könyvkiadóval és aukciós házzal. Az ábrákat digitálisan bontják rétegekre, és az elemeket virtuális térben animálják jelenetekké.

A Korazimban talált, gyönyörű mozaikpadlós szőlőprést bor készítéséhez használták a Talmud megszövegezésének korában, vagyis az i. sz. 3. és 5. század között. Az ekkor a Galileai-tótól északra fekvő településen élő zsidó lakosság bort készített és ivott, olajat préselt és gabonát is őrölt. Az előbb a padló medencéjében, majd a kősatuban is kipréselt szőlőlét amforákban tárolták és érlelték borrá. Korazimban egy teljes, a római és a bizánci korból származó zsidó falut tártak fel: korábban mikvék, vagyis zsidó rituális fürdők, egy hatalmas zsinagóga, valamint számos lakóépület maradványai kerültek elő a 20. században több időszakban is folytatott ásatásokon. Korazimot az Újszövetség is említi, Máté és Lukács evangéliumában szerepel azon városok között, amelyek elutasították Jézust, és ezért átkozottak. A településen jelentős pusztítást végzett egy i. sz. 363-ban történt földrengés, de utána újjáépítették, és a korai muzulmán korig, a nyolcadik századig fennállt.

Olga Neuwirth osztrák zeneszerző zenei kíséretével mutatták be Hans Karl Breslauernek a holokausztot előrevetítő Nagyváros zsidók nélkül című 1924-es némafilmjét a párizsi Cité de la Musique koncerttermében. Az 1924-ben Bécsben forgatott, másfélórás film Hugo Bettauer magyarra is lefordított, azonos című regényéből készült. Az antiszemitizmusról írt szatíra hátborzongatóan pontos vízió arról, hogyan szegényedik el egy város kulturálisan és gazdaságilag egyaránt, miután elűzik zsidó lakosságát.

Hamvas Béla író és kortársa, Weöres Sándor költő emlékét idézik fel Balatonfüreden március 23-án és 24-én. A Hamvas-napokon egyebek mellett kötetbemutatóval, borkóstolóval várják az érdeklődőket.

hamvas-bela-e1549532080781

A Rákosi-korszak szórakoztatóiparát és a szocialista revük világát idézi meg az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Vörös Csillagok címmel március 20-tól látható kamaratárlata.

Az OMG estet a közönség összesen hat alkalommal láthatja az évadban az Erkel Színház műsorán, 2019. március 22-én, 23-án, 24-én két alkalommal, 27-én és 28-án.

A Várkert Irodalom március 19-i alkalmán a 30 évvel ezelőtt elhunyt Márai Sándort, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb íróját idézik meg. Az est vendégei Mészáros Tibor irodalomtörténész, Tari Annamária klinikai pszichológus, Tompos Kátya színművész és Hajduk Károly színművész.

© 2013 Emberi Erőforrások Minisztériuma